Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTozMzkyMjt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 47550
[content] =>
Rengeteg szó esik arról, hogyan nehezíti meg a teljes körű orosz invázió az Ukrajnában élők mindennapjait. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy az ukrán milliárdosok vagyonát mennyire negatívan érinti a háború. Az ukrán Forbes a napokban közölte a leggazdagabb ukránok listáját. A lap kiemelte, hogy a világ leggazdagabb embereit tartalmazó listán ezúttal öt ukrán szerepel, ugyanakkor vagyonuk tavalyhoz képest is jelentős mértékben csökkent. Ha összehasonlítjuk az idei adatokat a korábbi évekével, akkor még rosszabb képet kapunk.
A Forbes nemrég ismét frissítette a világ leggazdagabb embereinek rangsorát. A legfrissebb lista minden értelemben rekordot döntött, ugyanis nemcsak rekordszámú, 2781 ultragazdag embert számoltak idén össze, de ezek összvagyona is jelentős mértékben nőtt.
Miközben 2024-ben szerte a világon 141 szupergazdag ember csatlakozott a milliárdosok klubjához, teljes vagyonuk összesen 14,2 billió dollárra növekedett.
Az idei listán öt ukrán állampolgár szerepel:
- Rinat Ahmetov: 4 milliárd dollár (785. hely)
- Viktor Pincsuk: 2 milliárd dollár (1623. hely)
- Vadim Novinszkij: 1,2 milliárd dollár (2410. hely)
- Konsztyantin Zsevaho: 1,2 milliárd dollár (2410. hely)
- Hennagyij Boholjubov: 1 milliárd dollár (2692. hely)
Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben eltekintünk az állampolgárságtól, a listán további ukránok fedezhetők fel. A milliárdos ukránok csoportját gazdagítja Olekszij Sevcsenko és Makszim Litvin is, a Grammarly startup társalapítói, ugyanakkor ők kanadai állampolgárként szerepelnek a Forbes ranglistáján. Vagyonukat külön-külön 1,9 milliárd dollárra becsülték.
Összesen több milliárd dollárt veszítettek a háború óta
Bár az imént említett számok hatalmas vagyonról tanúskodnak, az elmúlt évek adatait figyelembe véve az figyelhető meg, hogy a háború kitörése óta brutális mértékben csökken a leggazdagabb ukránok vagyona.
A leggazdagabb ukrán, Rinat Ahmetov csak egyetlen év alatt 1,7 milliárd dollárral lett szegényebb. Azonban ha megnézzük a számos cégben érdekelt ukrán üzletember 2021-es adatait, akkor elmondható, hogy vagyona mintegy 4 milliárd dollárral csökkent. A Metinvest acél- és bányászati vállalat társtulajdonosának vagyonát 2021-ben még 7,6 milliárd amerikai dollárra becsülték.
A lista második helyezettje, Viktor Pincsuk ugyancsak minden évben szegényebb lett 2021 óta. Leonyid Kucsma egykori ukrán elnök veje, a StarLightMedia tulajdonosa ugyan csak 100 millió dollárt bukott egy év alatt, a háború előtt még 2,5 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedhetett.
Szerencsésebb helyzetben van Vadim Novinszkij, a Smart Holding tulajdonosa, akinek vagyona 200 millió dollárral redukálódott 2021 óta, de Konsztyantin Zsevaho már kevésbé lehet boldog, ugyanis vagyonának felét bukta el.
A vasérctermelésben érdekelt Ferrexpo tulajdonosa vagyonát 2021-ben 2,4 milliárd dollárra taksálták. Hennagyij Boholjubov, az idei ranglista ötödik helyezettje sem mondhatja el magáról, hogy különösebb sikereket ért volna el anyagilag. A legnagyobb ukrán kereskedelmi bankot is birtokló, több profillal rendelkező Privat Group társtulajdonosa 2021-ben még 1,7 milliárd dollárral rendelkezett, így három év alatt ő is közel vagyona felét veszítette el.
A többi vagyonos ember sincs jobb helyzetben a hadban álló kelet-európai országban. Miközben 2021-ben még Petro Porosenko volt ukrán elnök és Ihor Kolomojszkij médiamágnás is büszkélkedhetett a Forbes listájával, idén már egyikük sem szerepel a leggazdagabb emberek között. 2021-ben egyébként 1,6 milliárd, illetve 1,8 milliárd dollárral rendelkeztek.
Új milliárdos a világranglista élén
A Forbes világranglistájának élén hosszú idő után először állt be változás. 2024-ben a világ leggazdagabb embere Barnard Arnault, a Louis Vuitton luxusmárkát is birtokló LVMH-cégbirodalom vezetője lett. Vagyonát 233 milliárd dollárra becsülték. A korábbi első helyezett, Elon Musk a 195 milliárd dolláros vagyonával a második helyre csúszott. A teljes top 10-es lista a következő:
- Barnard Arnault: 233 milliárd dollár,
- Elon Musk: 195 milliárd dollár,
- Jeff Bezos: 194 milliárd dollár,
- Mark Zuckerberg: 177 milliárd dollár,
- Larry Ellison: 141 milliárd dollár,
- Warren Buffett: 133 milliárd dollár,
- Bill Gates: 128 milliárd dollár,
- Steve Ballmer: 121 milliárd dollár,
- Mukesh Ambani: 116 milliárd dollár,
- Larry Page: 114 milliárd dollár.
Magyarország szintén öt milliárdossal büszkélkedhet
A Forbes mintegy 3 ezer nevet tartalmazó listáján öt magyar nevet lehet felfedezni. A leggazdagabb magyar az elmúlt évekhez hasonlóan Mészáros Lőrinc. A teljes lista:
- Mészáros Lőrinc: 1,7 milliárd dollár,
- Csányi Sándor: 1,6 milliárd dollár,
- Falcsuti Zsolt: 1,3 milliárd dollár,
- Gattyán György: 1,1 milliárd dollár,
- Veres Tibor: 1,1 milliárd dollár.
[type] => post
[excerpt] => Rengeteg szó esik arról, hogyan nehezíti meg a teljes körű orosz invázió az Ukrajnában élők mindennapjait.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1712512560
[modified] => 1712510824
)
[title] => Az ukrán milliárdosok pénztárcáját is alaposan megviselte a háború
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=47550&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47550
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 47551
[image] => Array
(
[id] => 47551
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-repulo.jpg
[original_lng] => 145132
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-repulo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-repulo-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-repulo-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-repulo-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-repulo.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-repulo.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukran-repulo.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1712500025:12
[_thumbnail_id] => 47551
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 417
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 33922
[1] => 1826
[2] => 120
[3] => 5757
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => milliomosok
[2] => Ukrajna
[3] => veszteség
)
)
[1] => Array
(
[id] => 46070
[content] =>
Oroszország valószínűleg 211 milliárd dollárt költött arra, hogy felszerelje, telepítse és fenntartsa haderejét az Ukrajna elleni háborúban, számolt be a Reuters egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselőre hivatkozva – írta az Ukrinform.
„Sokat hallanak arról, hogy milyen fontos, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa további finanszírozást hagyjon jóvá, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát. De azt hiszem, nem beszéltünk annyit azokról a költségekről, amelyeket Oroszországban már elköltött és továbbra is fog” – mondta a tisztviselő újságíróknak.
Hozzátette, hogy az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországban nem regisztrálták a várt 1300 milliárd dollárnyi gazdasági növekedést 2026-ig, illetve körülbelül 315 000 orosz katona meghalt vagy megsebesült.
Elmondása szerint Moszkva több mint 10 milliárd dollárt veszített fegyverei eladási szerződéseinek felmondása vagy elhalasztása miatt.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország valószínűleg 211 milliárd dollárt költött arra, hogy felszerelje, telepítse és fenntartsa haderejét az Ukrajna elleni háborúban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1708283280
[modified] => 1708247503
)
[title] => Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Oroszország már több mint 200 milliárd dollárt költött az ukrajnai háborúra
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46070&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46070
[uk] => 46032
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 45524
[image] => Array
(
[id] => 45524
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d.webp
[original_lng] => 63374
[original_w] => 600
[original_h] => 378
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d-300x189.webp
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d.webp
[width] => 600
[height] => 378
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d.webp
[width] => 600
[height] => 378
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d.webp
[width] => 600
[height] => 378
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d.webp
[width] => 600
[height] => 378
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/d17b0baf1539a934420453c4359eec5d.webp
[width] => 600
[height] => 378
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1708240304:12
[_thumbnail_id] => 45524
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1278
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 33922
[1] => 227
[2] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => költségek
[2] => Oroszország
)
)
[2] => Array
(
[id] => 41495
[content] =>
Az ukrán parlament szerdán jóváhagyta Rusztem Umerov védelmi miniszter kinevezését, aki többek között arról is beszámolt, hogy a védelmi költségvetés a GDP egyharmadát elviszi. Felhívta a figyelmet arra is, hogy komoly összegre van szükség a háború folytatásához.
Az Oroszországgal vívott teljes körű háború alatt óriási felelősség a védelmi intézmény vezetése – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Umerov kinevezése kapcsán, s hozzátette, arra számítanak, hogy az új miniszter gyorsan hozzálát feladataihoz, és folytatja a védelmi rendszer reformját.
A 41 éves Umerov 2022 szeptembere óta az ukrajnai Állami Vagyonalapot vezette, és jelentős szerepet játszott kényes háborús tárgyalásokon is, mint például az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás.
„Új, az eddigieknél is fontosabb kihívások várnak ránk. A lehető leghatékonyabban kell működnünk, mert minden órányi késlekedés védelmezőink életébe kerül” – írta a Facebookra feltöltött bejegyzésében, amelyben köszönetét fejezte ki támogatóinak.
A védelmi költségvetés a GDP harmadát teszi ki, ami bármely ország gazdasága számára óriási szám. Csak az idei év végéig további 250 milliárd hrivnyára lesz szükség a katonák juttatásaihoz. És ezek a kiadások napról napra gyarapodnak – emelte ki a Legfelső Tanácsban mondott beszédében Umerov, akit a liga.net helyi hírportál idézett.
Mint mondta, 2021-hez képest majdnem hatszorosára nőttek a védelmi és biztonsági kiadások, míg az ukrán fegyveres erőkre fordított összeg a tízszeresére.
Hangsúlyozta, hogy míg az állami kiadások összesen 3 billió hrivnyát tesznek ki, addig a hadikiadások 1,6 billiót. Mindemellett Ukrajna költségvetési bevételei nem haladják meg az 1,4 billiót. Umerov hozzátette, hogy további több mint 1,5 billió hrivnyára van szükség a küzdelem folytatásához.
Az ukrán költségvetés az idén rekordnagyságú, 38 milliárd dolláros hiánnyal számol. Volodimir Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy a Nyugat segít fedezni ezeket a kiadásokat.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán parlament szerdán jóváhagyta Rusztem Umerov védelmi miniszter kinevezését, aki többek között arról is beszámolt, hogy a védelmi költségvetés a GDP egyharmadát elviszi. Felhívta a figyelmet arra is, hogy komoly összegre van szükség a hábor...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1694106480
[modified] => 1694103855
)
[title] => A GDP harmadát feléli a háború
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=41495&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41495
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 41496
[image] => Array
(
[id] => 41496
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1.webp
[original_lng] => 8836
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/umerov-1.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1694093055:12
[_thumbnail_id] => 41496
[_edit_last] => 12
[views_count] => 934
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1694093058
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 33854
[3] => 17
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Sürgős
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 6829
[1] => 33922
[2] => 25291
[3] => 33269
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fegyverkezés
[1] => háború
[2] => hadiipar
[3] => Ukrajna GDP-je
)
)
[3] => Array
(
[id] => 41054
[content] =>
Oroszország kikerülése a nyugati légitársaságoknak többletköltséggel jár. Bár a kínaiak és az indiaiak szabadon használhatják az orosz eget, ennek egyre nagyobb ára van.
A világ legnagyobb állama Oroszország szó szerint kapocs kelet és nyugat között: Kínával és Észak-Koreával épp úgy van közös határa, mint Finnországgal vagy Norvégiával.
Már csak emiatt is komoly csapás volt az ázsiai célpontokat érintő nemzetközi járatok jó részére, amikor kipattant az ukrán háború. Hisz emiatt a nyugat és Oroszország kölcsönösen lezárták egymás előtt a légterüket.
Az európai, kanadai és észak-amerikai légitársaságok sokszor hosszas kerülőutakat kell tegyenek, hogy ne érintsék az ország légterét. A hosszabb járatok több üzemanyagot égetnek el, ami persze magasabb költségekkel is jár.
Az Air France-KLM vezére Ben Smith amiatt panaszkodott korábban, hogy az orosz légtér kiesése miatt egy Párizsból Szöulba tartó gép repülési ideje a korábbiakhoz képest három órával nőtt meg.
Tavaly a Virgin Atlantic például épp az orosz légtér lezárását okolta, amiért be kellett zárja a hongkongi működését.
Bár az oroszok őket nem tiltották ki, néhány ázsiai légitársaság, például a Korean Air és a Japan Airlines is úgy döntött, hogy kerülni fogják az orosz területeket. A kitérők miatt azonban komoly problémákba ütköztek. Már csak azért is, mert ki van szabva, hogy a személyzet egy gépen maximum mennyit dolgozhat egyhuzamban.
Azért, hogy be tudják tartani az előírásokat volt, volt hogy egy New Yorkból Szöulba tartó járatnak Tokióban le kellett szállnia, csak hogy pihenőidőt tartsanak.
Ugyanis az Észak-Amerikába tartó ázsiai gépek jó része is az Északi-sarkvidék felé megy és onnan közelítik meg mondjuk az Egyesült Államokat. A hongkongi Cathay Pacific egy ideig próbálta kerülni ezt az útvonalat, de végül bedobták a törülközőt és újra elkezdték használni az orosz légteret.
Előnyt élveznek az indiai és a kínai légitársaságok, amelyek repülhetnek Oroszország felett. Bár ezzel a lehetőséggel közülük se él az összes.
A FlightAware adataiból kiderül, hogy a legújabb járatok, amelyeket Kína indított az USA-ba már a nyugati társaikhoz hasonlóan kerülőúton közlekednek, sejthetően amerikai nyomásra.
Most, hogy egyre nehezebben tudja finanszírozni Moszkva az ukrán inváziót, már a légtér használatnak is jobban megkéri az árát. Nemrég derült ki, hogy az átrepülés díja 20 százalékkal növekszik. Ezt a költséget az Oroszország szemszögéből a szövetséges vagy semleges országok légitársaságaira vetik ki.
Ez a lépés olyan cégeket is érint, mint az Emirates, a Qatar Airways, az Air India, a Turkish Airlines, vagy az Ethiopian Cargo.
A háború előtt egyébként évente nagyjából 1,7 milliárd dollár folyt be a Kremlhez, abból, hogy a társaságok használták az orosz légteret.
Viszont az orosz helyzet ellenére is a légiközlekedés roppant élénk a világban. Az iparág globális szinten idén újra nyereséges.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség számai alapján a társaságok idén már 4,35 milliárd utast fognak szállítani. Ez az adat már megközelíti a koronavírus-járvány előtti 2019-es 4,54 milliárdos szintet.
A korábbi becsléseket az ágazat az előrejelzések szerint túl fogja szárnyalni. Decemberben még arra számítottak, hogy 4,7 milliárd dolláros nettó nyereségre fognak szert tenni a légitársaságok, a nyáron a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség viszont ennek már a dupláját jósolta az idei évre.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország kikerülése a nyugati légitársaságoknak többletköltséggel jár. Bár a kínaiak és az indiaiak szabadon használhatják az orosz eget, ennek egyre nagyobb ára van.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1692562020
[modified] => 1692548055
)
[title] => Már a repülés sem a régi: a háború a légiközlekedést is borította
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=41054&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41054
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 41055
[image] => Array
(
[id] => 41055
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/repules.jpeg
[original_lng] => 134473
[original_w] => 1000
[original_h] => 666
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/repules-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/repules-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/repules-768x511.jpeg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/repules.jpeg
[width] => 1000
[height] => 666
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/repules.jpeg
[width] => 1000
[height] => 666
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/repules.jpeg
[width] => 1000
[height] => 666
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/repules.jpeg
[width] => 1000
[height] => 666
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1692537256:5
[_thumbnail_id] => 41055
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1391
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 33922
[1] => 3482
[2] => 179091
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => légiközlekedés
[2] => többletköltség
)
)
[4] => Array
(
[id] => 40673
[content] =>
A megszállók csaknem 40 ezer tonna gabonában tettek kárt az Odessza megyei izmaili kikötő raktáraira és silóira mért csapásokkal – közölte Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes, újjáépítési, közösség-, terület- és infrastruktúrafejlesztési miniszter, akit a dengi.ua idéz.
Tájékoztatása szerint ezt a gabonát afrikai országoknak, Kínának és Izraelnek szánták.
„Az oroszok gabonaraktárakat és silókat támadtak meg, csaknem 40 ezer tonna gabonában tettek kárt, amire Afrika országaiban, Kínában, Izraelben számítottak” – mondta Kubrakov.
Közölte azt is, hogy az ukrán gabonát az elkövetkező években más ország nem tudja pótolni. Ez az oka szerinte annak, hogy az ellátási láncokban fellépő bármilyen zavar hiányt és áremelkedést okoz, ami a világon minden embert érint.
Korábban arról számoltak be, hogy drágul a búza, miután az Oroszországi Föderáció csapást mért Reni kikötőjére.
[type] => post
[excerpt] => A megszállók csaknem 40 ezer tonna gabonában tettek kárt az Odessza megyei izmaili kikötő raktáraira és silóira mért csapásokkal – közölte Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1691178300
[modified] => 1691166681
)
[title] => Közel 40 ezer tonna gabona semmisült meg Izmailban
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=40673&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 40673
[uk] => 40663
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 40665
[image] => Array
(
[id] => 40665
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/365258140-2467532660084981-814026594779186212-n.jpg
[original_lng] => 71310
[original_w] => 592
[original_h] => 712
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/365258140-2467532660084981-814026594779186212-n-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/365258140-2467532660084981-814026594779186212-n-249x300.jpg
[width] => 249
[height] => 300
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/365258140-2467532660084981-814026594779186212-n.jpg
[width] => 592
[height] => 712
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/365258140-2467532660084981-814026594779186212-n.jpg
[width] => 592
[height] => 712
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/365258140-2467532660084981-814026594779186212-n.jpg
[width] => 592
[height] => 712
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/365258140-2467532660084981-814026594779186212-n.jpg
[width] => 592
[height] => 712
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/365258140-2467532660084981-814026594779186212-n.jpg
[width] => 592
[height] => 712
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1691155881:12
[_thumbnail_id] => 40665
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1678
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 5636
[1] => 33922
[2] => 31736
[3] => 176023
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gabona
[1] => háború
[2] => megsemmisítés
[3] => megsemmisült gabona
)
)
[5] => Array
(
[id] => 36134
[content] =>
Ukrajna hazai összterméke (GDP) 29,2 százalékkal csökkent tavaly – közölte az ukrán gazdasági minisztérium nem végleges adatai alapján.
A gazdaság teljesítményének zsugorodását az Ukrajna elleni orosz invázió miatt a lakossági fogyasztásban, valamint a beruházási aktivitásban bekövetkezett visszaesés, továbbá az export és az import esése okozta.
Nagyobb visszaesésre számítottak
Az ukrán kormány januárban nagyobb, 30,4 százalékos GDP-csökkenést becsült. Ezt az adatot annak a hatására korrigálták kedden, hogy a negyedik negyedévi GDP-visszaesés a vártnál kisebb, éves szinten 31,4 százalék volt.
A gazdasági minisztérium március elején 1 százalékra fogta vissza az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábban becsült 3,2 százalékról.
Nemrég azonban jó hír érkezett az ukrán gazdaság számára, ugyanis egy fontos kereskedelmi megállapodás meghosszabbítása mellett döntött az orosz külügyminisztérium, ami érinti az ukrán gabonaexportot.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna hazai összterméke (GDP) 29,2 százalékkal csökkent tavaly – közölte az ukrán gazdasági minisztérium nem végleges adatai alapján.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1678914000
[modified] => 1678895830
)
[title] => Jelentősen csökkent az ukrán GDP
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36134&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36134
[uk] => 36145
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36135
[image] => Array
(
[id] => 36135
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukrajna-gazdagsag.webp
[original_lng] => 81332
[original_w] => 800
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukrajna-gazdagsag-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukrajna-gazdagsag-300x225.webp
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukrajna-gazdagsag-768x576.webp
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukrajna-gazdagsag.webp
[width] => 800
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukrajna-gazdagsag.webp
[width] => 800
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukrajna-gazdagsag.webp
[width] => 800
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukrajna-gazdagsag.webp
[width] => 800
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1678913093:8
[_thumbnail_id] => 36135
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1960
[translation_required_done] => 1
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1689780194
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 11
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 428
[1] => 33922
[2] => 4960
)
[tags_name] => Array
(
[0] => GDP
[1] => háború
[2] => visszaesés
)
)
[6] => Array
(
[id] => 35270
[content] =>
Európa legnagyobb gazdaságában az egy főre jutó GDP 2000 euróval lesz alacsonyabb, mint amekkora a béke megőrzése esetén lenne.
Az ukrajnai háború az idei év végéig mintegy 160 milliárd euróval, azaz mintegy 4 százalékkal csapolja meg a német bruttó hazai összterméket – mondta Peter Adrian, a német ipari és kereskedelmi kamarák (DIHK) vezetője vasárnap a Rheinische Postnak.
Hozzáfűzte, ez azt jelenti, hogy Európa legnagyobb gazdaságában az egy főre jutó GDP 2000 euróval lesz alacsonyabb, mint békés körülmények közepette lenne.
Németországban ugyanis az ipar nagyobb arányt képvisel a gazdaságban, mint a legtöbb országban, és az ágazat nagyrészt energiaigényes, emiatt a német vállalatokat különösen súlyosan érintette az energiaárak emelkedése.
A német ipar 2023-ban mintegy 40 százalékkal fizethet többet az energiáért, mint 2021-ben – derült ki az Allianz Trade múlt havi tanulmányából is.
A 2023-as és 2024-es növekedési kilátások ezért gyengébbek, mint sok más országban – mondta Adrian, hozzátéve, hogy ez már tavaly is így volt.
Németország, amely évtizedekig a viszonylag olcsó orosz vezetékes gázra támaszkodott, most rendkívül nehéz helyzetbe került a saját földgázkészletekkel rendelkező Egyesült Államokhoz vagy az atomenergiával bőségesen ellátott Franciaországhoz képest.
A gáz ára körülbelül háromszor-ötször magasabb, mint az Egyesült Államokban, az áram pedig négyszer olyan drága, mint Franciaországban.
[type] => post
[excerpt] => Európa legnagyobb gazdaságában az egy főre jutó GDP 2000 euróval lesz alacsonyabb, mint amekkora a béke megőrzése esetén lenne.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1676921040
[modified] => 1676900423
)
[title] => Hatalmas lyukat üt a német GDP-n a háború
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=35270&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 35270
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 35271
[image] => Array
(
[id] => 35271
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nemetorszag-525995.jpg
[original_lng] => 194374
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nemetorszag-525995-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nemetorszag-525995-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nemetorszag-525995-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nemetorszag-525995-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nemetorszag-525995.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nemetorszag-525995.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/nemetorszag-525995.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1676893225:12
[_thumbnail_id] => 35271
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1165
[_oembed_90f7efebe9646727fc227c16592cbce9] => Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
— Bloomberg (@business) December 26, 2022
[_oembed_time_90f7efebe9646727fc227c16592cbce9] => 1676884416
[translation_required_done] => 1
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1688802955
[_oembed_475c447c619ed470fce2c83a3fdf1871] =>
[_oembed_time_475c447c619ed470fce2c83a3fdf1871] => 1707497255
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 428
[1] => 33922
[2] => 9043
)
[tags_name] => Array
(
[0] => GDP
[1] => háború
[2] => német gazdaság
)
)
[7] => Array
(
[id] => 34664
[content] =>
Az Ukrajna elleni indokolatlan orosz agresszió miatt a NATO-országoknak „békeidőben háborús gazdasági rezsimre” kellene átállniuk, közölte Rob Bauer admirális, a NATO Katonai Bizottságának vezetője az RTP-nek adott interjújában, számolt be az Ukrinform.
„Növelni kell a védelmi ipar termelését, ma már országos szinten is egyre több szó esik erről. Ez magában foglalja meghatározott nyersanyagok prioritását, azon termelési kapacitások növelését, amelyekre a védelmi, nem pedig a polgári iparnak van szüksége. Beszélni kellene ezekről a prioritásokról, vagyis békeidőben a részben háborús gazdaságról” – mondta Bauer. Elmondása szerint a világgazdaság az elmúlt negyed évszázadban az „időben és elegendő” elve szerint működik, de az ukrajnai háború során tapasztalt magas anyagi és technikai veszteségek rávilágítottak ezen megközelítés gyenge pontjaira.
„Mindkét oldalon hatalmas mennyiségű lőszert használnak fel, felszerelés, tankok és repülőgépek semmisülnek meg. Mindkét félnek sok eszközt, lőszert és technikát kell beszereznie a harc folytatásához. A nehézségek azt mutatják, hogy a Nyugat és Oroszország védelmi iparának növelnie kell a termelést” –fogalmazott az admirális. Bauer ugyanakkor elismerte, hogy a háborús rezsimre való átálláshoz szükség a társadalom mentalitásának megváltozásához, amit nehéz megvalósítani.
„Meg kell bizonyosodni arról, hogy az oroszok nem nyerik meg a háborút Ukrajnában. Mert ha nyernek, sokkal nagyobb gondjaink lesznek: akkor az oroszok a mi határaink közelében lesznek” – jegyezte meg az admirális.
A január 28-i adatok szerint az ukrán védelmi erők a háború kezdete óta közel 125 510 orosz agresszort, 3 189 ellenséges harckocsit, 6 344 páncélozott harcjárművet és az ellenség egyéb felszerelését semmisítették meg.
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrajna elleni indokolatlan orosz agresszió miatt a NATO-országoknak „békeidőben háborús gazdasági rezsimre” kellene átállniuk, közölte Rob Bauer.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1675028580
[modified] => 1675007169
)
[title] => Bauer admirális: A NATO-országoknak át kell állniuk a hadigazdasági rezsimre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=34664&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34664
[uk] => 34669
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 34665
[image] => Array
(
[id] => 34665
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg
[original_lng] => 67994
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/loszer-1.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1675005537:8
[_thumbnail_id] => 34665
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1467
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_90f7efebe9646727fc227c16592cbce9] => Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
— Bloomberg (@business) December 26, 2022
[_oembed_time_90f7efebe9646727fc227c16592cbce9] => 1674999986
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 33922
[1] => 142944
[2] => 142943
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => NATO Katonai Bizottság
[2] => Rob Bauer
)
)
[8] => Array
(
[id] => 34470
[content] =>
A munkaadói érdekképviseletekhez közel álló intézet (Institut der deutschen Wirtschaft, Köln) közleménye szerint Oroszország Ukrajna elleni támadása és a háborúval összefüggő gazdasági kockázatok csak az idén a hazai össztermék (GDP) 4,5 százalékának megfelelő, 175 milliárd euró veszteséget okoznak Németországnak.
Ez azt jelenti, hogy a háború lakosonként 2000 euró „jóléti veszteséggel” jár Németországban 2023-ban.
Hozzátették, hogy a számításokhoz a háborús helyzetet egy elméleti helyzettel vetették össze, amelyben Oroszország nem ront rá Ukrajnára, és így magas energiaárak vagy termelési nehézségek, „szűk ellátási keresztmetszetek” sincsenek.
Kiemelték, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságában az utóbbi három évben is jelentős kiesést okozott a két nagy külső eredetű válság, a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai háború.
A járvány első évében, 2020-ban 175 milliárd euró „hozzáadottérték-veszteség” keletkezett a lezárások és a járvány miatti általános bizonytalanság miatt, 2021-ben pedig további 125 milliárd euró.
Tavaly az előzetes számítások szerint nagyjából 120 milliárd euró lehetett a válságok miatti kiesés. Az MTI beszámolója szerint a 2023-ra jelzett 175 milliárd euróval együtt így 595 milliárd euró lehet a veszteség.
[type] => post
[excerpt] => A munkaadói érdekképviseletekhez közel álló intézet (Institut der deutschen Wirtschaft, Köln) közleménye szerint Oroszország Ukrajna elleni támadása és a háborúval összefüggő gazdasági kockázatok csak az idén a hazai össztermék (GDP) 4,5 százaléká...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1674573240
[modified] => 1674519620
)
[title] => Németországnak 175 milliárd eurós vesztesége lehet idén a háború miatt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=34470&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34470
[uk] => 34488
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 34471
[image] => Array
(
[id] => 34471
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/penz-euro-deviza-unsplash.jpg
[original_lng] => 2293568
[original_w] => 1920
[original_h] => 1280
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/penz-euro-deviza-unsplash-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/penz-euro-deviza-unsplash-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/penz-euro-deviza-unsplash-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/penz-euro-deviza-unsplash-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/penz-euro-deviza-unsplash-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/penz-euro-deviza-unsplash.jpg
[width] => 1920
[height] => 1280
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/penz-euro-deviza-unsplash.jpg
[width] => 1920
[height] => 1280
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1674568499:3
[_thumbnail_id] => 34471
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1364
[translation_required_done] => 1
[_oembed_08cf91dd54c3d7003fdd839340226a09] =>
[_oembed_time_08cf91dd54c3d7003fdd839340226a09] => 1683742145
[_oembed_5a284ea410b5beabe0b161b736878e07] =>
[_oembed_time_5a284ea410b5beabe0b161b736878e07] => 1687513819
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 33922
[1] => 135
[2] => 5757
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => németország
[2] => veszteség
)
)
[9] => Array
(
[id] => 33711
[content] =>
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint a 2022-es év eredménye, hogy az ukrán gazdaság alkalmazkodott a háborús körülményekhez, és egyben készen áll a 2023-as új kihívásokra.
A kormányfő általánosságban megjegyezte: 2022-ben az ukrán kormánynak sikerült megőriznie a kontrollt a gazdasági és pénzügyi folyamatok felett.
Majd hozzátette: az összes költségvetési forrás kétharmada az állam belső forrása. A kormányfő kiemelte, hogy a partnereik 31,2 milliárd dollár összegű anyagi támogatást nyújtottak Ukrajnának, továbbá ismertette, hogy az unió, Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália eltörölte az ukrán exportőrök behozatali vámját. Denisz Smihal beszámolt arról, hogy Ukrajnának 15 millió tonna mezőgazdasági terméket sikerült exportálnia.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint a 2022-es év eredménye, hogy az ukrán gazdaság alkalmazkodott a háborús körülményekhez, és egyben készen áll a 2023-as új kihívásokra.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1672659540
[modified] => 1672609856
)
[title] => Smihal: Az ukrán gazdaság alkalmazkodott a háborúhoz
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=33711&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 33711
[uk] => 33724
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 33712
[image] => Array
(
[id] => 33712
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/smihal.jpg
[original_lng] => 30492
[original_w] => 690
[original_h] => 376
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/smihal-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/smihal-300x163.jpg
[width] => 300
[height] => 163
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/smihal.jpg
[width] => 690
[height] => 376
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/smihal.jpg
[width] => 690
[height] => 376
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/smihal.jpg
[width] => 690
[height] => 376
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/smihal.jpg
[width] => 690
[height] => 376
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/smihal.jpg
[width] => 690
[height] => 376
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1672657457:2
[_thumbnail_id] => 33712
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1410
[translation_required_done] => 1
[_oembed_90f7efebe9646727fc227c16592cbce9] => Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
— Bloomberg (@business) December 26, 2022
[_oembed_time_90f7efebe9646727fc227c16592cbce9] => 1672652347
[_oembed_0e1abd7fd7b7d3a1ebd2d11f6cc03111] =>
[_oembed_time_0e1abd7fd7b7d3a1ebd2d11f6cc03111] => 1674153419
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1491
[1] => 33922
[2] => 1881
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Denisz Smihal
[1] => háború
[2] => ukrán gazdaság
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 33922
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 33922
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
háború (1 Oldal)
