A lengyelországi Gaz-System 2,12 millió dollárból korszerűsít egy gázmérő állomást annak érdekében, hogy az eddiginél több földgázt lehessen szállítani Ukrajnába. A közelmúltban már született egy új kereskedelmi megállapodás a lengyel–ukrán gázpartnerségről.
Ez év végén vagy a jövő év elején átadják azt a felújított gázmérő állomást Lengyelország ukrajnai határának közelében, amely lehetővé teszi az eddiginél több gáz Ukrajnába történő továbbítását. A fejlesztés 2,12 millió euróba kerül.
A beruházó a lengyelországi nagynyomású gázhálózat üzemeltetője, a Gaz-System, a Reuters a társaságra hivatkozva számolt be a munkáról. A hírügynökség megjegyzi, hogy Ukrajna a fűtési szezon előtt nagy mennyiségű amerikai LNG-t tervez importálni Németországon, Görögországon, Litvánián és Lengyelországon keresztül. Ezt segítené az Európából Ukrajnába tartó gázszállítási folyosók bővítése. Mint a társaság honlapján olvasható, a fejlesztésre a hermanowice-i gázmérő állomáson kerül sor. A projekt magában foglalja a helyi gázüzem korszerűsítését, valamint annak mérési és számlázási kapacitásának növelését. Az üzemeltetők már megállapodtak, hogy a mérést áthelyezik a drozdovicsi mérőállomásról a hermanowice-i összekapcsolási pontra. A változás lényege hívták fel a Világgazdaság figyelmét üzleti körökből –, hogy korábban a lengyelországi gázszállítás is a kelet felől érkező gáz továbbítására volt berendezkedve, de a Fehéroroszországon át Oroszországból érkező Jamal vezeték leállítása után előtérbe került az ezzel ellentétes irányú továbbítás. A Jamalon történő kivitelt a Gazprom 2022. április 26-án szüntette meg, miután Oroszország átfogó támadást indított Ukajan ellen. A Jamal használatára vonatkozó szerződés csak 2022 decemberének utolsó napján járt le.
Az orosz Oilcapital emlékeztet, hogy az ukrajnai Naftogaz és a lengyelországi Orlen a közelmúltban megállapodott egy LNG-partnerségről: a Naftogaz 200 millió köbméter cseppfolyós földgázt vásárolt az Orlentől, ebből egy tételt Amerikából vár. Ugyanakkor nem tárgyalnak a Lengyelországból Ukrajnába irányuló gázszállítás lehetséges mennyiségeiről, mert sok múlik többek között magán a lengyelországi gázkeresleten.
A lap azt is felidézi, hogy Ukrajna és Lengyelország még 2022-ben döntött egy gázvezeték megépítéséről, amellyel vi 2 milliárd köbméterről 6,6 milliárd köbméterre nő a továbbítható mennyiség.
Már akkor is szó volt a főleg Amerikából várt, visszagázosított LNG szállításáról, de akkor nemcsak a Lengyelország és Ukrajna közötti gázvezetéki összeköttetés kapacitása, hanem a lengyelországi Swinoujscie-i LNG-terminál kapacitása sem volt elég a folyamatos szállításhoz.
Az orosz gáz tranzitja nélkül nehezebb
Miután az év elején – a szerződés lejártával, és ukrán döntés nyomán – megszűnt az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitja – gázvásárlásai terén Ukrajna nehézségekbe ütközött. Most az LNG-re összpontosít, Európa pedig megosztja az általa hozzáférhető gázt a keleti szomszédjával. Ukrajna Európából februárban és márciusban 800 millió köbméter gáz importját tervezte az Unian ukrán hírügynökség szerint azért, hogy pótolja azt a 40 százalékos belföldi termeléscsökkenést, amelyet az ágazatot ért orosz rakétacsapások okozta.
Ukrajna több szomszédján keresztül is hozzájut földgázhoz. Lengyelország mellett számíthat Szlovákiára, Moldáviára, Romániára és Magyarországra. Magyarországon át jut a legnagyobb mennyiséghez. Vélhetőleg olyan gáz is érkezik Ukrajnába, amely Magyarországról Szlovákián át kerül keleti szomszédunk felé. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Komáromban bejelentette, hogy aznaptól megnövelték a magyar–szlovák gázvezeték Szlovákiába irányuló kapacitását. Az eddig évi 2,6 milliárd köbméter helyett mostantól évi 3,5 milliárd köbmétert lehet kijuttatni. Arról is beszámolt, hogy az idei első három hónapban a tavalyi rekordmennyiségnél 50 százalékkal nőttek a szállítások Magyarországon keresztül Szlovákia irányába.
A lakossági tarifák maradnak
Április 30-án járnak le az éves gáztarifák Ukrajnában. Ugyanakkor a lakosságnak nem kell tartania drágulástól, mert a tarifaemelési moratóriumot még nem oldották fel. A GazPravda szerint a beszállítók éves ajánlatai egyelőre nem változnak, de a havi ajánlatok a piaci trendek függvényében módosulhat – írja szintén az Unian. Áprilisban kilenc szolgáltató látja el az ukrán lakosságot földgázzal. Kínálatukban van
ötéves,
fix
és havi változó ár,
közülük négy csak éves árat ajánl.
A fogyasztók 98 százaléka, vagyis az a több mint 12 millió háztartás, akiket az ukrán Naftohaz szolgál ki, továbbra is 7,96 hrivnyát fizet az éves fix ár részeként. A többi szolgáltatónál az éves köbméterenkénti ár 7,79 és 9,99 hrivnya, a havi pedig 8,46 és 20,99 hrivnya között mozog.
Donald Trumpék nem csupán vizsgálják, hanem egyeztetnek is Vlagyimir Putyinon keresztül a Gazprom orosz energiaipari óriáscéggel arról, hogyan tudnának együttműködni bizonyos területeken.
Azt nem tudni, az amerikai elnök kormányzata közvetlenül részt vesz-e a tárgyalásokban. Az orosz állam feje azonban egyértelműen utalt az energetikai együttműködésre.
Ha az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország megállapodnak az energiaszektorban az együttműködésről, akkor biztosítható lenne egy gázvezeték Európa számára – jelentette ki Putyin, aki szerint „ez előnyös lehet Európának, mivel olcsó orosz gázt kapna”. Az Index jelezte, az orosz elnök kijelentései nyomán az európai gázárak 4,5 százalékkal csökkentek.
Trump pedig szintén azt sugallta, hogy az Egyesült Államok érdeklődik a lehetséges együttműködés iránt, dacára a háború óta kivetett amerikai és európai szankcióknak.
A lehetséges amerikai célokat erősen meghatározhatják a háborút lezáró békemegállapodásból eredő üzleti lehetőségek. Jelesül Marco Rubio amerikai külügyminiszter már azt fejtegette, hogy Washington fellazítaná az Oroszország és Kína közötti partneri kapcsolatokat.
Ám az európai tisztviselők kétlik, hogy a Trump-adminisztráció képes lenne éket verni Oroszország és Kína közé, hisz a két állam jelentősen közeledett egymáshoz az orosz–ukrán háború kezdete óta.
A Bloomberg forrásai szerint a Gazprom kifejezetten szeretné, ha Washington segítene újraindítani a kontinensre irányuló Északi Áramlat gázvezetékeket. Az orosz állami gázvállalat a háborút megelőzően csökkentette, később leállította a szállításokat, végül 2022-ben, egy szabotázstámadás után a két vezeték megsérült.
Újabban amerikai üzletemberek szemet vetettek az Északi Áramlat 2-t irányító svájci székhelyű üzemeltető cégre, így részesedést szerezve a projektben.
Putyin több ízben rögzítette, készek arra, hogy az Északi Áramlat 2 még működő, sértetlen szakaszán újraindítsák a gázszolgáltatást Európába, de a döntés végső soron az Ukrajnát támogató Németországon múlik.
Bár az EU és a Trump-kabinet megvitatta annak lehetőségét, hogy az európai vállalatok több cseppfolyósított földgázt, LNG-t importáljanak az Egyesült Államokból, de több uniós ország elkezdett ebből kihátrálni az amerikai elnök Ukrajnához és Európához való hozzáállása, valamint az egyéb bizonytalanságok miatt. De az biztosnak látszik, hogy a Gazprommal kötött bármiféle megállapodás tovább súlyosbítaná ezen aggodalmakat.
A lap felidézte, miután megszűnt az Ukrajnán keresztüli földgázszállítás, a Török Áramlat szerepe jelentősen felértékelődött, ezáltal Magyarország pozíciója is felsőbb polcra került. Az azonban a kontinens komoly energiaéhségére utal, hogy hiába a szankciók, Európa még mindig rekordmennyiségű orosz LNG-t vásárol. Igaz, az Európába irányuló teljes gázmennyiségnek már csak a 10-15 százalékát adja a Gazprom a korábbi 40-45 százalék helyett.
Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta, hogy az Oroszországgal 2025. január elsején megszűnt gáztranzit helyett az azerbajdzsáni gázszállítmányok mehetnének Ukrajnán keresztül is.
Ennek kapcsán Törökország felvillanyozódva tekint az EU-kapcsolatok lehetséges új fejezetére. Végtére is az Azerbajdzsánból a Nyugat felé vezető és „polkorrektnek” számító összes gázvezeték rajta keresztül tart Nyugat-Európa felé.
Az amerikaiaknak akár jól is jöhetne Zelenszkij javaslata
Trump amerikai elnöknek, az USA olaj- és gáziparának viszont akár kapóra is jöhetne Zelenszkij javaslata, mert nemcsak az orosz gáz nyugat-európai importját nehezíti meg, de betehet az amerikai földgáz többi versenytársának (például az észak-afrikai kitermelőknek), és többek között az azeri gáznak is. Most, hogy Moszkva és Baku között komoly politikai feszültséget okozott az azerbajdzsáni polgári személyszállító repülőgép lezuhanása a kazahsztáni Aktau közelében, még jobbak lehetnek az esélyek Azerbajdzsán, mint EU-gázszállító esélyeinek javítására.
Az ukrajnai út hatalmas kerülő lenne
Ám számos kérdőjel bukkan fel a történetben. Ugyanis Ukrajnának a politikai ellenjavallatok mellett nincs közvetlen, jó csővezeték-összeköttetése ehhez a tervhez.
Jelenleg a legrövidebb reális utat a földgáz számára Azerbajdzsán és Nyugat-Európa között két irány is kínálja. Egyik sem megy még Ukrajna közelében sem.
Az egyik a Dél-Kaukázus–Törökország–Bulgária–Szerbia–Magyarország–Baumgarten (Ausztria) útvonal.
A másik út az Azerbajdzsán–Dél-Kaukázus–Törökország–Görögország–Albánia–Adriai-tenger alatt–Olaszország csővezetéken át vezet Nyugat-Európába.
Gázkeringő
Ha Ukrajnán, a még a szovjet időkből származó lezárt Testvériség és a Szojuz gázvezetékeken át akarnák vezetni az azeri gázt, akkor Törökországból a „magyar” útvonalon, de Bulgárián át jobbra felkanyarodva a Románia, Ukrajna felé vezető elágazást kellene választani. Felküldeni az azerbajdzsáni gázt Moldován át Délkelet-Ukrajnába, ott balra fordulva becsatlakozni a két régi szovjet vezeték valamelyikébe, és Szlovákián (esetleg Magyarországon) át eljuttatni az azerbajdzsáni gázt Ausztriába.
És ott van a Dnyeszterentúli Moldovai Köztársaság roppant kényes kérdése. Ugyanis az említett gázcsővezetékek (hármas köteg szerepel a térképen, továbbmenve Románia, Bulgária felé) keresztülszelik ezt a szakadár, Moszkva-hű, és gázéhségben szenvedő entitást is.
Tiraszpol a „főváros” természetesen ellenségesen viszonyul Ukrajnához. Moldova, a „gazdaállam” igyekszik közvetíteni, gázsegítséget ígért Tiraszpolnak. De maga Moldova is súlyos energiahiányban szenved. Az Ukrajna elleni orosz támadást néhány héttel megelőzve Moldova és a Gazprom hosszú távú, 2026. október végéig érvényes gázszállítási egyezményt írt alá.
Technikai akadályok
Van egy technikai probléma is. A Bulgária–Románia–Ukrajna–Oroszország vezetéket annak idején, lefektetésekor egyirányúra gyártották, azaz a kompresszorállomások az Oroszország felől érkező gázt nyomatták délre, a románok, bolgárok felé. Ezt ugyan meg lehet fordítani, kétirányúsítani, de az pénzbe és időbe telik. Nem beszélve arról, hogy politikailag zavaros területeken (Dnyeszterentúli Moldovai Köztársaság) és aktív háborús övezeteken halad át.
Egész más lenne a helyzet, ha Azerbajdzsán irányából meg lehetne többszörözni a gázmennyiséget. Ehhez azonban nincsenek meg sem a gázkitermelés, még kevésbé a gázszállítás feltételei. A fő akadály a Kaszpi-tenger.
Immáron több évtizede megy a huzavona a Kaszpi-tenger fenekén futó kelet–nyugati irányban megépítendő földgázvezeték körül.
Amely nemcsak a fő ellátót, a türkmenisztáni gázmezőket köthetné össze Azerbajdzsánon, Grúzián, Törökországon keresztül Európával, hanem Közép-Ázsia más gázexportőreit, mindenekelőtt Kazahsztánt is gazdaságosan beköthetné a Bakutól délre, az óriási Sangachal gáztovábbító-tisztító csővezeték-állomástól nyugat felé induló, évek óta működő vezetékrendszerbe. Ezek az olaj- és gázvezetékek az oroszországi Novorosszijszkkal, a grúziai Supsával és a törökországi Erzurummal (földgáz) és Ceyhannal (kőolaj) kötik össze Azerbajdzsánt.
A gázszállítás Azerbajdzsánból Szerbiába felfüggesztésre került, és nem tudni, mikor állítják vissza. Ezt Aleksandar Vučić szerb elnök közölte – írja a Reuters.
Vučić elmondta, hogy az azerbajdzsáni fél „vis maior” körülményekre és problémákra hivatkozott.
„Jelenleg nem számíthatunk arra, hogy naponta 1,7 millió köbméter gázt kapunk” – tette hozzá az elnök.
Vučić szerint egyelőre nem világos, mikor folytatódik a gázszállítás. „Ez azt jelenti, hogy a mai naptól kezdve elkezdjük felhasználni a gázkészleteinket” – mondta Szerbia vezetője, hozzátéve, hogy reméli, a következő egy-két hónapban ismét elindul a gázszállítás.
Bulgária kész segítséget nyújtani Moldovának, miután Oroszország bejelentette, hogy január 1-jétől leállítja az ország gázellátását.
Ezt Vlagyimir Malinov bolgár energiaügyi miniszter nyilatkozta.
Emlékeztetett arra, hogy körülbelül egy hónapja írták alá a két ország között a válságkezelésről szóló dokumentumot.
„Folyamatos kapcsolatban vagyunk a moldovai energiaügyi miniszterrel, ezért ők is számítanak ránk. Készek vagyunk támogatni őket. Készek vagyunk támogatni őket az LNG-hez való hozzáférés biztosításával a Bulgargaz állami beszállítón keresztül, ha segítséget kérnek” – mondta a miniszter.
A gázszállítás díjainak emelése hatással lesz Ukrajna energiabiztonságra és a gazdaság egészére – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Artem Petrenkóra, az Ukrán Gázkitermelő Vállalatok Szövetsége ügyvezető igazgatójának a nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint az ügyvezető igazgató elmondta, hogy többszörös tarifaemelés várható. „Ha összehasonlítjuk a jelenlegi adatokkal, ez valójában 4,5-szeres növekedés lesz” – jegyezte meg. Mint hangsúlyozta, bár a lakosság számára áremelési moratórium van érvényben, az iparág érezni fogja ennek a döntésnek a következményeit.
„Sőt, a szállítási szolgáltatás ára emelkedni fog. Ennek megfelelően ez a gáz árának némi emelkedéséhez vezethet, ami ennek megfelelően érinti a cégeket, a gazdaságot, a kereskedelmi szegmenst, mert drágább lesz a gáz, és ha drágább, akkor drágábbak az áruk és a szolgáltatások is” – magyarázta Petrenko.
Az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet a kitermelői ágazatot érintő lehetséges következményekre is, különös tekintettel az állami vállalatokra. „Ez oda vezet, hogy a cégeknek kevesebb lesz a működő tőkéje, különösen az állami tulajdonú cégeknek és az Ukrhazvidobuvannyának. Többet fognak fizetni a gázszállítási rendszer szolgáltatásaiért, és kevesebb pénzük lesz az iparba fektetni” – tette hozzá.
Petrenko véleménye szerint az ilyen változások negatívan befolyásolhatják az ország energiabiztonságát és a költségvetés bevételeit. „Ennek megfelelően nálunk nem lesz termelésnövekedés, vagy elkezdhet csökkenni. Ez persze az ország energiabiztonságát is érinti, plusz az adók kérdése. Minél kisebb a termelés, annál kevesebb a bérleti díj és ennek megfelelően a bevételek az állami és a helyi költségvetésbe” – zárta az ügyvezető igazgatója.
Szlovákia legnagyobb állami gázvásárlója, az SPP november 13-án, szerdán bejelentette, hogy rövid távú szerződést ír alá Azerbajdzsánból származó földgáz vásárlására az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentésére tett erőfeszítések részeként.
Az SPP szerződését, amelynek feltételeit nem hozták nyilvánosságra, az azerbajdzsáni SOCAR céggel kötötték, a dokumentum rövid távú.
Az együttműködés sikeres értékelése után a társaság mérlegeli a hosszabb távú gázszállítási szerződés megkötésének lehetőségét
– áll a jelentésben.
A lépés része Szlovákia gázellátási forrásainak diverzifikálására tett erőfeszítéseinek, tekintettel arra, hogy 2024 végén lejár a gáztranzit-megállapodás Ukrajna és Oroszország, a szlovák fogyasztók legnagyobb gázszolgáltatója között.
Több mint két és fél évvel az Ukrajna elleni háború után Európa még mindig fontos piaca az orosz földgáznak. A Kínába tartó Szibéria Ereje vezeték várhatóan idén eléri a teljes kapacitását, bár a tervek szerint 2027-re újabb vezeték készülhet el.
Az Északi Áramlat földgázvezeték 2022-es leállítása, majd felrobbantása után meglepő, hogy várhatóan az idei lesz az első olyan év, amikor Kína több orosz vezetékes földgázt vásárol, mint Európa.
A Gazprom ugyanis az idei év első kilenc hónapjában 23,7 milliárd köbméter földgázt adott el Kínába, közel 40 százalékkal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában – derül ki a Bloomberg számításaiból, amelyben az ázsiai ország vámadatait és az orosz gazdasági minisztérium árbecsléseit vették alapul. Ezzel szemben Európa felé ugyanebben az időszakban csak 22,5 milliárd köbméter érkezett, részben Ukrajnán, részben a Török Áramlaton keresztül.
Kína felé csak egy vezeték van, amely már működik is
A Gazprom tehát csak fokozatosan növeli a szállításokat Kína felé a Szibéria Ereje nevű, évi 38 milliárd köbméter kapacitású vezetéken. A múlt hónapban az orosz vállalat megállapodott a China National Petroleummal újabb szállításokról, melyek decemberben indulhatnak el, és ez biztosítja, hogy az eredetileg tervezettnél, a következő év elejénél hamarabb éri el teljes kapacitását a 2019-ben átadott gázvezeték.
Kína földgázéhsége továbbra is növekvőben van, idén 8 százalékkal nőhet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint, főként az ipari felhasználás eredményeként. Ugyanakkor az áramtermelés és a lakossági fogyasztás, valamint a közlekedési szektor is fontos szerepet játszik. 2027-től a Gazprom további 10 milliárd köbméter földgázt tervez eladni Kínába az úgynevezett Távolkeleti úton, ám ez még mindig messze van attól, hogy kiváltsa az Ukrajna elleni háborút megelőző időszakban Európába eladott mennyiséget.
Az orosz gáz főként Magyarország, Ausztria és Szlovákia számára maradt fontos, ahol idén 16 százalékkal ugrott meg a vezetéken érkező orosz export mennyisége tavalyhoz képest. Azonban az ukrán tranzitszerződés lejártával ez is tovább csökkenhet, az európai szállítások így lefeleződhetnek. Kína mindeközben a világ legnagyobb importőre a földgáz cseppfolyósított formájának, az LNG-nek is.
11 európai állam 19 vállalata indított pert az orosz Gazprom ellen a gázszerződések megszegése miatt, ezek összértéke elérte a 18,6 milliárd eurót (20 milliárd dollár). A legnagyobb, 13 milliárd eurós követelést az Uniper, a Gazprom korábbi németországi ügyfele és az Északi Áramlat 2 projekt társbefektetője nyújtotta be.
A vállalat, amely évente 20 milliárd köbméter gázt vásárol Oroszországtól, kártérítést követelt az ellátás megszakadásából eredő több milliárd dolláros kárért. A stockholmi választott bírósági eljárás 2024 júniusában zárult le, és helyt adott a követelésnek − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az RWE német gázimportőr, amely évente 1 milliárd köbméter orosz gázt kap, további 1 milliárd dollárt követelt a Gazpromtól. A francia Engie választott bírósági keresetet nyújtott be a Gazprom ellen, több mint 300 millió eurót követelve. Ausztriában, amely továbbra is vásárol orosz gázt, amely fogyasztásának mintegy 90 százalékát fedezi, az ország legnagyobb energetikai vállalkozása, az OMV 575,3 millió eurós pert indított a Gazprom ellen.
Finnországban, ahol a háború előtt az orosz gáz uralta a piacot, a Gasum kezdeményezett pert a Gazprom ellen. Olaszországban az Eni olajvállalat megtagadta, hogy eleget tegyen Vlagyimir Putyin azon utasításának, amely a szállítások rubelben történő kifizetését írta elő.
Az Europol Gaz, amely a Nyugat-Szibériából a német fogyasztókhoz gázt szállító Jamal–Európa gázvezeték lengyelországi szakaszát kezeli, 1,5 milliárd eurós pert indított a Gazprom ellen. Csehországban a Net4gas és az Innogy Energie nyújtott be keresetet a Gazprommal szemben a gázhiány miatt: az előbbi 113 millió eurót, az utóbbi 78 millió eurót követel. Svájcban a DXT Commodities és az Axpo Solutions gázkereskedők összesen több mint 1 milliárd eurós keresetet nyújtottak be.
Hollandiában a gázszállító rendszer üzemeltetője, a Gasunie Transport Services 275 millió eurót követel a Gazpromtól. A BBL Company V.O.F. újabb keresetet nyújtott be a fenntartott gázkapacitások kihasználásának elmulasztása miatt. Szlovákiában a ZSE Energia és a Vychodoslovenska energetika perli a Gazpromot, míg Bulgária nemzeti gázszolgáltatója, a Bulgargaz 400 millió eurót követel szerződésbontás miatt.
A moszkvai székhelyű BCS brókercég becslése szerint a Gazprommal szembeni követelések teljes összege meghaladja a Gazprom valamennyi nemzetközi piacra irányuló benzinértékesítésből származó nettó bevételét együttvéve: évi 10 milliárd dollárt az Európába, 7 milliárd dollárt a Kínába irányuló szállításokból, és 2 milliárd dollárt a FÁK-ba és Közép-Ázsiába irányuló exportból.
