2025 februárjában Ukrajna GDP-je 0,7%-kal, az év első két hónapjában pedig 1,1%-kal nőtt, áll a Gazdasági Minisztérium közleményében.
A valamivel alacsonyabb évkezdés az elmúlt év egyenetlen növekedési tendenciáját tükrözi.
„Jelenleg azonban még valamivel az I. negyedévre vonatkozó előrejelzésünk felett vagyunk. A fő növekedési tényezők továbbra is az építőipar, a feldolgozóipar és a belföldi kereskedelem marad”, idézte a sajtószolgálat Olekszij Szobolev első gazdasági miniszterhelyettest.
A gazdasági növekedés februári lassulását a gáztermelő létesítmények elleni rakétatámadások és az exportőri aktivitás átmeneti csökkenése okozta.
Ugyanakkor a megrongálódott kritikus infrastruktúra helyreállítására, az eOszelja és az eVidnovlennya program keretében megvalósuló lakásépítésekre, valamint a védelmi ipari szektor hazai termékeinek beszerzésére fordított magas költségvetési források kompenzálták ezeket a negatív tényezőket.
A 2025-ös februári GDP-növekedés a hazai (kiskereskedelem) élénkülésének is köszönhető.
A fogyasztói hangulat februárban tovább javult, ez a tendencia már negyedik hónapja figyelhető meg.
A vállalkozások fellendülését és támogatását szolgáló programok hozzájárulnak a feldolgozóipar fejlődéséhez, különösen a nemzetközi pénzügyi segítségnyújtás révén.
Pozitív dinamikát mutat az építőanyag-, a gépipari termékek gyártása, valamint az élelmiszeripar.
A védelmi ipari szektorban a termelési kapacitások a bővülő védelmi megrendelések hátterében nőnek.
A kohászat is aktívabbá vált – nő az öntöttvas, acél és hengerelt termékek gyártása.
Ugyanakkor a mezőgazdaságban az állattenyésztési termékek termelése csökken az előállítási költségek emelkedése miatt.
A bányászat is visszaesett a gáztermelési infrastruktúra elleni rakétatámadások, valamint a szállítás visszaesése az exportőri tevékenység átmeneti csökkenése miatt.
Az ukrajnai árnövekedés felgyorsulásának fő oka az orosz támadások utáni villamosenergia-tarifák emelése, és további tényező a rossz termés 2024-ben – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a minisztérium megjegyezte, hogy összességében az árak dinamikája 2024-ben elfogadható volt, és „az infláció év végi 12 %-ra gyorsulása csak idő kérdése volt, tekintettel arra, hogy a háború folytatódik, és óriási károkat okoz a gazdaságban”. „Ezért a hazai energiaszektor elleni újabb támadások és pusztítás után az infláció háborús jellege nemcsak a piacon kezdett dominálni, hanem serkentette az árnövekedést is. Ennek eredményeként az infláció dinamikája meghaladta az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) által kitűzött célt (5 %), éppen az áram korábbi drágulása (költségnövekedés) miatt” – áll a Gazdasági Minisztérium jelentésében.
Ezenkívül az árakat az is nyomta, hogy egyes termékek alacsonyabb kínálata a kedvezőtlen időjárási körülményeknek a terméshozamokra gyakorolt hatása miatt volt – állította a gazdasági tárca.
A jelentés azt is megjegyezte, hogy a Gazdasági Minisztérium előzetes becslései szerint Ukrajna GDP-je 3,6 %-kal (±0,5 %-kal) nőtt 2024-ben (szemben a 2023-as 5,5 %-os növekedéssel).
Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint 2025 januárjában Ukrajnában a fogyasztói árak 1,2 %-kal nőttek. Az éves infláció 12,9 %-ra gyorsult a 2024 decemberi 12,0 %-hoz képest.
A háború ellenére Ukrajna gazdasága tovább élénkül, az egy főre jutó GDP túllépte a háború előtti szintet – jelentette be pénteken Andrij Teljupa gazdasági miniszterhelyettes, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Teljupa elmondta, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) egy olyan gazdasági mutató, amely az egy főre jutó áruk és szolgáltatások átlagos termelésének szintjét méri egy országban egy bizonyos időszak, általában egy év alatt. Kiszámítása az ország teljes GDP-jének a lakossághoz viszonyított aránya.
Ez a mutató lehetővé teszi az ország lakossága átlagos jóléti szintjének felmérését, valamint a különböző országok vagy régiók gazdasági fejlődésének összehasonlítását. A magasabb egy főre jutó GDP általában magasabb életszínvonalat jelez.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) szerint az ukránok reálbére (az inflációt is figyelembe véve) 2024 harmadik negyedévében 7,2 %-kal haladta meg a háború előtti szintet.
Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint Ukrajna gazdasága 28,8 %-kal esett vissza a háború első évében, 2022-ben. A következő 2023-as évben viszont a gazdaság már 5,5 %-kal nőtt.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagfizetése Ukrajnában 2024-ben 20,3 %-kal 20 985 hrivnyára nőtt, a reálbérek (inflációtól megtisztított) növekedése 13 % volt – jelentette ki pénteken Andrij Teljupa gazdasági miniszterhelyettes, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Teljupa elmondta, hogy a 2024-es nominális fizetésemelés meghaladta a kormány korábbi várakozásait (20 581 hrivnya). A reálbérek növekedése is meghaladta a várakozásokat (12 %).
A gazdasági tárca a korábbiakhoz hasonló előrejelzése szerint 2025-ben 24 389 hrivnyára nő az átlagfizetés. Reálértéken 8,1 %-kal emelkednek a bérek.
A gazdasági miniszterhelyettes arról is beszámolt, hogy a kormány 2025-ben 9,5 %-os inflációt jósol (decembertől decemberig). Ugyanakkor a GDP-növekedés előrejelzése is változatlan – 2,7 %.
Ukrajnában a fizetések tovább nőnek a képzett munkaerő hiánya miatt. A dollárban kifejezett fizetés 2024 harmadik negyedévében elérte az 532 dollárt, és meghaladta a háború előtti szintet.
Mivel 2024 májusában megnőtt az olyan negatív tényezők hatása, mint a harcok intenzitása, az infrastrukturális létesítmények elleni támadások, amelyek elsősorban a villamosenergia-termelés és -fogyasztás csökkenését érintették – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium jelentésére hivatkozva.
A minisztériumi közlés szerint „a szakképzett munkaerő jelentős hiánya, valamint a harci cselekmények további lefolyásával és a munkavállalók mozgósításának feltételeivel kapcsolatos bizonytalanság tovább bonyolította a vállalatok gazdasági tevékenységét.” A gazdasági tárca becslése szerint a negatív tényezők, mindenekelőtt a villamosenergia-termelés csökkenése és annak hiánya meghaladták a GDP-re gyakorolt hatás egyenlegét.
Ennek eredményeként 2024 január-májusban a GDP növekedését 4,7 %-os (±1%) szinten becsülik. Ezt az értékelést figyelembe véve az Állami Statisztikai Szolgálat operatív értékelése szerint 2024 első negyedévében 6,5 %-os a reál-GDP-növekedés 2023 első negyedévéhez képest, ami magasabb a Gazdasági Minisztérium által korábban becsültnél (4,5 %-os növekedés).
Ukrajna kormánya jelentősen, 2,7 %-kal rontotta az ukrán gazdaság 2025-ös növekedésére vonatkozó előrejelzését. A biztonsági és védelmi költségvetési terv azt mutatja, hogy a kormány arra számít, hogy a háború 2025-ben folytatódik, és 2026-ban ér véget.
Nőtt az ukrán gazdaság teljesítménye az idei első tíz hónapban éves összevetésben, különösen nagy volt a bővülés mértéke októberben – tette közzé az ukrán Gazdasági Minisztérium.
A gazdasági minisztériumnak az ukrán kormány honlapjára fölkerült adatai szerint az október végéig tartó idei első tíz hónapban a hazai össztermék (GDP) 5,5 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakkal összevetve. A gazdaság növekedése októberben éves szinten 10,5 százalék volt.
A minisztérium szerint a kedvező adatokhoz részben a sikeres betakarítás és a fekete-tengeri gabonaexport-folyosó működtetése is hozzájárult.
A hónap elején elfogadott jövő évi ukrán költségvetés 4,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idei közel 5 százalék után.
November közepén az Európai Bizottság első alkalommal tett közzé adatokat az uniós tagjelölt országok, köztük Ukrajna gazdasági teljesítményével kapcsolatban. A prognózis Ukrajna esetében kiemelte: az ország gazdasága idén 4,8 százalékkal, jövőre pedig 3,7 százalékkal nő, miután tavaly 29 százalékkal esett az orosz invázió következtében.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb, októberi globális előrejelzésében az szerepelt, hogy Ukrajna GDP-je idén 2 százalékkal, jövőre 3,2 százalékkal nő.
Az előzetes operatív becslések szerint 2023 októberében Ukrajna gazdaságának növekedése 10,5%-ra (±2%) gyorsult, és a január–október időszakban a GDP növekedését 5,5%-os szintre becsülik – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a minisztérium emlékeztetett arra, hogy 2022 októberében a GDP visszaesését 31,5%-os szintre becsülték, 2022. január–októberben mínusz 28,4%-ra. Ugyanakkor 2023 októberében szinte minden gazdasági tevékenység pozitívan járult hozzá a GDP összvolumenéhez.
„2023 októberében is folytatódott a GDP pozitív dinamikája, egyrészt a mezőgazdaság magas hozamai és a kedvező időjárás, valamint ennek megfelelően a magas betakarítási ütem, az energiaszektor stabil helyzete, egy ideiglenes folyosó működtetése a mezőgazdasági termékek számára a civil hajóknak Odessza kikötőibe, a megfelelő áru- és szolgáltatáskínálat serkentette a GDP dinamikáját” – áll a minisztériumi jelentésben.
Másrészt az infrastruktúra és tárgyi eszközök jelentős károsodása, a jelentős biztonsági kockázatok fennmaradás, az exportlogisztika korlátozottsága, a munkaerőpiac lassú fellendülése, a megfelelő saját tőke, valamint a rendelkezésre álló hitelforrások hiánya továbbra is negatív nyomást gyakorolt a GDP-re – tette hozzá a minisztérium.
A GDP-hez októberben a szolgáltatási szektor járult hozzá a legpozitívabban, ezen belül is a közigazgatás és a védelem szférája, amelynek finanszírozása a háború idején kiemelt feladat. Emellett a szolgáltatási szektor digitalizáltabb és agilisabb a tevékenységében, gyorsan alkalmazkodik az új piaci feltételekhez és igényekhez. A háború alatt jelentős veszteségeket és pusztulást elszenvedett feldolgozóipar is pozitívan járult hozzá a GDP-hez, de kisebb mértékben, mint a szolgáltató szektor – közölte a minisztérium.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) novemberben 4,5%-ra emelte az ukrán reál GDP 2023. évi növekedésére vonatkozó előrejelzését (a korábbi 1-3%-os sávról). A növekedés azonban 2024-ben várhatóan 3-4%-ra lassul a háború elhúzódásával, és a lefelé mutató kockázatok továbbra is rendkívül magasak.
Októberben az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 2,9-ről 4,9%-ra javította Ukrajna reál GDP-jének 2023. évi növekedési előrejelzését. A reál GDP 3,6%-kal nő 2024-ben (előzetes előrejelzés – 3,5%). Az NBU előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2025-ben 6,0%-ra gyorsulását (korábbi előrejelzés – 6,8%) elsősorban a biztonsági kockázatok várható csökkenése fogja elősegíteni.
A kormány 2023-ban a reál GDP gyorsabb fellendülésére is számít, akár 5%-ra is, szemben a korábbi előrejelzésben szereplő 2,8%-kal. A 2024-re prognosztizált reál GDP-növekedést az államháztartás második olvasatában 4,6%-ra csökkentették az első olvasatban szereplő 5,0%-hoz képest, figyelembe véve a háború időtartamára vonatkozó feltételezés változását (2024 folyamán), a logisztikát (teljes használat korlátozása, a tengeri kikötők) és a migrációs folyamatokat illetően.
A kormány arra számít, hogy Ukrajnában a következő három évben növekedni fog az átlagfizetés, 2026-ban eléri majd a 30 ezer hrivnyát – közölte vasárnap az rbc.ua hírportál a 2024-es (10 000. sz.) költségvetés-tervezetre hivatkozva.
A Gazdasági Minisztérium előrejelzése szerint a munkavállalók bruttó (adózás előtti) havi nominális átlagkeresete: 2023 – 18 118 hrivnya (+22%), 2024 – 21 852 hrivnya (+20,6%), 2025 – 25 645 hrivnya (+17,4%), 2026 – 29 625 hrivnya (+15,5%).
Ezzel párhuzamosan az átlagos éves infláció csökkenése várható: 2023 – 16,0%, 2024 – 9,8%, 2025 – 9,8%, 2026 – 6,2%. Így az infláció lassulása a reálbérek növekedéséhez vezet.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a hivatalos adatok azt jelzik, hogy a háború kezdete óta először nőtt az ukránok reálbére. 2023 júniusában a fizetés 16 012,38 hrivnya volt. Így 2022 júniusához képest 14,7%-kal nőtt a fizetés. Egy évvel ezelőtt ez 13 957,63 hrivnyát tett ki.
Az éves infláció ugyanakkor júniusban 12,8%-ot tett ki, ami a reálbérek mintegy 2%-os növekedését jelenti. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése szerint Ukrajnában 2023-ban az átlagos nominális fizetés 19,6%-kal, a reál (az inflációt figyelembe véve) 3,9%-kal emelkedik.
Az ukrán gazdaság gyorsabban talpra áll, mint ahogy azt a kormány jósolta, a 2023-as GDP-növekedés előrejelzését 4%-kal emeltük – jelentette be Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, gazdasági minisztera Jaltai Európai Stratégiai konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Szviridenko megjegyezte, hogy a tavalyi GDP 29,6%-os esése ellenére Ukrajnának sikerült megőriznie makroszintű pénzügyi stabilitását. „Minden intézmény felfelé módosítja a GDP-növekedési előrejelzését. Mi, a Gazdasági Minisztérium, 2023-ban a 4%-hoz közeli növekedést várunk. Ez optimistább előrejelzés, mint az Ukrán Nemzeti Banké, amely a GDP 2,9%-os növekedésére számít” – tette hozzá. Szerinte középtávon 2024-ben 3,5, 2025-ben 6,8%-os gazdasági növekedés várható.
A Gazdasági Minisztérium előrejelzése szerint a fogyasztói infláció 2023-ban 10,6%-ra fog lassulni. „Ez annak ellenére történik, hogy Oroszország lerombolta a Kahovkai Vízerőmű gátját, és Ukrajna visszatért a háború előtti üzemanyagadó-szintre. Előrejelzéseink szerint az inflációs ráta csökkenni fog, a következő években pedig tovább lassul” – emelte ki a miniszter. Szintén a Gazdasági Minisztérium előrejelzése szerint idén 19%-ra, 2024–2025-ben pedig 16,9%-ra, illetve 14,4% csökken a munkanélküliségi ráta.
A gazdaság főbb ágazataira vonatkozó előrejelzések is javultak. Így a gabona és az olajos növények termése nagyobb lesz a tavalyinál – legalább 50 millió tonna gabona és olajos magvak exportja, valamint legalább 10 millió tonna olaj és őrlemény várható. A kohászati termelés növekszik, és ennek megfelelően nő a fémtermékek exportja is. A teljes termelés azonban csaknem négyszer alacsonyabb, mint 2022-ben volt. Az idei évre 6 millió tonna acéltermelést terveznek.
„Úgy gondolom, hogy képesek leszünk fejleszteni az exportlogisztikát – elsősorban a Duna-deltán, Romániában és a biztonságos folyosón keresztül Odessza kikötőibe. Négy hajó már használta ezt a folyosót, és további két hajó érkezésére számítunk. A kukoricaexportból novemberben induló nagy exportszezonban két biztosítási rendszer bevezetését tervezzük – az egyiket az ukrán kormány, a másikat pedig az EBRD támogatásával” – helyezte kilátásba Julija Szviridenko.