Sokkal nagyobb anyagi károkkal jár majd a klímaváltozás, mint korábban gondoltuk, a kimondottan ezekkel a kérdésekkel foglalkozó potsdami intézet (Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung – PIK) legfrissebb tanulmányának becslése szerint 2050-re mintegy 20 százalékkal zsugorodhat miatta a globális GDP.
A kutatók a következtetéseiket a Nature magazinban hozták nyilvánosságra. A számításaik szerint a klímaváltozás anyagi terhe elérheti az évenkénti 35 600 milliárd eurót (38 ezermilliárd dollárt) – ez az összeg hatszor magasabb, mint amennyiből a becslések szerint el lehetne érni, hogy a globális átlaghőmérséklet csak két Celsius-fokkal haladja meg az ipari forradalom előtti szintet.
Az utóbbi évek, különösen pedig 2023 rekordokat döntő hőhullámai, súlyos áradásai és tartós erdőtüzei ellenére azonban a felmelegedés nem áll meg ezen a szinten, az ENSZ figyelmeztetése szerint a jövő században már három fokkal lehet melegebb – emlékeztetett tudósításában a CNN.
A rövid távú pénzügyi hatások ráadásul elkerülhetetlenek, még akkor is, ha a kormányok fokozzák erőfeszítéseiket a válság kezelésére – nyilatkozta az amerikai hírtelevíziónak az intézet két munkatársa, Maximilian Kotz és Leonie Wenz. A hosszú távú veszteségeket azonban csökkenteni lehetne azonnali lépésekkel – tették hozzá.
A klímaváltozás a legszegényebbeket érinti leginkább
A károk különbözőképpen érintik majd a világ térségeit, de a legszegényebb régiók és azok érzik majd meg a leginkább a negatív hatását, akik a legkevésbé járultak hozzá a globális felmelegedéshez.
„Az éghajlatváltozásért legkevésbé felelős országok az előrejelzések szerint 60 százalékkal nagyobb jövedelemkiesést szenvednek el, mint a magasabb jövedelmű országok, és 40 százalékkal nagyobbat, mint a magasabb kibocsátású országok” – mondta a Deutsche Wellének Anders Levermann, a PIK vezető kutatója.
Az előrejelzés szerint a legnagyobb mértékű, 22,4 százalékos visszaesést a Közel-Kelet és Észak-Afrika szenvedi el, alig valamivel kevesebbet, 22,3 százalékosat Dél-Ázsia és 20,9 százalékosat Fekete-Afrika.
Ehhez képest az olyan fejlett térségekben, mint Európa és Észak-Amerika, a GDP csak mintegy 11,4, illetve 11,2 százalékkal zsugorodik majd az évszázad közepére még akkor is, ha sikeres és hatékony klímavédelmi lépéseket tesznek.
A klímaváltozás legkevésbé Közép-Ázsiát és Oroszországot érinti, ahol a jövedelem mindössze 1,7 százalékkal csökken majd.
A gazdasági hatások azonban ennél sokkal nagyobbak is lehetnek, mivel a kutatók nem számították bele az emelkedő tengerszint és a klímaváltozás miatt gyakoribb és súlyosabb természeti csapások okozta károkat, ahogyan azt sem, mennyire befolyásolják ezek az emberek egészségét, termelékenységét.
A tétlenség még drágább
Nem dőlhetünk elégedetten hátra, a kutatás ugyanis a légkörbe már kibocsátott szén-dioxid hatásaival foglalkozott.
Számottevően és azonnal csökkentenünk kell a szén-dioxid-kibocsátásunkat, ellenkező esetben a gazdasági veszteségek még nagyobbak lesznek az évszázad második felében, és annak végére globális átlagban elérhetik akár a 60 százalékot is – figyelmeztetett Leonie Wenz.
Az arányok érzékeltetésére érdemes felidézni a Világbank adatait: ezek szerint a globális GDP 2022-ben meghaladta a százezermilliárd dollárt, és 2050-re megduplázódna – ha nem lenne az éghajlatváltozás visszahúzó ereje.
Az Egyesült Államok sem ússza meg
Az Egyesült Államok történelmileg a legnagyobb környezetszennyezők közé tartozik, és bár a klímaváltozás miatti gazdasági visszaesést viszonylag olcsón megússza, a felmelegedés alaposan megváltoztatja az amerikaiak, elsősorban a fiatalabb generációk életét.
Egy másik, ugyancsak a héten az ICF globális tanácsadó által nyilvánosságra hozott jelentés szerint a klímaváltozás egy 2024-ben született amerikai számára akár félmillió dolláros anyagi kárt okozhat, mert az éghajlatváltozás emeli a megélhetési költségeket.
Csak a lakhatás 125 ezer dollárral drágul egy idén születendő amerikai élete során az árvizek és más időjárással kapcsolatos károk kockázata miatt megnövekedett fenntartási és biztosítási költségek miatt. Az élelmiszerárak várhatóan 33 ezer dollárral emelkednek majd a mezőgazdaságban és az ellátási láncokban keletkező zavarok következtében, és magasabbak lesznek más kiadások is, például az energia, a közlekedés és az egészségügyi ellátás.
„Nehéz döntés vár majd sok amerikaira, hogyan fizessék ki az élelmiszert, a lakhatást és más napi kiadásokat, amelyek az éghajlatváltozás miatt körülbelül 9 százalékkal fognak növekedni az életük során” – idézte a CNN a tanulmányt.
Ukrajnában az összes hő- és vízerőművének, valamint a magasfeszültségű berendezéseinek fele megrongálódott – közölte Dmitro Horjunov, a Gazdasági Stratégiai Központ vezető közgazdásza a BBC Ukraine-nek adott interjújában.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter elmondása szerint az ukrán energiarendszert több milliárd dolláros veszteség érte az orosz támadások során.
A Gazdaságkutató Intézet hangsúlyozta, hogy az áramszünet jelenti a legnagyobb akadályt az üzleti tevékenységnek. Még a folyamatos termelési ciklusokkal rendelkező ipari óriások is kénytelenek voltak abbahagyni a munkát. Az intézet olyan adatokat ismertet, amelyek szerint a kohászati vállalkozások több napig nem dolgoztak. Az áramkimaradások miatt leálltak a kohók, amelyeket nehéz újraindítani.
Az élelmiszeripari vállalkozások, például a pékségek és tejüzemek is leálltak. Ez átmeneti ellátási zavarokhoz vezetett az alapvető élelmiszerek, például a kenyér vagy a tej esetében.
Sok élelmiszeripari vállalkozás termelési ciklusa nem fér bele az áramszünetek ütemtervébe. Újabb probléma, hogy a cégek nem rendelkeznek a termelési folyamatokhoz szükséges teljesítményű generátorokkal.
Áram nélkül jobb, ha bezárják a boltot
Az Európai Üzleti Szövetség felmérése szerint a vállalkozások 86%-a telepített generátort vagy más áramforrást. Körülbelül 65%-uk használ további kommunikációs forrásokat és az internetet. Az EVA szerint ilyen alternatív energia- és kommunikációs forrásokat a nagy, gyakran nemzetközi vállalatok is megengedhetnek maguknak. A kisvállalkozások számára sokkal nehezebb megbirkózni az állandó áramkimaradások kihívásaival.
A vállalkozók találnak pénzt generátorokra, de ezek megvásárlása és leszállítása csak fél siker. A vállalkozók technikai problémákkal, beállítással, szakemberhiánnyal és állami szabályozással szembesülnek. És a generátort folyamatosan fel kell tölteni, üzemanyagot kell biztosítani hozzá. A helyi lakosok gyakran panaszkodnak a generátorok zajos működésére. De nincs más kiút, mert áram nélkül nem csak áram nincs az üzletben, de nem működnek sem a hűtők, sem a fagyasztók, sem pedig pénztárgépek. Egyszerűen jobb, ha bezárnak.
A generátorok serkentik az inflációt és az áremelkedést
Ugyanakkor a generátor által termelt áram költsége 4-5-ször magasabb, mint a hálózatból származó villamosenergia ára.
És ezek a többletköltségek bele vannak kalkulálva a termékek és a szolgáltatások árába. Julija Szviridenko gazdasági miniszter már kijelentette, hogy az üzletág generátorokra való átállása további 1-2 százalékos inflációnövekedést okozhat jövőre. Emellett megnőtt az üzemanyag iránti kereslet. Olekszandra Betlij az import gázolaj és benzin 15-20%-os növekedését jelzi decemberben novemberhez képest.
Az EVA adatai szerint tavaly december közepén az energiaválság miatt a vállalkozások 1%-a volt kénytelen abbahagyni a munkát. A cégek 66%-a kényszerült munkarend-módosításra, 40%-a a termelés és a szolgáltatásnyújtás volumenének csökkentésére, 12%-a részlegesen bezárta irodáit, fiókintézeteit, értékesítési pontjait, 9%-a pedig felfüggesztette munkáját, vagy konzerválta helyiségei egy részét.
Mikor lesz mindennek vége?
Herman Haluscsenko a Forbesnak adott interjújában elmondta, hogy az energiarendszert legkorábban nyárra sikerül stabilizálni.
Andrij Herusz, a Parlament energetikai bizottságának vezetője szerint a probléma és az áramhiány megszüntetése nem heteken, hanem hónapokon belül megtörténik.
Elindult a visszaszámlálás a világ legnagyobb futballversenyéig, amelyet most először rendeznek a Közel-Keleten. The Exchange című műsorunkban a témával kapcsolatban megszólalt a FIFA elnöke, Gianni Infantino, és a Katar 2022 vezérigazgatója, Nasszel al-Khater.
Kevesebb mint 100 nap múlva kezdődik a FIFA 2022-es világbajnokság, a világ egyik legnagyobb sporteseményére készül Katar. Országszerte ünnepeltek az emberek, amikor Katar 2010-ben elnyerte a rendezés jogát, és szinte azonnal munkához látott.
Az állam 220 milliárd dollárt költött a világszínvonalú infrastruktúra kiépítésére, új utakra, tömegközlekedésre, hotelekre és sportlétesítményekre. Nyolc csúcstechnológiás stadionban biztosított a maximális kényelem a nézők számára.
A történelmi eseményre másfél millió szurkolót várnak Katarba, ami fellendíti a turizmust és a vendéglátást. Katar arra számít, hogy a világbajnokság rövid távon 20 milliárd dollárral növeli gazdaságát, de az infrastruktúra előnyei várhatóan évtizedekig tartanak.
Katar, az eminens szervező „Az elmúlt 12 év nagyon mozgalmas volt, nagyon mozgalmas időszak a gazdasági fejlődés szempontjából, amelyet a világbajnokság gyorsított fel, de már a 2008-ban kezdődött tervezési szakaszban is azt helyeztük előtérbe, hogy milyen előnyökkel jár ez a szervezés a következő 20 évre nézve,” mondta el az Euronews riporterének a 2022-es katari FIFA-világbajnokság vezérigazgatója.
Nasszer al-Khater abban bízik, hogy a világszínvonalú infrastruktúra kiépítése jóval túlmutat magán a világbajnokságon.
„Soha nem láttam még házigazdát, aki ennyire hamar készen állt volna. Minden stadion kész van. A szállodák és az utak infrastruktúrája is elkészült. Katar tehát készen áll. A FIFA és a világ is készen áll. A világjárványok és más nehézségek okozta kemény időszak után most szükség van rá, hogy újra együtt legyünk,” magyarázta a FIFA elnöke, Gianni Infantino.
Gazdasági hatások a régióban A Katar 2022 történelmi világbajnokság, ugyanis az első a Közel-Keleten, ezáltal a tágabb régióra is nagy figyelem irányul.
„Egy sikeres világbajnokság megrendezése megmutatja, hogy a helyi sportipar világszínvonalú, és Katarnak egyedülálló lehetősége van arra, hogy felkerüljön a nemzetközi sporttérképre, illetve a nemzetközi üzleti és gazdasági térképre is. A világbajnokság csak egy kis része egy hatalmas erőfeszítésnek. Én abban bízom, hogy az idelátogatók egy olyan országot fognak látni, amely a fenntartható fejlődés globális fővárosává fejlődik, a világot megváltoztatni akaró vállalatok fel fogják ismerni, hogy ez az a hely, ahol erre a legtöbb lehetőségük van,” fogalmazott Sheika Alanud al-Thani, a Katari Pénzügyi Központ vezérigazgató-helyettese és üzleti igazgatója.
A kis cégek is lehetnek nagy nyertesek Katar pénzügyi kötelezettségvállalása a világbajnokság infrastrukturájának kiépítésére számos vállalatnak adott lendületet, különösen a sporttechnológia területén. Az egyik ilyen a SponixTech, egy katari cég, amely egyedülálló visszajátszási technológiát és virtuális reklámokat fejlesztett ki a meccsközvetítésekre.
Már a FIFA Arab Kupával és az angol Premiere League-gel is együttműködtek. Céljuk, hogy a világ egyik vezető sportreklámcégévé váljanak, és kacsintgatnak más nagy versenyek, például teniszbajnokságok, sőt még az NBA felé is.
Üzleti hírek 1 percben – ezúttal a FIFA háza tájáról A FIFA 5,4 milliárd dolláros bevételt ért el a 2018-as világbajnoksággal. Ez 16 százalékos növekedés 2014-hez képest.
Mivel a FIFA nonprofit szervezet, bevételeinek nagy részét visszaforgatja a labdarúgás fejlesztésébe. 2018-ban 4,3 milliárd dollárt fektetett be futballprogramokba.
A FIFA az előző világbajnokságon több mint 3 milliárd dollár bevételt termelt a televíziós és közvetítési jogokból. A labdarúgás népszerűsége világszerte éles versenyt generált a globális közvetítők között. A FOX nyerte a licitháborút, és 400 millió dolláros szerződést kötött a FIFA-val az idei világbajnokságra.
A világbajnokság körüli reklám- és marketingkiadások idén rekordot fognak dönteni. Mivel a 2022-es katari világbajnokság a karácsony és az újév előtti időszakban lesz, szakértők szerint ez különleges lehetőséget jelenthet a reklámozók számára.
Az európai energiatermelés kitettsége az orosz gáz felé egy olyan helyzet, amelyből rövid távon nehezen találni kiutat. A válságra valószínűleg csak az energiahordozó használatának radikális csökkentése jelenthet megoldást hosszú távon.
Az európai gázfogyasztás egyik alapvető sarokkövét jelentik az orosz gázszállítások, azonban a tavaly őszi hónapok óta ezek érkezése jelentős mértékben lelassult. Mindez párhuzamosan az Ukrajnát körülvevő geopolitikai bizonytalansággal arra késztette az Európai Uniót, hogy a fogyasztás 40 százalékát jelentő orosz forrásoknak alternatívát találjon. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban arról beszélt a Reuters szerint, hogy a Gazprom szállításainak további csökkenése esetén is biztonságban van a kontinens gázellátása, ám hozzátette, hogy azok teljes leállása már újabb intézkedéseket igényelne.
A járvány utáni újranyitások hatására csúcsokat döntő kereslet és a vártnál alacsonyabb orosz import hatására a tél folyamán az európai gázárak sorra döntötték a rekordokat, így az unió és az Egyesült Államok vezetői kétségbeesetten kutatják az alternatív forrásokat, ami leginkább cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában érkezhet.
Minderre reagálva Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes egy szerdai nyilatkozatában arról beszélt, hogy az orosz vezetékes gáz akár részleges LNG-re váltása Ázsiában okozhat újabb válságot, ezért Európa jobban járna, ha visszatérne a hosszú távú szerződésekre. Hozzátette, hogy az Északi Áramlat 2. gázvezeték működésének mielőbbi engedélyezése stabilizálná a piacokat.
A hónapok óta húzódó válság alatt azonban az EU tárgyalt többek között az Egyesült Államokkal, Katarral, Azerbajdzsánnal, Nigériával és Dél-Koreával is a szállítások növeléséről, akár a termelés emelése, akár a szerződések cseréje kapcsán is. Von der Leyen kiemelte, hogy Japán hajlandó szerződései egy részét az unió részére átengedni.
Januárban az európai LNG-import az események hatására 11 milliárd köbméteres csúcsot ért el, melynek közel fele az Egyesült Államokból érkezett, így a szuperhatalom mára a világ legjelentősebb LNG-exportőrévé is vált Ausztrália és Katar előtt. A közelgő tavasz is csökkenti az európai ellátás megoldásának sürgősségét és az orosz szállítások elmaradásának hatását. Azonban a geopolitikai helyzet továbbra is alapvető hatást gyakorol az európai piacokra, a mértékadó holland gáztőzsdén, a TTF-en kedden az árak több mint 15 százalékot zuhantak az orosz csapatok hazatéréséről szóló hírek hatására, ám a továbbra is fennálló bizonytalanság miatt szerdára ismét 69 euró/megawattos szintig kúsztak a keddi 65 eurós mélypontról.
Az európai tározók jelenleg átlagosan kapacitásuk harmadáig vannak tele.
Von der Leyen kiemelte, hogy az utóbbi évek infrastrukturális fejlesztéseinek eredményeként a kontinens könnyebben tudja a gázt és az áramot szétosztani a tagállamok között, ám a teljes orosz leállás esetén szükség lehet az ipari felhasználás háztartások felé történő átcsoportosítására. Mivel a tagállamok önállóan döntenek az energiapolitikájukról, az orosz gáz iránti kitettség mértéke is változó a különböző országok esetében, ugyanakkor az orosz–ukrán válság Von der Leyen szerint nyilvánvalóvá tette, hogy Európának csökkentenie kell függőségét az orosz gáztól, amit a megújuló energiaforrásokra történő, amúgy is tervezett átállás is segíthet. Az elmúlt évek alacsony energiaárai hatására elmaradó beruházások is újraindultak az olaj- és gáztermelés területén, melyet a bankok szívesen finanszíroznak. A nyersanyagciklus változásait a klímaátmenettel magyarázó hangok szerint a beruházások a túlzott zöldítés miatt maradtak el, ám valójában ennek hátterében az alacsony árak miatti gyenge megtérülés állt.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
