Az Európai Bizottság 392,2 millió eurós büntetést szabott ki Görögországra „az uniós agrártámogatások 2016 és 2023 közötti hibás kezelése” miatt – számolt be a Mandiner a Politico-ra hivatkozva. Brüsszel szerint a kifizetésekért felelős görög állami szerv nem végzett megfelelő ellenőrzéseket, többek között a helyszíni vizsgálatokat is elmulasztotta.
A döntést azután jelentették be, hogy az Európai Ügyészség már nyomoz egy görög agrártámogatásokat érintő gigacsalás ügyében. A gyanú szerint ennek keretében sok görög állampolgár jogosulatlanul kapott támogatást olyan földterületekre, amelyeket nem birtokolt vagy nem használt.
Laura Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője a lapnak hangsúlyozta: „A támadások és megfélemlítések ellenére is folytatjuk a nyomozást.”
A Bizottság 5 százalékos egységes korrekciót alkalmaz a görög kifizetésekre, bizonyos esetekben ez 10 százalékra is nőhet. A legnagyobb éves bírságok 79 és 76 millió euróra rúgnak.
A botrány hatására a görög kormány bejelentette, hogy megszünteti a vizsgálat alá vont Mezőgazdasági Kifizető és Ellenőrző Ügynökséget (OPEKEPE).
Görögország jelentős mértékű fegyverbeszerzési programot indított el, melynek részeként több mint 600 millió dollár értékben izraeli gyártmányú PULS rakéta-tüzérségi rendszereket vásárol.
A háromszáz kilométeres hatótávolsággal rendelkező, Elbit Systems által gyártott rendszerek elsődleges célja a török határ és az Égei-tengeri szigetek védelmének megerősítése. Ez a beszerzés a görög fegyveres erők nagyobb modernizációs programjának része, amely magában foglalja amerikai F‒35 vadászgépek és francia fregattok beszerzését is.
Az F‒35 a világ egyetlen hosszú hatótávolságú, lopakodó és csapásmérő vadászgépe, kifejezetten a haditengerészeti fedélzeti műveletekhez készült. Kiemelkedő lopakodó képessége, fejlett érzékelőrendszere, nagy üzemanyag- és fegyver kapacitása, valamint szuperszonikus sebessége jelentős előnyt biztosít.
A parlament a tervek szerint 2025 első negyedévében szavaz a fegyvervásárlási megállapodásról. A mostani beszerzés párhuzamosan zajlik egy két milliárd eurós izraeli légvédelmi rendszer megvásárlásáról folytatott tárgyalásokkal, valamint az amerikai Switchblade drónok beszerzésének jóváhagyásával. A lépés a Görögország és Törökország között régóta fennálló feszültségek tükrében történik.
A PULS rendszer lényegesen olcsóbb (kb. egyötöde a HIMARS árának), gyorsabban szállítható és több rakétát képes hordozni. A rendszer nyitott és alakítható, ami lehetővé teszi európai gyártmányú lőszerek használatát, erősítve az európai stratégiai autonómiát. A PULS a HIMARS-hoz képest rugalmasabban használható, mivel különböző típusú, irányítható és nem irányítható rakétákat is képes indítani.
A Switchblade 300, amely személyzet és könnyű járművek elleni precíziós csapásokra lett tervezve, egységenként hatvanezer és nyolcvanezer dollár közötti áron kerül forgalomba. A páncélozott járművek és megerősített célok elleni harcra tervezett Switchblade 600 egységenkénti ára meghaladja a százezer dollárt.
Ezek a drónok egyedülálló várakozó és precíziós csapásmérő képességekkel rendelkeznek, értékes eszközökké téve őket a modern hadviselésben.
Az Egyesült Államok becslések szerint legalább hatvan millió dollárt költött Switchblade drónokra Ukrajna számára.
Görögországban a jövőben a csúcsszezonban 20 euró idegenforgalmi adót kell fizetniük azoknak, akik a tengerjáró körútjukon kiszállnak a nagy népszerűségnek örvendő Mükonosz vagy Szantorini szigetén – jelentette be Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök.
A naplementéiről is híres Szantorini, a tengerjáró hajók egyik fő megállóhelye túlzsúfolttá kezd válni, ezért a hatóságok korlátozni akarják az ide látogató turisták számát – írja a magyarhirlap.hu.
Az egy évtizedes gazdasági válságból lábadozó Görögország nagyban függ a turizmus bevételeitől, de megvan a veszélye, hogy egyes kedvelt idegenforgalmi célpontokat, így az idilli Szantorinit tönkreteszi a tömegturizmus.
„Görögországnak nincs strukturális problémája a tömegturizmussal, bizonyos célállomásoknál vannak gondjai, bizonyos hetekben, illetve az év bizonyos hónapjaiban” – mondta a kormányfő egy nemzetközi vásáron tartott sajtótájékoztatón.
2023-ban mintegy 800 óceánjáró 1,3 millió utast szállított a mindössze 15 ezer lakosú Szantorinire a görög kikötői szövetség szerint. A tavaly Görögországba látogató 32,7 millió turista közül mintegy 3,4 millióan – azaz minden tizedik látogató – utazott el Szantorini szigetére.
Az ország idegenforgalmi bevételei 2023-ban hozzávetőlegesen 20 milliárd eurót tettek ki. Szantorinin – akárcsak más népszerű európai turisztikai célállomásokon, közöttük Velencében és Barcelonában – tiltakozók az idegenforgalom korlátozását követelték.
A kormányfő korlátozni kívánja az egy időben ugyanahhoz a desztinációhoz érkező hajók számát, szükségesnek látja korlátozások bevezetését azokon a szigeteken, amelyeken megítélése szerint korlátozott az infrastruktura.
Micotákisz közölte: a tengerjáró hajók utasaira kivetett adót a helyi közösségek kapják meg, hogy az infrastruktúra fejlesztésére fordítsák.
Olga Kefalogianni turisztikai miniszter nemrégiben az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban úgy vélte, hogy kvótákat kell felállítani, a helyi hatóságok rendelete értelmében csak nyolcezer, tengerjáró hajóval érkező turista szállhat naponta partra Szantorinin.
A kormány tervezi továbbá a rövidtávú lakásbérletek adójának emelését és új, rövidtávú bérbeadások engedélyének a felfüggesztését Athén központjában, hogy nagyobb lakásállomány álljon az állandó lakosok rendelkezésére – közölte Micotákisz szombaton.
Görögországba tavaly a gyilkos erdőtüzek és a hosszú hőhullám ellenére rekordszámú turista érkezett. Olga Kefalogianni szerint várhatóan 2024 is „rekordév” lesz.
Az Ukrvinprom egyesületbe tartozó ukrán borászok már egy éve kérik, hogy Ukrajna vezessen be szankciókat azokra az örmény és grúz bor- és pálinkatermelőkre, akik továbbra is értékesítik termékeiket Oroszországban – írta az Index az Ekonomicsna Pravda nyomán.
A piaci szereplők ugyanakkor sürgetik, hogy a lehető legkörültekintőbben közelítsék meg a szankciók bevezetésének kérdését, ugyanis Ukrajnában sok tisztelője van ezeknek a termékeknek.
Arra figyelmeztetnek, hogy ha nagyarányú tiltást vezetnek be, a kivont termékek helyett hamisítványok jelenhetnek meg a boltok polcain.
„Előzetes listát állítottunk össze olyan információk alapján, amelyek azt mutatják, hogy ezen gyártók termékeit árulják az agresszor ország üzleteiben, a megszállt Krím félszigeten, a kelet-ukrajnai kvázi köztársaságokban. Az emberek bizonyítékként fényképeket küldtek az említett területek boltjaiban lévő termékek címkéiről. Mindazok, akiket a központi végrehajtó hatóságoknál ezzel kapcsolatban megkerestek, nem tagadják, hogy ez elegendő alap a szankciók kiszabásához. Ezek a termelők adót fizetnek Oroszországban” – mondta Volodimir Kucserenko, az Ukrvinprom igazgatója.
A görög turisztikai miniszter üzent a németeknek: ahelyett, hogy a téli gázválság miatt stresszelnének, töltsék a hideg hónapokat Görögországban. Egyre erősödnek a félelmek, hogy Moszkva végleg elzárja a gázt Európa elől, ami beláthatatlan energiaválságot idézne elő, különösen a téli időszakban.
Görögország egy meglepően egyszerű megoldást kínált a németeknek a gázválsággal sújtott téli hónapok idejére. Vaszílisz Kikíliasz görög idegenforgalmi miniszter azt üzente, hogy „Őszre és télre nagy öröm számunkra, hogy üdvözölhetjük azokat a németeket, akik mediterrán telet szeretnének, megfűszerezve a görög vendégszeretettel, enyhe időjárással és magas színvonalú szolgáltatásokkal.”
A Business Insider azt írja, hogy az üzenet egyértelműen a gázválság miatt várható nehéz tél miatt érkezett. Oroszország az elmúlt hónapokban csökkentette a Németországba és Európába irányuló gázexportálást, többek között azért, mert az európai energiatársaságok megtagadták a rubelben való fizetést, valamint mert Kanada visszatartja az Északi Áramlathoz szükséges alkatrészeket. Európa legnagyobb gazdaságában egyre nagyobb a félelem a gázszállítás teljes leállása miatt, mivel az elraktározott gázkészletekkel nem húzzák ki a tél végéig. Látszik, hogy Oroszország most visszavág a háború miatt kivetett nyugati szankciókért.
A Kréta szigetén lévő kikötőváros, Hánia polgármestere a Bildnek így nyilatkozott: Nálunk nem lesz szükség fűtésre a házakban. Meghívunk minden németet, aki távol szeretne maradni a válságtól. Hánia tökéletes hely a válság átvészelésére, hiszen meleg és barátságos.
Egyetlen német sem fog megfagyni Görögországban – hangsúlyozta Panajótisz Szimadirákisz.
Berlin igyekszik november elejére 90 százalékig tölteni a földgáztározókat. Jelenleg 65 százalékon áll a töltöttség a helyi szabályozó szerint. Németország már a háromlépcsős gázvészhelyzeti tervének a második szakaszánál jár, de a harmadik, legsúlyosabb szakaszt is hamar elérheti. A német energiahordozók importja 35 százalékban Oroszországból érkezik.
A német Szövetségi Hálózati Ügynökség vezetője csütörtökön figyelmeztette a fogyasztókat, hogy a havi számláik jövőre a háromszorosukra emelkedhetnek a csökkenő orosz földgázimport miatt – erről az RND hírügynökség számolt be.
Üzembe helyezik július 8-án a Görögországból Bulgáriába földgázt szállító vezetéket, amely évente hárommilliárd köbméter kapacitással rendelkezik – jelentette be Kosztasz Szkrekasz görög energiaügyi miniszter szerdán.
A görög és bolgár hozzájárulások mellett a projektet az EU társfinanszírozásával valósították meg.
Az ukrajnai orosz hadművelet nyomán jelentkező energiahiány miatt felgyorsították az északkelet-görögországi Komotiní városában zajló építési munkálatokat.
A projekt kiemelt jelentőségű Bulgária számára, mivel Oroszország április végén leállította gázszállításait arra hivatkozva, hogy a szófiai vezetés nem fizetett rubelben a megállapított határidőn belül. A görög miniszter közölte: azóta Görögország fedezi a bolgár gázszükséglet mintegy 80 százalékát kisebb vezetékeken keresztül.
Az új földgázvezetéken felül Athén és Szófia cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására szolgáló tengeri terminált épít Alekszandropolisz görög kikötőben. 2023-tól más közép- és kelet-európai országok is kaphatnak onnan gázt Bulgárián keresztül az új vezetéken. A várakozások szerint a terminál évente mintegy 5,5 milliárd köbméter gázt fogad majd.
For some context, barges on inland waterways haul about 5%-10% of German freight, with about 80% of that on the #Rhine, including a third of domestic crude oil, natural gas, and coal shipping.https://t.co/YoL2ZnNtJqpic.twitter.com/wNmFXeUHmu
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX