A 36 és 37 hrivnya közötti dollárárfolyam már megszokott az ukránok számára. Az Ukrán Nemzeti Bank a háborús helyzet és az ellenség folyamatos terrortámadásai ellenére is sikeresen megtartotta irányát a kiválasztott szűk folyosón az elmúlt másfél évben.
2023-ban az ukrán hrivnya bekerült a világ tíz legerősebb valutája közé. A hrivnya/dollár árfolyam 7%-kal erősödött az elmúlt 12 hónapban, 40,0 UAH/dollárról 37,4 UAH/dollárig esett vissza, számolt be Artem Scserbina, a Capital Times befektetési igazgatója a Novoje vremja rovatában.
A szabályozó a stabilitás szimbólumaként működik, lehetővé téve az önkéntesek, gazdák, olajkereskedők, logisztikai cégek, kiskereskedelmi láncok és bankok számára, hogy tervezhessék és előre jelezzék működési politikájukat. Lehetővé teszi továbbá a lakosság számára, hogy biztonságosan rendelkezzen saját pénzeszközeivel a külföldi valutatranzakciók során.
Ezt a stabilitást a jegybank intézkedéseinek és a partnerek jelentős pénzügyi támogatásának köszönhetően sikerült elérni. Csak 2023-ban Ukrajna csaknem 40 milliárd dollárt kapott, ilyen feltételek mellett a Nemzeti Bank a 2022 végi 28,5 milliárd dollárról 2023. augusztus 1-jére 41,7 milliárd dollárra tudta növelni a tartalékokat. A pénzügyi támogatás erőteljes csökkentése és az „irányított rugalmassági” rendszerre való átállás után a Nemzeti Bank a bankközi devizapiac aktív szereplőjévé vált, és az arany- és devizatartalékok összege december 1-jén 38,8 milliárd dollárt tett ki.
Jövőre korlátozott nemzetközi pénzügyi segélyek és támogatások várhatók Ukrajnában. Felmerül a kérdés, hogy a Nemzeti Bank képes lesz-e ilyen feltételek mellett folytatni a stabil árfolyampolitikáját. A Pénzügyminisztérium az IMF-fel közösen nagyobb kitartást tud mutatni a lebegő árfolyamra való átállással és a költségvetési kiadások deviza átértékelésével kapcsolatban. Vajon képes lesz az üzleti élet az export volumenének bővítésére a devizabevételek növelése érdekében?
A jegybank és a Pénzügyminisztérium nem akarja a hrivnya leértékelését
Az Ukrán Nemzeti Bank óvatosan fog eljárni a háború kezdete után bevezetett valutakorlátozások tekintetében, és a tervnek megfelelően újabb lépéseket készít elő, jelentette ki Andrij Pisnij, a jegybank elnöke az osztrák és a német cégek ukrajnai képviselőivel folytatott megbeszélésen. „Egyértelműen haladunk a valutakorlátozások enyhítésének ütemtervének megfelelően. Jelenleg az „új” osztalék hazaszállításának lehetőségét mérlegeljük” – hangsúlyozta.
A Nemzeti Bank abban érdekelt, hogy további mozgásteret biztosítson a vállalkozásoknak, figyelembe véve, hogy a döntéseknek hatást kell gyakorolniuk a gazdaságra, és segíteniük kell az új tőke vonzását.
Az exportőrök bevételeinek és az állami költségvetésbe befolyó bevételeknek a hrivnya esetleges leértékeléséből adódó esetleges növekedése kölcsönhatásba lép az ország külföldi adósságállományának jelentős drágulásával, az importőrök veszteségeivel, a termelés leállásával és a lakosság elszegényedésével.
Sem a Nemzeti Banknak, sem a Pénzügyminisztériumnak nem érdeke a hrivnya gyengítése, hiszen közös céljuk a pénzügyi stabilitás és a gazdaság kiszámíthatóságának megőrzése, erősítette meg Dmitro Hlinszkij, az Ukrajnai Független Bankszövetség megbízott igazgatója. „Nem szükséges a jegybankot és a Pénzügyminisztériumot az árfolyamkérdés ellenzőjének nézni. Ez egy mítosz – mintha a Pénzügyminisztériumnak le kellene értékelnie a hrivnyát. Az árfolyam hirtelen változásai katasztrofálisak lennének a Pénzügyminisztérium számára. Erős leértékelés esetén az adóbevételek is csökkennek. Ezért senkinek nincs szüksége valutaválságra”, – fogalmazott Hlinszkij.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter korábban annak a véleményének adott hangot, hogy 2024-re az éves átlagárfolyam 41,4 UAH/dollár lehet. A kijelentés átmenetileg a dollár árfolyamának megugrását váltotta ki. Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank vezetője megjegyezte, hogy az állami költségvetésben leírt irány a Nemzeti Bank számára nem előrejelzés és nem is cél. A Gazdasági Minisztérium az árfolyamra vonatkozó előrejelzése általában nem esik egybe a valós mutatóval.
A SEPA megkezdi működését Ukrajnában
Az Európai Tanács döntése az Ukrajna csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséről az együttműködés alapvetően új szakasza, amely a teljes jogú tagsággal zárul. A jegybank aktív résztvevője az integrációs folyamatoknak. Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank vezetője elmondta, hogy Ukrajna jövőre kezdeményezi az egységes eurófizetési térséghez (SEPA) való csatlakozás folyamatát, ami lehetővé teszi, hogy az ország újabb lépést tegyen a pénzügyi euróintegráció irányába.
A SEPA (Single Euro Payments Area) olyan egységes terület, amelyben teljesen megszűnnek a különbségek az euróban történő belföldi és nemzetközi fizetések között. A SEPA-val kapcsolatos első változások 2008 januárjában léptek életbe.
A SEPA főként a hagyományos banki átutalásokat fedi le. A további opcionális funkciókkal vagy szolgáltatásokkal rendelkező fizetési módok (például mobiltelefonos vagy intelligens kártyás fizetési rendszerek) nem szerepelnek közvetlenül, de a SEPA azonnali fizetési sémája azonban lehetővé teszi a fizetési termékek okoseszközökön történő alkalmazását is.
A SEPA-hoz való csatlakozás fontos esemény Ukrajna európai integrációja szempontjából, és új lehetőségeket nyit meg az ukrán gazdaság számára. Többek között az alábbiakhoz járul hozzá:
az ukrán vállalatok az uniós piacra való kijutásának egyszerűsítése;
az ukrán fintech vállalatok uniós pénzügyi szolgáltatási piacára való belépésének technikai akadályainak csökkentése;
az EU-országokból/országokba történő pénzátutalások költségeinek csökkentése.
Emlékeztetőül, december 14-én, a csúcstalálkozón az Európai Unió országainak vezetői jóváhagyták Ukrajna a blokkhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését.
Új, 10 hrivnya címletű emlékérmét hoztak forgalomba Herszon megye részleges felszabadításának évfordulója alkalmából. Az érme az Antonyivkai híd nevet kapta – jelentette a korrespondent.net az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) nyomán.
Andrij Pisnij, az NBU elnöke szerint az Antonyivkai híd a háború alatt szimbólummá vált az ukránok számára.
„Egy évvel ezelőtt, a Dnyeper jobb partjáról való menekülés során az agresszor csapatai felrobbantották az Antonyivkai hidat, amelynek több eleme megsemmisült. Most is megsemmisülten áll, de rendíthetetlen elszántsággal várja a győzelmet és a háború utáni újjáépítést, hogy ismét egyesítse a független és egységes Ukrajna jobb és bal partját. Hisszük, hogy hamarosan így is lesz” – jelezte.
Összességében az Antonyivkai híd érme megegyezik a 2018-as mintájú megszokott 10 hrivnyás érmével. A fő különbség a hátlap, amelyen az Antonyivkai híd és a Dnyipro folyó stilizált képe látható madártávlatból. Az érmén a közlekedési csomópontok is láthatók a híd mindkét végén.
Ezt az érmét, mint minden más pénzérmét, korlátozás nélkül el kell fogadni Ukrajna egész területén.
Fokozatosan csaknem tízmillió ilyen érme kerül forgalomba.
Ukrajna egyelőre nem hajlandó lemondani saját valutájáról az Európai Unióval való integráció esetén, az ország számára a legjobb megoldás a hrivnya megtartása – jelentette ki kedden Szerhij Nyikolajcsuk, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnökhelyettese egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Nyikolajcsuk az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajna még nem áll készen arra, hogy lemondjon a hrivnyáról, és sokáig nem is lesz. „Az eurózónához csatlakozó dél-európai országok, elsősorban Görögország és Portugália sok problémával szembesültek a monetáris szférában. Ha összehasonlítjuk őket azokkal az országokkal, amelyek nem léptek be az euróövezetbe, meghagyva saját valutájukat, elsősorban a Cseh Köztársasággal és Lengyelországgal, a választás egyértelműen az utóbbi mellett lesz” – tette hozzá.
Mint az NBU elnökhelyettese kifejtette, más országok jegybankjaiban dolgozó kollégáitól hallott az eurózónához való csatlakozási tervekről, de az elkötelezettség kérdése hosszú távú, és jelenleg nem történik lépés az euró bevezetésére. „Az, hogy országunk saját valutával és autonóm monetáris politikával rendelkezzen, inkább előny, mint hátrány. Bár Bendukidze úr a 2014-es forradalom után azon a véleményen volt, hogy Ukrajnának jobb, ha kiszervezi monetáris politikáját, rögzíti az árfolyamot, és ideális esetben átvált az euróra” – jegyezte meg.
A bankszakember hozzátette, Bendukidze nem hitte, hogy Ukrajna hatékonyan tudja használni ezt a mechanizmust, ezért jobb, ha felhagy vele. Azóta azonban a jegybank intézményi kapacitása fejlődött az országban. „Ezért számomra úgy tűnik, hogy nem kell rohanni a saját valutánk és az autonóm monetáris politikánk feladása irányába” – mutatott rá Szerhij Nyikolajcsuk.
A bankárok hajlanak arra, hogy 2023-ban a hrivnya-dollár árfolyama 42,70-es szinten legyen. Ezt az előrejelzést az Ukrán Nemzeti Bank közölte, számolt be az RBK-Ukrajna. Ez egy frissített előrejelzés, amelyet az elemzők 2023 januárjában tettek közzé. Az októberi előrejelzéshez képest, amikor 43,23 hrivnya dollár volt a várt árfolyam, a januári előrejelzés optimistább. A pénzügyi elemzők pedig még optimistább előrejelzéseket hoznak nyilvánosságra, és 41,11-es szinten várják a dollár hrivnyához viszonyított árfolyamát. Novemberben az előrejelzés pesszimistább volt – 42,30.
Infláció
A bankárok és pénzügyi elemzők nyomán az ukrán vállalatok vezetői is javítottak az inflációval kapcsolatos várakozásaikon. Becsléseik szerint 23,3 %-os lesz a drágulás, közölet írja az RBK-Ukrajna a Nemzeti Bank jelentésére hivatkozva.
A megkérdezettek kétharmada azt jósolja, hogy a fogyasztási cikkek drágulása a jövő évben nem haladja meg a 30%-ot. 37,6 százalékuk úgy gondolja, hogy az infláció jövőre nem haladja meg a 20%-ot. Az inflációt befolyásoló legjelentősebb tényezők között a megkérdezettek a harci cselekményeket nevezik meg (89,2%). A válaszadók 65,8%-a szerint a „termelési költségek” tényező is jelentősen megnőtt. Az árfolyam a fogyasztói árak alakulására gyakorolt hatását ugyanakkor kevesebben említették.
Összeomlanak-e a bankok?
Az Ukrán Nemzeti Bank a háború végére 60%-ra becsüli azoknak a hiteleknek a számát, amelyek esetében a hitelfelvevők nem fizették a részleteket.
December 1-i adatok szerint az összes kiadott hitel 37%-át nem szolgálják ki. Ha a háború végéig valóra válik a jegybank előrejelzése, a bankok bevételeik nagy részét elveszítik, és ez újabb csődhullámhoz vezethet, írta Jaroszlav Vinokurov az Ekonomicsna pravda-ban közölt cikkében.
A nem működő hitelek számát illetően a 2022. december 1-i adatok szerint a Privatbank vezeti a listát. Körülbelül 188,1 milliárd hrivnyáról van szó, ami az összes ukrán banknál lévő késedelmes hitelek 43,8%-a.
A Concorde Capital adatai szerint a rossz hitelek valós volumene Ukrajnában, nem számítva a Privatbank-ot, 50-60%.
Jevhen Dubohriz, a CASE-Ukrajna szakértője úgy véli, hogy a bankok veszteségei még jelentősebbek lesznek, mivel a hitelek fedezete leértékelődött. Ráadásul a bankok február 24-én elvesztették portfóliójuk egyharmadát, és az áramszünetek miatt további 7-10%-kal nőtt a veszteség – hangsúlyozta a szakember. Ukrajnában legutóbb 2014–2017-ben következett be a bankok csődje, akkor közel száz intézményt vontak ki a forgalomból. Ennek fő oka a bankok hitelportfólióinak alacsony minősége és a tőkésítéstől való vonakodás volt. A bankok 2014-ig meglehetősen lazán foglalkoztak a hitelezéssel, és meglehetősen elterjedt volt az a gyakorlat, hogy a bankok rossz minőségű fedezettel nyújtottak hitelt.
Korábban a Nemzeti Bank szigorúan szabályozta a bankok rendelkezésére álló pénzügyi párnákat, amely fedezték volna a késedelmes hiteleket. A bank részvényesei kötelesek voltak tőkésíteni az intézményt, ellenkező esetben a jegybank kivonta volna a bankot a piacról. Hiszen a bank nemcsak, hogy nem tesz szert bevételre a lejárt hitelekből, de jelentősen veszít likviditásából is.
A hitelkamat nem az egyetlen bevételi forrása a bankoknak. Bevételhez juthatnak a tranzakciós díjakból, az árfolyam-különbözetből és az állami kötvényekből. Ezért egyes bankok stabilitása elsősorban a különböző típusú jövedelmek egyensúlyától függ.
A háború időszakában a Nemzeti Bank nem von ki bankokat a piacról a tőkésítés megtagadása miatt. Ugyanakkor továbbra is felméri a banki intézmények likviditását és fizetési fegyelmét. Ezen normák megsértéséért 2022-ben a Szics és a Megabankot kivonták a piacról.
Mi lesz a hitelekkel a háború után?
Mit tehetnek a bankok azokkal a hitelekkel, amelyeket nem fizetik? Eladják, szerkezetileg átalakítják vagy jóváírják.
A háború miatt a legtöbb lejárt hitelt nem lehet újraindítani. Ha a vállalkozás fizikailag megsemmisült, akkor a hitel jóváírásra vár.
Ralf de Haas és Olekszandr Pivovarszkij az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank munkatársai úgy vélik, hogy a háború miatt leértékelődött hiteleket a harmadik országokban lévő orosz vagyon elkobzásával hozzák vissza.
Ez a folyamat azonban nem egyszerű és nem gyors, így a háború végét követően azonnali tőkésítésre kerül a legtöbb bank. A Nemzeti Bank hivatalosan kijelentette, hogy a háború után nem bünteti meg a bankokat a tőkekövetelmények megsértéséért, ha azt a háború következményei okozták. Ezzel a jegybank több időt ad a bankoknak a bevételek generálására és a tőke helyreállítására. A jelentős számú rossz hitel miatt a bankok a háború után még jobban megemelhetik a kamatokat. A bankok hitelképessége pedig a nemzetközi befektetéseken és a jóvátételeken múlik majd.
Az Ukrán Nemzeti Bank 2023. január 1-jétől megkezdi a 2003–2007-ben kibocsátott, 5, 10, 20 és 100 hrivnya címletű papírpénz kivonását a forgalomból.
A központi bank sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a forgalomból kivont papírpénzek helyett a 2018-ban kiadott 5 és 10 hrivnyás címletű pénzérmék, valamint az új generációs 20 és 100 hrivnya címletű bankjegyek kerülnek forgalomba.
A jegybank célja ezzel a döntéssel a forgalomban lévő készpénz minőségének javítása, valamint a készpénzes elszámolás megkönnyítése. Ez utóbbin azért segít ez a lépés, mert az azonos címletű, de eltérő külsejű bankjegyek nagy száma zavaró, és időigényes számításokat kíván a használóktól.
A fent említett bankjegyek továbbra is érvényes fizetőeszközök maradnak Ukrajnában, az állampolgárok továbbra is korlátozás nélkül fizethetnek velük, a bankok és a kereskedelmi egységek is elfogadják őket.
A hrivnya dollárral szembeni készpénzárfolyama a közelmúltban stabilizálódott, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) pedig egyelőre nem tervezi a 36,57 hrivnyában rögzített hivatalos árfolyam felülvizsgálatát.
A lebegő árfolyamrendszerhez való visszatérés fő feltétele a devizapiaci állapot kiegyensúlyozása lenne. Emellett az is szükséges, hogy az ukrán jegybank csökkentse a mesterséges beavatkozások mértékét, nyáron ugyanis havonta 3-4 milliárd dollárt költött az árfolyam-stabilitás fenntartására – mondta a témával kapcsolatban Szerhij Nikolajcsuk, az NBU elnökhelyettese.
Így nehéz a rugalmas árfolyam visszaállításáról beszélni. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, stabilabban működő tengeri folyosókra, az ukrán termékek exportképességének növelésére, illetve a biztonsági kockázatok csökkentésére van szükség – fejtette ki Nikolajcsuk.
A Dragon Capital befektetési társaság előrejelzése szerint a közeljövőben az Ukrán Nemzeti Bank megpróbálja elkerülni a hrivnya dollárral szembeni árfolyamának korrekcióját. A cég szakértői úgy vélik, hogy az NBU 2023 harmadik negyedévének végéig változatlanul tartja majd a dollár hivatalos árfolyamát, ekkorra számítanak ugyanis a háború heves szakaszának lecsillapodására.
A háború utáni első hónapokban a piacon viszonylag kismértékű bankközi devizahiány lesz tapasztalható, ezért 2023 utolsó negyedévében a hrivnya leértékelődhet, az árfolyam pedig elérheti a 43 hrivnyát – jósolja a Dragon Capital.
Az ukrán Miniszteri Kabinet a következő évi állami költségvetés kiszámításakor még 44,90 hrivnyában állapította meg a dollár átlagos árfolyamát. Ez a mutató a dokumentum első olvasatában még elérte az 53,20 hrivnyát, a végleges szövegben azonban 48,70 hrivnyára csökkent.
Jurij Krohmal, az Avangard Bank értékesítési részlegének vezetője szerint az egyensúly addig tartható, amíg van elegendő készpénz a pénzváltókban és a bankok pénztáraiban.
Olekszandr Hmelevszkij gazdasági szakértő az árfolyam stabilizálódását a nemzetközi hitelek és támogatások beérkezésében látja. Szerinte az ukrán gabonaexport folytatása is hozzájárult a devizabevétel növekedéséhez. Itt azonban korántsem minden zökkenőmentes – egyes gabonakereskedők ugyanis nem számoltak el Ukrajnával.
Ukrán szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az NBU számos lépést tett a hrivnya erősítése érdekében, emellett a jegybank a bankközi piacon is aktívan értékesít devizát. Egyikük, Andrij Hojlov szerint a hrivnya árfolyama mindaddig stabil marad, amíg a nemzetközi partnerek havi utalásainak összege meghaladja a 4 milliárd dollárt. A RoboForex elemzője úgy véli, a sikert csak az NBU pénznyomtatása törheti meg.
Mint ismert, a háború kezdete óta az Ukrán Nemzeti Bank 355 milliárd hrivnyát nyomtatott az államháztartási hiány fedezésére. Ugyanebben az időszakban 298 000 000 hrivnya gyűlt össze katonai államkötvények eladásából. Ezek a források azonban nem elegendőek a védelmi kiadások fedezésére, így az NBU kénytelen lesz ismét bekapcsolni a „nyomtatógépet”, ezzel is nyomást gyakorolva a hrivnya árfolyamára.
A helyzet alakulása a háború idején kiszámíthatatlan, számos tényező változhat, ezért a szakértők jelenleg nem bocsátkoznak hosszú távú előrejelzésekbe.
Korábban ugyanis többen még azt az eshetőséget is figyelembe vették, hogy még idén 50 hrivnyás dollárral számolhatnak, az év végéig pedig akár 80-90 hrivnyáig is elszállhat az amerikai valuta árfolyama. Ezek a jóslatok azonban nem váltak be. A szakértői értékelések jelenleg arra engednek következtetni, hogy a közeljövőben nem várható a hrivnya árfolyamának gyors leértékelődése vagy jelentős erősödése.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az ukrán parlament törvényjavaslatot fogadott el a polgárok háború során megsemmisült ingóságain és ingatlanjain lévő jelzálog- és fogyasztói hitelek eltörléséről – jelentette be Danilo Hetmancev. Mint kiderült, a törlesztéshez szükséges pénzeszközöket az állam bocsátaná a hitelező bankok rendelkezésére.
A parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke kifejtette, hogy a finanszírozás forrásának meghatározása még folyamatban van: az állami költségvetés mellett nemzetközi partnerek bevonására is szükség lehet. „A dokumentumban szerepel ugyan a bankok számára megítélendő kompenzáció, ám a képviselők semmilyen konkrétumot, így a kártérítés idejét és módját sem fűzték a szöveghez” – fejtette ki Olena Korobkova, az Ukrán Bankok Független Egyesületének ügyvezető igazgatója. Hozzátette, ennek megfelelően még nem lehet objektív értékelést adni a javaslatról.
A törvényjavaslat hatálya alá tartozó ingatlanok mennyiségét is nehéz felmérni, mivel nem egyértelmű az anyagi kár megállapításának mechanizmusa. Emellett a bankok arról sem kaptak tájékoztatást, mennyi zálogfedezetű ingóság lehet a harcok dúlta területeken és mennyi semmisült meg. Ez pontosan csak a háború végén állapítható majd meg.
„Tekintettel a jelzálog- és az autóhitelek viszonylag kis hányadára, a veszteség nem lesz katasztrofális, így nem érdemes a bankrendszer stabilitását fenyegető veszélyről beszélni” – vélekedett Korobkova. Hozzátette, a bankok kompenzációjának elmulasztása nem roppantaná meg ugyan a rendszert, ám teljesen megölheti a jelzálogpiacot. Az ukrán bankok a 2008-as gazdasági válság után tizenkét évig szinte alig adtak ki jelzáloghitelt. Amennyiben az állam az adósságok elengedése közben nem lesz kellően körültekintő, úgy ismét hosszú évekre elfelejthetjük az utóbbi időben hatékonyan működő megfizethető lakáshiteleket, érvelt az ukrajnai pénzintézeteket egyesítő tömörülés vezetője.
Olena Korobkova emlékeztetett arra, hogy 2021-ben a bankok csaknem 9 milliárd hrivnya értékű jelzáloghitelt bocsátottak ki, ami 2,4-szeresével haladta meg a 2020-as adatot. Jelenleg a bankok befagyasztották a magánszemélyek jelzáloghitelezését, valamint az építőipari cégek finanszírozását. A piac számára további negatív tényező a jövedelmek csökkenése és a lakosság elmenekülése az országból.
A belső menekültek korlátozott pénzügyi lehetőségeik miatt vásárlás helyett inkább lakást bérelnek. Hiába jelentették be egyes kijevi fejlesztők az építési munkálatok újraindítását, a kockázatok miatt mára gyakorlatilag az összes fővárosi építkezés befagyott. Összességében elmondható, hogy súlyos veszteségeket szenvednek el a jelzáloghitelek kibocsátásával foglalkozó pénzintézetek. Ez végleg eltántoríthatja a bankok azon szándékát és képességét, hogy a társadalom és gazdaság által igényelt mennyiségben biztosítsanak jelzáloghiteleket.
Bár Ukrajnában 10-ről 25 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot, ám a bankok továbbra is csak 5-8 százalék körüli kamatot fizetnek a betétek után. A kormánynak havi 5-6 milliárd dollárra lenne szüksége a háborús kiadások fedezésére, ám eddig csupán 7 milliárd dollár külföldi segítséghez jutott. A különbözet fedezése végett egyetlen nap leforgása alatt 70 milliárd hrivnyát (mintegy 2 milliárd dollárt) nyomtatott a jegybank, a háború kitörése óta pedig mintegy 6 milliárd dollárnyi, valós fedezet nélküli hrivnya jött ki a pénzverdéből.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
A hrivnya dollárral szembeni árfolyamesését az okozta, hogy az államháztartási hiányt a Nemzeti Bank hrivnya kibocsátásával finanszírozta – jelentette ki Szerhij Nyikolajcsuk, a Nemzeti Bank elnökhelyettese a Pénzügyi stabilitásról szóló jelentés bemutatása során.
„Az elmúlt hetekben és hónapokban a leértékelési nyomás erősödését tapasztaltuk. Jelenleg a pénzintézet az intervenciók növekedésével (a központi bank piaci beavatkozása az ország fizetőeszközének árbefolyásolása érdekében) igyekszik fenntartani a rögzített árfolyamot” – közölte Nikolajcsuk.
Elmondása szerinte „ez mindenekelőtt az állami költségvetés finanszírozási volumenének növekedéséből adódik, amit a Nemzeti Bank a háború okozta hiány kezelése miatt volt kénytelen megtenni”.
Nyikolajcsuk elmondta, a Nemzeti Bank vezetősége úgy véli, a kormánynak és a Pénzügyminisztériumnak minden rendelkezésre álló mechanizmust fel kell használnia a költségvetési hiány külső és belső hitelfelvétellel való finanszírozására.
A cél a kétszámjegyű infláció megfékezése és a hrivnyának a megvédése.
10-ről 25 százalékra nőtt az alapkamat, melyet először emeltek azóta, hogy Putyin február 24-én megindította az orosz csapatokat Ukrajna ellen. 2015 szeptembere óta nem volt ilyen magas az alapkamat Ukrajnában – emlékeztet a londoni Guardian. A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben foglalta el, és ezt követően válság alakult ki Ukrajnában, ahol 2015-ben az alapkamat a legmagasabb volt egész Európában.
Az orosz agresszió óriási csapást mért az egész ukrán gazdaságra. A Világbank jóslata szerint Ukrajna GDP-je az év végére egyharmadával csökkenhet.
Az egyik legnagyobb probléma az, hogy az orosz hadiflotta elzárja az ukrán kikötőket a Fekete tengertől, és ezért Ukrajna gabonatermését nem tudják külföldre szállítani. Kirillo Sevcsenko, a jegybank elnöke a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult támogatásért.
Az Elnöki-hivatal bírálta az alapkamat emelését
Az elnök egyik tanácsadója kijelentette, hogy túlságosan is magasra emelkedett így az alapkamat, amely akadályozza az ukrán gazdaság működését. A háborús időkben ez elmélyítheti a gazdasági válságot – fűzte hozzá Zelenszkij egyik tanácsadója.
Maga az elnök még nem szólalt meg ebben az ügyben, ezért nem lehet tudni, hogy a bírálat mennyire tükrözi az államfő nézeteit. Zelenszkij többször kért gazdasági segítséget is a nyugati országoktól. Legutóbb a davosi világgazdasági fórum előtt vázolta Ukrajna drámai gazdasági helyzetét. A G7 államok pénzügyminiszterei legutóbbi tanácskozásukon jelezték, hogy Ukrajna számíthat pénzügyi támogatásukra a gazdasági válság megoldásában.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A Németországban tartózkodó ukrán menekültek május 24-től már át tudják váltani euróra a készpénzben lévő hrivnyát.
Az erre vonatkozó megállapodást elfogadta német Pénzügyminisztérium, a Német Szövetségi Bank, a Német Hitelintézetek Szövetsége és az Ukrán Nemzeti Bank – írja a Deutsche Welle.
Egy menekült legfeljebb 10 ezer hrivnya készpénzt válthat át euróba, ezt megteheti egyszerre vagy akár részletekben is. A bankok 100, 200, 500 és 1000 hrivnyás bankjegyeket vesznek át.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
