Az USA ismét megakadályozta, hogy rendezzék a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) új fellebbviteli bíráinak kinevezésével kapcsolatos ügyet, amire pedig mindenképpen szükség lenne a testület munkájának újraindításához.
A genfi székhelyű nemzetközi szervezet vitarendezési testületének hétfőn tartott ülésén az amerikai küldöttség elutasította 121 tagállam felhívását, miszerint kezdjék meg a jelöltek kiválasztását a hét üres fellebbviteli bírói poszt betöltésére.
A támogató országok nevében Mexikó által előterjesztett javaslat vitájában mintegy húsz delegáció azt hangsúlyozta, hogy mielőbb rendezni kell a helyzetet és biztosítani kell a fellebbviteli testület működőképességét. Többen bírálták az Egyesült Államokat, mondván, hogy a bírák kinevezésének blokkolásával sérti a tagországok jogait.
A Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési mechanizmusa 2019 decemberében megbénult, mivel működésképtelenné vált a fellebbviteli fórum azután, hogy lejárt a bírák többségének megbízatása, közülük is a legutolsóé tavaly novemberben.
A fellebbviteli testület dönt a tagállamok közötti kereskedelmi vitákban és kikényszerítheti határozatainak betartását.
Ha egy kereskedelmi vita eljut a fellebbezési testület elé, minimum három bírónak kell részt vennie a végső döntést kimondó grémiumban.
Az amerikai delegáció hétfőn közölte, hogy nem tudja támogatni az új bírák kinevezéséről szóló javaslatot, mivel továbbra is fennállnak a 16 éve hangoztatott, rendszerszintű aggodalmai a fellebbviteli testületet illetően. Washington egyebek között azzal vádolja a testületet, hogy rendszeresen kicsúszik a fellebbezések elbírására megszabott határidőkből.
A WTO szabályainak értelmében a kereskedelmi vitába keveredő tagállamok először kötelesek egymást között egyeztetni, és csak azután fordulhatnak a Kereskedelmi Világszervezethez egy vitarendezési panel felállításának kérelmével, ha a konzultációk kudarcba fulladnak. Az elmúlt 25 év tapasztalatai szerint a viták jelentős része már a konzultációs szakaszban lezárul. A vitarendezési panelek nem ítéletet hoznak, hanem jelentést fogadnak el, és ezzel szemben lehet fellebbezést benyújtani a fellebbviteli testülethez.
A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization/WTO) főigazgatói posztjára kiírt pályázat két fő jelöltjének egyike, a dél-koreai kereskedelmi miniszter visszavonta jelöltségét, így a jövőben a szervezetet a nigériai közgazdász, Ngozi Okonjo-Iweala vezeti, számolt be a CNN.
Ngozi Okondjo-Iwela volt nigériai pénzügyminiszter lesz az első nő és az első afrikai a Kereskedelmi Világszervezet élén. Okonjo-Iwela kinevezését a számos WTO-tag támogatja, köztük az Európai Unió, Kína, Japán és Ausztrália.
Donald Trump ex-elnök adminisztrációja azonban a dél-koreai kereskedelmi minisztert támogatta, és ez bonyolította a döntéshozás folyamatát, mivel a jelöltet egyhangúlag kell hogy támogassa a szervezet tagsága.
Yu Myon Hi asszony, Dél-Korea kereskedelmi minisztere a múlt hét végén kijelentette, hogy ezt az Egyesült Államokkal folytatott „érdemi vitát” követően döntötte el. Továbbá, őt idézve, a „WTO túl sokáig volt vezető nélkül”.
A világkereskedelmi szervezetnek már több hónapja nincs állandó főigazgatója. Roberto Azevêdo, a szervezet korábbi vezetője 2020. szeptember végén hagyta el posztját, abban az időszakban, amikor a WTO részese lett az Egyesült Államok és Kína közötti egyre növekvő kereskedelmi konfrontációnak. Donald Trump adminisztrációja gyakran bírálta a WTO-ot és a szabad kereskedelem elveit, egyoldalúan vámot vetett ki a Kanadából, Mexikóból, Kínából és az EU-ból származó árura.
Joe Biden új amerikai elnök azonban újracsatlakoztatja az Egyesült Államokat a sokoldalú intézményekkel való együttműködés folyamatához, de a várakozásoknak megfelelően, körültekintő lesz az új kereskedelmi megállapodásokat és kezdeményezéseket illetően. A Fehér Ház vezetője a Külügyminisztériumhoz intézett beszédében nemrégiben azt ígérte, hogy a diplomáciát az amerikai külpolitika középpontjába helyezi, de ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy mindez az amerikai középosztály javát kell hogy szolgálja.
Okonjo-Iwela hivatalos beiktatására valamivel később kerül sor, azt követően, hogy az USA kijelöli új képviselőjét a WTO-ban, közölte a CNN.
A nigériai közgazdász a CNN csatornának adott interjújában nyáron kijelentette, hogy a kereskedelemnek fontos szerepe van a világjárvány utáni helyreállítási folyamatban.
„Ebben az időszakban a WTO-nak vezetőre van szüksége. Új szemléletre, új arcra, kívülálló személyre van szükség, aki megvalósítja a reformokat, együttműködni a szervezet tagjaival azzal a céllal, hogy segítsen kilábalni a részleges bénulás állapotából” – jegyezte meg a WTO leendő vezetője.
A kiadvány információja szerint Ngozi Okonjo-Iwela 25 évig dolgozott a Világbanknál, a műveletekért felelős ügyvezető igazgatói posztig lépett a rangsorban. 2020 decemberéig a GAVI ( a COVAX keretein belül az oltóanyag nemzetközi terjesztéséért felelős) igazgatói tanácsának elnöke volt.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) engedélyezte az Európai Uniónak, hogy 4 milliárd dollár értékű amerikai terméket sújtson büntetővámmal a Boeing amerikai repülőgépgyártónak nyújtott, tiltott támogatások miatt.
A kedden nyilvánosságra hozott határozat újabb mérföldkő a nagy repülőgépgyártók – az európai Airbus és az amerikai Boeing – körül 16 éve húzódó csatában, és tovább mélyítheti a feszültséget az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi kapcsolataiban. Mindazonáltal a két fél képviselői úgy vélik, ez végre azt is eredményezheti, hogy tárgyalások révén rendezik a kérdést. Az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt jelezte, hogy érdekelt a vita lezárásában, de eközben kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy a másik nem hajlandó komoly tárgyalásokra.
Az Egyesült Államok, valamint a Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Spanyolországot képviselő Európai Bizottság között 2004 óta dúl ádáz vita a világ két legnagyobb repülőgépgyártójának szubvencionálásáról. A WTO vitarendezési testülete 2018 májusában az Európai Uniót, 2019 áprilisában viszont az Egyesült Államokat marasztalta el.
A WTO háromtagú választottbírósága tavaly októberben mondta ki, hogy évi 7,5 milliárd dollár kárt okoztak az Egyesült Államoknak az Airbusnak kölcsönök formájában nyújtott, tiltott uniós támogatások. Ezért engedélyezte, hogy az Egyesült Államok 10, illetve 25 százalékos büntetővámot vessen ki 7,5 milliárd dollár értékű európai termékre. Az unió több mint 10 milliárd dolláros kártérítési igényéről tavasszal kellett volna meghozni a döntést, ám a koronavírus-járvány ezt is késleltette.
Tavaly október óta mindkét fél tett lépéseket, hogy eleget tegyen a WTO előírásainak. Washington állam például visszavonta a Boeingnek nyújtott adókedvezményeket, az Airbus pedig módosította a francia és a spanyol kormánnyal kötött megállapodásait, azaz nagyobb kamatot fizet az A350-es típus fejlesztéséhez kapott állami hitelek után.
A keddi döntésre reagálva a Boeing leszögezte, hogy teljesítette a Kereskedelmi Világszervezet minden követelését, így az EU-nak nincs joga büntetővámokat kivetni amerikai árukra.
Az Airbus, amely szintén azt állítja, hogy eleget tett a WTO összes előírásának, úgy reagált, hogy a választottbíróság döntött, így az uniónak joga van a vámok kivetésére. A vállalat ugyanakkor a vita tárgyalásos rendezését szorgalmazta. Az Európai Bizottság jelezte, hogy kész elállni a büntetővámoktól, ha Washington is visszavonja az európai termékeket sújtó vámokat. Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője közölte, hogy az amerikai kormányzat kész felpörgetni a tárgyalásokat Brüsszellel a tisztességes verseny visszaállításának és a repülőgépgyártók körüli vita rendezésének érdekében. Leszögezte, hogy a WTO döntésének már nincs meg a jogi alapja, megtorlással fenyegette meg az Európai Uniót, ha mégis kivetné a vámokat.
Az amerikai kormányzat tavaly október 18. óta 10, illetve 25 százalékos pótvámmal sújt számos európai terméket, az olívabogyótól kezdve a borokon, a whiskyn, a kekszeken, a sajtokon, a kagylókon és rákokon keresztül a repülőgépekig rengeteg árucikket, főleg tömegfogyasztási terméket. A júniusi adatok szerint évi 3,1 milliárd dollár értékű európai termék szerepel a feketelistán, azaz bőven van még mozgástér a WTO által engedélyezett 7,5 milliárd dollárhoz képest.
Egy évvel mandátumának lejárta előtt, személyes okokra hivatkozva távozik posztjáról Roberto Azavedo, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 62 éves igazgatója. A brazil közgazdász hét évig vezette a WTO-t, és családi okokból távozik korábban. Döntését azzal is indokolta, hogy így a koronavírus-járvány utáni időszakban nem lesz törés a szervezet munkájában.
Azavedo mandátuma agusztus 31-el szűnik meg. Azt írta, így lesz idő megtalálni a utódját, és kidolgozni a koronavírust követő időszakra szóló stratégiai irányt.
Azavedo vezetése alatt a Kereskedelmi Világszervezet gyakran került összeütközésbe az Egyesült Államokkal. Donald Trump a WTO szemére vetette, hogy a szervezet szabályai versenyelőnyt biztosítanak Kínának, Amerika legnagyobb globális riválisának tisztességtelen piaci gyakorlatait pedig nem akadályozzák. A WTO új vezetőjének a kereskedelmi háborún túl a koronavírus-járvány gazdasági hatásait is kezelnie kell.
