A legújabb, immár 14. szankciós csomagjával az Európai Unió megtiltaná, hogy pártok, háttérszervezetek, politikai aytrösztök és más csoportok orosz eredetű pénzt fogadjanak el.
Az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamoknak az ehhez szükséges lépésekről is meg kellene állapodniuk a Bloomberg információi szerint. A szankciós csomag nem csupán az európai politikai szervezeteket vágná el az orosz finanszírozástól, de megtiltaná az orosz hélium importját és szigorítaná a mangánércek és más ritkaföldfémek exportkorlátozásait is.
Több orosz médiát is elhallgattatnának
A csomagban lezárnák az európai kikötőket 11, a vádak szerint az orosz háborús erőfeszítéseket segítő hajó előtt és további négy orosz média európai sugárzását is megtiltanák. A bizottság alelnöke, Vera Jourova vasárnap elmondta, hogy ezek a Voice of Europe (Európa hangja), a Gazeta, a Ria Novosztyi és az Ivesztya, melyek szerinte nem sajtótermékek, hanem csak Putyin propagandájának eszközei.
Az orosz politikai beavatkozásnak gátat vetni hivatott intézkedés vélhetően nem független a közelgő EP-választásoktól, ugyanakkor a korábbi szankciós csomagok tapasztalatai alapján egyáltalán nem egyértelmű, hogy addig sikerül-e egyhangú döntésre jutnia az unió 27 tagállamának. Az előző csomagokat ugyanis hetekig tartó viták előzték meg.
Politikai csatározás
Az orosz politikai finanszírozás ellen elsősorban Franciaország, a Baltikum országai, Lengyelország és Hollandia sürgeti a fellépést. Márciusban azonban a cseh titkosszolgálat is arról számolt be, hogy feltártak egy orosz hálózatot, mely a Voice of Europe segítségével igyekezte befolyásolni az európai politikát. Belgium az ügy kapcsán áprilisban nyomozást is indított.
Amennyiben a javaslatot elfogadják, az elsősorban különböző szélsőjobboldali pártok számára lehet hátrányos, bár például a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés tavaly közölte, hogy idő előtt visszafizettek egy 6,1 millió eurós hitelt, melyet egy orosz banktól vettek fel, hogy a látszatát is kerüljék a külföldi befolyásnak.
Célkeresztben az orosz bankrendszer is, az orosz gáznak azonban csak a továbbszállítását tiltanák
A legújabb szankciós csomag részeként megtiltanák az orosz jegybank pénzügyi üzenetküldő szolgáltatását, az SZPFSZ melyet 2014-ben hoztak létre, a SWIFT alternatívájaként, válaszul az akkori, a Krím-félsziget elfoglalása miatt kivetett szankciókra. A rendszert januári adatok szerint 20 országban használják, köztük például Örményország, Fehéroroszország, Tádzsikisztán és Kazahsztán.
Az uniós szankciók régóta legvitatottabb eleme, az energia kapcsán a bizottság az orosz LNG továbbszállításával kapcsolatos szolgáltatásokat tiltaná meg, valamint a sarkvidéken létesülő orosz LNG-beruházások támogatását.
A javaslatban ezen kívül több mint egy tucat vállalatra is lecsapnának, melyek a korábbi szankciók kijátszását segítették elő. Ezekből a vállalatokból több az Egyesült Arab Emírségekben, Kínában vagy Törökországban működik.
Nem alakult túl fényesen a német külkereskedelem az első negyedévben és márciusban. Az adatokból kiderült, hogy nőtt a kétoldalú forgalom Kínával, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, azonban az Oroszországgal folytatott kereskedelem tovább csökkent.
Németország márciusban 134,1 milliárd euró értékben exportált termékeket, ami havi szinten 0,9 százalékos emelkedés, míg az előző év azonos hónapjához képest 1,2 százalékos növekedést regisztrált a Destatis. A januártól márciusig tartó első negyedévben a kivitel 402,2 milliárd eurót ért el, ez viszont 1,1 százalékkal kevesebb az előző év első negyedévhez viszonyítva.
Az import sem alakult túl fényesen: a 111,9 milliárd értékű behozatal havi szinten mindössze 0,3 százalékkal nőtt, míg éves összevetésben 3 százalékkal zsugorodott. A január–márciusi időszakban a behozatal 6,6 százalékkal, 331,8 milliárd euróra csökkent az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg terén azonban nem lehet ok a panaszra: az ország márciusban 22,3 milliárd többletet könyvelhetett el.
Európa legnagyobb gazdasága az első negyedévében 70,5 milliárd eurós pluszt ért el. Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk az Európai Unió tagállamaiba 73,3 milliárd euró értékben exportált míg az import 58,8 milliárd eurót ért el. Az Egyesült Államokba irányuló kivitel értéke havi szinten 3,6 százalékkal, 14,3 milliárd euró nőtt, ellenben az Egyesült Királyságba 3,8 százalékkal 6,4 milliárd euróra csökkent.
Németország Kínába 8,3 milliárd euróra értékben exportáltak termékeket, havi szinten 3,7 százalékos az emelkedés. A legtöbb áru a távol-keleti országból érkezett: az import havi összevetésben 14,3 százalékkal bővült, és 13,7 milliárd euró ért el. Az Egyesült Államokból a behozatal 2,7 százalékkal 7,6 milliárd euróra emelkedett. Ellenben az Oroszországgal folytatott kereskedelem tovább zsugorodott, márciusban már az egymilliárd eurót sem érte el.
Az Oroszországba irányuló export 0,6 milliárd euróra csökkent, éves szinten 35,3 százalékkal, míg havi összevetésben 14,8 százalékkal esett vissza. Az eurázsiai országból származó behozatal 0,2 milliárd euróra mérséklődött, ez 2023 márciusához képest 45,9 százalékos, míg idén februárhoz viszonyítva 16,3 százalékos zsugorodás.
Európa beteg embere?
Európa legnagyobb gazdasága tavaly recesszióba süllyedt, a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal zsugorodott 2023-ban. A német GDP az előzetes adatok szerint előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékkal csökkent az idei első negyedévben, vagyis a visszaesés idén tovább folytatódhat.
A Nemzetközi Valutaalap áprilisi jelentése szerint 2024-ben mindössze 0,2 százalékkal nőhet a német GDP, míg 2025-ben 1,3 százalékos növekedés várható. Az viszont biztató jel, hogy az előző hónapban a németeknél is magához tért a fogyasztás és nőtt a kiskereskedelmi forgalom, miközben csökkent az infláció.
A német gyengélkedés Magyarország szempontjából is kedvezőtlen hír, ugyanis Németország az első számú kereskedelmi partnerünk, tehát a gyengélkedő német ipar a magyar gazdaságot is hátráltathatja. Ennek kapcsán érdemes még megemlíteni, hogy a Capital Economics elemzői szerint Közép- és Kelet-Európa képes ellensúlyozni a német gazdaság tartós lassulását.
Törökország úgy döntött, leállítja a kereskedelmet Izraellel a gázai offenzíva miatt. A BBC azt írja, hogy a török kereskedelmi minisztérium szerint az intézkedések mindaddig érvényben lesznek, amíg Izrael nem engedélyezi a segélyek „megszakítás nélküli és megfelelő bejutását” Gázába. A két ország közötti kereskedelem tavaly közel 7 milliárd dolláros piacot jelentett.
Izrael külügyminisztere erre válaszul azzal vádolta Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy diktátorként viselkedik. Israel Katz az X-en azt mondta, hogy Erdogan „nem veszi figyelembe a török nép és üzletemberek érdekeit, és figyelmen kívül hagyja a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat”. Hozzátette: utasította a külügyminisztériumot, hogy keressen alternatívákat a Törökországgal folytatott kereskedelemre, a helyi termelésre és a más országokból származó importra összpontosítva.
Törökország közleménye szerint a felfüggesztés minden termékre vonatkozik. „Törökország szigorúan és határozottan végrehajtja ezeket az új intézkedéseket, amíg az izraeli kormány meg nem engedi a humanitárius segélyek megszakítás nélküli és megfelelő bejutását Gázába.”
1949-ben Törökország volt az első muszlim többségű ország, amely elismerte Izrael állam létezését. A kapcsolat azonban az elmúlt évtizedekben megromlott.
2010-ben Törökország megszakította a diplomáciai kapcsolatait Izraellel, miután 10 palesztinbarát török aktivista meghalt az izraeli kommandósokkal folytatott összecsapásokban. A kapcsolatot 2016-ban helyreállították, de két évvel később mindkét ország kiutasította a másik vezető diplomatáit, mert vita alakult ki amiatt, hogy Izrael palesztinokat gyilkol-e, vagy sem.
Erdogan a tavaly október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadás óta egyre élesebben bírálja Izraelt. Januárban azt mondta, hogy a katonai offenzíva, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök erre válaszul indított, „nem kisebb, mint amit Hitler vitt véghez”. Netanjahu azt válaszolta, hogy „Erdogan, aki népirtást követ el a kurdok ellen, és aki világrekordot tart az uralmát ellenző újságírók bebörtönzésében, az utolsó ember, aki erkölcsről prédikálhat nekünk”.
A vállalatok tanultak a világjárványból, most magasabb készletszinttel hidalják át az ellátási lánc szakadásait. Ám a fuvarozók költsége így is jóval magasabb.
Bajban a világkereskedelem. A Panama-csatornán a hajóút történetének legnagyobb aszálya miatt csökkentették a napi átkelések számát. Míg a Szuezi-csatornát a húszi lázadók támadásai miatt kerülik a hajótársaságok. Ezeken az útvonalakon tavaly a globális kereskedelem 18 százaléka haladt át. A hajótársaságok most kerülő utakra kényszerülnek – írja a The Wall Street Journal.
A mostani az első alkalom, hogy a két kulcsfontosságú tengeri csatornán egyszerre szakadozik a hajóközlekedés. Az útvonaltervezésben csak annyi bizonyos, hogy a hajókat üzemeltetők tetemes többletköltségekkel szembesülnek.
Ezzel magyarázták, hogy a Tesla és a Volvo alkatrészhiány miatt két hétre felfüggesztette a járműgyártást januárban. Míg egyes ruházati cégek úgy döntöttek, hogy a tavaszi modelleket légi úton szállítják tengeri útvonal helyett, hogy a szezonális ruhadarabok még időben megérkezzenek a távoli piacokra.
A pandémiás zárlatok idején a szállítmányozók az óceáni fuvarozás magasabb költségeit a fogyasztókra hárították. Akkor a fuvardíjak az Ázsia és az Egyesült Államok közötti útvonalakon a mostani árszint ötszöröse emelkedtek. A jelenlegi fennakadások kisebb árhatását azzal magyarázzák az elemzők, hogy a vállalatok tanultak a világjárványból, s nagyobb készleteket tartanak, hogy csökkentsék a kitettségüket az ellátási láncoknak.
A szuezi fennakadások körülbelül 10 nappal meghosszabbították az átlagos hajózási időt, de ez a fogyasztókat nem érinti – mondta Jesper Brodin , az IKEA-áruházakat üzemeltető Ingka Group vezérigazgatója. Hozzátéve: a pandémia után feltöltötték a raktárkészleteket.
A Szuezi-csatornán a harci cselekméynek miatt 40 százalékos a forgalom visszaesése, míg Panamában a szokásos 36 átkelés helyett csupán 18 zsilipelést engedélyeznek, mert nem tudnak több vizet pótolni.
A combination of climate change and infrastructure is to blame for critical shipping delays at the Panama Canal. A controversial plan to fix the problem could cost billions and take years — if it's even possible.
Ukrajnában frissítették azon áruk listáját, amelyek elsőbbséget élveznek a határátlépéskor vagy különleges tárolási feltételeket igényelnek – jelentette az Ukrán Állami Közlekedésbiztonsági Szolgálat (Ukrtranszbezpeka). A kódok listáján megjelentek a vérkomponensek és a gyógyszerek.
A kormány döntése értelmében az eCserha projekt fejlesztői bevitték a rendszerbe azon áruk frissített listáját, amelyek elsőbbséget élveznek a határátlépéskor vagy különleges tárolási feltételeket igényelnek.
A globálisan elszigetelt Észak-Korea jelentősen növelte kereskedelmi fogalmát és kiterjesztette a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal – közölte a dpa német hírügynökség egy ENSZ-jelentésre hivatkozva pénteken.
„A 2023-as évben mért kereskedelmi forgalom jelentősen meghaladta a 2022-es év forgalmát, ami kiegészül számos külföldi vásárlói tétel újbóli megjelenésével, amelyek egy része luxuscikknek minősülhet” – derült ki az ENSZ szakértők által készített bizalmas jelentéséből.
Luxustermékek exportja elvileg tilos Észak-Koreába, és az ország kereskedelme a koronavírus miatti lezárások alatt szinte teljesen leállt. A jelentés szerint viszont 2023 szeptemberében az import 1,4 milliárd dollárral nőtt, ami jelentős növekedést mutat a 2022-es 991 millió dollár egész éves összeghez képest, valamint a nyugati luxusimport volumene is emelkedett. A jelentésből az is kiderül, hogy Phenjan legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is Kína.
A jelentés szerint Kim Dzsongun észak-koreai vezető és a magasrangú tisztviselők is nyugati luxusautókat használnak, és a nyugati luxusmárkák divattermékeinek használata is megemelkedett a kommunista vezetés körében.
A szankciókkal sújtott termékeken kívül 28 millió dollár (10 milliárd forint) értékben kereskedett Oroszország és Észak-Korea, mely magába foglalja a Moszkvának szállított fegyvereket is – szerepel a jelentésben.
Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin orosz elnök még tavaly októberben tartott megbeszélést Oroszországban a két ország közötti „minden területre kiterjedő együttműködés kiterjesztéséről, ami után érzékelhetően megnövekedett a felek közti kooperáció. Az ENSZ jelentés egy magasrangú állami tisztviselőre és lehetséges bizonyítékokra hivatkozva igazolja a szállítmányok meglétét, ugyanakkor a szakértők hangsúlyozták, hogy nem tudják megerősíteni, pontosan miből állhatott a szállítmány.
Nukleáris fegyverkezése miatt Észak-Koreát számtalanszor sújtotta már szankciókkal az ENSZ, a világszervezet idén két jelentést is tervez közölni Phenjanról. A dpa által idézett első jelentést még a múlt héten továbbították az ENSZ Biztonsági Tanácsának.
Több mint egy tucat, összesen 1,3 millió tonna, 10 millió hordónyi orosz Sokol nyersolajjal megrakott tartályhajó rekedt Dél-Korea partjainál, mivel a nemzetközi szankciók miatt India nem tudja átvenni őket Oroszországtól. A különböző fizetési korlátozások miatt kezd ellehetetlenülni a két ország közötti tengeri olajkereskedelem – jelentette a Reuters.
A dél-koreai Joszu kikötőjénél rekedt orosz tarályhajók rakományának eladása jelentős akadályokba ütközik a szigorú amerikai szankciók és a fizetési nehézségek miatt, ami az egyik legjelentősebb kihívást jelenti Moszkva számára a nyugati büntetőintézkedések bevezetése óta. A kulcsfontosságú orosz exportcikknek számító Szokol nyersolajra amerikai szankciók érvényesek, ami hozzájárult az orosz olajexport súlyos zavaraihoz az elmúlt hetekben.
Az elakadt olajrakományok a Szahalin-1 projekt több mint egyhavi termelését jelentik, egy olyan vállalkozásét, amelynek élén egykor az amerikai Exxon Mobil állt, azonban a cég Moszkva ukrajnai invázióját követően kivonult Oroszországból. A termelésmegosztási megállapodás alapján indított Szahalin-1 projektben az Exxon Mobil 2022-es kivonulása után a termelés drasztikusan, csaknem nullára csökkent, és a felfutás azóta is lassú.
A washingtoni szankciók, amelyek célja Vlagyimir Putyin orosz elnök bevételeinek csökkentése, hogy nehezebbé tegyék a háború finanszírozását, hozzájárultak az orosz olaj globális szállításainak megbénításához. Tavaly az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta a Szokol szállításában részt vevő hajókat és cégeket. A jelenleg Dél-Korea partjainál rekedt 14 hajó között 11 Aframax hajó és három nagyon nagy nyersolajszállító hajó (VLCC) van, amelyek 45 napi Szahalin-1 termelésnek megfelelő mennyiséget tárolnak. Az úszó raktárként működő VLCC hajók a dél-koreai Joszu közelében tartózkodnak, és a fizetési problémák késedelmet okoznak az olyan vevőknek történő szállításokban, mint az Indian Oil Corp, amely kénytelen volt a saját készleteit megcsapolni, és alternatív közel-keleti forrásokat keresni az oroszok helyett.
A legnagyobb indiai olajfinomító, az IOC és a Rosznyeft orosz olajipari nagyvállalat közötti, a fizetőeszközöket érintő vita tovább bonyolította a helyzetet. Az indiaiak ugyanis nem hajlandók rubelben fizetni a szállítmányokért, de Moszkva a rúpiát nem fogadja el. Ehelyett eddig emírségekbeli dirhamban rendezték az ügyleteket, amely konvertibilis a dollárral, azonban az Egyesült Államok szankciói miatt India nem tud az oroszoknak utalni.
Hiába nőtt kilóra az ukrán export, a bevétel mégis csökkent az ukrán gazdasági tárca sajtószolgálatának tájékoztatása szerint. Tavaly Ukrajna 100 millió tonna terméket exportált, ami mintegy 112 ezer tonnával haladja meg az egy évvel korábbit, ám a kivitelből származó bevétel 18,7 százalékkal, 35,8 milliárd dollárra csökkent.
A Magyarországon és Európa-szerte oly sok vitát kavaró ukrán gabona tavaly is a kivitel legjelentősebb részét adta, a kukorica volt a legnagyobb volumenű exportcikk, kivitele 5 százalékkal nőtt. Azonban míg 2022-ben a háború kitörése után kilőtt a termék árfolyama az árupiacokon, tavaly már lejjebb mentek az árak, és Ukrajna bevételei is csökkentek a termény kiviteléből, mégpedig 16,8 százalékkal.
Az exportbevételek szempontjából 2023 az utóbbi tíz esztendő egyik legrosszabb éve volt – jelentette ki Julija Szviridenko gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes. A politikus a gyenge teljesítmény fő okának a logisztikai problémákat látja.
Tavaly az importált áruk teljes összege 62,2 milliárd dollárt tett ki. A külkereskedelem deficitje elérte a 26,4 milliárd dollárt. Ukrajna helyzetét nehezíti, hogy már Washington is az országnak nyújtott támogatás visszafogását tervezi, miközben az Európai Unió által nyújtott támogatás küllőjébe a magyar vétó dugott botot. Az ukrán költségvetés külső támogatások hiányában akár a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjak kifizetését sem biztos, hogy képes lesz finanszírozni.
A holland vállalatok az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett európai szankciókat úgy próbálják megkerülni, hogy Törökországon keresztül exportálnak termékeket az országba – jelentette a holland statisztikai hivatal hétfőn (CBS).
A jelentés szerint a holland termékek Oroszországba irányuló exportja a szankciók bevezetése óta csökkent, ugyanakkor a Törökországba irányuló holland export robbanásszerűen megnőtt.
Az idei második negyedévben 869 millió euró értékű holland árut szállítottak Törökországba, 91 százalékkal többet, mint két évvel korábban.
Az uniós tagországok korábban megállapodtak arról, hogy Ukrajna megtámadására válaszul megtiltják bizonyos árucikkek, a többi között mikrochipek, közlekedési, hadászati eszközök exportját Oroszországba. Hollandia az idei második negyedévben 284 millió euró értékben exportált árucikkeket Oroszországba, 63 százalékkal kevesebbet, mint két évvel korábban, a háború kezdete előtt.
A holland termékek Törökországba és az Eurázsiai Gazdasági Unió országaiba – Kazahsztánba, Fehéroroszországba, Örményországba, Kirgizisztánba – irányuló exportja 2023 második negyedévében 42, illetve 75 százalékkal nőtt 2021 azonos időszakához képest.
A CBS jelentése arra is rámutatott, hogy 2021 második negyedévében Oroszország volt a holland irodai gépek – például szövegszerkesztők, számológépek és pénztárgépek – második legnagyobb importőre. Mivel a szankciók ezekre az eszközökre is vonatkoznak, két évvel ezelőtt ez a holland export megszűnt, Törökország részesedése a holland irodagépek exportjában 3,5 százalékról 10 százalékra nőtt, 15 millió eurós exportértékkel.
A teherautók és buszok szintén szerepelnek a szankciós listán.
2021 második negyedévében Oroszország 1,8 százalékos részesedéssel rendelkezett a holland teherautók és buszok exportjában, mintegy 11 millió euró értékben. Itt is leállt az Oroszországba irányuló export, ugyanakkor a Törökországba irányuló kivitel a 2021. második negyedévi 0,5 százalékról az idei második negyedévben 3 százalékra nőtt – írja az MTI.
A helyzet annyira súlyos, hogy novembertől februárig szigorú kvótákat szabtak ki, ami felboríthatja a világkereskedelmet. A kizárt hajók kénytelenek megváltoztatni útjukat a Szuezi-csatorna felé, ami horribilis szállítási költségekhez vezet.
A Panama-csatorna forgalmát az éghajlatváltozás hatásai korlátozzák. A csapadékhiány következtében a panamai Gatun-tó 1950 óta a legsekélyebb. A probléma annyira súlyos, hogy kvótákat szabnak ki arra vonatkozóan, hogy hány hajó haladhat át rajta, ami az energia, a fogyasztási cikkek és az élelmiszerek kereskedelmét rontja, mivel a kizárt fuvarozók több ezer extra kilométert kénytelenek hajózni a szállítás érdekében – számolt be róla a Bloomberg.
A korlátozások ebben a hónapban kezdődtek, és legalább februárig tartanak – közölte a csatorna kezelő hatósága. A kizárt hajók kénytelenek megváltoztatni az útirányt a Szuezi-csatorna vagy a Magellán szoros felé, ami legalább egy héttel meghosszabbítja az Egyesült Államok keleti partvidéke és Kína közötti utat. Így a hajók több üzemanyagot égetnek el, ami magasabb szállítási költségekkel jár.
Ez valóban egy katasztrófa, amely lassított felvételben játszódik le – mondta a Bloombergnek Peter Sand, az oslói székhelyű Xeneta vezető elemzője, amely az óceáni és légi árufuvarozási piacokat elemzi.
A válság azt tükrözi, ami Európa folyóival történt a 2022-es rekordot döntő hőhullámok idején. A Rajna és a Duna például olyan ütemben párolgott, hogy az évi mintegy 75 milliárd eurónyi kereskedelmet érintett, közte az olajfinomítást, az energiatermelést és a kukoricatermesztést.
Az idei október volt a legszárazabb Panamában, amióta 1950-ben elkezdték a nyilvántartást. A Gatun-tó vízszintje, egy édesvíztest, amelyen a hajók áthaladnak a csatornán, soha nem látott mélypontra esett.
A csatornahatóság szerint a földszoroson keresztüli kereskedelem 4 milliárd eurós bevételt generált tavaly. A fő felhasználók közé tartoznak
a kőolajtermékeket – különösen a cseppfolyósított propánt – az amerikai finomítókból Ázsiába szállító tankerek;
Kínában készült árukat szállító konténerhajók az Egyesült Államok keleti partvidékére;
Több millió tonna gabonát és egyéb mezőgazdasági termékeket szállító hajók
A súlyos forgalomkorlátozások különösen nagy kihívást jelentenek a propánkereskedőknek. Az amerikai kormány előrejelzése szerint az Egyesült Államok várhatóan 12 százalékkal több propánt exportál ezen a télen a tavalyihoz képest. Az export nagy részének a csatornán kell keresztülhaladnia, és az ottani késések költségesek lehetnek a szállítók és a fogyasztók számára egyaránt.
Az egyik szállítónak a várakozás elkerülése 2,85 millió dollárt ért – ezt az összeget egy aukción fizették ki, hogy a jövő héten soron kívül áthaladhassanak a Panama-csatornán – mondta Oystein Kalleklev, a Flex LNG és Advance Gas hajózási társaságok vezérigazgatója a Bloomberg érdeklődésére.
A foglalási helyek februári megszorítása éppen akkor fog nagyot ütni, amikor az importőrök az ünnepek utáni készletek feltöltésére törekednek – mondta Sand.
A Panama-csatorna hatóságának adatai szerint 2022-ben körülbelül 38,4 millió tonna gabona ment át a csatornán – túlnyomó többsége keletről nyugatra haladt. Ha a várakozási idő túl hosszú, egyes mezőgazdasági kereskedők fontolóra veszik a gabonák átirányítását a Szuezi-csatornára – közölte Jan Rindbo, az olaj- és ömlesztettáru-szállító flottát üzemeltető D/S Norden A/S vezérigazgatója. Az is lehetséges, hogy az Európából Dél-Amerika nyugati partjaira irányuló műtrágyaszállítmányokat felváltják az Ázsiából származó áruk – fűzte hozzá.
A combination of climate change and infrastructure is to blame for critical shipping delays at the Panama Canal. A controversial plan to fix the problem could cost billions and take years — if it's even possible.
