Több mint hetven hajó futott be szeptember óta a fekete-tengeri ukrán kikötőkbe, dacára az ottani infrastruktúrára mért orosz légicsapásoknak – közölte csütörtökön Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet sajtótitkára az ukrán televízió külföldi adásában.
A haditengerészeti illetékes szerint havonta csaknem másfél millió tonna exportot tudtak teljesíteni így. A nyáron lejárt, a fekete-tengeri gabonaszállításokat lehetővé tevő megállapodás keretében ugyanakkor havonta átlagosan 2,8 millió tonna exportot tudott lebonyolítani Ukrajna.
Pletencsuk mindazonáltal növekvő trendet emlegetett, amelyet a csökkenő biztosítási költségekkel magyarázott. Mint mondta, e kiadások azt követően csökkentek, hogy szeptemberben az első teherhajók az orosz csapások veszélye ellenére biztonságosan elérték, és el is tudták hagyni az ukrán kikötőket. A sajtótitkár hangsúlyozta, „e folyosó export-import csatornává” vált.
Two vessels are sailing through a temporary corridor from Ukraine's Black Sea ports to the Bosphorus.
The bulk carriers ANNA-THERESA (Liberia) and OCEAN COURTESY (Marshala Islands) have left the port of Pivdennyi and are moving along the established corridor. They are carrying… pic.twitter.com/oRtTlbQ3CU
Oroszország fenyegetése ellenére, incidens nélkül érkeztek meg tíz hajó Ukrajna fekete-tengeri kikötőibe, számolt be a Bloomberg.
A hírügynökség megjegyezte: a hajók áthaladása azt mutatja, hogy Ukrajna merész próbálkozása saját kereskedelmi útvonal létrehozására a „gabonafolyosó” összeomlását követően sikerrel járt.
A Bloomberg azonban megjegyezte, hogy az eddigi siker nagyrészt szimbolikus, mivel a hajóknak továbbra is óvatosan kell manőverezniük Bulgária és Románia partjainál Ukrajna felé tartva.
A helyzetet ismerő források elmondása szerint október 1-jén két hajó Odesszába, további kettő Csornomorszkba, egy másik hajó pedig még aznap érkezett meg a Pivdennij kikötőbe.
Ez azon az öt hajón kívül, amelyek már áthaladtak az ideiglenes folyosón, megrakodták őket és szeptember 16-án kihajóztak a tengerre.
Ez azt jelenti, hogy Ukrajna mindhárom legfontosabb fekete-tengeri kikötője újra fogadja a hajókat – hangsúlyozta a Bloomberg. Külön-külön öt, a háború kezdete óta Ukrajnában rekedt hajó ugyanazt az útvonalat használta.
Ez azonban még mindig kevés a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés keretében lebonyolított több száz repüléshez képest. Az ügynökség szerint az egyik probléma a kockázatos területen közlekedő hajók biztosítása.
Eközben annak a jeleként, hogy Ukrajna új stratégiája működik, a Miller biztosítási alkusz „teljes katonai kockázati biztosítást” ajánlott fel az ideiglenes folyosót használó hajókra.
Ukrajna kormánya a következő napokban embargót vezethet be a Lengyelországból érkező hagymára, paradicsomra, káposztára és almára – jelentette ki Tarasz Kacska gazdasági miniszterhelyettes, Ukrajna kereskedelmi képviselője a Rzeczpospolita című lengyel lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kacska elmondta, hogy Ukrajna elvesztette reményét a gabonaexport-vita megoldására öt hónapos tárgyalások után. Kijev ezért fordult a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az ukrán fél nem kapott ebben az ügyben semmilyen választ a lengyel kormánytól. Kijev számára ugyanakkor fontos volt, hogy Lengyelország nem csak a gabonára terjesztette ki a tilalmat, több termékre, így lisztre és gabonadarára is – mutatott rá.
„A fő célunk az, hogy bebizonyítsuk, Lengyelországnak nincs joga ilyen intézkedéseket bevezetni. Az exporttilalommal kezdettől fogva nem értettünk egyet, fontos, hogy jó irányba haladjunk, ami párbeszédet jelent az Európai Bizottsággal, mint a nemzetközi kereskedelemért felelős intézménnyel” – hangoztatta a gazdasági miniszterhelyettes. Mint emlékeztetett, Ukrajna azért tette meg ezt a lépést, hogy „meggyőzze” Lengyelországot, hogy tegyen még egy lépést, és fogadja el az EU-val együttműködésben kidolgozott engedélyezési mechanizmust. „Ukrajnának nem áll szándékában rontani a kapcsolatait Lengyelországgal, hanem civilizált módszerekkel igyekszik elérni a vita megoldását” – hangsúlyozta Tarasz Kacska.
A Pekingben tárgyaló Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter bírálta az amerikai cégekkel szembeni kínai korlátozó intézkedéseket, ugyanakkor jelezte, hogy az Egyesült Államok inkább diverzifikációra törekszik, mintsem a Kínától való elszakadásra.
Janet Yellen vasárnapig tartó pekingi útjára két héttel azután került sor, hogy Antony Blinken külügyminiszter Pekingben oldani próbálta a két ország közötti feszültségeket.
A Li Csiang miniszterelnökkel folytatott pénteki megbeszélése során Janet Yellen kijelentette: az, hogy Washington korlátozta Kínát abban, hogy hozzáférjen számos modern technológiához, nem akadályozhatja a két ország közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok fejlődését.
Hozzátette: az Egyesült Államok és Kína nem engedheti meg, hogy a nézeteltérések olyan félreértésekhez vezessenek, amelyek „feleslegesen rontják kétoldalú gazdasági és pénzügyi kapcsolatainkat”.
A pénzügyminiszter megjegyezte továbbá: „jelentős globális kihívásokkal nézünk szembe, és az Egyesült Államoknak és Kínának – nemcsak saját magával, hanem az egész világgal szemben – kötelessége az együttműködés”.
Janet Yellen „különösen nyugtalanítónak” tartja Kína közelmúltbeli büntetőintézkedéseit, így például azt a hétfői döntést, hogy augusztustól korlátozzák a félvezetőgyártásban használt két kulcsfontosságú fém, a gallium és a germánium exportját, a kivitelt engedélyhez kötik.
Az ehhez hasonló kínai lépéseket azok az amerikai intézkedések előzték meg, amelyek megakadályozzák a kínai vállalatokat abban, hogy hozzáférjenek a legfejlettebb chipekhez, miközben a szövetséges országokat is arra ösztönzik, hogy kövessék példájukat.
Az amerikai pénzügyminiszter kínai tisztségviselőkkel folytatott különmegbeszélésen arról beszélt, hogy Washington nemzetbiztonsági aggályok miatt vezetett be korlátozást a fejlett technológia exportjára, és hogy ezzel nem gazdasági előnyök megszerzése volt a cél.
Li Csiang miniszterelnök derűlátásának adott hangot a két ország közötti kapcsolat javításának kilátásaival kapcsolatban, de nem utalt arra, hogy változna Kína politikája.
„Egészséges gazdasági versenyre törekszünk, amely nem a győztes mindent visz elvén, hanem oly módon, amely tisztességes szabályokkal idővel mindkét ország javát szolgálja” – fogalmazott a kínai kormányfő.
A kínai pénzügyminisztérium közleményt adott ki Jenet Yellen látogatása kapcsán. A dokumentum szerint Kína reméli, hogy az Egyesült Államok lépéseket tesz a kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlesztéséhez szükséges kedvező légkör megteremtéséhez.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium tavaly októberben megtiltotta a legfejlettebb chipek, valamint az ezek gyártásához szükséges berendezések, alkatrészek és szoftverek Kínának történő értékesítését, különös tekintettel a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiákra és a lehetséges katonai alkalmazásokra.
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
A szankciók elvágták Moszkva hagyományos exportútvonalait, ezért az Egyesült Arab Emírségek lett az orosz arany kulcsfontosságú kereskedelmi csomópontja, valamint egyre jelentősebb szereplő Kína is.
Több mint 100 vállalat vett rész az orosz arany szállításában, miután a szankciók betiltották a nemesfém importját a nyugati világban. Sok esetben a nyilvántartás csak az ügyletben részt vevő szállítókat vagy kereskedőket tünteti fel, nem pedig a végső vásárlást, ami lehet finomító, ékszerész vagy akár befektető. Főleg közel-keleti és kínai cégek érintettek, illetve nem egy esetben európai társaságok közel-keleti leányvállalatai.
A közel-keleti országba irányuló orosz aranyexport legnagyobb kezelője a Temis Luxury MiddleEast volt, ami a francia Temis Luxury dubaji leányvállalata: a cég 2022. február 24. és 2023 március 3. között 15,6 tonna 863 millió dollár értékű nemesfém behozatalában vett részt. Ezt követte az Emirates csoport tagja, a Transguard 14,6 tonnával, mintegy 820 millió dollár értékben. A Shams Gold Trading 8, a Privilege Group DMCC 7,5, az Al Aseel Jewellery LLC 5,3 és a Paloma Precious DMCC 5,1 tonnával volt érintett – derül ki a Reuters összeállításából.
Néhány tucatnyi cég ennél kisebb mértékben vett részt az üzletben, például a svájci Open Mineral 3 tonna orosz aranyat szállított az olajmonarchiába 167 millió dollár értékben: az ügyletek a szankciók életbe lépése után az abu-dzabi leányvállalatát érintették, nem pedig a svájci anyacéget. Törökországban nyolc társaság volt érintett egy-egy tonnával. A hírügynökség megkeresésére az érintettek hangsúlyozták, hogy a törvényeknek megfelelően cselekedtek, a szankciókat nem sértették meg.
A Távol-Kelet is egyre népszerűbb: a Hongkongba és szárazföldi Kínába irányuló orosz nemesfémszállítmányok elsöprő többségét egy kínai logisztikai vállalat, a Vpower Finance Security Hong Kong kezelte. A nyilvántartás szerint 20,5 tonna arany, 1,2 milliárd dollár értékben importálta az aranyat. A cég nem reagált a Reuters megkeresésére.
A geopolitikai feszültségek és a szankciók folyamatosan változtatják meg a dollár domináns környezetet, mivel egyre több ország kereskedik a kínai pénznemben. A zöldhasúnak továbbra is fontos szerepe lesz, de a jüan előretörése nemzetközi trendnek számít.
Peking igyekszik a jüan nemzetközi használatát előmozdítani, ezért fokozta az erőfeszítéseit, hogy növelje a pénznem vonzerejét alternatív fizetőeszközként a nemzetközi kereskedelemben és tartalékvalutaként az amerikai dollárral szemben. A távol-keleti óriás több megállapodást kötött kereskedelmi partnereivel, amelyek értelmében jüanban kereskednek, illetve más országok is a kínai pénznemet használják egymás között.
A folyamatot az ázsiai ország bankjai is igyekeznek előmozdítani. A kormány erőfeszítései és a orosz–ukrán háború kirobbanása miatt Kínában a jüan lett a legtöbbet használt pénznem a határokon átnyúló tranzakciók során: márciusban első alkalommal előzte meg a dollárt. Ehhez azonban hozzá kell tenni: a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) adatai szerint a világban a devizatranzakciók közel 90 százalékát még mindig a zöldhasúban bonyolítják le. Tavaly a globális külkereskedelem 7 százalékát számolták el jüanban – derül ki az SCMP elemzéséből.
A háború kirobbanása után Moszkvát gyakorlatilag kizárták a dollárrendszerből, ami segíti Peking erőfeszítéseit egy alternatív valutarendszer kiépítésében. A szankciók részeként a nyugati országok embargó alá vonták az orosz olajat, ársapkát vezetettek be a harmadik félnek szállított nyersolajra, kitiltották az orosz bankokat a SWIFT nemzetközi fizetési-üzenetküldő rendszerből, és befagyasztották a moszkvai jegybank külföldön található tartalékait. Az eurázsiai ország kereskedelme jelentősen bővült Kínával, így a kétoldalú forgalom tavaly rekordszintre ugrott, a tranzakciók nagy részét pedig jüanban és rubelben bonyolították le.
Például az állami tulajdonban lévő orosz gázipari óriásvállalat, a Gazprom szeptemberben közölte, hogy a kínai gázszállításaiért jüanban és rubelben fogadja el a vételárat dollár helyett. Az orosz bankok pedig megkezdték a jüanhitelezést is. Nem Moszkva az egyetlen: Argentína április végén jelentette be, hogy ezentúl a zöldhasú helyett jüanban fizet a kínai behozatalért. A kormány szerint áprilisban mintegy egymilliárd dollárnyi kínai importot fizettek jüanban, ezt követően pedig havonta mintegy 790 millió dollárnyit.
Banglades és Oroszország áprilisban megállapodott abban, hogy az országban épülő orosz atomerőművek költségeit jüanban számolják el. Pakisztán az olajért szintén a kínai pénznemben fizet Moszkvának. Brazília és Kína megegyezett, hogy brazil reálban és jüanban fognak kereskedni. Szaúd-Arábia szintén fontolgatja, hogy dollár helyett jüant fogad el az olajért, míg Thaiföld arról tárgyal Pekinggel, hogy a két ország közötti kereskedelemben a jüan-bát elszámolás használatára ösztönözzék a vállalkozásokat.
Ehhez kapcsolódik, hogy Peking 2015-ben indította el saját saját globális fizetési rendszerét CIPS (Cross-Border Interbank Payment System) néven, amelyet a SWIFT alternatívájának szánnak. A kínai Harbin Bank még abban az évben partnerségre lépett az orosz Sberbankkal egy pénzügyi együttműködési platform létrehozásában, valamint főszerep vállal a jüanüzletág és a CIPS fejlesztésében az orosz piacon. Az AgBank tavaly decemberben kampányt indított a CIPS bevezetésére Tádzsikisztánban.
A zöldhasú továbbra is a nemzetközi kereskedelem nagy részének elszámolására használt valuta marad, és várhatóan a jövőben is fontos szerepe lesz, de a geopolitikai feszültségek és a szankciók folyamatosan változtatják meg a dollár domináns környezetet, mivel egyre többen preferálják a jüant és más pénznemeket.
Ukrajna behozatali korlátozásokat készít elő Moldovával szemben válaszul Chisinau hasonló döntésére – jelentette be vasárnap Tarasz Kacska gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági miniszter-helyettes, Ukrajna kereskedelmi képviselője az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Mint Kacska elmondta, „Tájékoztattuk Chisinaut, hogy Moldova részéről minden korlátozás rendkívül barátságtalan lépésnek minősül, és minden Moldovából származó import azonnali betiltását vonja maga után.”
Korábban az agrárpolitikai minisztérium nem értett egyet Moldova azon szándékával, hogy korlátozza az ukrajnai búza, kukorica, repce és napraforgó importját. Mikola Szolszkij miniszter érthetetlennek nevezte a Chisinau által hangoztatott indokokat, mert Ukrajna nem exportálja ezeket a termékeket Moldovába.
A tárca azt is közölte, hogy Ukrajna és Moldova között folytatódnak a tárgyalások. Az előzményekhez tartozok, hogy korábban Volodimir Bolja moldovai mezőgazdasági miniszter bejelentette: Chisinau csatlakozik az Európai Unió azon döntéséhez, amely ideiglenes korlátozásokat vezet be az Ukrajnából származó búza, kukorica, repce és napraforgó importjára
Az orosz agresszor felett aratott győzelem után Ukrajnának és Lengyelországnak nagy jövője van a gazdaság fejlesztésében, és új tartalommal tölthetik meg a Balti- és a Fekete-tenger közötti térséget – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij államfő, amikor Varsóban lengyel kollégájával, Andrzej Dudával részt vett az ukrán–lengyel gazdasági fórumon, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal sajtószolgálatára hivatkozva.
A közlemény szerint Zelenszkij a gazdasági fórum résztvevők előtt beszélve elmondta: „Reggel a Varsó felé vezető úton sokféle teherszállítást láttunk Ukrajna felé. És nagyon optimistának tűnik, amikor az üzlet együttműködik az országgal, amikor a vállalkozások hisznek Ukrajnában, amikor az üzlet kiterjeszti jelenlétét. Ez a legnagyobb nyilvánvaló megerősítése annak, hogy az országnak van jövője. Nagyon köszönöm, Lengyelország, hogy hisz Ukrajna jövőjében.”
Az ukrán elnök köszönetet mondott minden lengyel vállalkozásnak és minden vállalatnak és vállalkozónak, hogy Ukrajnával és Ukrajnában dolgoznak. Külön kiemelte az Ukrajna keleti régióiban működő, az orosz terrornak különösen gyakran kitett cégeket, és hangsúlyozta, hogy a gazdasági stabilitás biztosítja a társadalmi stabilitást és megőrzi a normális életet.
„Biztos vagyok benne, hogy fenntartjuk kapcsolataink gazdasági és humanitárius mozgósítását, amikor az ukrán újjáépítés nagyon fontos és ambiciózus projektje teljes erővel kibontakozik. Már dolgozunk közösen a kilábalásért, de nyilvánvaló, hogy ez csak a kezdeti szakasz a színtéren” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij. Egyúttal meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna és Lengyelország képes új, biztonságos és technológiai tartalommal megtölteni a Balti- és a Fekete-tenger közötti teret, és hozzátette, hogy az ukrán–lengyel napirenden szereplő összes nehéz kérdés megoldódik.
Duda arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja ellenére megtartják az ukrán–lengyel gazdasági fórumot, mert „nemcsak azt nézzük, mi történik jelenleg Ukrajnában, hanem azt is, hogy mi lesz a jövőben”. Hozzátette, hogy a háború befejezése után Ukrajna közös erővel újjáépül, modernebb, dinamikus fejlődésre kész országgá válik, amely kihasználja a benne rejlő lehetőségeket, és hangsúlyozta, hogy most, a háború alatt is Lengyelország a legnagyobb kereskedelmi partnere Ukrajnának. „Ma elmondhatjuk vállalkozóinknak, hogy igyekszünk a legjobb feltételeket megteremteni fejlődésükhöz. Szeretnénk, ha részt vennének Ukrajna újjáépítésében, de azt is szeretnénk, ha a háború után is együttműködnének Ukrajnával, mert ez az együttműködés óriási” – összegezte Andrzej Duda.
Az Európai Unió árukereskedelmi forgalma jelentős mértékben csökkent Oroszországgal 2022 februárja, az ukrajnai háború kezdete óta – számolt be az MTI.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése alapján Oroszország részesedése az EU áruimportjából 2022 februárja és 2022 szeptembere között 6,4 százalékról 3,8 százalékra csökkent. Ugyanebben az időszakban az Oroszországba irányuló export részesedése a teljes uniós exportból 2,3 százalékról 1,1 százalékra esett vissza.
Az EU Oroszországgal szembeni kereskedelmi deficitje 2022 márciusában érte el csúcspontját 19,6 milliárd euróval. Ezt követően fokozatosan csökkent, és 2022 szeptemberében 9,7 milliárd eurót tett ki.
Az uniós importban hat kulcsfontosságú árucsoportból ötben jelentősen csökkent az orosz szállítások részesedése a 2022-es harmadik negyedévre az előző évi átlaghoz képest, egyben viszont, a nikkel esetében a több mint negyvenszázalékos orosz részesedés még egy kicsit emelkedett is.
Az összes importáru közül a szén esetében csökkent a legnagyobb mértékben az orosz szállítások részaránya. Az uniós szénimportnak az oroszországi szállítások 2021 egészében még 45 százalékát adták, 2022 harmadik negyedévében azonban már csak 13 százalékát.
Az uniós földgázimportnak 2021-ben még 36 százalékát fedezte Oroszország, 2022 harmadik negyedévére viszont az arány 18 százalékra csökkent. Az orosz műtrágyaszállítások az idei harmadik negyedévben 17 százalékát tették ki az uniós behozatalnak, míg 2021 egészében 29 százalékát. Az uniós vas- és acélimportban az orosz szállítások részesedése 5 százalékra csökkent 16 százalékról.
Több évtizedes mélypontra, 626 300 darabra zuhant az értékesített új autók száma Oroszországban tavaly, éves összehasonlításban pedig 59 százalékkal csökkent az új gépjárművek forgalma.
Decemberben éves összevetésben 58 százalékkal, 56 745-re apadt az értékesítés, amely 10 százalékkal haladja meg a novemberi számokat – derült ki az Avtostat orosz elemző intézet hétfőn megjelent előzetes adataiból.
A kínai és orosz márkák adták az új személygépkocsi-eladások több mint 70 százalékát az év utolsó hónapjában.
A teljes piac több mint 60 százaléka öt márkára korlátozódott, a Ladára (19,6 ezer darab), valamint négy kínai gyártó termékére: Chery (7,8 ezer darab), Geely (4,5 ezer darab), Haval (4,4 ezer darab).
Az ukrajnai háború miatt kivonuló nyugati cégek által hagyott űrt az ázsiai ország gyártói töltötték be.
Az év első tíz hónapjában Oroszország volt a kínai autók hatodik legnagyobb exportpiaca.
Oroszországban az autóeladásokat tekintve a legjobb év 2012 volt, akkor csaknem 3 millió új autó talált vevőre. Az ország elleni nemzetközi szankciók és a gazdasági visszaesés miatt az autópiaci forgalom 2012 és 2016 között csaknem 50 százalékkal esett vissza. 2019-ben 1,759 milliót, 2020-ban 1,6 milliónál is kevesebb új autót értékesítettek az Oroszországban tevékenykedő európai vállalatot tömörítő AEB adatai szerint.
