Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTo0Mjg7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 47957
[content] =>
Sokkal nagyobb anyagi károkkal jár majd a klímaváltozás, mint korábban gondoltuk, a kimondottan ezekkel a kérdésekkel foglalkozó potsdami intézet (Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung – PIK) legfrissebb tanulmányának becslése szerint 2050-re mintegy 20 százalékkal zsugorodhat miatta a globális GDP.
A kutatók a következtetéseiket a Nature magazinban hozták nyilvánosságra. A számításaik szerint a klímaváltozás anyagi terhe elérheti az évenkénti 35 600 milliárd eurót (38 ezermilliárd dollárt) – ez az összeg hatszor magasabb, mint amennyiből a becslések szerint el lehetne érni, hogy a globális átlaghőmérséklet csak két Celsius-fokkal haladja meg az ipari forradalom előtti szintet.
Az utóbbi évek, különösen pedig 2023 rekordokat döntő hőhullámai, súlyos áradásai és tartós erdőtüzei ellenére azonban a felmelegedés nem áll meg ezen a szinten, az ENSZ figyelmeztetése szerint a jövő században már három fokkal lehet melegebb – emlékeztetett tudósításában a CNN.
A rövid távú pénzügyi hatások ráadásul elkerülhetetlenek, még akkor is, ha a kormányok fokozzák erőfeszítéseiket a válság kezelésére – nyilatkozta az amerikai hírtelevíziónak az intézet két munkatársa, Maximilian Kotz és Leonie Wenz. A hosszú távú veszteségeket azonban csökkenteni lehetne azonnali lépésekkel – tették hozzá.
A klímaváltozás a legszegényebbeket érinti leginkább
A károk különbözőképpen érintik majd a világ térségeit, de a legszegényebb régiók és azok érzik majd meg a leginkább a negatív hatását, akik a legkevésbé járultak hozzá a globális felmelegedéshez.
„Az éghajlatváltozásért legkevésbé felelős országok az előrejelzések szerint 60 százalékkal nagyobb jövedelemkiesést szenvednek el, mint a magasabb jövedelmű országok, és 40 százalékkal nagyobbat, mint a magasabb kibocsátású országok” – mondta a Deutsche Wellének Anders Levermann, a PIK vezető kutatója.
Az előrejelzés szerint a legnagyobb mértékű, 22,4 százalékos visszaesést a Közel-Kelet és Észak-Afrika szenvedi el, alig valamivel kevesebbet, 22,3 százalékosat Dél-Ázsia és 20,9 százalékosat Fekete-Afrika.
Ehhez képest az olyan fejlett térségekben, mint Európa és Észak-Amerika, a GDP csak mintegy 11,4, illetve 11,2 százalékkal zsugorodik majd az évszázad közepére még akkor is, ha sikeres és hatékony klímavédelmi lépéseket tesznek.
A klímaváltozás legkevésbé Közép-Ázsiát és Oroszországot érinti, ahol a jövedelem mindössze 1,7 százalékkal csökken majd.
A gazdasági hatások azonban ennél sokkal nagyobbak is lehetnek, mivel a kutatók nem számították bele az emelkedő tengerszint és a klímaváltozás miatt gyakoribb és súlyosabb természeti csapások okozta károkat, ahogyan azt sem, mennyire befolyásolják ezek az emberek egészségét, termelékenységét.
A tétlenség még drágább
Nem dőlhetünk elégedetten hátra, a kutatás ugyanis a légkörbe már kibocsátott szén-dioxid hatásaival foglalkozott.
Számottevően és azonnal csökkentenünk kell a szén-dioxid-kibocsátásunkat, ellenkező esetben a gazdasági veszteségek még nagyobbak lesznek az évszázad második felében, és annak végére globális átlagban elérhetik akár a 60 százalékot is – figyelmeztetett Leonie Wenz.
Az arányok érzékeltetésére érdemes felidézni a Világbank adatait: ezek szerint a globális GDP 2022-ben meghaladta a százezermilliárd dollárt, és 2050-re megduplázódna – ha nem lenne az éghajlatváltozás visszahúzó ereje.
Az Egyesült Államok sem ússza meg
Az Egyesült Államok történelmileg a legnagyobb környezetszennyezők közé tartozik, és bár a klímaváltozás miatti gazdasági visszaesést viszonylag olcsón megússza, a felmelegedés alaposan megváltoztatja az amerikaiak, elsősorban a fiatalabb generációk életét.
Egy másik, ugyancsak a héten az ICF globális tanácsadó által nyilvánosságra hozott jelentés szerint a klímaváltozás egy 2024-ben született amerikai számára akár félmillió dolláros anyagi kárt okozhat, mert az éghajlatváltozás emeli a megélhetési költségeket.
Csak a lakhatás 125 ezer dollárral drágul egy idén születendő amerikai élete során az árvizek és más időjárással kapcsolatos károk kockázata miatt megnövekedett fenntartási és biztosítási költségek miatt. Az élelmiszerárak várhatóan 33 ezer dollárral emelkednek majd a mezőgazdaságban és az ellátási láncokban keletkező zavarok következtében, és magasabbak lesznek más kiadások is, például az energia, a közlekedés és az egészségügyi ellátás.
„Nehéz döntés vár majd sok amerikaira, hogyan fizessék ki az élelmiszert, a lakhatást és más napi kiadásokat, amelyek az éghajlatváltozás miatt körülbelül 9 százalékkal fognak növekedni az életük során” – idézte a CNN a tanulmányt.
[type] => post
[excerpt] => Sokkal nagyobb anyagi károkkal jár majd a klímaváltozás, mint korábban gondoltuk, a kimondottan ezekkel a kérdésekkel foglalkozó potsdami intézet (Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung – PIK) legfrissebb tanulmányának becslése szerint 2050-re ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713650700
[modified] => 1713589925
)
[title] => A gazdaság is megsínyli a klímaváltozást
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=47957&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47957
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 47959
[image] => Array
(
[id] => 47959
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/cdfa035054af415c8c4f96d919a360c9.jpg
[original_lng] => 87998
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/cdfa035054af415c8c4f96d919a360c9-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/cdfa035054af415c8c4f96d919a360c9-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/cdfa035054af415c8c4f96d919a360c9-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/cdfa035054af415c8c4f96d919a360c9-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/cdfa035054af415c8c4f96d919a360c9.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/cdfa035054af415c8c4f96d919a360c9.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/cdfa035054af415c8c4f96d919a360c9.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1713579125:12
[_thumbnail_id] => 47959
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 743
[translation_required_done] => 1
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1713639905
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 149280
[1] => 8705
[2] => 33594
[3] => 428
[4] => 33036
)
[tags_name] => Array
(
[0] => anyagi károk
[1] => éghajlatváltozás
[2] => gazdasági hatás
[3] => GDP
[4] => klímaváltozás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 46436
[content] =>
A devizakorlátozások bevezetése negatív hatással van Ukrajna befektetési légkörére, mivel a befektetők bizonytalannak érzik invesztálásaikat és hiteleik megtérülésének lehetőségét. Az RBC-Ukrajine szerint Ihor Tinnij, az Ukrajnai Megújuló Energetikai Szövetség társalapítója megjegyezte, hogy bár az Ukrán Nemzeti Bank politikáját az országban kialakult jelenlegi helyzet indokolja, az túl merev és gátolja az üzleti élet fejlődését. Így a korábban felvett hitelek és osztalékok kamatok kifizetésének képtelensége blokkolja a további befektetések lehetőségét.
Tinnij kifejtette: a kormány tart attól, hogy a vállalkozók külföldre utalják a nyereséget, ami negatívan befolyásolhatja az árfolyam stabilitását. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az energetikában egyes berendezések és a kiegyenlítő kapacitások kritikus hiánya tapasztalható, amelyhez különösen fontosak lennének a külföldi befektetések. Jelenleg a befektetők nem bíznak a hitelek megtérülésében vagy a befektetéseikből származó nyereségben, ami arra kényszeríti őket, hogy tartózkodjanak az ukrajnai projektek finanszírozásától.
Tinnij megosztotta személyes tapasztalatait is az olasz üzleti partnerekkel való együttműködésről, akiknek a fennálló, határozatlan idejű devizaügyletek tilalma miatt még hosszú távon sem tudja garantálni a hitelek visszafizetését. Ez komoly akadályokat gördít a külföldi befektetések bevonzására.
A jegybank a valutaliberalizáció felé vette az irányt
A fennálló kihívások ellenére a Nemzeti Bank vezetője, Andrij Pisnij korábban bejelentette, a jegybank a valutaliberalizáció felé tervezi tevékenységét. Az ukrán Miniszteri Kabinet arra is felkérte a Nemzeti Bankot, hogy engedélyezze a deviza eladását hazai nagyvállalatoknak és holdingoknak az eurókötvényekért valamint nyugati hitelezőkkel való elszámolás céljából, ami egy lépés lehet a befektetési környezet javítása felé.
Ukrajna a valutaliberalizáció küszöbén áll, ami széles lehetőségeket nyit meg a nemzetközi befektetők számára a nemzetgazdaság különböző ágazataiba történő tőkebefektetésre.
A devizakorlátozások a befektetők útjában állnak
Az RBC-Ukraine jelentése szerint Kirill Krivolap, a Gazdaságélénkítő Központ vezetőjének kommentárjára hivatkozva az állami költségvetésbe befolyó adóbevételekből és díjakból finanszírozzák az ország védelmi szükségleteit. Ugyanakkor a gazdaság stabilitásának és versenyképességének biztosítása érdekében kiemelten fontos a fejlesztésbe beruházó magánszektor tevékenysége.
Krivolap azonban megjegyezte, hogy a külföldi befektetők problémákkal szembesülnek, amikor Ukrajnában próbálnak befektetni a meglévő devizakorlátozások miatt, amelyek megakadályozzák a befektetett pénzeszközök megtérülését. Pozitívan értékeli a kormánynak az Ukrán Nemzeti Bankhoz intézett kérelmét, hogy engedélyezze a hitelelszámolásokhoz szükséges valutavásárlást, mivel az hozzájárulhat a valutaliberalizáció folyamatához, és ennek eredményeként befektetéseket vonzhat.
A szakértő hangsúlyozza ezeknek a lépéseknek a fontosságát az ukrán gazdaság stabilitásának és versenyképességének hosszú távú növelése érdekében, különösen egy hosszú háború körülményei között. Úgy véli, hogy a beruházás kulcsfontosságú a hosszú távú fejlődéshez.
Olekszij Burjacsenko, a Kisközösségek Nemzetközi Szövetségének ügyvezető igazgatója szintén a háború elején bevezetett valutakorlátozások enyhítésének szükségességéről beszélt. Megjegyezte, hogy a nemzeti valuta stabilitásának és a GDP háború alatt is 5 százalékos növekedésének köszönhetően eljött az ideje egy rugalmasabb valutapolitikának, amely megnyitja a kaput a befektetések előtt a gazdaság azon ágazataiban, amelyek alkalmazkodott az új feltételekhez, és pénzügyi infúziót igényel.
Okszana CSOPAK
[type] => post
[excerpt] => A devizakorlátozások bevezetése negatív hatással van Ukrajna befektetési légkörére, mivel a befektetők bizonytalannak érzik invesztálásaikat és hiteleik megtérülésének lehetőségét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1709201400
[modified] => 1709200234
)
[title] => Mikor kezdik el a befektetők invesztálásukat Ukrajnában?
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46436&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46436
[uk] => 46343
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 46344
[image] => Array
(
[id] => 46344
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/invest.jpg
[original_lng] => 65495
[original_w] => 626
[original_h] => 417
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/invest-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/invest-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/invest.jpg
[width] => 626
[height] => 417
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/invest.jpg
[width] => 626
[height] => 417
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/invest.jpg
[width] => 626
[height] => 417
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/invest.jpg
[width] => 626
[height] => 417
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/invest.jpg
[width] => 626
[height] => 417
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1709193125:12
[_thumbnail_id] => 46344
[_edit_last] => 12
[views_count] => 473
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 382
[1] => 428
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdaság
[1] => GDP
)
)
[2] => Array
(
[id] => 44921
[content] =>
A Világbank arra számít, hogy idén 3,2%-kal, 2025-ben 6,5%-kal nő az ukrán gazdaság – közölte az Ukrinform a bank előrejelzésére hivatkozva.
A Világbank értékelése szerint Ukrajna GDP-növekedése 2023 végére 4,8% volt.
„Kelet-Európában a GDP növekedési üteme visszatért pozitív tendenciájába, Ukrajnában pedig 4,8 százalékos volt a növekedési ütem. A pozitív tendencia ellenére Ukrajnában a termelés 2023-ban 30%-kal maradt el az Oroszországi Föderáció megszállása előtti szinttől” – közölte a Világbank.
A pénzintézmény ugyanakkor arra számít, hogy az ukrán gazdaság idén 3,2%-kal, 2025-ben pedig 6,5%-kal bővül (ez az európai és közép-ázsiai régió legmagasabb mutatója).
[type] => post
[excerpt] => A Világbank arra számít, hogy idén 3,2%-kal, 2025-ben 6,5%-kal nő az ukrán gazdaság – közölte az Ukrinform a bank előrejelzésére hivatkozva.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1705056720
[modified] => 1705051702
)
[title] => A Világbank idén az ukrán GDP 3,2 százalékos növekedését jósolja
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=44921&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 44921
[uk] => 44848
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 44849
[image] => Array
(
[id] => 44849
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/659e6d0b9c27d.jpeg
[original_lng] => 68687
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/659e6d0b9c27d-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/659e6d0b9c27d-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/659e6d0b9c27d.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/659e6d0b9c27d.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/659e6d0b9c27d.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/659e6d0b9c27d.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/659e6d0b9c27d.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1705044502:12
[_thumbnail_id] => 44849
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1064
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 428
[1] => 1881
[2] => 1713
)
[tags_name] => Array
(
[0] => GDP
[1] => ukrán gazdaság
[2] => Világbank
)
)
[3] => Array
(
[id] => 44821
[content] =>
Észtország a következő négy évben a köztársaság éves bruttó hazai termékének (GDP) 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújt Ukrajnának – számolt be helyi közmédia Kaja Kallas észt miniszterelnökre hivatkozva.
Az ERR hírportál szerint a kormányfő az Állami Védelmi Tanács ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: „Észtország a GDP 0,25 százalékát fogja kiutalni a következő négy évben”.
A politikus szólt arról, hogy Észtország 2022 óta közel 500 millió euró értékben nyújtott katonai segélyt Kijevnek, ami a GDP-jének nagyjából 1,4 százaléka. Hozzátette, hogy a jövőben Észtország évente 14 millió eurót tervez elkülöníteni Ukrajna újjáépítésére.
[type] => post
[excerpt] => Észtország a következő négy évben a köztársaság éves bruttó hazai termékének (GDP) 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújt Ukrajnának – számolt be helyi közmédia Kaja Kallas.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1704880980
[modified] => 1704846648
)
[title] => Ukrajnának adja Észtország négy éven át a bruttó hazai termékének 0,25 százalékát
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=44821&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 44821
[uk] => 44824
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 44822
[image] => Array
(
[id] => 44822
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/kaja-kallas.jpg
[original_lng] => 79668
[original_w] => 720
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/kaja-kallas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/kaja-kallas-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/kaja-kallas.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/kaja-kallas.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/kaja-kallas.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/kaja-kallas.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/kaja-kallas.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1704846159:5
[_thumbnail_id] => 44822
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1077
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1704828205
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 209404
[1] => 428
[2] => 209403
)
[tags_name] => Array
(
[0] => észtország
[1] => GDP
[2] => Kaja Kallas
)
)
[4] => Array
(
[id] => 42447
[content] =>
A Világbank (Vb) arra számít, hogy a GDP növekedése Ukrajnában 2023-ban eléri a 3,5%-ot a teljes körű orosz invázió miatti jelentős, 29,1%-os visszaesés után 2022-ben – jelentette a korrespondent.net a Vb gazdasági szemléje nyomán.
Mint rámutatnak, a stabilabb villamosenergia-ellátásnak, a kormányzati kiadások növekedésének, az adományozók állandó támogatásának, a jobb termésnek és az export egy részének a nyugati határokra való átirányításának köszönhető, hogy Ukrajna gazdasága idén valószínűleg kb. 3,5%-kal fog növekedni a tavalyi 29,1%-os csökkenés után.
A gazdasági növekedés ütemét az átmeneti gazdaságú országokban, valamint az európai és közép-ázsiai régió fejlődő országaiban 2023-ra 2,4%-ra módosították.
A növekedés felgyorsulása az előrejelzések javulását tükrözi, ami a háború sújtotta Ukrajnát, a közép-ázsiai országokat, Törökországot és Oroszországot illeti. A regionális termelés volumene, Oroszország és Ukrajna nélkül, 2023-ban várhatóan 3%-kal nő. A növekedési ráták azonban továbbra is alacsonyak a pandémia előtti hosszú távú átlagokhoz képest.
A növekedés 2024‒2025-ben várhatóan eléri az évi 2,6%-ot az Európai Unió (a régió legnagyobb kereskedelmi partnere) gyenge növekedése, a magas infláció, a szigorúbb pénzügyi feltételek és az ukrajnai orosz invázió hatásai közepette.
Júniusban a Világbank mindössze 2%-ra becsülte Ukrajna idei GDP-növekedését, szemben a januári előrejelzésben szereplő 3,3%-kal.
[type] => post
[excerpt] => A Világbank (Vb) arra számít, hogy a GDP növekedése Ukrajnában 2023-ban eléri a 3,5%-ot a teljes körű orosz invázió miatti jelentős, 29,1%-os visszaesés után 2022-ben .
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1696627320
[modified] => 1696602076
)
[title] => Javította a Világbank az ukrán GDP-előrejelzéseket
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=42447&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 42447
[uk] => 42437
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 41470
[image] => Array
(
[id] => 41470
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/88ef2da581fcd33a1f776fcde207cbe0.jpeg
[original_lng] => 72312
[original_w] => 625
[original_h] => 417
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/88ef2da581fcd33a1f776fcde207cbe0-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/88ef2da581fcd33a1f776fcde207cbe0-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/88ef2da581fcd33a1f776fcde207cbe0.jpeg
[width] => 625
[height] => 417
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/88ef2da581fcd33a1f776fcde207cbe0.jpeg
[width] => 625
[height] => 417
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/88ef2da581fcd33a1f776fcde207cbe0.jpeg
[width] => 625
[height] => 417
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/88ef2da581fcd33a1f776fcde207cbe0.jpeg
[width] => 625
[height] => 417
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/88ef2da581fcd33a1f776fcde207cbe0.jpeg
[width] => 625
[height] => 417
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1696591276:5
[_thumbnail_id] => 41470
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2140
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1696591278
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 428
[1] => 33269
[2] => 1713
)
[tags_name] => Array
(
[0] => GDP
[1] => Ukrajna GDP-je
[2] => Világbank
)
)
[5] => Array
(
[id] => 40433
[content] =>
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése szerint Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2023-ban 2,9 százalékkal nő. Áprilisban az NBU 2,0%-os növekedést jósolt. Erről az RBK–Ukrajina számolt be az NBU elnökének, Andrij Pisnijnek a YouTube-on sugárzott sajtótájékoztatójára hivatkozva.
Pisnij jelezte, a II. negyedévben folytatódott a gazdaság élénkülése mind a termelő, mind a szolgáltató szektorban.
„Ezt figyelembe véve az Ukrán Nemzeti Bank mérsékelten megemelte a 2023-as reál-GDP-növekedés előrejelzését 2,0%-ról 2,9%-ra” – mondta.
A jövőben a gazdasági növekedés felgyorsul, figyelembe véve, hogy az NBU előrejelzése a biztonsági kockázatok csökkenésével számolt 2024 közepén.
„A tengeri logisztika rendezése és az infrastruktúra elleni tüzérségi támadások megszűnése után az export megújulása intenzívebb lesz. A migránsok fokozatos visszatérése hozzájárul a fogyasztói kereslet élénküléséhez, az ország újjáépítésének szakaszában pedig jelentősen nőnek a beruházások. A puha fiskális politika továbbra is fontos szerepet fog játszani a gazdaság élénkítésében – a költségvetési hiány jelentős marad a védelmi képesség és a gazdaság helyreállításának támogatásával kapcsolatos igények miatt” – mondta Pisnij.
Ezt szem előtt tartva az NBU 2024-ben 3,5%-os, 2025-ben pedig 6,8%-os reál-GDP-növekedést prognosztizál.
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése szerint Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2023-ban 2,9 százalékkal nő. Áprilisban az NBU 2,0%-os növekedést jósolt
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1690630380
[modified] => 1690561940
)
[title] => 2,9%-kal nőtt a GDP Ukrajnában
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=40433&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 40433
[uk] => 40386
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 40387
[image] => Array
(
[id] => 40387
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/d9040e8-363280648-3485796305067316-5050675084256358914-n.png
[original_lng] => 32733
[original_w] => 422
[original_h] => 338
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/d9040e8-363280648-3485796305067316-5050675084256358914-n-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/d9040e8-363280648-3485796305067316-5050675084256358914-n-300x240.png
[width] => 300
[height] => 240
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/d9040e8-363280648-3485796305067316-5050675084256358914-n.png
[width] => 422
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/d9040e8-363280648-3485796305067316-5050675084256358914-n.png
[width] => 422
[height] => 338
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/d9040e8-363280648-3485796305067316-5050675084256358914-n.png
[width] => 422
[height] => 338
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/d9040e8-363280648-3485796305067316-5050675084256358914-n.png
[width] => 422
[height] => 338
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/d9040e8-363280648-3485796305067316-5050675084256358914-n.png
[width] => 422
[height] => 338
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1690551140:5
[_thumbnail_id] => 40387
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1187
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_d3084873b876c91a8f81995272c008ed] =>
[_oembed_time_d3084873b876c91a8f81995272c008ed] => 1709389161
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 428
[1] => 70412
[2] => 120
)
[tags_name] => Array
(
[0] => GDP
[1] => GDP-növekedés
[2] => Ukrajna
)
)
[6] => Array
(
[id] => 39835
[content] =>
Az évi 7%-os gazdasági növekedéshez Ukrajnának 3,1–4,5 millió embert kell bevonnia a munkaerőpiacba 2032-ig.
Hatékony állami politika nélkül a menekültek hazatérése terén Ukrajna közel 113 milliárd dollárt is elveszíthet a GDP-ből 10 év alatt. Ez mintegy 45 milliárd dolláros adóbevétel-kiesést is jelenthet.
„A számítások szerint az európai országokban élő mintegy 1,42 millió ukrán kényszermenekült, valamint az agresszor országokban tartózkodó 0,7 millió személy a munkaerőpiac szereplői. A felnőtt menekültek többsége 25–49 év közötti nő, akiknek nagyobb része felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és dolgozott a háború előtt” – áll a Gazdaságélénkítő Központ és az EasyBusiness tanulmányában.
Az elemzők megjegyezték, hogy menekültek a hazatérése a gyors és fenntartható gazdasági növekedés biztosítása szempontjából fontos: az évi 7%-os növekedést jelent, mivel 2032-ig Ukrajnának 3,1–4,5 millió embert kell bevonnia a munkaerőpiacra (azt a feltételezést is figyelembe véve, hogy a legtöbb menekült a hazatérést tervezi). Ugyanakkor idővel csökken a menekültek hazatérési vágya a befogadó országokba való beilleszkedésük miatt.
„Míg a kényszermenekültek 7-10%-a már úgy döntött, hogy külföldön marad, a többsége jelenleg hajlik a hazatérésre. Az idő múlásával egyre többen vállalnak munkát: csak 2022 augusztusa és 2023 januárja között a menekültek hozzávetőleg 17%-a talált munkát vagy kezdett el tanfolyamra járni” – áll a tanulmányban.
A tanulmány adatai szerint a menekültek legnagyobb része a győzelem után szeretne hazatérni. Számukra a legfőbb probléma a biztonság kérdése, mivel akik már hazatértek, nehéz körülményekkel szembesültek.
A tanulmány szerint ugyanakkor a harci övezetből elmenekültek legszívesebben biztonságosabb régiókba térnének vissza, ahol biztosítva vannak a lakhatás, foglalkoztatás és az anyagi támogatás.
Az ukránok hazatérésének másik fontos tényezője a munkavállalás lehetősége.
„A különböző felmérések eredményei szerint a jól megfizetett munka elérhetősége és a viszonylag magasabb életszínvonal Ukrajnában hozzájárul majd honfitársaink visszatéréséhez. Az idő múlásával azonban egyre több munkaképes ukrán állampolgár talál külföldön munkát, ami nem kedvez hazatérési szándéknak, különösen a magasan képzett szakemberek körében” – áll a tanulmányban.
[type] => post
[excerpt] => Az évi 7%-os gazdasági növekedéshez Ukrajnának 3,1–4,5 millió embert kell bevonnia a munkaerőpiacba 2032-ig.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1688907900
[modified] => 1688893188
)
[title] => Tanulmány: ha nem térnek haza az ukrán menekültek, az a GDP 113 milliárd dollárjába kerül a gazdaságnak
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=39835&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 39835
[uk] => 39809
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 39810
[image] => Array
(
[id] => 39810
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1688750461-3275.jpg
[original_lng] => 103909
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1688750461-3275-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1688750461-3275-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1688750461-3275-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1688750461-3275-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1688750461-3275.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1688750461-3275.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1688750461-3275.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1688882389:12
[_thumbnail_id] => 39810
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2259
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1688882390
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 428
[1] => 673
[2] => 1261
[3] => 33918
[4] => 172698
)
[tags_name] => Array
(
[0] => GDP
[1] => lakosság
[2] => munkaerő
[3] => ukrán menekültek
[4] => vesztesség
)
)
[7] => Array
(
[id] => 39613
[content] =>
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) júniusi becslése szerint az orosz hadsereg költségvetése 2023-ban 6600 milliárd rubel. Ez az orosz GDP közel 4,4 százalékának felel meg. 2021-ben – az ukrajnai invázió előtt – ez az arány még csak 3,6 volt – írja a brit védelmi minisztérium a napi hírszerzési jelentésében.
Az, hogy pontosan mennyit költ el hadi kiadásokra az orosz állam továbbra sem ismert – a hadsereg költségvetése ugyanis titkosított. Becslések szerint az orosz állam a teljes éves költségvetés 22 százalékát fordítja a hadseregre – írja a jelentés.
Bár a védelmi kiadásoknak csak egy részét fordítja Oroszország az ukrajnai invázió finanszírozására, a növekedésük jelezheti, hogy mennyibe kerül a háború az országnak.
[type] => post
[excerpt] => A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) júniusi becslése szerint az orosz hadsereg költségvetése 2023-ban 6600 milliárd rubel.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1688220480
[modified] => 1688174640
)
[title] => Brit hírszerzés: Az orosz állam a GDP közel 4,4 százalékát költheti el védelmi kiadásokra
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=39613&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 39613
[uk] => 39580
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 39582
[image] => Array
(
[id] => 39582
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1.jpg
[original_lng] => 53960
[original_w] => 840
[original_h] => 441
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1.jpg
[width] => 840
[height] => 441
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1.jpg
[width] => 840
[height] => 441
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1.jpg
[width] => 840
[height] => 441
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/dolar-rubl-defolt-840x441-1.jpg
[width] => 840
[height] => 441
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1688163841:12
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1688163551
[_thumbnail_id] => 39582
[_edit_last] => 12
[views_count] => 958
[_oembed_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => #Lithuania's government plans to ban transfer of 65 product types via its territory to #Belarus and #Russia:https://t.co/zZoGOhiyL0
— Alex Kokcharov (@AlexKokcharov) June 16, 2023
[_oembed_time_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => 1688209685
[_oembed_4b1607a79af24e3282d0f1ce7eb5fad1] =>
[_oembed_time_4b1607a79af24e3282d0f1ce7eb5fad1] => 1690830078
[_oembed_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => Als langjähriger @wko_aw #Wirtschaftsdelegierter kann ich die Aussagen von HBM Alexander Schallenberg #BMEIA zu #Niger und #EU im #FAZ Interview nachvollziehen https://t.co/wAj5pHa3kZ
— Dr Rudolf Thaler (@RudolfThaler) September 2, 2023
[_oembed_time_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => 1694454140
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6829
[1] => 428
[2] => 31364
[3] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fegyverkezés
[1] => GDP
[2] => kiadások
[3] => Oroszország
)
)
[8] => Array
(
[id] => 39291
[content] =>
Több mint hat évtizede először száz százalék fölé emelkedett a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósság-ráta.
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán ismertetett beszámolójában közölte, hogy május végén a nettó államadósság-állomány 2567,2 milliárd font volt.
Ez 100,1 százalékos GDP-arányos nettó államadósság-rátának felel meg.
Az ONS visszatekintő adatsora szerint a brit közszféra adósságterhe a hazai össztermék arányában mérve legutóbb 1961 márciusában volt ennél magasabb: akkor 102,5 százalékos nettó államadósság-rátát mértek.
A közfinanszírozási szektor havi nettó piaci hiteligénye májusban 20 milliárd font volt, 10,7 milliárd fonttal több, mint a tavalyi azonos hónapban.
A statisztikai hivatal szerdai ismertetése szerint ez volt a második legnagyobb összegű májusi kormányzati hitelfelvétel azóta, hogy 1993-ban – vagyis éppen harminc éve – megkezdődtek a közfinanszírozás havi nettó hiteligényéről szóló rendszeres adatközlések.
A brit statisztikai hivatal hangsúlyozza azt is, hogy az áprilisban kezdődött pénzügyi év eddigi két teljes hónapjában 42,9 milliárd font volt a közfinanszírozási szektor nettó piaci hiteligénye, 19,6 milliárd fonttal több, mint az előző pénzügyi év első két hónapjában, és 2,1 milliárd fonttal magasabb az előzetes kormányzati becslésnél.
A hitelminősítők ugyanakkor derűlátó módon ítélik meg a brit közfinanszírozási folyamatokat. Ennek jeleként nemrégiben stabilra javította a leminősítés lehetőségére utaló negatívról Nagy-Britannia „AA/A-1 plusz” szintű államadós-osztályzatának kilátását az S&P Global Ratings, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy korábbi várakozásaihoz képest enyhültek a brit közfinanszírozást terhelő kockázatok.
A hitelminősítő közölte: a 2023–2025 közötti időszakra átlagosan 3,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vár az előző, szeptemberi előrejelzésében szereplő 5,5 százalék helyett.
Az S&P Global Ratings arra számít, hogy a brit államadósság-ráta 2026-ig 96 százalékra süllyed.
Más nagy londoni házak kevésbé derűlátók.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) az új közfinanszírozási adatok szerdai ismertetése utáni helyzetértékelésében közölte: előrejelzése szerint a brit hazai össztermék az idei év egészében – elsősorban a továbbra is magas megélhetési költségek és az erősen valószínűsíthető további jegybanki kamatemelések miatt – mindössze 0,3 százalékkal nő.
A cég szerint ebben a környezetben aligha várható, hogy a GDP-arányos brit államadósság-ráta egyhamar csökkenésnek indulna.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Több mint hat évtizede először száz százalék fölé emelkedett a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósság-ráta.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1687433580
[modified] => 1687415833
)
[title] => Hat évtizede először száz százalék felett a brit államadósság-ráta
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=39291&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 39291
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 39292
[image] => Array
(
[id] => 39292
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/london-anglia.jpg
[original_lng] => 145659
[original_w] => 600
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/london-anglia-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/london-anglia-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/london-anglia.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/london-anglia.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/london-anglia.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/london-anglia.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/london-anglia.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1687405033:12
[_thumbnail_id] => 39292
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 774
[_oembed_dee0896c20a5d31b1b874c6b950c3073] => The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine
We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
— Sprinter (@Sprinter99880) May 30, 2023
[_oembed_time_dee0896c20a5d31b1b874c6b950c3073] => 1687405035
[translation_required_done] => 1
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1688880657
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 429
[1] => 815
[2] => 428
)
[tags_name] => Array
(
[0] => államadósság
[1] => Egyesült Királyság
[2] => GDP
)
)
[9] => Array
(
[id] => 39046
[content] =>
Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2023 első negyedévében nőtt, a gazdasági fellendülés továbbra is az egyik prioritás az országban – közölte kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő azt írta: „Az általunk meghatározott öt fellendülési prioritás egyike gazdaságunk fellendülése. Az előzetes becslések szerint az idei év első negyedévében a GDP 2,4 %-kal nőtt az előző negyedévhez képest.”
A miniszterelnök szerint a hatóságok most arra koncentrálnak, hogy ésszerű és hatékony ösztönzőket hozzanak létre a vállalkozások számára. Konkrétan a mai napon olyan döntés meghozatala van tervben, amely lehetővé teszi a 7,8 milliárd hrivnya összegű állami garanciaprogram folytatását. „Ez a megfizethető kedvezményes hitelek egyik programja, amikor egy vállalkozó hitelének 80 százalékát az állam fedezi a banknak” – magyarázta Denisz Smihal.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2022-ben Ukrajna GDP-je meredeken csökkent az orosz megszállók inváziója miatt. Az év során a visszaesés 29,1 % volt. A 2023-as költségvetés ugyanakkor 3,2 %-os ukrán GDP-növekedést is tartalmaz. Ugyanakkor az olyan nemzetközi szervezetek, mint az IMF vagy a Világbank, szkeptikusak az Ukrajnára vonatkozó gazdasági előrejelzésekkel kapcsolatban, mivel jelenleg nagy a bizonytalanság a háború közepette.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2023 első negyedévében nőtt, a gazdasági fellendülés továbbra is az egyik prioritás az országban – közölte kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1686690000
[modified] => 1686687926
)
[title] => Ukrajnában nő a GDP, az ország gazdasága fellendülőben van – Smihal
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=39046&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 39046
[uk] => 39054
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 36427
[image] => Array
(
[id] => 36427
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/smihal-5.jpg
[original_lng] => 31875
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/smihal-5-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/smihal-5-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/smihal-5.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/smihal-5.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/smihal-5.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/smihal-5.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/smihal-5.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1686681713:8
[_thumbnail_id] => 36427
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1268
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1688646371
[_oembed_f0d17e5b9e69acc213e865f3fd726373] =>
[_oembed_time_f0d17e5b9e69acc213e865f3fd726373] => 1706272005
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1491
[1] => 382
[2] => 428
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Denisz Smihal
[1] => gazdaság
[2] => GDP
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 428
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 428
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
GDP (1 Oldal)
