Európát február közepéig sokfelé jellemezte jelentős csapadékhiány, ami tavasszal okozhat gondot, amikor megindul a növények fejlődése és több nedvességre lenne szükségük.
A magyar Országos Meteorológiai Szolgálat nemzetközi agrometeorológiai elemzése szerint Európában a január 1. és február 17. közötti időszakot sokfelé jellemezte jelentős csapadékhiány.
Az átlagosnál akár 50 százalékkal is kevesebb csapadék hullott
a Pireneusi-félsziget egyes részein, Franciaország déli, Olaszország északnyugati részén és Németországban.
A Fekete-tenger térségében szintén csapadékhiány van, csakúgy mint Törökországban, annak is főleg a nyugati részén.
Ukrajnában és Oroszország európai területének középső és déli területein is a csapadékhiány a jellemző.
A gond majd tavasszal jelentkezhet, amikor megindul a növények fejlődése és több nedvességre lenne szükségük.
Az északi területek hóhiánnyal is szembesülnek, ami miatt tavasszal és nyáron lehet, hogy nem lesz elegendő víz az öntözéshez.
Ezzel szemben az átlagos mennyiséget több mint 50 százalékkal meghaladta a lehullott csapadék a Kárpát-medencében, Horvátországban és Szlovéniában.
Az átlagosnál 8 fokkal melegebb volt a tél
Összességében az átlagosnál enyhébb volt a tél Európában, a szokásosnál jóval kevesebb volt a hideg napok száma is.
Az átlagosnál 2-4 fokkal volt enyhébb időjárás ebben az időszakban Hollandiában, Németországban, Közép-Európában, Romániában, Bulgáriában, Kelet-Európa nagy részén, Skandináviában és Törökország keleti részén.
A hőmérséklet helyenként 4-6, néhol akár 6-8 fokkal is meghaladta ebben az időszakban a sok éves átlagot.
Oroszország európai részének északi területein volt a legnagyobb eltérés, arrafelé nyolc fokkal volt enyhébb a tél ezen szakasza az átlagosnál.
Ezzel szemben az átlagosnál kicsit hűvösebb időjárás uralkodott mínusz 0,5-2 fokkal a sok éves átlag alatt a Pireneusi-félszigeten, Franciaország délnyugati, Olaszország déli és Törökország délnyugati részén, valamint Oroszország európai területének keleti vidékén.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
A párizsi klímaegyezmény gazdasági szempontból is észszerű megállapodás a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) hétfőn bemutatott tanulmánya szerint, amelynek készítői arra jutottak, hogy a globális felmelegedés mértékének 2 Celsius-fokban való korlátozásakor a legkisebbek a klímaváltozás költségei. (Számol be cikkében az Origo)
A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány eredményei alapján a kutatók sürgős klímavédelmi intézkedések bevezetését szorgalmazzák, mivel az eddigi erőfeszítések véleményük szerint messze nem elegendőek a hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fokban való korlátozásához. A tanulmányban a Nobel-díjas amerikai makroökonómus, William Nordhaus modellje alapján számítógépes szimulációk segítségével összehasonlították a szélsőséges időjárási jelenségek vagy a felmelegedés egyéb következményei alapján várható klímakárokat azokkal a költségekkel
– például a szénerőművek szélkerekekkel és napelemekkel való helyettesítése -, amelyek elősegítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A vizsgálat szerint a 2 Celsius-fokos határ még „gazdaságilag optimális” lenne – mondta Anders Levermann, a PIK kutatója.
„Elfogynak azok a kifogások, amelyek a semmittevést igazolják. Mindazok, akik eddig azt mondták, hogy a klímastabilizálás szép lenne, de túl drága, most láthatják, hogy a valóságban a meg nem fékezett globális felmelegedés az, amely túl drága” – hangsúlyozta a kutató.
Hozzátette: a 2 Celsius-fokban való korlátozáshoz „gyors és alapvető globális cselekvésre van szükség”.
A párizsi klímaegyezmény keretében az államok közössége abban egyezett meg, hogy a Föld felmelegedésének mértékét lehetőleg 1,5 Celsius-fokban, legfeljebb 2 Celsius-fokban korlátozzák. Az egyes országok által eddig kitűzött nemzeti célok azonban nem elegendőek ennek a közös célnak a megvalósításához. A novemberi glasgow-i ENSZ-klímakonferenciáig kell az országoknak előterjeszteniük a javaslataikat a korrekciókról.
