A svájci kormány becslése szerint több százmillió frankos kárt okozott a dél-svájci Blatten falut elpusztító, pusztító erejű gleccseromlás – írja az MTI.
Első lépésként a szövetségi kormány 5 millió frank (több mint 6 millió dollár) gyorssegélyt nyújt – jelentette be pénteken Karin Keller-Sutter svájci elnök. Wallis kanton további 10 millió frankkal járul hozzá.
A helyzet elviselhetetlen az emberek számára, akik mindenüket elvesztették
– mondta Albert Rösti környezetvédelmi miniszter.
Fotó: ALEXANDRE AGRUSTI/AFP via Getty Images
Hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van mind érzelmi, mind anyagi támogatásra, mert a gazdák elvesztették földjeiket és állatállományukat, a vállalkozók szállodáikat, az alkalmazottak pedig munkahelyüket.
A településre május 28-án hatalmas jég-, szikla- és törmeléklavina zúdult, miután a közelben leszakadt gleccserdarab. A falu 300 lakosát elővigyázatosságból már korábban kitelepítették, de egy 64 éves juhászt továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A feltételezések szerint a katasztrófa idején egy pajtában tartózkodott, a lezárt zónán kívül. A falut helyenként 100 méter mélyen borítja a törmelék.
A hatóságok fontolgatják, hogy a falut egy másik, biztonságosabb helyen építik újjá. Rösti azonban elismerte egy ilyen döntés nehézségeit. „Szeretnénk jövőt adni Lötschental lakóinak. A völgyek újratelepítése számunkra nem opció” – mondta az érintett területre utalva.
Az eredeti helyszínre való visszatérés már nem lehetséges, „a hegy elnyelte” – fogalmazott Rösti. De hogy a közösség elfogadja-e az új helyszínt, az rajtuk múlik – tette hozzá a tárcavezető.
Az odesszai városháza részleges kártérítést javasolt az orosz támadások következtében elszenvedett helyi vállalkozások veszteségeiért. A projekt még a fejlesztési szakaszban van. Erről a Városi Tanács önkormányzati vagyonnal, gazdasággal, beruházással, az állami és a szabályozás politikájával foglalkozó szakbizottságában tárgyaltak.
Mind a magánszemélyek, mind a jogi személyek kaphatnak kártérítést az orosz támadások okozta veszteségekért. A képviselők azt javasolják, hogy a károk szakértői felmérése költségeinek maximum 50%-át fedezzék. A támogatás összege azonban nem haladhatja meg a 100 ezer hrivnyát.
„Magánszemélyek esetében, ha vagyonuk megsemmisült, érvényben van ezen költségek megtérítésére vonatkozó eljárás. Ami a magánvállalkozásokat illeti, ilyen eljárás egyelőre nincs kidolgozva. A törvény szerint fel kell mérni a háború alatti pusztítás okozta károkat, és ez nem olcsó munka” – mondja Andrij Rozov, a gazdaságfejlesztési főosztály igazgatója.
A költségek fedezésének mechanizmusa jelenleg kidolgozás alatt áll. A kezdeményezés a jelenlegi városi program módosítását igényli a gazdaság versenyképességének növelése érdekében a 2022–2027-es időszakban. Az előkészítés után a projektet a szakbizottságok fogják megvitatni.
Ukrajna már több mint 97 ezer családnak biztosított kompenzációt az e-Vidnovlennya program keretében, amelyből több mint 8 ezer család új lakást vásárolt. Az ukrán kormány 84 millió dollárt biztosít a HOPE projekt folytatásához, amely a lakások helyreállítását célozza.
Az új finanszírozás révén 24 ezer család kap segítséget, köztük 18 ezer család kisebb, míg 6 ezer család közepes szintű javításokat végezhet el lakásán.
A program célja a háború következtében elpusztult vagy megsérült ingatlanok helyreállítása. Olekszij Kuleba elmondása szerint folyamatosan keresnek új lehetőségeket a támogatás bővítésére.
A jemeni húszik 200 milliárd dolláros kárt okoztak a világgazdaságnak azzal, hogy hajókat támadtak meg a Vörös-tengeren. Ennek a kalózháborúnak a fő haszonélvezői Oroszország és Kína voltak, írta a The Economist.
A kiadvány közölte, hogy az áruk tengeri szállításának költsége ötszörösére nőtt a húszik támadásai miatt, mivel aktív tevékenységük 2024-ben arra kényszerítette a hajókat, hogy megkerüljék Afrikát, ahelyett, hogy a Szuezi-csatornán, a rövid úton hajóznának át. Egyiptom szenvedte el a legnagyobb közvetlen károkat, míg a húszik akcióiból az Oroszországi Föderáció és Kína profitált, akiknek a hajóit nem támadták a fegyveresek: ennek eredményeként a Szuezi-csatornán jelenleg áthaladó olaj nagy része Oroszországé, és nőtt a Vörös-tengeren közlekedő kínai hajók száma is.
A valenciai áradások nemcsak emberéleteket követeltek, hanem jelentős gazdasági károkat is okoztak. A helyreállítás több tízmilliárd eurót emészthet fel, miközben a spanyol gazdaság már most is nyomás alatt van. Az áradások következményei messze túlmutatnak a közvetlen veszteségeken.
A valenciai áradások emberi és társadalmi következményeivel a Magyar Nemzet nemrégiben megjelent írásában foglalkozott, kiemelve a figyelmeztetési rendszerek hibáit és a hatósági késlekedéseket, amelyek tovább súlyosbították a katasztrófa hatásait. A tragédia azonban nem csupán emberéleteket követelt és közvetlen anyagi károkat okozott: gazdasági szempontból is komoly terhet ró Spanyolországra, mivel a helyreállítás mellett a gazdasági károk kezelése az ország egyik legsúlyosabb kihívásává vált.
Az áradás okozta károk mértéke: több tízmilliárd eurós veszteség
A valenciai áradások által okozott közvetlen károk összege meghaladja a 10 milliárd eurót, ami az érintett régiók éves GDP-jének jelentős hányadát teszi ki. A legnagyobb csapást a helyi vállalkozások szenvedték el: 23 ezer vállalkozás, köztük számos kis- és középvállalkozás került működésképtelen állapotba. Emellett a mezőgazdasági termelők is súlyos veszteségeket jelentettek: 53 ezer hektárnyi termőföld vált használhatatlanná, és a terménykiesés önmagában 150 millió euróra rúg – foglalta össze az El Pais.
Az infrastruktúra sem kerülte el a pusztítást: a valenciai régióban az utak, vasútvonalak és elektromos hálózatok helyreállítása önmagában milliárdos nagyságrendű beruházást igényel. Az árvíz több száz lakóházat is lakhatatlanná tett, amelyek újjáépítése vagy felújítása újabb jelentős költségekkel jár.
A kormányzati válasz: segélycsomag és EU-s támogatások
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a katasztrófát követően bejelentette a 10,6 milliárd eurós helyreállítási csomagot, amely közvetlen támogatást nyújt a lakosságnak és a vállalkozásoknak. A csomag részeként moratóriumot vezettek be a lakáshitelekre és egyéb kölcsönökre, valamint adókedvezményeket ígértek az érintettek számára. Az állam vállalta, hogy fedezi az önkormányzatok árvíz utáni takarítási és helyreállítási költségeit is – írta az El Economista.
Az Európai Unió is szerepet vállal a helyreállításban: Spanyolország a Földközi-tengeri Térség Ellenállóképességi Alapja és a Next Generation EU forrásaiból is részesülhet. Azonban problémát okoz, hogy a korábban árvízmegelőzésre szánt EU-s támogatások alig 10 százalékát használták fel. A spanyol Környezetvédelmi Minisztériumot komoly bírálatok érték amiatt, hogy a 966 millió eurós keret jókora része érintetlen maradt.
Pénzügyi instabilitás és hitelkockázat
A Spanyol Nemzeti Bank szerint az árvíz által érintett régiókban a bankok hitelállománya 20 milliárd eurót tesz ki, amelyből 13 milliárd a háztartások, míg 7 milliárd a vállalkozások tartozásait fedi le. Az érintett hitelfelvevők – köztük 150 ezer lakáshitel-tulajdonos – átmeneti fizetési moratóriumot kaptak, azonban a bankok számára ez tovább növeli a nem teljesítő hitelek kockázatát – adta hírül a The Objective.
A nemzetközi hitelminősítő intézet, a Moody’s szerint a valenciai régió gazdasági kilábalása hosszú és költséges lesz, különösen a magas adósságszint miatt. Valencia már az árvíz előtt is Spanyolország legeladósodottabb autonóm közössége volt, adóssága meghaladta a régió GDP-jének 42 százalékát, ami az országos átlag kétszerese.
Infrastruktúra és várostervezés: új irány szükséges
A tragédia egyik legfontosabb tanulsága, hogy az árterületekre történő építkezés erősen megnöveli a katasztrófák kockázatát. A szakértők szerint
a természetes vízelvezetési rendszerek helyreállítása, valamint
a fenntartható várostervezés kulcsfontosságú lenne a jövőbeni károk csökkentése érdekében.
Az El Pais értesülései szerint a valenciai kormány és a spanyol állam közösen dolgozik olyan természetalapú megoldásokon, mint a fenntartható vízelvezetési rendszerek és árvízvédelmi zónák kialakítása. Ezek a beruházások hosszú távon nemcsak a kockázatok kezelésében segítenek, hanem hozzájárulnak a természeti ökoszisztémák helyreállításához is.
Hosszú távú gazdasági hatások
Az árvíz gazdasági hatásai túlmutatnak a közvetlen károkon. A helyi gazdaságban bekövetkező visszaesés várhatóan csökkenti az adóbevételeket, miközben növeli a közszolgáltatások iránti igényt. Ez tovább mélyítheti a régió költségvetési hiányát, amelyet csak központi kormányzati támogatással lehet enyhíteni.
A vállalkozások helyreállítása hosszú hónapokat, esetleg éveket vehet igénybe, különösen azokban az ágazatokban, mint a turizmus és a mezőgazdaság, amelyek különösen érzékenyek a természeti katasztrófákra. Az állam és az EU közös feladata, hogy az árvíz sújtotta régiók gazdasági ellenálló képességét növelő beruházásokkal támogassa a helyi közösségeket.
Floridában a Helene és a Milton hurrikán által okozott károk mértéke egyenként meghaladja az 50 milliárd dollárt, és vetekszik a 2005-ös Katrina hurrikán pusztításával.
A károk felmérésén dolgozó szakértők szerint az eddig megállapított értékek még növekedhetnek.
A kormányzati és magánszférában dolgozó illetékesek összegzése azt is megállapítja, hogy az összesen 7 államot érintő Helene hurrikán által okozott károk mintegy 95 százaléka nem biztosított vagyontárgyakat ért.
A Fehér Ház is kiadott egy összefoglaló közleményt, amely szerint az elmúlt három hét természeti csapásainak nyomán eddig mintegy 1,8 milliárd dollár szövetségi forrást irányított a kárt szenvedett államokba.
Az elnöki hivatal egyben azt is közölte, hogy a viharok és árvizek által sújtott térségben továbbra is 8 ezer szövetségi alkalmazott tartózkodik, hogy segítse a túlélőket és a helyi hatóságok munkáját a károk felmérésében, a mentesítésben, valamint a helyreállításban.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az amerikai Florida államot ezen a héten borító Milton hurrikán három hónapon belül a harmadik pusztítás lett a térségben. Ezt Joe Biden amerikai elnök nyilatkozta – írja az RBC-Ukrajna a Fehér Ház sajtószolgálatára hivatkozva.
Mint Biden elmondta, az előzetes becslések szerint a Milton hurrikán okozta károk már elérik az 50 milliárd dollárt. Hozzátette: a hurrikán több mint 3 millió embert hagyott áram nélkül, de több tízezer munkás dolgozik az áramellátás helyreállításán.
„Szeretném, ha az érintett területeken mindenki tudná, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy segítsünk összecsomagolni és visszatérni oda, ahol éltek” – hangsúlyozta az amerikai elnök.
Biden szerint a hadsereg és a nemzeti gárda a katasztrófa helyszínén dolgozik a törmelékek eltakarításán és a forgalom helyreállításán.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Előzetes becslések szerint az orosz agresszió következtében Ukrajnában a lakásállomány több mint 50%-a megsemmisült vagy megrongálódott, a települések egy részében pedig szinte nincs épen maradt épület – jelentette ki pénteken Olena Suljak, a Legfelső Tanács államhatalom-szervezési, helyi önkormányzati, regionális fejlesztési és városrendezési bizottságának vezetője a felszólalásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Suljak elmondta, hogy a Kijevi Közgazdasági Iskola becslései szerint a teljes körű orosz katonai invázió kezdete óta a közvetlen veszteségek összértéke meghaladta a 157 milliárd dollárt. Az összes ukrán régió közül a veszteség mértékét tekintve a TOP-5 közé tartozik Donyeck megye, ahol a veszteségek teljes összege 37,3 milliárd dollár, Harkiv megye – 30,2 milliárd dollár, Luhanszk megye – 17,1 milliárd dollár, Zaporizzsja megye – 14,7 milliárd dollár, Herszon megye – 12,2 milliárd dollár.
A parlamenti képviselő szerint Ukrajna ezen és más régióiban a közvetlen károk teljes összegéből a legnagyobb arányt a lakóépületekben okozták – csaknem 59 milliárd dollárt, az infrastruktúrában pedig csaknem 40 milliárd dollárt. „Csak 2024 elején a harcok miatt jelentős számú településen a lakásállomány 50%-a megsérült vagy megsemmisült. A legnagyobb lakáspusztulás olyan városokban történt, mint Mariupol, Harkiv, Csernyihiv, Szeverodonyeck, Rubizsne, Bahmut, Marjinka, Liszicsanszk, Popaszna, Izjum és Volnovaha. Némelyikük teljesen megsemmisült. Például Szevrodonyeckben a lakásállomány 90%-a megsérült, olyan városokban, mint Bahmut és Marjinka, szinte nincs épen maradt épület” – tette hozzá.
A bizottsági elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna helyreállításának költsége legalább háromszor nagyobb lesz, mint a kárösszeg. A Világbank legfrissebb számításai szerint Ukrajnában az újjáépítés és helyreállítás teljes költsége 486 milliárd dollár a következő évtizedben – mutatott rá. Ezeket a számokat figyelembe véve rendkívül kiegyensúlyozott döntésekre van szükség, hogy mely településeket állítsák helyre, milyen szempontok szerint tegyék ezt, és hogyan osszák meg a felelősséget e folyamatok során – hangsúlyozta Olena Suljak.
Az orosz rakétacsapások miatt a teljes körű invázió kezdete óta az Ukrhidroenerho kapacitásának 45%-át veszítette el – ilyen mértékű termeléssel régiókat lehetett villamos energiával ellátni – közölte Ihor Szirota, cég vezérigazgatója a Szuszpilne adásában.
„A nemzetközi közösség nagyon enyhén reagált a helyzetre, hogy több mint 118 rakéta találta el állomásainkat a Kahovkai erőmű felrobbantása után. Vagyis tudjuk, hogy az ellenséget semmi sem állítja meg” – mondta Szirota.
Ezen támadások következtében a vállalat generációjának csaknem felét veszítette el.
„Tudják, hogy amikor 118 rakéta repül az objektumokra, akkor az jelentős károkat okoz. A generáció több mint 45%-át elveszítettük. Gyakorlatilag elvesztettük a Zaporizzsjai állomást, a Dnyiproi erőművet. Vagyis amikor az ellenség a gátakat támadja, az állomásokat is támadja egyben” – hangsúlyozta az Ukrhidroenerho igazgatója.
Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter kijelentette, hogy az ukrán energetikai infrastruktúrát drónokkal és rakétákkal célzó orosz támadások mintegy 1 milliárd dolláros kárt okoztak Kijevnek – írja a Sky News.
A miniszter azt is elmondta, hogy március közepe óta az orosz erők szinte naponta támadják az ukrán hő- és vízerőműveket valamint a főhálózatokat. Ez számos régióban áramkimaradásokhoz vezetett.
Ma már több mint egymilliárd dolláros veszteségekről beszélünk. De a támadások folytatódnak, és nyilvánvaló, hogy a veszteségek növekedni fognak – tette hozzá.
