Brit támogatások bevonásával hat hidat építenek Kijev megyében, amelyek 2022-ben a teljes körű orosz invázió következtében tönkrementek.
Erről az Ukrajna Újjáépítési és Infrastruktúrafejlesztési Állami Ügynöksége számolt be.
A UK Export Finance, az Egyesült Királyság Exporthitel-garancia Osztálya 31 millió eurós hitelgaranciát nyújt a Citybanktól. Emellett brit gyártó cégek szállítják majd a fémszerkezetek 20%-át.
Jelenleg három hídon folynak aktívan a munkálatok. Az év végére a tervek szerint beindul a forgalom megnyitása:
a Trubizs folyón átívelő híd a H-07-es autópályán;
a Zsereva folyón átívelő híd a T-10-05 úton;
szárazföldi híd átkelőhelye a T-10-07 autópályán.
2024-ben további három létesítményben kezdődnek meg a munkálatok:
Az adományozóknak köszönhetően a UNITED24 kezdeményezés keretében már 16 hidat építettek újra Ukrajnában.
A hírt Mihajlo Fedorov digitális átalakulási miniszter, innovációért, oktatásért, tudományért és technológiafejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes közölte a Twitteren.
„Helyreállítjuk az infrastruktúrát, és visszaállítjuk a normális életet az oroszok alól felszabadított területeken. Összesen 16 hidat építettünk újjá a UNITED24-en belül” – írta.
Hozzátette, hogy már az Inhulec folyón átívelő hídon is az utolsó simításokat végzik.
Az Ukrajnában folyó háború következtében 346 híd semmisült meg, ezeknek csaknem a fele az állami utakon. Május végéig közülük 12 már újjáépült, és 85 ideiglenes átkelő létesült – jelentette az Állami Újjáépítési és Infrastruktúra-fejlesztési Ügynökség sajtószolgálata nyomán az Ekonomicsna Pravda.
„Több száz híd semmisült meg Oroszország fegyveres agressziója miatt országszerte. Jelentős infrastrukturális kár ért bennünket azokban a megyékben, amelyek a leginkább megszenvedték a harcokat. Az állami utakon 157 hidat romboltak le” – jelezte az ügynökség.
Összesen 85 ideiglenes átkelőt építettek a háború kezdete óta, amelyek elősegítették a kapcsolat gyors helyreállítását az érintett falvakkal és városokkal.
„Azonban nem minden átkelő képes elviselni a jelentős terhelést, és a kritikus fontosságú útvonalakon az Ügynökség hozzákezdett a hidak rekonstrukciójához” – tette hozzá a hivatal.
Így 2022 folyamán 41 hidat újítottak fel, amelyek közül nyolcat elpusztított a háború. A fennmaradó 33 híd, amelyek a főbb útvonalakon helyezkednek el, és nagyon fontosak az ország logisztikája szempontjából, balesetveszélyes állapotban voltak.
Idén az ügynökség már négy hidat épített újjá és adott át a forgalomnak Zsitomir, Kijev és Csernyihiv megyékben.
Jelenleg 25 létesítményen folynak építési munkálatok Zsitomir, Kijev, Csernyihiv, Harkiv, Herszon és Mikolajiv megyékben.
Svédország 14 ideiglenes hidat adott át Ukrajnának, amelyek különböző hosszúságú átkelőhelyekké kombinálhatók át. A szerkezetek már megérkeztek Ukrajnába.
A hírt az Infrastrukturális Minisztérium közölte március 1-jén.
„A teljes körű invázió kezdete óta a Svéd Királyság rendszeresen támogatja Ukrajnát. Csak a humanitárius és civil segélyek költsége 2022 februárjától 379 millió euró. A stratégiailag fontosak közé tartoznak a közlekedési kapcsolatok kialakításának eszközei a megszállt területeken” – jelentették.
Azt is megjegyezték, hogy Svédországon kívül az ideiglenes átkelőhelyek építésére szolgáló építményeket már Csehország, Franciaország és Norvégia is átadta Ukrajnának.
Megérkeztek Ukrajnába az első kamionok a Norvég Állami Közútkezelő humanitárius segélyével.
Az ukrán Infrastrukturális Minisztérium sajtószolgálata szerint 2022 decemberében Norvégia 10 hidat adott át 30 millió norvég korona (3 millió dollár) értékben.
„A norvég hidakat Ukrajna felszabadított területeire telepítjük. Ezek nehéz járművek – humanitárius segélyszállító teherautók, mentők, tűzoltóautók stb. – közlekedéséhez alkalmas ideiglenes acrow/baley szerkezetek” – mondták el.
Norvégia lett a harmadik ország, amely humanitárius segélyt adott át Ukrajnának a közúti infrastruktúra helyreállítására. Csehországból és Franciaországból már érkeztek ideiglenes hidak.
A H-09-főút bustyaházai szakaszán 2006-ban kezdődött az új Talabor híd építése. 2013-ban az építkezést befagyasztották. A munkálatokat idén folytatták, miután a létesítményt bekerült az ukrán elnök által kezdeményezett Nagy építkezés nevű projektbe. Az új hidat közvetlenül a régi, már évek óta balesetveszélyes híd mellé építették, amelyet nemsokára le is fognak bontani.
Kárpátalján folyamatban van a bustyaházai híd építése. Az átkelő a Talabor (Tereblya) folyón, Kárpátalja Técsői járásában, Bustyaházán, a H-09-es Munkács–Rahó–Ivano-Frankivszk–Lemberg (Lviv) közúton található. A híd hossza 169,04, szélessége 10,5 méter, 2 másfél méteres járda lesz rajta.
16 éve tartó építkezés
A híd építésének projektjét 16 évvel ezelőtt, 2004-ben dolgozták ki. A munkálatok 2006 és 2013 között, hét évig folytatódtak, de a finanszírozás hiányában leállították. Ez év nyarán a folytatódtak a munkák, a híd bekerült a „Nagy építkezés”elnöki programba.
Mi készült el
Augusztusban a híd három szakaszán betonlapokat helyeztek el, most a negyedik elhelyezésén folynak a munkálatok. Két szakaszon már készültek járdák. A kivitelező korlátokat helyez el, a híd ki lesz világítva. A vasbeton födém monolit, vízszigetelt lesz és aszfaltburkolatot kap. A hidat a munkálatok végeztével idén novemberben adják át – közölte a #шотам.
Teherforgalom fogadására is alkalmas lesz
A hidat a régi, több mint 70 éves és a teherjárművek előtt régóta lezárt híd mellett építik. Az új hidat a magas terhelési követelményeknek megfelelően tervezték és építik.
A híd üzembe helyezése után várhatóan megnő a forgalom ezen az útszakaszon, mivel az idén a H-09-es út felújítását három megyében tervezik elvégezni, amelynek teljes hossza 158,8 km.
Giuseppe Conte kormányfő kijelentette, az új genovai híd a „talpra állni képes Olaszország szimbóluma”. Az avatási ünnepség az olasz himnusszal kezdődött, és ezután felolvasták a 2018 augusztusában történt hídomlás negyvenhárom áldozata nevét. Ezt három perces csend követte.
A genovai védőszent Szent Györgyről elnevezett új hídon tartott avatón mintegy ötszázan vettek részt, köztük az olaszországi és a genovai politikai, kulturális élet képviselői vettek részt, többek között Sergio Mattarella államfő, Angelo Bagnasco nyugalmazott genovai érsek, valamint Giovanni Toti liguriai kormányzó is. A fegyveres erők vadászgépei zöld, fehér, piros csíkot rajzoltak a híd fölötti égre, valamint Genova címerét. A genovai kikötő hajói szirénazúgással köszöntötték az új hidat, amelyre éjszaka az olasz trikolór színeit vetítik.
A híd avatásáról egyedül az áldozatok rokonai hiányoztak, akik távolmaradásukkal a baleset felelőseinek számonkérését akarták sürgetni. A családtagokkal az államfő külön találkozott.
Marco Bucci genovai polgármester, aki egyben a hídépítésért felelős kormánybiztos is volt, kijelentette, a tragédia az egész várost sújtotta, és most a város egésze újraindulhat. „Soha többé nem történhet még egy ilyen baleset” – hangoztatta Marco Bucci. Bejelentette, hogy az új hidat kedd este vagy szerda hajnalban nyitják meg a forgalom előtt.
A Genova egyik jelképének számító Morandi-híd 2018. augusztus 14-én, délelőtt 11 óra 41 perckor omlott össze. A város keleti és nyugati részét összekötő, több mint egy kilométer hosszú szerkezet hatalmas betontömbjei a híd alatt haladó útra, valamint a Polcevera-patak medrébe zuhantak le. A hídon és a híd alatt tartózkodókból negyvenhárman veszítették életüket, tizenegyen megsebesültek, és mintegy hatszáz személyt költöztettek ki a híd körül később lebontott épületekből. Szakértők szerencsének nevezték, hogy a hídomlás viharos időben történt, mivel éppen ezért kevés jármű haladt át rajta.
A hídroncsot tavaly június 28-án robbantották fel, ezt a romeltakarítás követte. Az új híd építése rekordidőt, 310 napot vett igénybe. Ezren dolgoztak napi huszonnégy órában, csak karácsony napján tartottak szünetet. Az óriás hajóra emlékeztető új szerkezet az olasz sztárépítész Renzo Piano tervei alapján készült: az 1067 méter hosszú hídhoz huszonnégyezer tonna acélt és fémet használtak, ami három Eiffel-toronynak felel meg. A tizennyolc oszlopon emelkedő új híd felszín feletti magassága eléri a negyvenöt métert. Az áldozatok emlékére a hídról negyvenhárom villanyoszlop emelkedik a magasba, amelyek éjszaka megvilágítva a tengerről is láthatók lesznek. Az építkezés kétszázkét millió euróba került.
A hatvanas években emelt, építészéről Morandinak elnevezett híd omlását az eddigi vizsgálatok szerint a hiányos karbantartás okozta. Az ügyészség többek között a hidat üzemeltető autósztráda társaság ellen emelt vádat, de az új hídra is ugyanez a társaság kapott koncessziót. A rokonok többek között ezért nem vettek részt az avatási ünnepségen.
"Italy cannot waste time: the goal of returning to clean and safe energy production through nuclear power, starting in the next few years, must be clear"
