Izrael élelmezésbiztonságának erősítése érdekében Avi Dichter mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter vészhelyzeti búzaellátási megállapodást kötött Bukarestben román hivatali partnerével, Florin Barbuval – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség a vendég minisztert idéző izraeli TPS hírszolgálatra hivatkozva.
A búzáért cserébe Izrael mezőgazdasági technológiát és szakértelmet biztosít Romániának.
„A jelenlegi globális bizonytalanság és a térségünkben tapasztalható súlyos geopolitikai konfliktusok idején ez a közös érdekeken alapuló megállapodás újabb importcsatornát biztosít Izrael számára, különösen vészhelyzetekben” – idézte Avi Dichtert a hírügynökség.
A Romániával kötött megállapodás az Üzbegisztánnal, Azerbajdzsánnal és Marokkóval kötött hasonló egyezmények után jött létre.
Az izraeli mezőgazdasági miniszter bukaresti látogatása alkalmából Silviu Vexler parlamenti képviselővel, a romániai zsidó közösségek szövetségének elnökével, és Románia-Izrael Kereskedelmi és Iparkamara vezetőivel is találkozott.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Izrael devizában és hazai valutában fennálló adósságkötelezettségeinek „A2” szintű, elsőrendű befektetői besorolásait a Moody’s Ratings. A nemzetközi hitelminősítő szerint továbbra is a kockázatok között szerepel a közvetlen katonai konfrontáció Izrael és Irán között.
A péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában a Moody’s kiemeli, hogy Izrael elsőbbségi devizaadósság-kibocsátásainak minősítése továbbra is a lehetséges legjobb, vagyis „Aaa”, tekintettel arra, hogy e kibocsátások mögött az amerikai kormány visszavonhatatlan, igény szerinti garanciavállalása áll.
Az „A2” szuverén besorolás a Moody’s véleménye szerint tükrözi a geopolitikai kockázatokkal szembeni megnövekedett izraeli kitettséget.
A cég közölte: alapeseti előrejelzési forgatókönyve azt valószínűsíti, hogy folytatódik a konfliktus Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet között, és folytatódnak az ellenségeskedések Iránnal, valamint az Irán nevében tevékenykedő szerveződésekkel, köztük a Hezbollah libanoni síita milíciával is.
A hitelminősítő szerint az izraeli adósbesorolásra érvényes negatív kilátás a továbbra is lefelé ható kockázatokat tükrözi.
Különösképpen nem elhanyagolható annak kockázata, hogy a helyzet nyílt katonai konfliktussá fajul Izrael és a Hezbollah, vagy közvetlenül Izrael és Irán között – fogalmaz elemzésében a Moody’s Ratings.
A hitelminősítő várakozása szerint az izraeli hazai össztermék (GDP) alig 0,6 százalékkal növekszik az év egészében, de – abból a feltételezésből kiindulva, hogy az ellenségeskedések valamikor az idén véget érnek – jövőre valószínűleg fellendülés kezdődik az izraeli gazdaságban.
A Moody’s kiemeli ugyanakkor, hogy az idei első negyedévben a költségvetési bevételek mindössze 0,3 százalékkal, a kiadások viszont 38 százalékkal nőttek éves összevetésben.
A cég szerint az év során a bevételi és a kiadási oldal is normalizálódik valamelyest, bár a kiadások a belátható jövőben markánsan meghaladják a Hamász tavaly októberi terrortámadása előtt előirányzott szinteket.
Mindezek alapján a Moody’s azzal számol, hogy a hazai össztermékhez mért izraeli államháztartási hiány az idén 7,8 százalék körüli szintre emelkedik, egy százalékponttal magasabbra a hitelminősítő által februárban valószínűsített deficitnél.
A Moody’s februárban egy fokozattal, az addigi „A1”-ről az azóta is érvényes „A2”-re rontotta Izrael devizában és hazai valutában fennálló adósságkötelezettségeinek besorolását.
A cég ezzel egy időben befejezte a tavaly október óta érvényben tartott leminősítési felülvizsgálatot, és további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást állapított meg a most megerősített új osztályzatra.
A besorolás pénteki megerősítéséhez fűzött elemzésében a Moody’s közölte: várakozása szerint a GDP-arányos izraeli államadósság-ráta középtávon hozzávetőleg tíz százalékponttal lesz magasabb a tavaly prognosztizált szintnél.
Törökország úgy döntött, leállítja a kereskedelmet Izraellel a gázai offenzíva miatt. A BBC azt írja, hogy a török kereskedelmi minisztérium szerint az intézkedések mindaddig érvényben lesznek, amíg Izrael nem engedélyezi a segélyek „megszakítás nélküli és megfelelő bejutását” Gázába. A két ország közötti kereskedelem tavaly közel 7 milliárd dolláros piacot jelentett.
Izrael külügyminisztere erre válaszul azzal vádolta Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy diktátorként viselkedik. Israel Katz az X-en azt mondta, hogy Erdogan „nem veszi figyelembe a török nép és üzletemberek érdekeit, és figyelmen kívül hagyja a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat”. Hozzátette: utasította a külügyminisztériumot, hogy keressen alternatívákat a Törökországgal folytatott kereskedelemre, a helyi termelésre és a más országokból származó importra összpontosítva.
Törökország közleménye szerint a felfüggesztés minden termékre vonatkozik. „Törökország szigorúan és határozottan végrehajtja ezeket az új intézkedéseket, amíg az izraeli kormány meg nem engedi a humanitárius segélyek megszakítás nélküli és megfelelő bejutását Gázába.”
1949-ben Törökország volt az első muszlim többségű ország, amely elismerte Izrael állam létezését. A kapcsolat azonban az elmúlt évtizedekben megromlott.
2010-ben Törökország megszakította a diplomáciai kapcsolatait Izraellel, miután 10 palesztinbarát török aktivista meghalt az izraeli kommandósokkal folytatott összecsapásokban. A kapcsolatot 2016-ban helyreállították, de két évvel később mindkét ország kiutasította a másik vezető diplomatáit, mert vita alakult ki amiatt, hogy Izrael palesztinokat gyilkol-e, vagy sem.
Erdogan a tavaly október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadás óta egyre élesebben bírálja Izraelt. Januárban azt mondta, hogy a katonai offenzíva, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök erre válaszul indított, „nem kisebb, mint amit Hitler vitt véghez”. Netanjahu azt válaszolta, hogy „Erdogan, aki népirtást követ el a kurdok ellen, és aki világrekordot tart az uralmát ellenző újságírók bebörtönzésében, az utolsó ember, aki erkölcsről prédikálhat nekünk”.
A Standard & Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő az Izrael hosszú távú adósbesorolását AA mínuszról A pluszra rontotta. Az adósbesorolás csökkentését azzal indokolták, hogy az államháztartási hiány az előrejelzések szerint 2024-ben elérheti a GDP 8 százalékát Izraelben.
„Az államháztartás hiányának növekedésére számítunk, elsősorban a védelmi kiadások emelkedése miatt”- közölte a cég, és negatívnak határozta meg az előrejelzését is. Hozzátették: „számos kockázata lehet az eszkalációnak, amely magában foglal egy jelentős, közvetlen és folyamatos katonai konfliktust Iránnal”.
A leminősítést azzal indokolták, hogy a cég előrejelzései szerint Izrael államháztartási hiánya a GDP 8 százalékára emelkedik 2024-ben, főként a megnövekedett védelmi kiadások eredményeként.
Az előrejelzés negatív kilátása annak a kockázatát jelzi, hogy a Hamász elleni gázai háború és a libanoni, Irán támogatta Hezbollah milíciával fennálló harcok súlyosabban érinthetik Izrael gazdaságát, mint ahogyan arra jelenleg számítanak.
Az ország történetének leghosszabb ideje tartó háborúja a gazdaság egészen durva mélyrepülését hozta magával. A fogyasztás hatalmasat zuhant, míg a beruházások szinte teljesen elpárologtak a háború kitörése óta.
Fél évvel a Hamász terrortámadása és ezzel Izrael és a terrorszervezet közötti háború kitörése után a zsidó állam gazdasága sem úszta meg komoly sérülések nélkül.
Az Al-Dzsazíra becslése szerint csak a közvetlen károk 56 milliárd dollárra rúgnak, főként a hadjárat költsége és az érintett állampolgároknak és katonáknak nyújtott juttatások miatt. Az ország statisztikai hivatala szerint a tavalyi év utolsó három hónapjában 19,4 százalékkal volt alacsonyabb az ország gazdaságának a kibocsátása, mint egy évvel korábban. Hasonló zuhanásra utoljára a koronavírus-járvány idején volt példa.
Mi áll a zuhanás hátterében?
A megdöbbentő mértékű visszaesésben kulcsszerepet játszott a magánszektor fogyasztásának mélyrepülése, amely 26,9 százalékot tett ki, miközben a beruházások szintje gyakorlatilag lenullázódott, 67 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – írja a Middle East Eye.
A háború hatására mintegy 200 ezer izraelinek is el kellett hagynia otthonát a libanoni határ mentén és a Gázai övezet közelében. A helyzeten az sem segít, hogy mintegy 300 ezer tartalékost hívtak be, miközben a palesztinok sem dolgozhatnak most az országban, így a munkaerőpiacról is százezrek hiányoznak. Mindemellett nem meglepő az export 18,3 százalékos visszaesése sem.
Az izraeli gazdaság büszkeségének számító technológiai szektor azonban annak ellenére talpon tudott maradni, hogy az iparági beruházások 58 százalékot zuhantak. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy az izraeli részvénypiac sem rogyott térdre, és a TA-125 izraeli tőzsdeindex az október végi 1600 alatti értékről mára 2000 pont fölé erősödött. Egyes iparági szereplők szerint a geopolitikai feszültségek a szektorba irányuló beruházások megugrását hozhatják a közeljövőben.
Az izraeli gazdaság zuhanása és a hadikiadások értelemszerűen a költségvetési hiánynak sem tesznek jót, így a Fitch hitelminősítő szerint annak mértéke az izraeli gazdaság 6,8 százalékát teheti ki idén, míg az ország államadóssága a GDP 65,7 százalékára duzzadhat. A hitelminősítő negatív kilátásokat jelez az izraeli gazdaság számára. A Moody’s februárban ennél is továbbment, és le is minősítette az ország adósbesorolását A1-ről A2-re, negatív kilátások mellett.
Egy izraeli felmérésre válaszolva a megkérdezettek mintegy ötöde számolt be anyagi helyzetének nagy vagy nagyon nagy mértékű romlásáról tavaly novemberben.
Az ország építőipara heti szinten veszít 650 millió dollárt egy Al-Dzsazíra jelentés szerint, miközben az ingatlaneladások is 30 éves mélyponton vannak.
A fogyasztás bezuhanása miatt ugyanakkor továbbra is mérséklődik az infláció, mely februárban éves szinten 2,5 százalék volt, miközben a sékel árfolyama is közel van a háború kitörése előtti szinthez, tehát vissza tudott erősödni a harcok kirobbanása után elszenvedett gyengülés után.
Az izraeli építkezések gyakorlatilag leálltak a Hamász októberi terrortámadása után, amely miatt biztonsági okokból megvonták a munkavállalási engedélyeket a palesztinoktól.
Ciszjordániából mintegy kétszázezer, a Gázai-övezetből 18 500 ember ingázott naponta dolgozni Izraelbe, ezt azonban többé nem tehetik meg, ami gazdasági szempontból súlyos csapás mindkét fél számára.
Az izraeli építőipar nagyban támaszkodott a palesztinokra, akik közül 80 ezren végezték a legnehezebb munkákat az építkezéseken. A Reuters helyszíni beszámolója szerint most vannak olyan építkezések, ahol az eddigi 125 ember helyett mindössze ketten-hárman téblábolnak, és próbálják elvégezni, amit csak tudnak.
Munka nélkül nincs megélhetés
A palesztinok Izraelben többszörösét keresték meg annak, amit otthon kaphattak volna, ha egyáltalán volt munkaalkalom. „Jól dolgoztam, minden renden volt. A munkámtól függtünk, mivel nincsen más bevételi forrás” – nyilatkozta a hírügynökségnek egyikük, Mohammed Dabúsz, aki éveken keresztül járt át a határon építkezéseken dolgozni.
A bérek kiesése tovább súlyosbítja a gázai háború és a ciszjordániai zavargások gazdasági hatásait. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) e heti jelentése szerint a munkanélküliség Ciszjordániában és Gázában 50 százalék fölé emelkedett, és összesen félmillió munkahely szűnt meg.
Izrael sem ússza meg
Izraelben 2023 végére 95 százalékkal zuhant a lakásépítések volumene, ami nagyban hozzájárult a gazdasági aktivitás 19 százalékos zsugorodásához.
A munkaerőhiány ugyan más szektorokat is érint, például a mezőgazdaságot vagy a szolgáltatóipart, ám egyiket sem annyira, mint az építőipart, amely az ötszázmilliárd dollár értékű gazdaság 6 százalékát teszi ki.
A helyzet ugyan részben az Ázsiából érkező vendégmunkásoknak köszönhetően mostanra némileg javult, de az építkezések 40 százalékán még mindig áll a munka.
Ez 2-3 százalékkal fogja visszavetni a teljes gazdaságot, attól függően, hogy milyen ütemben érkeznek a külföldi vendégmunkások – mondta a hírügynökségnek Adi Brender, a Bank of Israel kutatási vezetője.
Az építkezések leállítása súlyosbítja a lakáshiányt, ami hozzájárul az inflációhoz.
Izrael megnyitotta piacát az Ukrajnából származó takarmányliszt és takarmányzsírok számára – áll az Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat közleményében.
A közlemény értelmében az erre vonatkozó engedélyeket a két ország illetékes hatóságai egyeztették: a baromfi/toll/halliszt kísérő állatorvosi bizonyítványát, valamint az állati takarmányozáshoz használt olajok és zsírok kísérőolajaira vonatkozó állatorvosi bizonyítványt.
„Az Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztói Szolgálat továbbra is támogatja a kétoldalú kereskedelem bővülését és a különféle kategóriájú termékek, köztük az állati takarmányok exportjának diverzifikálását. Jelenleg 220 irányban dolgoznak a külföldi országok piacának megnyitásán a termékpozíciók szerint: hús, tejtermék, haltermék, méhészeti termékek és egyebek”, – hangsúlyozta Szerhij Tkacsuk, az Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztói Szolgálat vezetője.
A Hamász Izrael elleni hétvégi támadása újabb felhívásokat váltott ki az Iránnal szembeni szigorúbb amerikai szankciókra, és azzal fenyeget, hogy aláássa az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálására irányuló erőfeszítéseket, ezenkívül az izraeliek és szomszédaik közötti konfliktus kiszélesedéséhez is vezethet. Ezen tényezők bármelyike az üzemanyagárak meredek emelkedésével járhat. A hírt a Politico közölte.
A globális olajellátást már megzavarta Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a kapcsolódó nyugati szankciók Moszkva olajexportja ellen. Ezek az árak enyhén estek a múlt héten, de sok elemző meredek emelkedésre készül a következő napokban vagy hetekben.
„Az árak valószínűleg nem azért fognak emelkedni, mert a konfliktus jelenleg minden olajellátást érint, hanem azért, mert aggodalomra ad okot, hogy a konfliktusban más szereplők is részt vehetnek, például Irán, amely támogatja a Hamászt” – közölte a Lipow Oil Associates tanácsadó cég.
Izrael 100 milliárd sékelt (mintegy 27 milliárd dollár) tervez befektetni vasúthálózata kiszélesítésébe összekapcsolva Tel-Aviv térségét a vidékkel, valamint a jövőben megteremtve az összeköttetés lehetőségét Szaúd-Arábiával is – jelentette be vasárnap Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Nem sokkal korábban amerikai tisztségviselők látogattak Szaúd-Arábiába, hogy előmozdítsák a hivatalos diplomáciai kapcsolatok megteremtését a szunnita királyság és a zsidó állam között. Ugyanakkor vasárnap Juli Edelstejn , az izraeli parlament külügyi és védelmi bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy korai még arról beszélni, hogy folyamatban lenne bármilyen egyeztetés Rijád és Izrael kapcsolatainak normalizálásáról.
Az úgynevezett Egy Izrael projekt célja legfeljebb két órára csökkenteni az utazási időt vasúton az ország üzleti és kormányzati központjai között.
„Hozzá szeretném fűzni, hogy a jövőben képesek leszünk teherszállításra (a vörös-tengeri) Eilatból a Földközi-tengerre és megteremtjük Izrael és Szaúd-Arábia, valamint az Arab-félsziget vasúti összeköttetését is” – hangsúlyozta Netanjahu televíziós mondott beszédében.
Az izraeli pénzügyminiszter szerint az elképzelések szerint tíz éven belül megteremtenék az észak-déli gyorsvasúti összeköttetést.
Izrael és Libanon csütörtökön aláírta a két ország közötti földközi-tengeri határt rögzítő egyezményt – jelentette az izraeli média.
A megállapodást hivatalos dokumentumként átadják az ENSZ-nek is a két ország határán lévő nakúrai ENSZ-főhadiszálláson.
Az izraeli kormány csütörtök délelőtt, rendkívüli ülésen hagyta jóvá a tengeri határmegállapodás szövegét, két héttel azután, hogy azt az izraeli parlament, a kneszet elé terjesztették felülvizsgálatra. Az Izraeli Legfelsőbb Bíróság korábban elutasította a tiltakozó petíciókat, és jóváhagyta ezt az eljárást.
Az Egyesült Államok által közvetített – és Washington garanciájával megszületett – egyezség lehetővé teszi Libanonnak, hogy a TotalEnergies nevű francia energiavállalat révén fejlessze a Kana-Szidón gázmezőt, és földgázt termeljen ki ott.
Ez a terület a Földközi-tengernek egy olyan részén található, amelyet Izrael és Libanon is sajátjának vallott. Izrael átengedte az egész vitatott zónát, de megkapja az onnan felszínre hozott földgáz hasznának tizenhét százalékát.
Abban is megegyeztek, hogy a Karis (Cápa) nevű másik, szintén a határvidéknél lévő földgázmező teljesen Izrael tulajdonában marad. Jeruzsálem megtartja a partjai mentén azt a hárommérföldes zónát is, amelyre szerinte szüksége van a tengerpart biztonsága érdekében.
Jaír Lapid miniszterelnök a kormány megbeszélésének kezdetén kijelentette, hogy a megállapodás megerősíti Izrael biztonságát és cselekvési szabadságát a Hezbollah, a libanoni síita milícia fenyegetésével szemben.
„Ez egy diplomáciai vívmány, mert nem minden nap történik meg, hogy egy ellenséges ország írásos megállapodásban ismeri el Izraelt az egész nemzetközi közösség előtt. Nem mindennap áll mögöttünk az Egyesült Államok és Franciaország, melyek biztonsági és gazdasági garanciákat nyújtanak az egyezményhez” – hangsúlyozta Lapid.
„Izrael megkapja a Kana nyereségének 17 százalékát, mely pénzt hoz az állam gazdaságának, a pénzt pedig jólétre és egészségügyre, oktatásra és biztonságra fordítanak majd” – emelte ki Lapid.
A kabinet ülése délben azzal ért véget, hogy Jaír Lapid ellátta kézjegyével a nemzetközi megállapodást, és átadta azt Amos Hochstein amerikai közvetítőnek, a diplomáciai egyezség létrehozójának.
Eközben Michel Aun libanoni elnök is aláírta a dokumentumot. Ő azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás végrehajtása nem jelenti a kapcsolatok normalizálását Izraellel, hanem „technikai kérdés, minden, a libanoni külpolitikának ellentmondó politikai következmény nélkül”.
A libanoni tárgyalócsoport vezetője, Elias Bou-Szaab, azt mondta, hogy az egyezmény aláírása után „új korszak” kezdődik.
A megállapodást átvevő Hochstein kijelentette, hogy az gazdasági fordulópontot jelenthet Libanon számára, és hangsúlyozta az Egyesült Államok garanciáját.
„Ha bármelyik fél megsérti, mindkét fél veszít” – vélekedett az amerikai közvetítő.
Izrael és Libanon között nincs békeszerződés, hanem ENSZ garantálta tűzszünet szabályozza viszonyukat.
