Több mint nyolcmillió rászoruló háztartás kap az Egyesült Királyságban pluszpénzt a megélhetési költségek emelkedése miatt.
Angliában, Walesben, Skóciában és Észak-Írországban majdnem minden negyedik alacsony jövedelmű háztartás 326 fontot (14 600 hrivnya) kap a hónap végéig. A második, 324 fontos részletet pedig ősszel küldik el a kormány 37 milliárd fontos támogatási csomagjának részeként az arra rászorulóknak. A készpénzre jogosultaknak automatikusan folyósítják a pénzt, és nem kell külön kérelmezniük azt.
Az intézkedés értelmében más támogatásokkal együtt az Egyesült Királyságban több millió alacsony jövedelmű háztartás kap karácsonyig legalább 1200 fontot (539 700 hrivnya) a kormánytól, hogy enyhítse a megélhetési költségek emelkedése miatti nyomást.
Emellett minden tizedik ember kap 150 font (6700 hrivnya) értékű rokkantsági támogatást idén ősszel, és több mint nyolcmillió nyugdíjas háztartás kaphat plusz 300 fontot (13 400 hrivnya) a hideg téli időszakra. Októbertől pedig 400 fontot (17 900 hrivnya) vonnak le a háztartások energiaszámláiból.
A támogatás szükségességét az egyesült királysági Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztották, amelyek szerint június végén és július elején a brit felnőttek 91 százaléka mondta azt, hogy a megélhetési költségei az előző hónaphoz képest emelkedtek. Valamivel kevesebb mint fele nyilatkozta, hogy kevesebb élelmiszert vásárolt, 48 százalékuk pedig azt, hogy a szokásosnál többet kellett költenie a boltokban.
A brit Költségvetési Felelősség Iroda egy lehetséges recesszióra figyelmeztetett, amelynek hátterében a növekvő energiaköltségek és a geopolitikai feszültségek állnak.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Olaf Scholz kancellár kormánya azt szeretné, ha több bevándorló venne részt az ország gazdasági életében. Az ellenzék bírál, a jogvédő szervezetek szerint a törvényjavaslat nem megy eléggé messzire.
130 ezer bevándorlónak adná meg a tartózkodás jogát egy évre a törvénytervezet, amelyet a kormánypártok készítenek elő Németországban. Olyan migránsok kapnának tartózkodási engedélyt, akik már több mint öt éve az ország területén élnek a Duldung eredményeképp. A Duldung azt jelenti, hogy a hatóságok tolerálják a jelenlétüket Németországban.
„Olyan ország vagyunk, ahova nagyon sokfelől érkeznek bevándorlók. Azt szeretnénk, hogy jól integráljuk őket” – írta Twitteren Németország belügyminisztere. Nancy Fraeser így folytatta: „az elmúlt 16 évben adminisztráltuk a bevándorlókat sokszor vonakodva, most viszont aktívan akarom befolyásolni a bevándorlást és a bevándorlók integrációját a német társadalomba.”
Az elmúlt 16 évben a kereszténydemokrata Angela Merkel volt a kancellár Németországban.
Ki kaphat Duldungot? Általában olyanok, akiknek a tartózkodási kérését elutasítják, viszont igazolni tudják: nem térhetnek vissza abba az országba, ahonnan jöttek, mert ott veszélybe kerülne az életük. Sok diák is ilyen engedéllyel tanul Németországban. Ez azt jelenti, hogy annak lejártával el kell hagynia az országot. Most ez a fenyegetés szűnne meg, mert az érintett bevándorlócsoportok megkapnák a tartózkodási engedélyt.
Egyéves próbaidő
A törvényjavaslat szerint, ha valaki már öt éve él Németországban a Duldung birtokában, akkor egyéves tartózkodási engedélyt kap. Ezalatt kell bizonyítania, hogy komolyan integrálódni akar a német társadalomba: legális munkát vállal, németül tanul, stb. Azok a migránsok természetesen nem pályázhatnak, akik csalni próbáltak a bevándorlási kérvényekkel vagy akik bűncselekményeket követtek el – esetleg hamis papírokkal. Az enyhe bűncselekményeket nem veszik figyelembe, és azokat sem, amelyeket fiatalkorúként követtek el.
„Németország modern bevándorló ország lesz. A tartózkodási engedély megadásával mintegy 135 ezer ember számára teremtünk lehetőséget az integrációra” – írta Twitteren a migránsok ügyeivel foglalkozó kormánybiztos, Reem Alabali-Radovan.
Az ellenzék sietett bírálni a törvényjavaslatot. A kereszténydemokraták szóvivője szerint ez a kormányzati elképzelés „masszív ösztönzést jelenhet az illegális bevándorlásra”.
A Zöld párt egyik vezető politikusa védelmébe vette a törvényjavaslatot mondván „új lehetőségeket teremtünk az emberek számára. A modern bevándorlási törvény pontrendszeren alapszik. Ezért érthető, hogy ez a törvényjavaslat átveszi a szakképzett munkaerő bevándorlásáról szóló törvény idevonatkozó passzusait” – jelentette ki Omid Nouripour, aki arra célzott, hogy a német iparban nagy a szakmunkáshiány, amelyet ily módon is enyhíteni szeretnének.
A menekültek jogvédő szervezetei üdvözölték a kormány elképzeléseit, de szerintük többet is tehetnének az integráció érdekében. Arra utalnak, hogy az egyéves próbaidő túlságosan is rövid lehet. Ha pedig valaki nem teljesíti a próbaidő előírásait, akkor visszaesik a Duldung hatálya alá, vagyis elvben kiutasíthatóvá válik újra.
A nehéz gazdasági helyzet fokozhatja a próbaidősök gondjait, hiszen lehet, hogy nem könnyen találnak állást a recesszió idején.
A bevándorlók integrációjáért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott a közszolgálati Deutsche Wellenek, hogy „ez még csak az első mérföldkő. További lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy a migránsokat integráljuk a német társadalomba. Ezeknek a lépéseknek egy részére már az idén várható.”
Történelmi kihívás elé állította Németországot Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a koronavírus-világjárvány miatt elindult drágulás, és ezt a kihívást csak összefogással lehet legyűrni – jelentette ki Olaf Scholz kancellár hétfőn Berlinben a rekordmértékű infláció kezeléséről a legnagyobb munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek vezetőivel folytatott megbeszélése után.
A kancellár hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja „mindent megváltoztatott”, a világjárvány hatására szétzilálódott termelési láncolatok pedig még mindig nem álltak helyre, ezért egyre nagyobb a bizonytalanság, az energia és a mindennapi élethez szükséges termékek egész sorának ára pedig rohamosan emelkedik.
Mint mondta, ez a válság nem múlik el néhány hónap alatt. Arra kell felkészülni, hogy „a helyzet nem változik a belátható jövőben”. Azonban a német társadalom erős, és az országot az eltérő érdekek méltányos kiegyenlítése és a közösségi szellem viszi előre. Erre kell támaszkodni most is, „csak akkor jutunk ki a válságból, ha közösen dolgozunk ki megoldásokat” – mondta Olaf Scholz.
A szociáldemokrata (SPD) politikus rámutatott, hogy kormánya az idén már több támogatási, tehercsökkentési programot indított, amelyek összértéke meghaladja a 30 milliárd eurót. A példák között említette, hogy júliustól nem kell fizetni a villamos energia árába beépített úgynevezett megújulóenergia-járulékot (EEG-Umlage), ami egy négyfős háztartásnak évi 300 euró megtakarítást jelent.
Kifejtette: a kormány ezt a munkát az érdekképviseletek, a központi bank (Bundesbank) és szakértők, tudósok bevonásával kívánja folytatni.
Ezért kezdeményezték a hatvanas évek végén kialakult gazdasági válság idején alkalmazott úgynevezett összehangolt fellépés (konzentrierte Aktion) felújítását. Az első találkozó „sokat ígérő” volt, és továbbiak követik – mondta.
Hasonlóan fogalmazott a munkaadói érdekképviseletek országos szövetségének (BDA) vezetője, Rainer Dulger is, aki kiemelte, hogy Németország az 1990-es újraegyesítés óta „a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi válság előtt áll”. Yasmin Fahimi, a szakszervezetek országos szövetségének (DGB) elnöke aláhúzta, hogy mindent meg kell tenni a gazdasági visszaesés elkerüléséért és a munkahelyek megőrzéséért.
A kormány terve szerint a hétfői találkozó egy nagyszabású társadalmi egyeztetési folyamat nyitánya. Mintája, az összehangolt fellépés egy gazdaságpolitikai egyeztető fórum volt, amelyet szintén egy SPD-s politikus, Karl Schiller szövetségi gazdasági miniszter szervezett meg 1967-ben, amikor kifulladt a nyugatnémet gazdaság második világháború utáni felfutása. A kormány, a gazdasági érdekképviseletek és a Bundesbank arról tárgyalt, hogy miként lehet biztosítani a magas foglalkoztatottságot, az árstabilitást és a gazdasági növekedést.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Srí Lankán keddtől két hétre bezárják az iskolákat, és csak az alapvető szolgáltatást nyújtó ágazatok kaphatnak üzemanyagot a súlyos hiány enyhítése érdekében.
Az eddigi legsúlyosabb gazdasági válságot éli meg Srí Lanka, a külföldi devizakészletek rekord alacsony szintre süllyedtek, így komoly nehézséget jelent a létfontosságú élelmiszer, gyógyszer és üzemanyag importjának finanszírozása.
A gazdaság szempontjából kulcsfontosságú ágazatok, például a ruházati ipar a Reuters jelentése szerint mindössze egy hétre-tíz napra elegendő üzemanyaggal rendelkezik, a 22 milliós ország tartalékai pedig átlagos fogyasztás mellett még hét napig sem tartanának ki.
Keddtől július 10-éig ezért kizárólag a vonatok és a buszok, az egészségügyi szolgáltatók, illetve az élelmiszert szállító teherautók számára biztosítanak üzemanyagot – jelentette be a kormányszóvivő. A városokban bezárják az iskolákat is, és mindenkit arra biztatnak, hogy otthonról dolgozzon.
A kormány folyamatosan tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy hárommilliárd dolláros mentőcsomagról, és Srí Lanka kapott mintegy négymilliárd dolláros pénzügyi segítséget Indiától is. Sokak számára azonban ez már túl késői, és igyekeznek elhagyni az országot. Ugrásszerűen megnőtt az útlevélkérelmek száma, de vannak, akik kis hajókon, illegálisan próbálnak külföldre menekülni; a haditengerészet hétfőn 54 embert vett emiatt őrizetbe.
Az üzemanyaghiány súlyosbodása újabb tüntetési hullámhoz vezethet, miután a múlt hónapban a tiltakozások miatt kényszerült távozni a kormány. Az ellenzék vezetője a jelenlegi kabinet távozását követeli, mivel az „sorozatosan hazudott a népnek, és nincs terve arra, hogy lépjünk tovább”.
Ahsan Iqbal, Pakisztán tervezési és fejlesztési minisztere az importtermékek csökkentésének kényszere miatt kevesebb tea fogyasztására sürgette a lakosságot – számolt be az MTI a BBC-re hivatkozva.
„Azzal a kéréssel fordulok a nemzethez, hogy csökkentsük a teafogyasztást napi egy-két csészére, mert már a tea importálását is kölcsönpénzből kell finanszíroznunk” – nyilatkozott a miniszter újságíróknak szerdán.
Pakisztán valutájának, a pakisztáni rúpiának sebesen csökkent az értéke az elmúlt időszakban, a rúpia inflálódása pedig a magas importkiadások drasztikus csökkentésére kényszerítette a pakisztáni vezetést – írta a BBC hírportálja. A gazdasági válság súlyosbodásának elkerülése végett a múlt hónapban több luxustermék importálását is szabályozták.
Pakisztán a világ legnagyobb teaimportőre: a nemzeti italnak vélhető, gyakorta fogyasztott koffeines italra tavaly 600 millió dollárt költött az ország.
A miniszter nyilatkozata nagy port kavart a lakosság körében, a közösségi médiában több belföldi közszereplő is reagált a felvetésre. A bejegyzések szerint a lakosság nagy része megkérdőjelezi, hogy efféle intézkedésekkel valóban helyre lehetne-e állítani a gazdaságot.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A világot, amely már júliusban fogja érezni a katasztrofális élelmiszerválságot az ukrán gabonahiány miatt, az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedése fenyegeti Oroszország Ukrajna elleni háborúja következtében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök Indonézia politikusaihoz és lakosságához pénteken intézett online beszédében, adta hírül a korrespondent.net hírportál.
A tudósítás szerint üzenetében Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy Oroszország blokkolta a hozzáférést Ukrajna fekete-tengeri kikötőihez, és elfoglalta az Azovi-tenger partvidékét. „Jelenleg 22 millió tonna gabonát tárolunk, nem tudjuk kiszállítani a világpiacra, ahol szükség van rá. Már most érezhető, hogy a gabona és más élelmiszerek ára drámaian emelkedhet. Az élelmiszer-exportáló országok kormányai pedig úgy döntenek, hogy beszüntetik bizonyos mezőgazdasági termékek kivitelét országaikból, hogy megakadályozzák a hazai árak robbanásszerű növekedését” – mutatott rá.
Az elnök szerint a katasztrófa közeledése már júliusban érezhető lesz, amikor sok országban elfogy a tavalyi termés. „Nézzék meg a mostani az árakat a boltokban, ezek emelkedése annak az előhírnöke, ami biztosan sújtani fogja az embereket, ha semmi sem változik. Ez a szegények elnyomorodásának és a középosztály elszegényedésének az előhírnöke. Képzeljék csak el, milyen politikai káoszhoz vezethet ez. És ez csak egy aspektusa annak, hogy Oroszország háborúja hogyan hat ki a világra. És ilyen aspektusból, az éhség és a káosz fenyegetése mellett, valóban nagyon sok van” – hangoztatta Volodimir Zelenszkij.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy mik lesznek az orosz–ukrán háború következményei, amelyek csak rátevődnek a koronavírus-járvány okozta nehézségeknek.
A világgazdaság komoly pofonokat kapott az elmúlt három év során: előbb a koronavírus-járvány miatt kivetett drákói lezárások, most pedig az Ukrajna elleni invázió borította fel a teljes globális gazdasági rendet.
A háború miatt viszont nagyobb katasztrófát jósolnak a szakértők, már csak azért is, mert Oroszország és Ukrajna is nagymértékben járult a globális élelmiszerellátáshoz, a globális gabonaexport 30 százalékát adják.
Egyes országokban, különösen szegényebb afrikai és közel-keleti országokban is fennáll a veszélye, hogy éhínség jöhet. Európa is azonban aggódik, különösen amiatt, hogy Oroszország egyszer csak elzárhatja a gáz- és olajcsapokat.
Meg kell jegyezni, hogy ennek alacsony a valószínűsége, ugyanis ezek az egyetlen valós bevételi forrásai az orosz gazdaságnak, ezzel tudják csak a háborús gépezetet táplálni. A termelés visszaesése és az exportkontrollok viszont már mutatják hatásukat.
A Radio Slovakia Internationalbeszámolója szerint például Szlovákiában már a legrosszabbra készülnek, hogy az idei év során is gazdasági visszaesés történhet, jelentősen lassulhat a gazdasági növekedés.
A Dennik N nevű napilap szerint ugyanis Szlovákiában 2.7 százalékot lassulhat a gazdasági növekedés, amely a legnagyobb az összes Európai Uniós országot nézve. Kérdéses azonban, hogy nem lesz-e konkrét visszaesés, ha elhúzódik év végéig a háború.
Jelenleg az elemzők relatíve optimisták, ugyanis az eurózónában is 2.7 százalékos növekedést jósolnak, bár a korábbi 4 százalékos jóslathoz képest ez egy konzervatívabb becslés. Ezt azonban korai megmondani a körülményekre tekintettel, Szlovákiában viszont egyértelműen borúlátóbbak.
A Fitch hitelminősítő már eddig is a bóvli kategóriába sorolta az orosz államkötvényeket, most még tovább mentek.
Bármelyik pillanatban fizetésképtelenné válhat az orosz állam a nyugati szankciók miatt – közölte a Fitch. A hitelminősítő intézet korábban már a bóvli kategóriába sorolta az orosz államkötvényeket, csakúgy, mint a két másik nagy hitelminősítő, a Moody’s és az S&P.
A Fitch kedden a „C” kategóriába sorolta az országot, mert a hitelminősítő közlése szerint az államcsőd bármikor bekövetkezhet. A BBC cikke szerint ilyen az 1917-es októberi orosz forradalom óta nem történt Oroszországban.
A döntést azután hozták meg, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, és megtiltották az orosz olaj vásárlását, valamint az Egyesült Királyság is közölte, hogy hasonló lépést tesznek. Az Európai Unió közben jelezte, hogy megszüntetik az orosz gáztól való függésüket.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Franciaország gazdasága 3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben negyedéves összehasonlításban, ami felülmúlta a 2,1-es bővülésre vonatkozó piaci konszenzust, és az előző időszak felfelé módosított 1,3-es növekedését – derült ki INSEE előzetes adataiból.
Ez volt az elmúlt egy év legmeredekebb bővülési üteme, a GDP csaknem visszatért a válság előtti szintre. A háztartások fogyasztási kiadásai meredeken emelkedtek (5 százalék az 1,3 százalékkal szemben), amit a szolgáltatások, különösen a szállodai és éttermi szolgáltatások fogyasztása hajtott; míg az állóeszköz-beruházások alig változtak (mínusz 0,1 százalék a 2,5 százalékkal szemben), mivel a piaci szolgáltatásokra fordított magasabb kiadásokat ellensúlyozta a feldolgozó- és az építőipari beruházások csökkenése. Emellett a nettó külső kereslet 0,6 százalékponttal növelte a GDP-t az export erőteljes bővülése miatt, míg a készletváltozások 0,9 százalékpontot vontak le. A teljes 2021-es évre az INSEE 6,25 százalékos növekedést prognosztizált a francia gazdaságnak.
Eközben az éves inflációs ráta októberben az előzetes adatok szerint 2,6 százalékra emelkedett a szeptemberi 2,2-ről, ami kissé meghaladja a 2,5-es piaci várakozást. Ez a legmagasabb ráta 2008 októbere óta. Az infláció növekedése főként a szolgáltatások (1,8 százalék a szeptemberi 1,4 százalékkal szemben) és az energia (20,1 százalék a 14,9 százalékkal szemben) árának megugrásából adódik. A dohányáruk árai egy év alatt az előző havival megegyező mértékben emelkedtek. Az élelmiszerek és a feldolgozott termékek árai csökkentek. Havi szinten az árak a szeptemberi 0,2-es csökkenés után 0,4 százalékkal emelkedtek, elsősorban a kőolajtermékek és a földgáz árának erőteljes növekedése miatt elszálló energiaárak hatására. A harmonizált index éves szinten 3,2, az előző hónaphoz képest pedig 0,5 százalékkal emelkedett.
Afganisztán gazdasága a nemzetközi közösség gyors fellépése nélkül az összeomlás felé tart – figyelmeztetnek a szakértők. Az ország készpénzalapú gazdasága már a tálibok közelmúltbeli hatalomátvétele előtt is nehézségekkel küzdött, és az iszlám mozgalom hirtelen hatalomátvétele miatt az ország pénzügyei bizonytalanságba kerültek – az állam és a jegybank pénzügyi eszközeit befagyasztották, a bankokat bezárták, és a létfontosságú külföldi segélyek elakadtak.
Kevesen hisznek abban, hogy a keményvonalas tálibok képesek lesznek megmenteni Afganisztán gazdaságát, amelynek hetei, de legfeljebb pár hónapja lehet az összeomlásig. Ennek már egy erős jele, hogy az afganisztáni bankszövetség hétfőn a Facebookon jelentette be, hogy a tálibok Hadzsi Mohammad Idriszt nevezték ki a központi bank megbízott kormányzójának. A gond ezzel csak az, hogy Gul Makhszud Sabít volt pénzügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy soha nem hallott Idrisről – kezdi beszámolóját az NBC News.
„Ez a személy olyasvalaki, aki a tálib gazdasági bizottságban szolgált. Egy pakisztáni [vallási iskolában] volt tanár, onnan jött, tehát ennyit tudunk erről a személyről, és most ő vezeti a központi bankot. Valószínűleg egyáltalán nincs tapasztalata” – nyilatkozta a már az Egyesült Államokban, Kaliforniában élő Sabít.
Az Afganisztánnal foglalkozó pénzügyi szakértők szerint ez a legújabb jele annak, hogy a nemzetközi közösség további beavatkozása nélkül az ország gazdasága még jobban szenvedhet, mint ahogyan az elmúlt hetekben történt. Röviddel azután, hogy Asraf Gáni elnök kormánya augusztus 15-én megbukott, az afgáni, az ország valutájának kereskedése visszaesett, közel 8 százalékot gyengült is az amerikai dollárral szemben. Augusztus 17-e óta azonban a helyi valuta viszonylag stabil, valószínűleg azért, mert gyakorlatilag befagyasztották – most már szinte lehetetlen pénzt be- vagy kivinni az országból. Mivel a kormányzati alkalmazottak nem kapnak fizetést, és a bankok sem nyitottak ki, még a mindennapi kereskedelem is nehézkes.
Kedden a Világbank közölte, hogy „szüneteltette a folyósításokat” – azaz a segélyekre és fejlesztési projektekre szánt pénzek átadását – Afganisztánnak az ottani instabilitással kapcsolatos aggodalmak miatt.
„Mélységesen aggódunk az afganisztáni helyzet és annak az ország fejlődési kilátásaira gyakorolt hatása miatt, különösen a nők esetében” – mondta Marcela Sanchez-Bender, a Világbank szóvivője egy nyilatkozatban. Arra a kérdésre, hogy milyen feltételek mellett folytatódnának a folyósítások, Sanchez-Bender nem kívánt válaszolni. A Világbank honlapja szerint korábban 1992 és 2002 között leállította afganisztáni tevékenységét. A Világbank 2002 óta összesen több mint 5,3 milliárd dollárt nyújtott fejlesztési és sürgősségi újjáépítési projektekre.
Az afgán gazdaság szinte teljes egészében készpénzalapú – a feltételezések szerint az embereknek mindössze 10 százaléka rendelkezik bankszámlával. Ráadásul a Világbank szerint a gazdaságot nagyrészt külföldi segélyek támogatták.
„A nemzetközi biztonsági támogatás mértékével és időtartamával, valamint a tálibokkal kötendő esetleges békemegállapodás kimenetelével kapcsolatos legújabb bizonytalanságok tovább csökkentették a bizalmat, ami a beruházások további csökkenéséhez és tőkemeneküléshez vezetett” – írta a Világbank egy áprilisi jelentésében. „A külföldi támogatás mesterségesen növelte a hazai vásárlóerőt – mesterségesen abban az értelemben, hogy nem járt együtt a hazai termelékenység növekedésével” – írta most vasárnap a szervezet egy friss elemzésében.
Kabul bukása óta rendkívül nehéz pénzt be- vagy kijuttatni az országba. Két olyan cég, amelyen keresztül az emberek általában pénzt küldtek, a Western Union és a MoneyGram leállította az afganisztáni tranzakciókat. A Hawalas, a személyközi pénzkereskedelem évszázados hálózata a jelentések szerint szintén szinte teljesen leállt.
„Azt hiszem, azt látjuk, hogy tőkekontroll van érvényben, és ha valaki afgánival akart kereskedni, akkor nem igazán tud” – mondta Edward Moya, az Oanda, egy devizakereskedő cég vezető piaci elemzője.
Tágabb értelemben a tálibokat nem ismerték el Afganisztán törvényes kormányaként, ami azt jelenti, hogy nem juthatnak hozzá a nagyrészt az Egyesült Államokban tartott több milliárd dolláros tartalékalapokhoz, illetve a Nemzetközi Valutaalaptól kapott 450 millió dolláros úgynevezett különleges lehívási joghoz, amelyet Afganisztán a tervek szerint hétfőn kapott volna meg.
Hans-Jakob Schindler, egy volt német diplomata és ENSZ-tisztviselő, aki a tálibok elleni szankciókkal foglalkozott, úgy látja, Afganisztán közeljövője gazdasági szempontból borzalmas. Lehet, hogy „hetek, talán néhány hónap”, amíg összeomlik a gazdaság, ha nem történik jelentős változás. „A kábítószereken, egy kis bányászaton és egy kis termelésen kívül nem sok minden történt az amerikaiak és más szervezetek pénzinfúziója nélkül” – összegzett Schindler. Bár a pakisztáni médiában megjelentek olyan hírek, hogy a két ország közötti szárazföldi határokat újra megnyitották, Schindler szerint az ilyen határokon átnyúló kereskedelem nem fog érdemi változást hozni az afgán nép számára.
?️ Los talibanes vierten 3.000 litros de alcohol en un canal de Kabul porque "los musulmanes no deben fabricar alcohol. El Talibán no tolera su consumo por su interpretación estricta de las leyes coránicas", ha explicado la agencia de inteligencia afgana en Twitter.#TNPLivepic.twitter.com/gfUtxoxhzz
