A Caesar önjáró löveget gyártó KNDS francia–német fegyveres csoport bejelentette, hogy leányvállalatot alapít Ukrajnában – írta a BFM TV.
A megállapodások aláírása a Franciaországban tartózkodó Volodimir Zelenszkij jelenlétében volt. A két szándéknyilatkozatot (az egyik a Caesar szervizközpont létrehozásáról, a másik az alkatrészek 3D nyomtatásáról) a KNDS France és az ukrán ENMEK cég képviselői írták alá. Valamint szerződést írtak alá a 155 mm-es lövedékek gyártásának engedélyeztetésére Ukrajna területén.
Arról, hogy a vállalat Ukrajna területén fog katonai felszerelést és lőszert gyártani, Franciaország és Németország védelmi miniszterei számoltak be még márciusban.
Az orosz–ukrán háború elején rongálódott meg a Mondelez ukrajnai üzeme. Mostanra sikerült helyreállítani a károkat, és újraindítani az Oreo termékek gyártását.
Pénteken jó hírt kaptak az ukránok. Ugyan még nem biztos, hogy használhatják a nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen, ám az egyik amerikai cég ukrajnai gyárában újraindulhat a termelés. A Mondelez élelmiszergyártó nagyvállalat ugyanis ismét elkezdte a világszerte népszerű Oreo kekszek gyártását az ország keleti részén található üzemében – adta hírül a Reuters.
A Trosztyanec városában található gyárban két évvel ezelőtt állt le a termelés, miután az orosz–ukrán háború elején súlyosan megrongálódott az épület. A Mondelez üzeme mostanra teljesen újjáépült. Tavaly már részlegesen meg tudta nyitni a csokoládék gyártásával foglalkozó üzemrészt.
A vállalat a közleményében azonban kijelentette, hogy az ukrajnai gyárban készült Oreo termékeket, és egyéb édességeket sem fog exportálni a szomszédos Oroszországba. A trosztyaneci üzemben előállított termékeket az ukrán piacon történő értékesítés mellett többek között Georgiában és Kazahsztánban adják el.
Ettől függetlenül az oroszoknak sem kell túlságosan szomorkodniuk, hogy Oreo nélkül maradnak, hiszen a Mondeleznek három gyára is van Oroszországban, és az ott gyártott termékek egy részét értékesíti is az orosz piacon. A társaság korábban bejelentette, hogy 2023 végére önállóvá teszi oroszországi üzletágát, önellátó ellátási lánccal és beszállítókkal. Azonban a multinacionális vállalat sok dolgozója és több befektetője is Moszkva bojkottjára szólította fel a céget.
Arról nemrég a Bloomberg is beszámolt, hogy Mondelez részvényeseinek csaknem 30 százaléka szerette volna elérni, hogy a vállalat tegye egyértelművé oroszországi és ukrajnai helyzettel kapcsolatos álláspontját, hogy nyilvánosság a háborúban álló országokban folytatott üzleti gyakorlatát. Bár a javaslat nem került megszavazásra, a támogatottság mértéke már elérte azt a küszöböt, aminél a vezetőknek érdemes lehet átgondolniuk a következő lépéseket.
Az amerikai vállalat, bár helyenként furcsa módon érvel, minden bizonnyal nem a Kreml iránti szimpátia miatt maradt Oroszországban, hanem mert nem szeretne piacot veszíteni. Mivel az élelmiszerek egyelőre még nem tartoznak a nemzetközi szankciók hatálya alá, így a Mondelez több versenytársa, köztük a legnagyobb rivális, a svájci tulajdonú Nestlé is maradt az országban, szintén önállóvá ellátási lánc kiépítésével.
A vaníliakrémmel töltött csokoládéostya, az Oreo a Mondelez egyik legismertebb márkája, amely 2023-ban csaknem 4 milliárd dolláros árbevételt hozott a cégnek. A vállalat további ismert márkái közé tartozik Milka és a Cadbury csokoládé.
A kanadai Roshel Smart Armoured Vehicles vállalat páncélozott járművek gyártásának beindítását tervezi Ukrajnában – erről Roman Szimonov, a vállalat vezérigazgatója beszélt a Defence Archives-nak adott interjúban.
A vállalat jelenleg négy ontariói üzemben működik, és a közeljövőben az Egyesült Államokban és Európában is bővíteni kívánja jelenlétét. Az alapító szerint a gyárak három műszakban aktívan dolgoznak, hogy minden megrendelést teljesítsenek, és erőfeszítéseket tesznek Ukrajna támogatására.
Tavaly például a kanadai kormány 200 Senator páncélozott harci járművet rendelt Ukrajna számára, 92 millió dollár, azaz járművenként 460 ezer dollár értékben.
Szimonov megjegyezte, hogy a 200 járműre szóló kanadai megrendelés egyike volt az Ukrajna támogatását célzó számos megrendelésnek, és mint az összes többit, ezt a szerződést is a tervezett határidő előtt teljesítették – számolt be az Ukrajniszka Pravda.
Thomas Gottschild, a Taurus rakétagyártó német leányvállalatának, a Matra BAE Dynamics Aerospatiale (MBDA) európai konszern vezetőjeaz Augsburger Allgemeine-nek adott interjújában közölte, hogy Németországban felfüggesztették a Taurus cirkálórakéták gyártását.
Elmondása szerint a Németországi Szövetségi Köztársaság jelenlegi jogszabályai tiltjáka fegyverkészletek számára való gyártást, amihez a szövetségi kormány jóváhagyása szükséges megrendelések alapján.
„A Taurus gyártósora, a berendezések és a megfelelő csarnokok még mindig a helyükön vannak. A Taurus gyártását bármikor megkezdhetjük. De ehhez új megrendelésre lesz szükségünk” – mondta Thomas Gottschild.
Elmondása szerint „a védelmi ipar nem tud csodát tenni”, vagyis a megrendelés kézhezvétele után nagyon rövid időn belül szállítani.
„Ezért a politikusokkal folytatott megbeszélések során mindig rámutatunk arra, hogy mennyire függünk a számunkra tervezett megrendelésektől” – mondta Gottschild.
Hangsúlyozta, hogy „a védelmi iparnak hosszú távú megrendelésekre van szüksége”.
Bármikor újrakezdődhet a nagy hatótávolságú Taurus rakéták gyártása – közölte a német MBDA fegyvergyártó konszern vezérigazgatója, Thomas Gottschild az UNIAN hírügynökség szerint.
A Taurusokat Ukrajna már régóta kérné a németektől, de ők egyelőre vonakodnak átadni ezeket a rakétákat. E kérdésben állítólag a német kormányzaton belül sincs teljes egyetértés.
Gottschild azt mondta: a gyártósor, a teszthez használt eszközök és a gyártáshoz kapcsolódó műhelyek megmaradtak, de ahhoz, hogy a termelést újraindítsák, új megrendelésekre van szükségük. Közlése szerint a német kormányzattól már kaptak „számos jelzést” a rakétákkal kapcsolatban, de megrendeléseket még nem.
Thomas Gottschild azt is megjegyezte, hogy a termelés újraindítása előtt néhány lépést meg kell tenniük, de viszonylag hamar fel tudják pörgetni a gyártást, ha megkapják a megrendeléseket a rakétákra.
Arra a kérdésre, hogy Németország tényleg átadja-e a Taurusokat Ukrajnának, az MBDA vezérigazgatója nem kívánt válaszolni, mivel erről a politikusoknak kell dönteniük. Azt viszont elismerte, hogy Ukrajnának valóban szüksége lenne ezekre a fegyverekre.
A Lockheed Martin amerikai üzemében felkészültek a HIMARS rakétarendszer gyártási kapacitásának bővítésére, miután az ukrajnai harctéren elért sikerek miatt más nemzetek részéről is megnőtt a kereslet iránta – közölték a vállalat vezetői.
A HIMARS ma már széles körben elismert fegyver, miután az ukrajnai háborúról készült felvételek bizonyították a rendszer hatékonyságát.
A Lockheed vezetői szerint az elmúlt évben végrehajtott beruházásoknak köszönhetően a cégnek csak néhány fejlesztésre van szüksége ahhoz, hogy megfeleljen a megnövekedett gyártási igényeknek – írja a Reuters.
A magas energiaárakra reagálva végleg leállítja gyártását a legnagyobb szlovákiai alumíniumfeldolgozó, a Slovalco szeptembertől – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a vállalat közlésére hivatkozva szerdán.
Az alumíniumfeldolgozó leállításáról szóló végső döntést kedden este hozták meg a gyár részvényesei, a Norsk Hydro és a Penta Investments, terveik szerint a gyártás leállítása szeptemberben kezdődik meg.
A gyár vezetése a villanyáram, illetve az emissziós engedélyek rendkívül magas áraira hivatkozva hozta meg a döntést. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy az energiaigényes ipari ágazat nem kapott elégséges kompenzációs támogatást az állam részéről. A vállalat az említett okok miatt már az év eleje óta visszafogta termelését, jelenleg a gyártókapacitás 60 százalékán termel.
„Ha a Slovalco az idei évet követően is folytatná a gyártást, az a jelenlegi körülmények mellett jelentős anyagi veszteségekhez vezetne” – mondta Ola Saeter, a Slovalco igazgatótanácsának elnöke, akinek kijelentését a szlovák hírügynökség idézte.
A gyártás leállításáról a vállalat vezérigazgatója, Milan Vesely a TASR-nek nyilatkozva azt mondta: a Slovalco több szlovákiai és európai vállalat kulcsfontosságú alumíniumbeszállítója, a gyártás leállításával ezek a vállalatok a jövőben külföldi, például kínai és orosz importra szorulnak majd.
A Garamszentkereszten (Ziar nad Hrnom) működő, több mint 70 éves múltra visszatekintő gyár a legnagyobb szlovákiai alumíniumfeldolgozó, egyidejűleg a besztercebányai megye egyik legnagyobb munkáltatója. A Slovalco gyártásának leállítása 300 alkalmazottat, valamint a beszállító hálózatban további több mint ezer munkavállalót érint.
Állítólag azt kérte tajvani beszállítóitól az Apple, hogy Kínában gyártottként tüntessék fel az amúgy Tajvanon gyártott termékeket azért, hogy így ki tudják kerülni a szigorú kínai vámellenőrzéseket – írja a Guadian.
Az Apple kéréséről beszámoló Nikkei szerint az iPhone gyártója arra kérte a tajvani beszállítókat, hogy szó szerint azt írják termékeikre, hogy „készült Taipeiben, Kínában”, vagy hogy „készült Tajvanon, Kínában”. A Nancy Pelosi látogatása miatt a Tajvanra kivetett kínai szankciók a Tajvan névvel ellátott termékek gyártóinak komoly szállítási késést, vagy akár a csomag teljes elutasítását is jelenthetik.
A Guardian cikke szerint az Apple azért érezhette azt, hogy nincs itt az ideje a Kínával való kikezdésnek, mert az ősszel érkező iPhone 14 gyártásához szükséges alkatrészek egy részét Kínából importálják, ha pedig most csúszik meg ezen komponensek szállítása, akkor az iPhone 14 gyártása is csúszni fog.
Feltételes engedéllyel újraindulhat a termelés a Ferrero olasz édességgyártó csoport belgiumi Arlonban található, április elején szalmonellafertőzés miatt leállított üzemében – közölte a La Libre Begique című francia nyelvű belga napilap pénteken.
A belga egészségügyi hatóság pénteki bejelentése szerint az arloni üzem három hónapos tesztidőszakra kezdheti meg a gyártást, rendkívül szigorú higiéniai felügyelet mellett. Ebben az időszakban folyamatosan elemzik a nyersanyagokat, valamint az egyes előállított tételeket. A termékek csak akkor kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, ha a vizsgálatok megfelelő eredményt mutatnak.
Az ügy áprilisban pattant ki, de a bélfertőzést okozó baktériumot már december 15-én felfedezték az Arlonban működő gyárban. Az ott készült valamennyi csokoládéterméket (Kinder meglepetés, Schoko-bon, minitojás) visszahívták. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) nemrégiben közölte, hogy június 3-ig 370 megerősített és 22 valószínűsíthető szalmonella-fertőzéses esetet azonosítottak az EU-tagországokban és Nagy-Britanniában.
A Nutella és Kinder márkáiról ismert olasz óriáscég pénteken megerősítette, hogy megkapta az újraindításhoz szükséges feltételes engedélyt. Anne Edwards, a Ferrero-csoport illetékes igazgatója közölte, az újranyitás alapos tisztítás és élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseket követően valósulhatott meg. Elmondása szerint több mint 1800 minőségellenőrzési vizsgálatot végeztek, mintegy 10 ezer alkatrészt lecseréltek vagy megtisztítottak. „Mindent megtettünk, hogy ez ne ismétlődhessen meg” – fogalmazott. Az igazgató elismerte, hogy „ami történt, rendkívül súlyos”, és a vállalat nevében ismételten bocsánatot kért a fogyasztóktól.
Az ügyben április 19-én nyomozás is indult Belgiumban, mert a hatóságok gyanúja szerint a Ferrero lassan reagált a decemberben azonosított problémára. Az eljárás egyebek mellett az élelmiszerláncban fennálló nyomon követhetőségi kötelezettségek elmulasztása, az élelmiszerek biztonságára és higiéniájára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése, valamint veszélyben lévő személy segítségnyújtásának elmulasztása miatt zajlik – tette hozzá a belga napilap.
A ritkaföldfémek iránti éves kereslet 15 év alatt megduplázódott, 125 000 tonnára, és az előrejelzések szerint 2030-ban a kereslet eléri a 315 000 tonnát, amit a zöld technológiák növekvő elterjedése és az elektronika fejlődése ösztönöz. Ez óriási nyomást gyakorol a globális termelésre, azonban a kutatók úgy tűnik, hogy megtalálták az új módszert, amellyel létrejöhet a fenntartható, biztonságos és egyben stabil ritkaföldfém-piac.
A ritkaföldfémek kritikus jelentőségű nyersanyagok a mai modern, technológia-alapú társadalmunkban. Többek között a mobiltelefonok, számítógépek, orvostechnikai eszközök, szélturbinák, napelemek gyártásához nélkülözhetetlen elemek, de a hadiiparban is legalább ilyen fontos szerepet töltenek be: a rakétavezérlő rendszerek, irányított bombák, tengeralattjárók építéséhez is felhasználják ezeket.
Nevükkel ellentétben a ritkaföldfémek viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a földkéregben, de az ásványok ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető formájában. Napjainkban a fő probléma viszont az, hogy a Föld egy országa igazi monopolhelyzetben van az értékes nyersanyag kitermelése szempontjából, a többi pedig lényegében tőle függ.
Kína nem csak az ismert lelőhelyek 93 százalékát birtokolja, hanem a bányászattól, a kohászaton át, a piacig terjedő teljes ellátási láncot ellenőrzi. Ez aggodalomra ad okot a hosszú távú elérhetőség miatt, különösen azután, hogy 2019-ben az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború során Kína azzal fenyegetőzött, hogy korlátozni fogja ezen nyersanyagok kínálatát.
Azonban a legújabb kutatások eredményei most végleg átrendezhetik a ritkaföldfémek geopolitikáját.
A tudósok kifejlesztettek egy új módszert az elhasznált elektromos eszközökben lévő ritkaföldfémek, környezetbarát vegyszerekkel való kinyerésére.
A ritkaföldfém kitermelés módszerei
A periódusos rendszerben található lantanoidák 15 elemből álló csoportját a szkandiummal és az ittriummal kiegészítve gyűjtőnéven ritkaföldfémeknek hívjuk. Egyetlen szélturbina üzemeltetéséhez nagyjából 600 kilogramm ritkaföldfémre van szükség, amelyeket bányászattal vagy az e-hulladékok újrahasznosításával nyernek ki.
A bányászat számos hátránnyal jár. Először is költséges, és ritkán hatékony, mert a ritkaföldfémek nagyon kis mennyiségének kinyerése is nagy területek bányászatát igényli. Másodszor, a folyamatnak jelentős környezeti hatásai vannak. A ritkaföldfém-ásványok bányászata nagy mennyiségű mérgező és radioaktív anyagot termel, ami problémákat okozhat a környezet, és az emberi egészség szempontjából.
Az e-hulladék újrahasznosításával a ritkaföldfémek viszont kinyerhetők olyan elektronikai termékekből, mint az elhasznált mobiltelefonok, laptopok és elektromos járművek akkumulátorai. Ennek azonban szintén vannak hátrányai, többek között a magas költségek, a környezeti károk, a szennyezés és az emberi biztonságot fenyegető kockázatok.
Például elektromos jármű akkumulátorokból történő kinyerésük során szennyező anyagok, szén-dioxid és furánok kerülnek a légkörbe, miközben nagy mennyiségű erősen lúgos vagy savas, maró hatású hulladék is jelentkezik.
Miért hatalmas jelentőségű az új felfedezés?
A kutatók kifejlesztettek egy, a galvanizáláshoz hasonló, de környezetkímélőbb módszert a ritkaföldfémek kinyerésére. Az elektrodepozíció folyamata során alacsony elektromos áram hatására a fémek a kívánt felületre rakódnak le. Egy környezetbarát összetételű, sóalapú ionos folyadék alkalmazásával a tudósoknak sikerült az egyik legkeresettebb ritkaföldfémet, a neodímiumot visszanyerni, amelyet autók, mobiltelefonok, szélturbinák, és audioeszközök gyártására használnak. Az ionos folyadékok stabilak, ami azt jelenti, hogy a kísérletben a neodímium csupán pár óra alatt visszanyerhető anélkül, hogy melléktermékek keletkeznének.
A még egyelőre tesztfázisban lévő rendkívül ígéretes módszerrel elkerülhető lenne a ritkaföldfémek bányászatának szükségessége, és minimalizálható lenne a mérgező és káros hulladék keletkezése. A felfedezés hatalmas áttörést jelentene egyrészt a növekvő globális igény – Kínától független-, kielégítésére, másrészt megoldódna az egyre nagyobb gondokat okozó e-hulladék újrahasznosítása is.
