Az EKB hangsúlyozta, hogy az infláció folyamatosan lassul, de továbbra is arra lehet számítani, hogy túl sokáig túl magas marad.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 25 bázisponttal megemelte a három irányadó eurókamatot, nyitva hagyva a lehetőséget a további szigorításra. Az EKB ugyanis úgy látja, hogy a makacs infláció és a recesszió növekvő kockázata ellentétes irányba tereli a döntéshozókat – írja a Reuters.
A döntésnek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,25 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,50 százalékra és a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,75 százalékra emelkedik 2023. augusztus 2-i hatállyal.
Az európai jegybank ezzel zsinórban kilencedik alkalommal emelt kamatot. Előző, júniusi kamatdöntő ülésén az EKB ugyancsak 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot, összhangban a piaci várakozásokkal.
Tavaly július óta összesen 425 bázisponttal emelte meg a hitelfelvételi költségeket, attól tartva, hogy a túlzott árnövekedés a béremelések révén tartóssá válhat, mivel a munkaerőpiac továbbra is rendkívül szűkös.
A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy az infláció folyamatosan lassul, de továbbra is arra lehet számítani, hogy túl sokáig túl magas marad. A Kormányzótanács feltett szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához – áll a közleményben.
Míg az infláció összességében már csak az októberi csúcsérték felét éri el, a nehezebben megdönthető alapárnövekedés történelmi csúcsok közelében mozog, ebben a hónapban talán még gyorsult is – emlékeztet a Reuters.
Az orosz jegybank a vártnál nagyobb mértékben, 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelte az alapkamatot pénteken, egyúttal jelezte, hogy a növekvő inflációs kockázatok miatt további kamatemelésekről dönthetnek a következő üléseken.
Az elemzők előzetesen 8 százalékos kamatra számítottak. Az orosz jegybank 2022. szeptember óta 7,5 százalékon tartotta az éves alapkamatot, ugyanakkor hónapok óta egyre nyíltabban célzott arra, hogy kamatemelésre lesz szükség.
Az orosz jegybank tavaly február 28-án az addigi 9,50 százalékról 20 százalékra emelte a kamatszintet nem sokkal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Erről a csúcsról csökkent fokozatosan 7,5 százalékra a ráta.
A rubel az év nagy részében fokozatosan gyengült, ahogy zsugorodik az export és nő az import, de az orosz fizetőeszközre nehezedő nyomás jelentősen felerősödött a június végi fegyveres lázadás után, aminek hatására több mint 15 hónapos mélypontra esett a rubel.
Tekintettel a fokozatosan növekvő inflációs nyomásra, az orosz jegybank fenntartja az irányadó kamat emelésének lehetőségét a következő kamatdöntő üléseken annak érdekében, hogy az inflációt 4 százalék közelében stabilizálja 2024-ben.
„Az inflációt támogató kockázatok középtávon jelentősen nőttek, a belső keresletnövekedés meghaladja a termelésbővítési kapacitásokat, részben a munkaerő korlátozott elérhetősége miatt” – áll a kamatdöntő ülést követően ismertetett közleményben. Az orosz jegybank azt is jelezte, hogy a rubel idei leértékelődése „jelentősen felerősítette az inflációt elősegítő kockázatokat”.
A jegybank idei inflációs kilátásait 4,5-6,5 százalékról 5,0-6,5 százalékra változtatta, míg a jövő évit 4 százalékon tartotta.
Az infláció júniusban éves szinten 3,2 százalékra emelkedett a májusi 2,5 százalékról, havi szinten 0,4 százalék volt a májusi 0,3 százalék után. Az első fél évben a fogyasztói árak 2,8 százalékkal emelkedtek Oroszországban.
A jegybank idei alapkamat-előrejelzését 7,3-8,2 százalékról 7,9,-8,3 százalékra növelte. Bár a magasabb kamatok növelik a hitelfelvételi költségeket és lassíthatják a gazdasági növekedést, az orosz jegybank idei GDP-növekedési előrejelzését 0,5-2,0 százalékról 1,5-2,5 százalékra javította. A jegybank következő kamatdöntő ülését szeptember 15-én tartják.
A várakozásoknak megfelelően nyolcadszor egymás után is megemelte kamatait az Európai Központi Bank. A meglepően szigorú szerdai Fed-kommentárok után sebes gyengülésnek indult forintpiacon is feszült figyelemmel kísérték az euróövezeti jegybank iránymutatását.
Ismét feljebb tolta kamatait az euróövezeti jegybank, a 25 bázispontos lépés nem okozott meglepetést, ahogy szerdán a Federal Reserve döntése sem, hogy 2022 januárja óta először nem emelt kamatot. A Federal Reserve vártnál szigorúbb iránymutatása azonban földindulást okozott a piacokon és az elemzők közt, és bár az amerikai központi bank bír nagyobb befolyással, feszült figyelem követte az Európai Központi Bank jövőt illető kommentárjait is. A nyolcadik egymást követő kamatemelés 22 éves csúcsra, 4 százalékra állította be az EKB fő refinanszírozási kamatát, és kiderült: júliusban újabb szigorítás várható.
A dollárt erősítette, ami pedig rosszulesett a feltörekvő piaci devizáknak, hogy a Fed két újabb kamatemelést helyezett kilátásba, holott az elmúlt hónapokban már feléledtek a remények, hogy vége szakad a világ legnagyobb gazdaságát a recesszió szélére küldő kamatszigorításnak.
A forint sem vette jó néven a nemzetközi égbolt elborulását, és előbb felhagyott az euró elleni 370-es szint elleni támadásokkal, majd csütörtökön nagyot gyengülve az EKB-döntésre, a 376-os szintek küszöbén termett, majd még tovább gyengült. Az euró maga fel-le hullámvasutazott a dollár ellenében, és ha a jegybanki útmutatás egyértelműen erősíteni tudná, az a forintnak is a hóna alá nyúlhat.
Közleményében a bank nem tett egyértelmű ígéretet a további kamatemelésekre, azonban ezzel csaknem egyenértékű, hogy megismételte: további döntéseivel biztosítani kívánja a megfelelő mértékben szigorú feltételeket ahhoz, hogy az euróövezeti infláció – amelyet májusban 6,1 százalékra mértek, az októberi 10,6 százalékos csúcsnál jóval alacsonyabbra – „időben” visszatérjen a 2 százalékos célra.
Az EKB közgazdászai egyúttal megemelték inflációs előrejelzéseiket, főként 2023-ra és 2024-re: idénre 5,1 százalék, jövőre 3 százalék lehet az infláció. Ez magasabb a 2 százaléknál, tehát kirajzolódik: további kamatemelések jöhetnek. A bank azonban megismételte, hogy döntései adatvezéreltek lesznek, a beérkező számokat figyelik majd, a mögöttes inflációs folyamatok dinamikáját, illetve a monetáris politika átvitelének hatékonyságát.
Az utóbbiról a közlemény megjegyezte, hogy a korábbi kamatemelések – összességében 4 százalékpont –
erőteljesen átvivődnek a finanszírozási feltételekbe és fokozatosan megteszik hatásukat a teljes gazdaságra.
A szükséges kamatszigort illetően erősen megosztott EKB tehát ismételten ügyelt rá, hogy közleményének kommentárjai minden irányba nyitva hagyják számára az utakat. Valamilyen irányba elbillen-e mégis a mondanivaló, az az elnöki sajtótájékoztatón elhangzottaktól függött, bár volt arra is példa az elmúlt hónapokban, hogy más döntéshozók kommentárjai is erősen befolyásolták utólag az üzenetet.
Lagarde tiszta vizet öntött a pohárba Christine Lagarde, az EKB elnöke a kamatdöntés után fél órával, 14:45-kor kezdte sajtótájékoztatóját. A sajtótájékoztatót megelőzően ez euró egyébként már szép erősödésnek indult, és négyhetes csúcsot ütött meg a dollár ellenében 1,0873 környékén, a forint ekkor még a háromhetes mélypont közelében ragadt az euró ellenében, percekkel a sajtótájékoztató előtt 376,35 környékén kereskedve.
Lagarde ismertette a közleményt, megismételve, hogy a bank emelte inflációs, és csökkentette GDP-előrejelzését, és továbbra sem számít recesszióra. Részletesen ismertette az inflációs és növekedési előrejelzéseket övező rizikókat, ezek közt ismételten is a háború hatásait, illetve az egyes tagországokban született béregyezségeket, amelyek növelik az infláció veszélyét.
A Reuters tudósítója, Korányi Balázs kérdésére Lagarde egyértelműen kimondta, hogy a kamatemeléseknek egyáltalán nincsen vége, és hogy júliusban újabb szigorítás következik.
„Befejeztük-e az utazásunkat? Nem. Nem vagyunk még a célunknál, van még dolgunk. Elszántak vagyunk rá, hogy időben elérjük a célunkat. A következő ülésünkön is emelünk, ha az alapelőrejelzés nem változik” – mondta az elnök, és ezeket a mondatokat a későbbiekben még meg is ismételte.
Kommentárjai már nem okoztak azonnal további erősödést az euró árfolyamában, amely 1,088 közvetlen közelében érték el a csúcsot a dollár ellenében. A forint azonban visszafordult a 377 közelében elért mélypontról az euróval szemben, és 376-on túlra erősödött. Ez még mindig jelentősen gyengébb, mint a hét eleji szintjei, de a nap és a munkahét hátralévő óráiban még további elmozdulásokat okozhat a Fed és az EKB kommentárjainak értékelési folyamata.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa ismét 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatot csütörtöki kamatdöntő ülésén. Az emelés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Szeptemberben szintén 75 bázispontos emelést hajtott végre az EKB.
A döntés szerint 2,00 százalékra nőtt az irányadó refinanszírozási műveletek eddigi 1,25 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak szintje 1,50 százalékról 2,25 százalékra, illetve 0,75 százalékról 1,50 százalékra emelkedett.
A jegybank közleménye szerint azzal, hogy mindhárom irányadó kamatát 75 bázisponttal emelte, közelebb hozza azt a cél, hogy az infláció visszatérjen a 2 százalékos középtávú szintre.
Az EKB júliusban, jóval a többi központi bank után kezdte meg kamatemelési ciklusát, hogy letörje az egyre gyorsuló inflációt.
A megemelkedett energia- és élelmiszerárak, a szűk kínálati keresztmetszetek és a pandémiát követő keresletélénkülés az ároldali nyomás kiszélesedéséhez és az infláció megemelkedéséhez vezetett, amely szeptemberben 9,9 százalékra gyorsult, az előző havi 9,1 százalékról – állapították meg.
Az energiaárak éves szinten 40,7 százalékkal, az élelmiszerárak 11,8 százalékkal emelkedtek szeptemberben.
Az EKB várakozása szerint az árnövekedés üteme huzamosan a jegybank középtávú, 2 százalékos célja felett alakul majd.
„A döntéshozók jelezték, hogy az EKB a jövőbeli irányadó kamatpályát az inflációs és gazdasági kilátások alakulására alapozza, “az értekezletről értekezletre való megközelítést követve” – írták, ami arra utalhat, hogy a következő időszakban az infláció havi alakulása nagyobb hangsúlyt kap a kamatdöntésekben.
A csütörtöki ülés egyik fontos fejleménye, hogy a jegybankárok módosítottak a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO-III) árazásán. A pandémia időszakában az európai bankrendszerbe pumpált olcsó jegybanki forrásokat a bankok a magasabb kamatra visszahelyezték az EKB betétjeibe, ezzel a kamatkondíciók szigorodásával és betéti kamatok emelkedésével nyereségre tettek szert.
„A kormányzótanács ezért döntött a TLTRO-III-ra alkalmazandó kamatlábak november 23-ával kezdődő módosításáról és arról, hogy a bankoknak újabb időpontokat kínáljon az önkéntes alapú korai visszafizetésre” – áll a közleményben. Ennek részleteiről azonban nem adtak bővebb tájékoztatást.
Az EKB elnöke, Christine Lagarde a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón megerősítette, hogy további szigorítás várható a kamatkondíciókban, de ennek nagysága az inflációs adatok havi alakulásától, valamint az eddig intézkedések hatásainak eredményétől függ.
A kamatdöntés után az euró több mint 1 százalékot gyengült a dollárral szemben, a jegyzés a 1,0094-ről a 0,9975-ös szint alá süllyedt.
A Bank of England valószínűleg az eddig vártnál is erőteljesebb monetáris válaszlépésekkel lesz kénytelen reagálni az inflációs folyamatokra – mondta szombaton a brit jegybank kormányzója.
Andrew Bailey a G30 gazdasági szakértői csoport banki fórumán elmondott, a Bank of England által szombaton Londonban ismertetett beszédében felidézte, hogy az elmúlt hetekben a brit piacokon heves árfolyammozgások mentek végbe, különösen az állampapírpiac lejárati időtengelyének távolabbi végein.
Emiatt a brit jegybanknak be kellett avatkoznia a pénzügyi stabilitás védelmében, hiszen az inflációkövetés mellett ez is a feladatai közé tartozik – mondta a Bank of England kormányzója.
Az évtizedek óta nem tapasztalt mértékű piaci volatilitás elsődleges oka az volt, hogy a piaci szereplők nem látták biztosítottnak a brit kormány által nemrég bejelentett – azóta jelentős részben visszavont – hatalmas, 45 milliárd font értékű kamatcsökkentési program finanszírozási hátterét.
A program bejelentése után mélységi rekordokra – egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe – zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, az irányadó brit állampapírok hozama a 2008-as globális pénzügyi válság óta először 4 százalék fölé emelkedett és meghaladta a görög államadósság finanszírozási költségét, két globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings pedig egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását.
A Bank of England a piaci felfordulás csitítása végett szeptember végén rendkívüli államkötvény-vásárlási intervenciót jelentett be. Ennek indoklásában is szerepelt, hogy a brit pénzügyi eszközök – különösen a hosszú futamidejű brit államadósság-papírok – markánsan átárazódtak, és ha a piacok „rendellenes működése” folytatódna, az már érdemi kockázatot jelentene Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására.
A program péntekig tartott, de a brit jegybank még a határidő előtt két újabb elemmel kiegészítette az intervenciót: először az egynapi aukciós limitet az addigi 5 milliárd fontról 10 milliárd fontra emelte, majd a fogyasztói inflációval indexált szuverén adósságeszközökre is kiterjesztette soron kívüli állampapír-vásárlásait.
Mindeközben tíz százalék közelébe – négy évtizede nem mért ütemre – gyorsult az éves brit infláció, és a Bank of England erre folyamatos kamatemeléssel reagál: a szigorítási ciklus 0,10 százalékos mélységi rekordról indult, és az eddig bejelentett hét kamatemelés nyomán a brit jegybanki alapkamat 2,25 százalékra – a 2008-as globális pénzügyi válság előtti időszak óta a legmagasabb szintre – emelkedett.
A piac feszülten várja a november 3-án esedékes kamatdöntést, és Andrew Bailey szombati beszédében egyértelmű útmutatást adott a piaci szereplőknek arról, hogy a vártnál is erőteljesebb monetáris lépés következhet.
A Bank of England kormányzója úgy fogalmazott: a jegybank nem fog habozni, ha az inflációs cél teljesítése kamatemelést igényel, és „ahogy a dolgok ma állnak”, leginkább arra lehet számítani, hogy az inflációs nyomás miatt az alig néhány hónapja vártnál is erőteljesebb válaszlépésekre lesz szükség.
Az elemzői előrejelzések nem zárják ki, hogy a Bank of England monetáris tanácsa akár egy teljes százalékponttal is emelheti az alapkamatot novemberben.
Szombati beszédében Bailey ugyanakkor egyenes utalást tett arra, hogy a jegybank nem hajt végre soron kívüli kamatemelést. Kijelentette: a monetáris tanács a nem egészen három hét múlva esedékes következő rendes ülésen dönt a válaszlépés mikéntjéről.
Az inflációs terheket illusztrálva a Bank of England vezetője elmondta: az energiaárak emelkedése azt jelenti, hogy a brit háztartások jövedelmén belül az energiaszámlákra fordítandó kiadási hányad két teljes százalékponttal is meghaladhatja az idei télen a 2019-ben mért arányt, és ez nagyobb jövedelemarányos emelkedés, mint amilyen az 1970-es évek energiaválságai alatt bekövetkezett.
Erős jelzést adott a lengyel jegybank, hogy már jobban aggasztja a gazdaság lelassulása, mint az infláció: az elemzői várakozások ellenére nem emelték tovább a kamatokat.
Jókora meglepetéssel szolgált a lengyel jegybank a piacoknak szerdán: változatlanul hagyta 6,75 százalékos irányadó kamatát, holott az elemzők a tavaly októberben indult szigorítási ciklus folytatódását várták, igaz, hogy csak egy apró 25 bázispontos emeléssel.
A cseh jegybank már a nyáron befejezte a maga szigorítását, de a lengyel lépés kontrasztban áll a magyar és a román jegybank vártnál nagyobb – múlt heti, illetve szerdai – kamatemeléseivel.
A meglepő lengyel döntést követően zuhanásnak indult a zloty, és 4,845-ig siklott az euró ellenében, pedig nap közben már 4,787-nél erősebb szinten is járt.
A cseh jegybank már a nyáron leállította a maga kamatemeléseit, és a múlt héten a Magyar Nemzeti Bank is jelezte, hogy végzett, de ezt úgy tette, hogy a vártnál is nagyobbat, 125 bázispontot emelt az alapkamaton, és jelezte, hogy a likviditás szűkítésével további monetáris szigorítás következhet.
A szigorú politikára a magyar és a román jegybank indoklása szerint is azért van szükség, mert az infláció nem látszik tetőzni a régióban. A román jegybank szerdai meglepően nagy, 75 bázispontos lépése után – ami 6,25 százalékra vitte fel a fő kamatot –, az ING elemzői megváltoztatták korábbi előrejelzésüket.
Úgy becsültük, novemberben véget ér a kamatemelési ciklus 6,25 százaléknál, de a mai döntés nyitva hagyja az ajtót ahhoz, hogy 2023-ba áthaladóan is folytatódjanak az emelések, és most 7 százalék került a látókörbe – írták jegyzetükben.
Szerdai lépésével a lengyel jegybank (NBP) kilóg a sorból, hiszen ők nem engedhetik meg maguknak azt, amit a csehek – akik hatalmas devizatartalékukat fogyasztva fékezik a korona gyengülését –, ráadásul a régió legnagyobb gazdaságai közt náluk a legmagasabb az infláció. Az éves lengyel drágulási ráta szeptemberben meglepő mértékben emelkedett, az augusztusi 16,1-ről 17,2 százalékra, 26 éves csúcsra.
Today’s top stories from Poland’s leading news sites:
➡️President Duda said Germany would do everything to avoid paying reparations
➡️Over 70% of Poles believe the central bank and Monetary Policy Council are not fighting inflation efficiently
Az NBP szerint azonban a gazdasági növekedés további lelassulása várható, és a már végrehajtott monetáris szigorítás visszafogja a keresletet, a cél felé terelve vissza az inflációt. A kamatdöntéseket a beérkező adatok vezénylik majd, és az ukrajnai háború hatásai a lengyel gazdaságra – közölték.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Újabb nagy lépéssel, 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet az Európai Központi Bank.
A piac leginkább 50 bázispontos emelést várt, de egyre több elemző beszélt arról, hogy a 75 bázispontos emelés se lenne meglepetés.
Végül az uniós jegybank ez utóbbi mellett döntött, és mindhárom irányadó kamatlábát 75 bázisponttal emelte. Az indoklás szerint azért léptek ekkorát, mert szeretnék, ha az árdrágulás minél hamarabb visszatérne a két százalékos inflációs célhoz. Ennek érdekében azt is belengették, hogy a jövőben további kamatemelések jöhetnek.
Az EKB nem volt könnyű helyzetben, hiszen lényegében arról kellett döntenie, melyik ujjába harapjon. Ha alacsonyan tartja az alapkamatot, akkor azzal pörgeti a gazdaságot, hiszen a cégek és a lakosság olcsón jut hitelhez és bátran mer költeni. Ha viszont megemeli, akkor az értelemszerűen visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat, hiszen az emberek és a vállalatok sokkal jobban meggondolják, akarnak-e hitelt felvenni.
Ha viszont nem nyúlnak az alapkamathoz, akkor félő, hogy az emiatti nagyobb fogyasztás csak tovább növeli az inflációt, ami már így is négyszerese annak, mint amit az EKB ideálisnak tart.
Jelenleg amúgy arra számítanak, hogy az infláció átlagos üteme 2022-ben 8,1 százalék, 2023-ban 5,5 százalék, 2024-ben pedig 2,3 százalék lesz. Ezzel szemben az uniós gazdaság idén 2022-ben 3,1, jövőre 0,9, 2024-ben pedig 1,9 százalékkal fog nőni.
Az Európai Központi Bank (EKB) 11 év után először emelte meg az alapkamatot – az emelés várható volt, de a mértékét csak találgatták az elemzők, 25, 35 és 50 bázispontos várakozás egyaránt előfordult.
Az utóbbi hónapok rekord inflációja és a Fed legutóbbi, 75 bázispontos emelése után nem óriási meglepetés, hogy az EKB is agresszívebben lépett fel. Idén egyébként már több mint 80 nemzeti bank jelentett be kamatemelést, egyedül a japán jegybank ragaszkodik laza monetáris politikájához – ami egyébként meg is látszik a jen árfolyamán, a japán jen ugyanis az év eleji 114-es szintről már 138 fölé gyengült az amerikai dollárral szemben.
Az eurónak sem tett jót a dollár és az európai fizetőeszköz közötti különbözet, múlt héten az euró 20 év után újra paritásba került a dollárral (sőt, rövid ideig 0,996 körül is forgott), miközben februárban még 1,15 körül is járt az árfolyam.
A lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa csütörtökön 50 bázisponttal 6,5 százalékra emelte az irányadó kamatot. Az elemzők ennél nagyobb emelésre számítottak, előzetesen 75 bázispontos emelést tartottak valószínűbbnek.
A lengyel jegybank 2021 októbere óta a tizedik, 2022 eleje óta pedig a hetedik kamatemelésről döntött csütörtökön. Az irányadó kamatot 6 százalékról 50 bázispontos emeléssel 6,5 százalékra növelték.
Azonban csütörtökön nemcsak az irányadó kamatról döntöttek. A betéti kamatot 5,5 százalékról 6 százalékra, a hitelkamatot 6,5 százalékról 7 százalékra, a leszámítolási kamatot 6,05 százalékról 6,55 százalékra emelték.
Közvetlenül a kamatdöntés után először gyengült a lengyel złoty, majd később erősödésbe kezdett, és kicsivel 16 óra után az euróval szemben 0,3 százalékkal állt magasabban a csütörtöki nyitóárfolyamához képest.
A kamatemelés a növekvő lengyelországi infláció elleni fellépés egyik eszköze, célja a złoty gyengülésének megelőzése is. A lengyel központi statisztikai hivatal becslése szerint az éves infláció a májusi 13,9 százalékról júniusban 15,6 százalékra növekedett.
A lengyel jegybank inflációs célja 2,5 százalék plusz/mínusz 1 százalékpont. Csütörtökön közzétették az idei évi inflációra vonatkozó várakozásaikat is, miszerint az infláció idén átlagosan 13,2 és 15,4 százalék között, jövőre pedig 9,8 és 15,1 százalék között alakulhat, miközben a lengyel GDP idén 3,9-5,5 százalékkal, jövőre pedig 0,2-2,3 százalékkal növekedhet.
A piaci várakozásoknál nagyobb mértékben, 75 bázisponttal emelte meg az irányadó dollárkamatot szerdán az Egyesült Államok jegybankja, a Federal Reserve. Ekkora emelésre 1994 óta nem volt példa.
A Federal Reserve júniusi ülésén a várt 50 bázispont helyett 75 bázisponttal 1,50-1,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamat sávját, miután az inflációs ráta a múlt hónapban váratlanul 41 éves csúcsra gyorsult.
A döntéshez fűzött magyarázatában a Fed kifejtette, hogy az első negyedévi visszaesés után az általános gazdasági tevékenység élénkülni látszik. Az elmúlt hónapokban erőteljes volt a munkahelyek számának növekedése, és a munkanélküliségi ráta alacsony maradt. Az infláció továbbra is magas, ami a világjárványhoz kapcsolódó keresleti és kínálati egyensúlyhiányt, a magasabb energiaárakat és az általánosabb árnyomást tükrözi.
Az ukrajnai háború és a kapcsolódó események további felfelé irányuló nyomást gyakorolnak az inflációra, és megnehezítik a globális gazdasági tevékenységet. Emellett a kínai járványvédelmi zárlatok valószínűleg súlyosbítják az ellátási lánc zavarát. A monetáris döntéshozó testület ezért szoros figyelemmel követi majd az inflációs kockázatokat.
A testület monetáris politikájának célja a maximális foglalkoztatás és két százalék körüli inflációs cél elérése hosszú távon. Emellett a bizottság folytatja a kincstárjegyek, kötvények és jelzálogfedezetű értékpapírok állományának csökkentését a májusban kiadott, a Federal Reserve mérlegének csökkentésére vonatkozó tervekben leírtak szerint.
A monetáris politika megfelelő irányvonalának értékelése során a testület továbbra is szoros figyelemmel kíséri a beérkező információk gazdasági kilátásokra gyakorolt hatását. A bizottság készen áll arra, hogy szükség szerint kiigazítsa a monetáris politika irányvonalát, ha olyan kockázatok merülnek fel, amelyek akadályozhatják a bizottság céljainak elérését. A Bizottság értékelései során az információk széles körét fogja figyelembe venni, beleértve a közérzetre, a munkaerőpiaci feltételekre, az inflációs nyomásra és az inflációs várakozásokra, valamint a pénzügyi és nemzetközi fejleményekre vonatkozó adatokat.
A Fed monetáris döntéshozó testülete, a Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) júniusi kamatdöntő ülésén módosította korábban kiadott gazdasági prognózisát is.
Az idei GDP-növekedési előrejelzését a testület 1,7 százalékra csökkentette a márciusban várt 2,8 százalékos növekedésről, a jövő évit pedig szintén 1,7 százalékra csökkentette 2,2 százalékról, a 2024-est 1,9 százalékra 2,0 százalékról.
A munkanélküliségi ráta az idén 3,7 százalék lehet a mostani prognózis szerint, míg márciusban még 3,5 százalékot jelzett a testület. A 2023-as ráta 3,9 százalékra emelkedik a márciusban várt 3,5 százalékról, a 2024-es pedig 4,1 százalékra 3,6 százalékról.
A fogyasztói árak emelkedésének mértéke az idén 5,2 százalék lesz, míg márciusban még 4,3 százalékot várt a testület, a 2023-as 2,6 százalék lesz 2,7 százalék helyett, a 2024-es pedig 2,2 százalék 2,3 százalék helyett.
Hosszú távon a testület 1,8 százalékos GDP-növekedést tart elérhetőnek, 4,0 százalékos munkanélküliségi ráta és 2,0 százalékos infláció mellett.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
