Kárpátalja megye kész átvenni Ukrajna legnagyobb sókitermelői stafétáját, az új helyi lelőhely képes fedezni az ország szükségleteinek 100%-át – jelentette be Viktor Mikita, a Kárpátalja Megyei Katonai Adminisztráció vezetője Facebook-oldalán, számolt be pénteket az rbc.ua hírportál.
A katonai kormányzó közlése szerint a bustyaházai sólelőhelyről van szó, ahonnan havonta akár 150 000 tonna sót is ki lehet termelni a földfelszínről készített furatokon keresztül történő földalatti kilúgozás módszerével. „Előzetes geológiai kutatások hatalmas sóréteget fedeztek fel, amely 35-től 500 méter mélységig terjed” – írta.
Minta a katonai megyevezető jelezte, már elkezdődtek a mérnöki munkálatok a bekötőút építésén, a fúrási helyek, dolgozói szálláshelyek kijelölésén. Már megtörtént a mélységi ipari fúráshoz szükséges berendezések beszerzése is – tette hozzá.
„Szakértők szerint hat hónap múlva meglesz az első kibányászott só. A lelőhely 100%-ban képes lesz Ukrajna egész technikai sószükségletének a fedezésére, amit a téli időszakban az útkarbantartáshoz szállítanak. Most az ország technikai sószükséglete idényenként elérheti a 450 000 tonnát” – emlékeztetett a katonai kormányzó.
A katonai kormányzó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tervezett infrastruktúra-fejlesztést követően a vállalat megkezdi a lakosság konyhasó-ellátását. „A legkedvezőbb feltételeket biztosítottuk a befektetőnek, megállapodtunk abban, hogy az ipari parkon belül további lehetőségeket is mérlegelünk, amelyek lehetővé teszik a vállalat gyorsabb fejlődését” – összegezte Viktor Mikita.
Kedvezményes kölcsönt igényelhetnek a fűtési szezonra való felkészülésre azok a kárpátaljaiak, akik háztartásaikban a háború elől menekülő családokat szállásolnak el. Az erre vonatkozó támogatási mechanizmust Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője utasítására dolgozták ki – jegyezte meg Petro Dobromilszkij, a megyei katonai adminisztráció vezetőhelyettese. Elmondása szerint a program megvalósítására idén 3 700 000 hrivnyát különítettek el a megyei költségvetésből. Az igényelhető összeg a ház területétől és a polgárok fizetőképességétől függ. Az előzetes becslések szerint a kedvezményezettek mintegy 50 ezer hrivnyára számíthatnak, amit a fűtési rendszer korszerűsítésére, a házak szigetelésére használhatnak fel.
„A Vlasznij Gyim kezdeményezés célja azoknak a családoknak a megsegítése, akiknek szükségük van az effajta támogatásra. Ennek köszönhetően még többen tudnak majd otthonukban menedéket nyújtani a háború elől menekülteknek. A támogatásból a menedéket nyújtó családok korszerűsíthetik a fűtési rendszert: lecserélhetik a kazánt, kiépíthetik a belső víz- és vízelvezető hálózatokat, elvégezhetik az épület szigetelését stb.” – hangsúlyozta Petro Dobromilszkij. A kedvezményes kölcsönt igénylők számának felmérése folyamatban van.
A hitel összegéről és a programban való részvételhez szükséges dokumentumok listájáról a +380978555706 (Vitalij) telefonszámon vagy a ZakFond@gmail.com email címen lehet tájékozódni.
Kárpátalján befejeződött a kalászos gabonanövények betakarítása.
A megyében összesen 73,2 ezer tonna búzát, 5,5 ezer tonna árpát és 4 ezer tonna zabot takarítottak be. Ez jó eredmény, hiszen az időjárási viszonyok és a hadiállapot ellenére sem lett kevesebb a betakarított termény, mint az előző évben.
Az egyéb mezőgazdasági termények betakarítása még hátravan, így még sok a tennivaló.
A vállalkozásoknak működniük kell, hogy az ország pénzügyileg stabil legyen, ugyanakkor Ukrajnában háború van. Mit a teendő, amikor ugyanazok az emberek aranyat érnek minden téren? A jogszabályok egyértelműen határozzák meg, hogy ki maradhat a munkahelyén. Alapvetően ezek a kritikus infrastruktúra dolgozói. Ugyanakkor a munkahelyteremtő, adót fizető, az ország stabilitását fenntartó magánvállalkozók szenvednek a „behívóözöntől”. Hasonló problémákról számolnak be az áttelepült vállalkozók. Megváltoztatták adóbefizetési címüket és Kárpátaljára költöztek. Albina Kudrjavceva nyomdatulajdonos még májusban telepítette át termelési kapacitását. Június óta szinte éjjel-nappal dolgoznak, munkaerőhiány van. Ráadásul a drága berendezéseket, amelyek a cég bevételét növelnék, nem tudják teljesen beüzemelni. A vállalkozások által megfogalmazott kérések többségét a hatóság teljesítette. Hogy mennyire hatékonyak – idővel kiderül. Hozzá kell tenni, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt az adóbevételek összege, több mint 4 milliárd hrivnya került a költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra is keresik az egyensúlyt az üzleti élet és Ukrajna Fegyveres Erői alakulatainak kialakítása között.
A háború miatt mintegy 400 vállalkozás került át Kárpátaljára. A régió egyfajta vezető szerepet tölt be az üzlettelepítési folyamatban, hiszen megyének teremtette meg a legkedvezőbb feltételeket a vállalatok gyors áttelepítéséhez.
A munkavállalók és a munkaadók közötti kommunikáció kialakítása érdekében a megyei katonai adminisztráció vezetősége megbeszélést tartott az Ungvári Nemzeti Egyetem rektori hivatalának termében.
„Az esemény fő célja a vállalatokkal való kommunikáció. Ehhez a vezetőségnek minél gyakrabban kell hasonló rendezvényeket szervezni, hogy meghallgassuk, milyen problémákkal küzdenek a vállalatok. Hogy megértsük, milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy segítsünk nekik. Kárpátaljára nagy számban települtek át cégek, s velük együtt közel 8 ezer munkahely is” – mondta el.
Hozzátette továbbá, hogy a menekültek azért panaszkodnak, hogy megyénkben nincs álláslehetőség, a vállalatok pedig amiatt, hogy munkaerőhiány van. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megteremtsék a kommunikációt a vállalatok és a munkaerő között.
Olekszandr Muzicsenko, a megyei toborzóközpont (egykori hadkiegészítő parancsnokság – a szerk.) vezetője elmondta, hogy a mozgósítás jelenleg olyan ütemben folyik, hogy a termelés a megyében ne álljon le. Azt is elmondta, hogy Kárpátalján közel 7 ezer személy kapott felmentést munkája miatt a katonai szolgálat alól.
A térség vállalkozói szerint azonban rendkívül rossz a helyzet a mozgósítással. Először is meglehetősen nehéz munkaerőt találni, másodszor pedig a férfiak nem akarnak hivatalosan dolgozni, hogy ne legyenek a munkahelyükhöz kötve.
„A férfiakat elkapják az üzletekben, az utcán, még a munkahelyükig sem tudnak eljutni normálisan. Ezért a hadkiegészítő parancsnokságok problémája égető probléma. Olyan érzés, mintha a vállalatokat szándékosan megsemmisítenék. Ezért kérjük, hogy egyforma játékszabályokat alakítsanak ki, mert a helyi vállalkozók nem tudják, hogyan kell ilyen körülmények között dolgozni” – mondta Jurij Mesko vállalkozó.
A nyílt párbeszéd során a rendezvény résztvevői többször is hangsúlyozták, hogy az üzlet az az alap, amelyen segít az államnak talpon maradni. Rendkívül fontos, hogy a vezetőség és az vállalkozások folyamatos kapcsolatot tartsanak fenn.
A kárpátaljai határátkelőkön a háború kezdete óta összesen közel 90 ezer tonna humanitárius segély érkezett Ukrajnába több mint 2840 járművön.
Az országba többek között egészségügyi felszerelések, gyógyszerek, élelmiszer, katonai felszerelés, ruhanemű, lábbeli érkezett humanitárius adományként.
A segélyekhez szükséges deklarációt mind papíralapon, mind pedig elektronikusan is be lehet nyújtani a vámhivatalhoz. Elektronikusan a következő címen tölthetjük ki: https://cabinet.customs.gov.ua. Amennyiben papíralapon szeretnénk benyújtani, a kitöltendő okiratot itt tölthetjük le: https://bit.ly/3bC8aNu.
Közel 8 órás előadást tartottak a mikro-, kis- és középvállalkozások vezető előadói, melynek során az ukrán vállalkozóknak lehetőségük volt fejleszteni tudásukat és új üzleti ismeretségeket kötni Kárpátalján.
A Go-Adapt Business vállalkozói fórumot a Gyija.Business szervezte meg Ungváron közösen a nemzetközi migrációs szervezettel. A rendezvényen részt vett ValerijaIoan digitális átalakulási miniszterhelyettes is.
„A fórum két részből állt: elméletiből, melyen üzleti előadásokat hallhattunk a vállalkozások képviselőitől, szakértőktől és véleményformálóktól a terjeszkedés, a marketing, az export, a franchise és az üzleti hatékonyság növelése témakörében.Ez követte a gyakorlati tréning, melynek során a vállalkozók hatékony üzleti módszereket alkalmazhatnak a gyakorlatban, fejleszthetik készségeiket és szakértőkkel együtt elemzik saját vállalkozásukat– közölte Oleszja Kajner, a Gyija.Businessungvári központjának vezetője. – A rendezvény célja, hogy a vállalkozók fejlesszék képességeiket, tanuljanak valami újat, és megértsék, merre kell haladniuk a jelenlegi körülmények között.Ez a rendezvény azoknak a vállalkozóknak szól, akik megyénkbe települteket, illetve azoknak, akiknek most újra kell indítaniuk vállalkozásukat. Mindezt azért tesszük, hogy segítsük vállalkozóinkat és elősegítsük a vállalkozásfejlesztést a régióban és országunkban egyaránt”.
ValerijaIonan, az európai integrációért és digitális átalakulásért felelős miniszterhelyettes, aki online csatlakozott a fórumhoz, megjegyezte, hogy az ukrajnai vállalkozások 46%-a szinte teljesen leállította a munkáját február 24. után.
„Nagyon hálás vagyok önöknek, hogy nem várják a jobb időket, amikor véget ér a háború, hanem folytatják a munkát. Hiszen háborús körülmények között az államnak megbízható hátországra – erős gazdaságra – van szüksége. Ezért minden vállalkozás, amely nem állt meg, hanem éppen ellenkezőleg, fejleszti a termékeket és szolgáltatásokat és megtartotta csapatát, Ukrajna gazdasági kirakójának fontos darabja” – mondta el.
Kárpátalján 100 957 család részesül állami segélyben és lakhatási támogatásban – tájékoztatott Petro Dobromilszkij, a megyei katonai adminisztráció helyettes vezetője.
„A szociálisan hátrányos helyzetben lévők támogatása az állami vezetés egyik kiemelt munkaterülete. Az állampolgárok számára a háborús körülmények között is folyamatosan biztosítják a megfelelő támogatásokat. A folyó év 6 hónapja alatt az állam 1 milliárd 501 millió hrivnyát különített el a kárpátaljai lakosok megsegítésére” – mondta el.
Három hónap szünet után közel 250 alkalmazottal újraindította a termelését Kárpátalja egyik legnagyobb vállalata, az Eurocar autógyár. A gyár egyetlen dolgozót sem bocsátott el az országban dúló háború miatt.
Ivan Zavidnyak, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás Gazdasági és Regionális Fejlesztési Osztályának igazgatója csodálatosnak nevezte, hogy a térség költségvetését jelentős mértékben feltöltő vállalkozás – a harci cselekmények és az ország területén bevezetett hadiállapot ellenére – újraindította tevékenységét, az autógyártást. „Azok az alkalmazottak, akik hivatalosan is felmentést kaptak a behívás alól, részt vehetnek a munkafolyamat műszaki folytatásában, valamint az autógyártó sorok beindításában. Ennek révén az együttműködés is megvalósult a vállalatunk és a katonai közigazgatás között, ami egy nagyon pozitív példa. Az alkalmazottak sorozás alóli felmentésével a cégnek esélye van az átmeneti stabilitásra, még a legnehezebb időkben is” – tette hozzá.
Míg szünetelt a gyártás, addig az autószerelők az Eurocarba beérkező humanitárius segélyek rakodásánál és válogatásnál segítettek. Most viszont már örülnek, hogy visszatérhettek korábbi munkájukhoz.
Olekszandr Kiscsenko, az Eurocar gyártási vezetője nyilatkozatában elmondta, hogy az elmúlt időszak a vállalat számára nem volt nyereséges vagy kifizetődő, sőt veszteséggel zártak, viszont megtartották az alkalmazottaikat és ezzel együtt a szakértelmet.
Az európai gyártó hivatalos forgalmazója az ukrán piacra koncentrál, amely jelentősen csökkent, és ezzel együtt a termelés is. Az Eurocarban naponta körülbelül 30 autót szerelnek össze, de ha a körülmények is engedik, a kapacitás kétszázra való növelését szeretnék elérni.
„Általánosságban elmondható, hogy a kapacitásunk sokkal nagyobb, mint amit most gyártunk. Még azt is kijelentem, hogy a tízszerese. Azonban egyelőre megelégszünk azzal, ami van. Az ukrán piacokra gyártjuk az autókat, viszont Ukrajna jelenleg nem igényel annyit, amennyit mi biztosítani tudnánk” – részletezte a gyártásvezető.
A három futószalagból jelenleg csak egy működik. Miután az alkatrészek beérkeznek a gyárba, a mérnökök veszik kézbe és szerelik össze azokat. Az első szakasz nagyjából 7 percig tart. A szállító raklapról leszedik az aggregátorokat, majd felteszik egy speciális teherszállítóra, amelyen a teljes alvázat szerelik össze. Ezt követően az alvázat az erre használt felszereléssel a karosszériába helyezik. Itt több összeszerelő poszt van, így 7 perc alatt minden probléma nélkül összerakható az autó. Egy-egy autó legalább 5 000 alkatrészből áll. Minden ezt követő szakasznak megvan a maga speciális funkciója, és mindegyiket ellenőrizni kell az elektronikától kezdve az érzékelőkön keresztül a mechanizmus megfelelő működéséig.
Tavaly mintegy háromezer Skoda autó került le az Eurocar futószalagjáról. Azokat az autókat, amelyeket még az idei év első felében kellett volna legyártani, ősszel szállítják a vásárlókhoz. Így a cég teljesíteni tudja az ügyféli kötelezettségeit. Azonban amennyiben az országban nem stabilizálódik a gazdasági helyzet, a vállalat kénytelen lesz tovább csökkenteni a termelési kapacitását.
Kárpátalja a hadiállapot alatt is megkezdte a felkészülést a 2022-2023-as fűtési szezonra. Ennek szervezési kérdései lettek a fő témája az Olekszij Csernisov kistérség – és területfejlesztési miniszter elnökletével megtartott kibővített ülésnek. Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA) első helyettes vezetője elmondta, hogy a kárpátaljai kórházakban a legmagasabb a felkészültség az őszi-téli időszakra – 42%, valamivel alacsonyabb arányban pedig az óvodai és általános középfokú oktatási intézmények (40–41%)
A június 30-i adatok szerint a megye 1141 kazánházából már 463 felkészült a fűtési időszakra, azaz 40,6%-a. Legtöbbjük földgázzal (68,3%), 27,4%-uk (313 kazánház) – szilárd tüzelőanyaggal, további 4,3%-uk (49 kazánház) pedig árammal működik.
Az önkormányzati tulajdonban lévő utak, utcák, járdák és lakóterületek téli karbantartásáért felelős szervek már 80 egységnyi (48%) eszközt készítettek elő.
„A közelgő tél nyilvánvalóan a legnehezebb lesz az előzőekhez képest, ezért – amint azt az állam legfelső vezetése kiemelte – a felkészülés már nemzetbiztonsági kérdésnek számít. Nagyon fontos, hogy biztosítsuk a különféle tüzelőanyagokat, hogy minden otthonban meleg legyen” – nyilatkozta Miroszlav Bileckij.