A kormány olyan törvénytervezetet készít elő, amely többletbevételt biztosít a költségvetésnek, mindenekelőtt hadiadó bevezetésével az egyéni vállalkozók számára – jelentette ki Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának az elnöke az ukrán televízió hétfő esti maratoni háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev elmondta: a Pénzügyminisztérium azon dolgozik, hogy 44 milliárd hrivnyával növelje az államháztartás bevételeit. Ezt az egyéni vállalkozók hadiadójának emelésével, bizonyos típusú ingatlan- és ékszerügyletek megadóztatásával kívánjuk elérni – tette hozzá.
A honatya szerint a szakbizottság javaslatcsomagot készített, amelynek révén 44 milliárd hrivnyát szeretnének beszedni. „A kormány ezt törvénytervezetként fogja előterjeszteni. Már márciusban várjuk ezt a dokumentumot” – mutatott rá Danilo Hetmancev.
A Pénzügyminisztérium annak érdekében, hogy többletbevételhez jusson a költségvetés, hadiadót kíván bevezetni a nonprofit szervezetek, az egyéni adófizetők és mások számára.
Korábban Denisz Smihal miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány a kiadások ellenőrzésének folytatása révén további forrásokat tervez az ország védelmi szükségleteire.
Az ukrán kormány azt javasolja, hogy a magánszemélyek jövedelmére kivetett hadiadót drónok, fegyverek és lőszerek gyártására fordítsák – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Denisz Smihal Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal jelezte, hogy a kormány már benyújtotta a hadiadóról szóló törvénytervezetet. Emlékeztetett arra, hogy a teljes körű invázió során nyolcszorosára nőtt a helyi költségvetések személyi jövedelemadóból származó bevétele. 2023-ban az előrejelzések szerint a bevételek 96 milliárd hrivnyát tesznek ki, míg 2021-ben még csak 12 milliárd hrivnyát.
„Biztonsági és védelmi erőinknek több forrásra van szükségük. Az előrejelzések szerint a kormány idén 25,8 milliárd hrivnya, jövőre pedig 93,7 milliárd hrivnya bevonását teszi lehetővé további drónok vásárlására és saját fegyvereink gyártásának növelésére” – mutatott rá a kormányfő.
Ugyanakkor a helyi költségvetések és költségvetési intézmények számláin már felhalmozott több mint 200 milliárd hrivnya továbbra is az önkormányzatok rendelkezésére áll. Ezért az állam alaptámogatást ad, és támogatást nyújt azoknak az állampolgároknak, akiknek nincs pénzük. „Ily módon a helyi költségvetések forrása 2024-ben 75 milliárd hrivnyával lesz több, mint 2021-ben, a teljes körű invázió előtt volt.
Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a törvényt, amely mentesíti Ukrajna védőit a hadiadó fizetése alól – közölte vasárnap a korrespondent.net hírportál a Legfelső Tanács honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök július 7-én küldte vissza a Legfelső Tanácsnak az aláírt jogszabályt. A törvény a kihirdetése napjától lép hatályba.
A hírportál emlékeztetett rá, hogy a jogszabály mentesíti az ukrán fegyveres erők, az ukrán Nemzeti Gárda, az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az ukrán Külső Hírszerző Szolgálat, az ukrán Állami Határőrszolgálat katonáit, legénységi állományának tagjait, az ukrán Belügyminisztérium, az ukrán Állami Őrszolgálat, az ukrán Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Szolgálat munkatársait és az állambiztonság védésében részt vevő más személyeket ukrán törvényeknek megfelelően létrehozott egyéb katonai alakulatok tagjait és a nemzetbiztonság védelmében, valamint az orosz agresszió visszaverésében részt vevő más személyeket a hadiadó fizetése alól a hadiállapot feltételei között.
Korábban a Legfelső Tanács szakbizottsága bejelentette, hogy az ukrán állampolgárok kevesebb adót kezdtek fizetni. Az állami költségvetésbe befolyó adóbevételek jelentősen visszaestek, a májusi 73 milliárd hrivnyáról 45 milliárd hrivnyára júniusban.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Londoni pénzügyi elemzők számításai szerint az ukrán gazdaságnak több mint 280 milliárd dollár kárt okozott a 2014-től 2020 végéig eltelt időszakban az Oroszországgal kialakult konfliktushelyzet.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) csütörtökön ismertetett tanulmányában közölte: modellszámításai arra vallanak, hogy a Krím-félsziget orosz annektálása utáni hét évben az ukrán gazdaság évente átlagosan 40 milliárd dollár veszteséget szenvedett. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnát a konfliktus előtti ukrán hazai össztermék (GDP) 19,9 százalékával egyenlő kár érte a vizsgált időszak minden évében.
A CEBR számításai szerint a Krím 2014-ben végrehajtott orosz annektálása önmagában 58,1 milliárd – évente 8,3 milliárd – dollárnyi GDP-veszteséget okozott Ukrajnának 2020 végéig. A Donyec-medencében zajló konfliktus évente további 14,6 milliárd dollár – összesen 102,2 milliárd dollár – kárral járt az ukrán gazdaságban a vizsgált időszakban – áll a cég elemzésében.
Az ukrán gazdaság iránti befektetői bizalom gyengülése évente 10,3 milliárd, a tanulmány elkészítéséhez vizsgált hét évben összesen 72,1 milliárd dollár veszteséget okozott meg nem valósult beruházások formájában.
A konfliktust az ukrán közfinanszírozás is megszenvedte: a CEBR számításai szerint az ukrán államháztartás 2014-től 2020 végéig összesen 48,5 milliárd dollár adóbevételtől esett el.
A közvetlen gazdasági és költségvetési károkhoz járulnak a megemelkedett katonai kiadások is. A CEBR londoni elemzői úgy számolnak, hogy Ukrajna a vizsgált hét évben 14,9 milliárd dollárt költött olyan védelmi kiadásokra, amelyekre az Oroszországgal kialakult konfliktus nélkül nem lett volna szükség.
A konfliktushelyzet az ukrán adósprofil hitelminősítői megítélést is károsítja.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a minap a felminősítés lehetőségére utaló addigi pozitívról stabilra vette vissza Ukrajna „B” államadós-besorolásának kilátását, vagyis gyakorlatilag levette a napirendről az ukrán adósosztályzat javítását. A cég a lépés indoklásában közölte: várakozása szerint hosszan elhúzódó erőteljes feszültségre kell számítani, és ebben a környezetben feszesebbé váltak az ukrán gazdaság finanszírozási kondíciói. A Fitch megállapította azt is, hogy az ukrán szuverén osztályzat tavaly augusztusban végrehajtott előző felülvizsgálata óta növekedtek az ukrán gazdaság külső finanszírozási kockázatai. A hitelminősítő ugyanakkor hangsúlyozta: alapeseti előrejelzési forgatókönyve nem számol azzal, hogy teljes körű fegyveres konfliktus robban ki Oroszország és Ukrajna között.
A Fitch Ratings által Ukrajnára érvényben tartott „B” államadós-osztályzat mélyen a spekulatív, vagyis befektetésre nem ajánlott kategóriában van, öt fokozattal a befektetési ajánlású besorolási sáv alapszintje alatt.
2019-ben a kárpátaljai lakosság 305,5 millió hadiadót fizetett be az ukrán hadsereg megreformálására. Az elmúlt évben ez az összeg 31 millió hrivnyával haladta meg a 2018-as évit.
Az állami adószolgálat kárpátaljai kirendeltsége leszögezte, hogy a térség lakói figyelembe veszik az hadiadó fontosságát és felelősségteljesen állnak hozzá a befizetéshez. A hadiadó befizetése 2020-ban is folytatódik.
Tudni illik, hogy a hadiadó, mely a jövedelmek 1,5%-át teszi ki, 2014. augusztus 3-án került bevezetésre az országban. Célja az ukrán hadsereg védelmi képességének fenntartása és a béke megteremtése Ukrajnában.
