„Valódi ugrásra van szükség a kollektív védelem terén. Több haderőre és képességre van szükség ahhoz, hogy a védelmi terveinket teljes egészében végrehajthassuk. A veszély nem fog megszűnni akkor sem, ha az ukrajnai háború véget ér” – mondta Mark Rutte NATO-főtitkár hétfőn a londoni Chatham House agytröszt eseményén a Reuters értesülése szerint.
Éppen ezért a NATO főtitkára amellett érvel, hogy a NATO-nak a hiteles elrettentő képesség és védelem fenntartásához „400 százalékkal kell növelnie a lég- és rakétavédelmi kapacitásait”.
A katonai szövetség főtitkára azt szorgalmazza, hogy a tagállamok a bruttó hazai termékük, azaz a GDP-jük 3,5 százalékára emeljék a védelmi kiadásaikat, ezen felül pedig további 1,5 százalékot fordítsanak tágabb biztonsági célokra, hogy teljesítsék Donald Trump amerikai elnök 5 százalékos elvárását. A NATO főtitkára már korábban jelezte, hogy ezt a célt a június 24–25-i csúcson hivatalosan is elfogadhatják.
Több ország már lépett: Nagy-Britannia 2027-ig 2,3 százalékról 2,5 százalékra növeli a védelmi költését, hosszabb távon pedig 3 százalék a célja, míg Németország a NATO új irányadása alapján mintegy 50–60 ezer létszámú aktív katonával bővítené a haderejét – emlékeztetett a hírügynökség.
Mivel az orosz–ukrán háború intenzitása továbbra sem csökken, Európa fokozódó nyomás alatt áll, hogy emelje védelmi kiadásait. Ezt a nyomást növeli Donald Trump amerikai elnök, aki jelezte, hogy az Egyesült Államok szerepvállalása csökkenhet, és a régiónak jobban kellene gondoskodnia önmaga védelméről.
A Russia Today (RT) orosz állami propagandacsatorna 2024-ben történetének legnagyobb összegét – 31,7 milliárd rubelt (kb. 390 millió dollár) – költötte a Kreml narratíváinak nemzetközi terjesztésére. Ez 4,2 milliárddal haladja meg a 2023-as adatokat – számolt be a Можем объяснить (Meg tudjuk magyarázni) Telegram-csatorna.
A kiadások túlnyomó többsége – 28,6 milliárd rubel – az orosz állami költségvetésből származott. A 2025–2027-es időszakban a csatorna további 79 milliárd rubel, azaz mintegy 1 milliárd amerikai dollár állami támogatást kap majd.
A globális katonai kiadások 2024-ben elérték a 2,7 billió dollárt, ami 9,4%-os növekedést jelent 2023-hoz képest. Ez a hidegháború vége óta a legnagyobb éves növekedés. Ezt a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) kutatási adatai bizonyítják.
A védelmi kiadások a világ minden régiójában megnőttek, különösen gyorsan Európában és a Közel-Keleten.
Az öt legnagyobb katonai kiadással rendelkező ország az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Németország és India. Ezek az országok együttesen a globális kiadások 60%-át teszik ki, elérve az 1,635 billió dollárt.
Európa, többek között Oroszország lett a kiadások növekedésének fő mozgatórugója, 17%-kal, 693 milliárd dollárra növelve a katonai kiadásokat. Oroszország védelmi kiadásai 38%-kal nőttek, elérve a 149 milliárd dollárt, ami kétszerese a 2015-ös értéknek. Ukrajna is 2,9%-kal növelte a kiadásokat, elérve a 64,7 milliárd dollárt.
A Közel-Keleten a katonai kiadások elérték a 243 milliárd dollárt, többek között Izrael katonai kiadásai 65%-kal, 46,5 milliárd dollárra nőttek. Kína 7%-kal, 314 milliárd dollárra növelte katonai kiadásait, folytatva hadseregének és nukleáris arzenáljának modernizálását.
Minden NATO-tagállam növelte katonai kiadásait 2024-ben, és a 32 tag közül 18 a GDP legalább 2%-át költötte védelemre.
A 2025-ös állami költségvetés prioritása a biztonsági és védelmi szektor, a szociális és humanitárius irányú kiadások emelésére nincs előirányzat – jelentette ki pénteken Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Gazdasági Stratégiai Központ konferenciáján felszólalva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko elmondta: „Meglehetősen ügyelünk arra, hogy a biztonsági és védelmi szektor kivételével egyéb kiadásokat támogassunk vagy, mondjuk, ne indexáljunk. Kivételt képeznek a nyugdíjak. A béreket nem indexáljuk.” Szerinte ez azt jelenti, hogy társadalmi és humanitárius irányban valójában vannak bizonyos befagyasztások.
Ugyanakkor a pénzügyminiszter arról számolt be, hogy általában ezek a területek is kaptak bizonyos emeléseket. Elsősorban a költségvetés első és második olvasata között az oktatás további 12 milliárd hrivnyát kapott oktatási támogatásra.
„Amikor tehetjük, részben hozzáadunk más területeket is, amelyeket a háború alatt a leginkább rászorulóknak tartunk. De igyekszünk korlátozott erőforrásokkal megtenni, figyelembe véve azt, hogy elvileg van ilyen lehetőségünk. Vagyis a költségvetés a kiadások szempontjából meglehetősen konszolidált” – tette hozzá.
A tárcavezető szerint a legnagyobb kiadást a fegyveres erők teszik ki, ez a védelmi és biztonsági szektor.
„Ebben a szakaszban világosan megértjük a védelmi biztonsági szektor igényét, és azt, hogy a költségvetésből mekkora részt kell a védelmi és biztonsági szektorra fordítanunk. Ez lehetővé teszi, hogy elmondhassuk, hogy a teljes körű invázió körülményei között a források a védelmi szektor számára biztosítottak. A biztonsági és védelmi szektor elegendő ahhoz, hogy elbírjuk legalább azt az intenzitást, mint 2024-ben” – mondta el Szerhij Marcsenko.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) júniusi becslése szerint az orosz hadsereg költségvetése 2023-ban 6600 milliárd rubel. Ez az orosz GDP közel 4,4 százalékának felel meg. 2021-ben – az ukrajnai invázió előtt – ez az arány még csak 3,6 volt – írja a brit védelmi minisztérium a napi hírszerzési jelentésében.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 June 2023.
Az, hogy pontosan mennyit költ el hadi kiadásokra az orosz állam továbbra sem ismert – a hadsereg költségvetése ugyanis titkosított. Becslések szerint az orosz állam a teljes éves költségvetés 22 százalékát fordítja a hadseregre – írja a jelentés.
Bár a védelmi kiadásoknak csak egy részét fordítja Oroszország az ukrajnai invázió finanszírozására, a növekedésük jelezheti, hogy mennyibe kerül a háború az országnak.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Drágult tavaly a brit monarchia fenntartása, de a ráfordítások emelkedésének mértéke így is jóval elmaradt a negyven éve példátlan inflációtól, amely hónapokon keresztül meghaladta a 10 százalékot éves összevetésben.
A Buckingham-palota által csütörtökön ismertetett beszámoló szerint a március 31-én zárult 2022–2023-as pénzügyi évben 107,5 millió font hivatalos dologi kiadással járt a királyság intézményének működtetése. Ez öt százalékkal több a monarchiára fordított előző évi nettó összegnél.
Az emelkedést a beszámoló szerint mindenekelőtt a monarchia első számú londoni hivatala és rezidenciája, a Buckingham-palota renoválásának költségei okozták. A London központjában emelkedő palota felújítására az elmúlt pénzügyi évben 43 millió fontot fordítottak.
A Buckingham hercege által 1703-ban épített, hatalmas ősparkkal körülvett, 775 szobás palotában, amely 1837 óta szolgál királyi lakhelyként, 2017-ben kezdődtek az eddigi legnagyobb mértékű renoválási munkálatok, amelyek várhatóan 2027-ig tartanak, 369 millió fontos költségvetéssel.
A renoválást nem lehetett halogatni, mert a Buckingham-palota 32 kilométernyi vízvezetékrendszere, 160 kilométernyi elektromos hálózata és 40-50 éves gépészeti berendezései olyan mértékben elhasználódtak, hogy a szakértők szerint egyre nagyobb a tűz és a csőtörés veszélye.
A palotában van a felbecsülhetetlen értékű királyi művészeti gyűjtemény, a Royal Collection jelentős része, és az is veszélybe kerülhetne az elhasználódott infrastruktúra meghibásodásából eredő esetleges tűz vagy beázás esetén.
Figyelmeztető példa is akad: 1992-ben a windsori kastélyban pusztított hatalmas tűzvész, és a károk helyreállítása öt évig tartott. Szakértői számítások szerint egy hasonló méretű tűz a Buckingham-palotában negyedmilliárd font kárt okozhatna.
A Buckingham-palota legutóbb 71 éve, 1952-ben esett át alapos – de akkor sem teljes körű – tatarozáson, abban az évben, amikor a tavaly szeptemberben elhunyt II. Erzsébet királynő trónra lépett.
A monarchiára elkülönített állami juttatást – Sovereign Grant – a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő független holding, a Crown Estate éves költségvetési befizetéseinek 25 százalékára emelték a 2017 és 2027 közötti időszakban a korábbi 15 százalékról, éppen azért, hogy finanszírozni lehessen a Buckingham-palota renoválását.
A Sovereign Grant az elmúlt pénzügyi évben 86,3 millió font volt, ugyanannyi, mint egy esztendővel korábban. Ez az Egyesült Királyság minden egyes lakójára 1,29 font kiadást jelentett.
A monarchia tényleges dologi kiadásai azonban ezt 21,2 millió fonttal meghaladták, és ehhez a Buckingham-palota felújítási költségei mellett hozzájárultak a néhai uralkodó nagyszabású búcsúztatási szertartásainak és az új uralkodó, III. Károly király beiktatási ceremóniájának kiadásai, valamint az emelkedő infláció.
II. Erzsébet királynő – III. Károly édesanyja – 2022. szeptember 8-án, életének 97., uralkodásának 71. esztendejében hunyt el skóciai nyári rezidenciáján, Balmoral kastélyában.
A monarchia gazdálkodásáról szóló csütörtöki éves jelentés szerint a néhai uralkodó búcsúztatási ceremóniái 1,6 millió fontba kerültek.
A monarchia működtetésére folyósított állami apanázs és a tényleges kiadások közötti különbség zömét a Sovereign Grant juttatásaiból képzett tartalékok 20,7 millió fontos megcsapolásából fedezték.
A királyi család emellett jelentős energiatakarékossági erőfeszítéseket is tett: a rezidenciák lakott helyiségeit a téli fűtési szezonban legfeljebb 19 fokra, a nem folyamatosan lakott helyiségeket legfeljebb 16 fokra lehetett felfűteni.
A ráfordításokért a királyi család alaposan megdolgozott: a gazdálkodási kimutatás szerint a családtagok a tavalyi pénzügyi évben több mint 2700 hazai és külföldi hivatalos rendezvényen vettek részt.
Az elmúlt évben a világ az oroszok Ukrajna elleni háborújára fordított teljes összeg új rekordot ért el: 2,24 billió dollárt tett ki. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet tölt be a katonai kiadások terén, éppen Európában nőttek a legnagyobb mértékben a mutatók. A kiadások évi 13%-os növekedése az elmúlt 30 év leggyorsabb üteme. A költségek ilyen meredek növekedését elsősorban Ukrajna és az Orosz Föderáció költségei okozták.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) tanulmánya szerint Ukrajna 2022-ben 640%-kal növelte katonai kiadásait. Pénzben kifejezve a háborús kiadások összege elérte a 44 milliárd dollárt. Az ország katonai kiadásainak ilyen gyors növekedése a legmagasabb az intézet kutatása során feljegyzett kiadások között – írja az Ekonomicsna pravda. A megnövekedett védelmi kiadások és az ukrán gazdaság háborús veszteségei miatt a katonai teher 2022-ben elérte a GDP 34%-át. Míg egy évvel korábban ez a mutató 3,2% volt.
Ukrajna a harmadik helyen áll a világon a fegyverimportot tekintve
Ukrajna bekerült a világ három legtöbb fegyvert importáló országai közé. A listán Katar és India mögött áll – számolt be az RBK-Ukrajina.
A háború a tervezettnél többe kerül Oroszországnak
Az intézet számításai szerint Oroszország tavaly a vártnál 9,2%-kal többet költött, ami 86,4 milliárd dollárt tett ki. Ez az ország GDP-jének 4,1%-át tette ki. Összehasonlításképpen 2022 Oroszország katonai kiadásai a GDP 3,7%-át tették ki.
Oroszország honvédelmi kiadásai nominálisan már 34%-kal magasabbak a 2021-re tervezettnél. Dr. Lucy Bero-Sudro, a SIPRI katonai kiadási és fegyvergyártási programjának igazgatója elmondta, hogy Oroszország tervezett és tényleges kiadásai közötti ekkora különbség azt jelzi, hogy a háború sokkal többe kerül, mint várták – írja az az RBK-Ukrajina.
Kimerítő háború – valószínű, kézzelfogható előrelépés a csatatéren – nem
Az Economist kiadvány közölte, Oroszország kibír egy kimerítő hosszú háborút Ukrajnával. A kiadvány szerzői szerint azonban Moszkva valószínűleg nem tud változtatni a csatatéren kialakult helyzeten és fokozni a konfliktust.
The Economist: Pénzt biztosítani a háborúra – nem jelent problémát az Orosz Föderáció számára
Oroszországnak azonban még mindig sok lehetősége van gazdasága és háborúja finanszírozására. Az ország GDP-jének mintegy 10%-a az orosz szuverén alapban van, ami 150 milliárd dollár. Bár tavaly 30 milliárddal csökkent az alap, amiatt mert nem volt nyereséges szénhidrogénexport, az orosz energetikai cégek gazdagok, amit valahol be kell fektetni. Másrészt az orosz pénzintézetek elegendő eszközzel rendelkeznek a költségvetési hiány fedezésére. Egyszerűen fogalmazva, Oroszországban a pénz nem jelent akadályt az invázió folytatására. A szerzők becslései szerint Oroszországnak az ukrajnai háború a GDP csupán 3%-ba került, ami még annál is kevesebb, mint amennyit az USA a koreai háborúra költött.
Több fegyvert gyártanak
Oroszország felgyorsítja a fegyvergyártást, Dmitro Medvegyev pedig a közelmúltban bejelentette, hogy 2023-ig 1500 modern harckocsit állítanak elő. Egyes gyárak a nap 24 órájában dolgoznak, a gyártók bőkezűen vesznek fel hiteleket, a fém késztermékek gyártása a hivatalos statisztikai adatok szerint januárban és februárban 20%-kal haladta meg a múlt évi mutatókat.
Az orosz gazdaságban a várt hanyatlás nem következett be
Az orosz gazdaságban tavaly mindössze 2-3%-kal csökkent a reál-GDP. És ez sokkal kevesebb, mint a szakértők által jósolt 10-15%-os csökkenés.
Nincs értelme a szankcióknak?
Az Orosz Föderációval szemben alkalmazott szankciók széles köre ellenére az utóbbi továbbra is csaknem annyit importál, mint korábban. Megváltoztak a kereskedelmi partnerek, és a Nyugat helyett Oroszország kétszer annyit kereskedik Kínával, a szankciók megkerülésére hirtelen nőtt a harmadik országokból származó áruk importja – írta az RBK-Ukrajina. A szankciók azonban sokkal erősebben érintették az exportot, mivel márciusban az olajértékesítésből származó bevételek 43%-kal voltak kevesebbek, mint egy évvel ezelőtt.
Okszana Csopak
[type] => post
[excerpt] => Az elmúlt évben a világ az oroszok Ukrajna elleni háborújára fordított teljes összeg új rekordot ért el: 2,24 billió dollárt tett ki. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet tölt be a katonai kiadások terén, éppen Euró...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1682890620
[modified] => 1682873435
)
[title] => Mennyibe kerül Oroszország háborúja Ukrajnának?
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=37739&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37739
[uk] => 37652
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 37655
[image] => Array
(
[id] => 37655
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590.jpg
[original_lng] => 106971
[original_w] => 800
[original_h] => 545
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590-300x204.jpg
[width] => 300
[height] => 204
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590-768x523.jpg
[width] => 768
[height] => 523
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590.jpg
[width] => 800
[height] => 545
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590.jpg
[width] => 800
[height] => 545
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590.jpg
[width] => 800
[height] => 545
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590.jpg
[width] => 800
[height] => 545
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1682862635:5
[_thumbnail_id] => 37655
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3957
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] =>
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Az orosz-ukrán háború, illetve az erős dollár miatt 2022-ben brutálisan emelkedtek a globális élelmiszer-importra fordított kiadások, a FAO legfrissebb jelentése szerint pedig akár még ennél is több lehet a vége decemberre.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legfrissebb jelentésében arról tájékoztatott, hogy a globális élelmiszerimport-számla 2022-ben várhatóan az 1,9 billió dollárt (!) is meghaladhatja, mely 10 százalékos növekedést jelent a tavaly már rekordot döntött szinthez képest.
A pénteken közzétett, s az Al Jazeera által is szemlézett jelentésből derült ki, hogy a FAO által közölt friss számadat “minden idők legmagasabb értékét” jelzi a valuták értékének az amerikai dollárral szembeni leértékelődése, továbbá az orosz-ukrán háború miatt.
A jelentésben rámutattak, a globális élelmiszerimport számlaösszegének nagy részét a magas jövedelmű országok teszik ki, mely egyrészt a magasabb világpiaci áraknak tudható be, kiemelve, hogy az importált élelmiszer mennyisége várhatóan csak tovább fog emelkedni.
Figyelmeztettek, a következmények várhatóan jóval drámaibb mértékben fogják érinteni az alacsonyabb jövedelmű országokat, s bár számlájuk nagy eséllyel változatlan marad, a FAO előrejelzései szerint az általuk importált mennyiség 10 százalékkal fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy időről időre egyre kevésbé férnek majd hozzá az élelmiszerekhez.
Rámutattak, Afrikában már évek óta komoly problémát jelent az alultápláltság, becsléseik szerint pedig mintegy 4,8 milliárd dollárral kell többet költeniük élelmiszer-importra, annak ellenére, hogy a behozott élelmiszerek mennyisége csökkenni fog.
A helyzet súlyosságát az orosz-ukrán háború csak tovább mélyíti, hiszen Oroszország és Ukrajna együttesen a globális búzakereskedelem 30 százalékát, a napraforgóolaj exportjának pedig 78 százalékát adta. A háború azonban még mindig nem ért véget, a felek közötti béketárgyalások nagyon messzinek tűnnek, a gabona árának drágulása pedig nagy valószínűséggel nem is áll meg a háború lezárásáig.
A Radio Prague International értesülései szerint Csehország több mint 7,2 milliárd koronát költött május végéig az ukrán menekültek megsegítésére.
A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint Csehország állami, regionális és önkormányzati szinten összesen 7,2 milliárd koronát (1,49 hrivnya 1 korona) költött az ukrán menekültválság kezelésére a február 24-ei háború kitörésétől május végéig tartó időszakban.
A kormányzati hozzájárulás volt a legjelentősebb a járványkezelés során, ez 6,1 milliárd koronás összeget jelent, a teljes támogatás 55 százalékát fordították különböző szociális támogatásokra.
A minisztérium közleménye szerint a támogatási összeg nem teljesen pontos, mivel nem szerepelnek benne a májusi regionális és önkormányzati kiadások, amelyek valószínűleg további 10 millió koronával emelnék meg a válságkezelésre fordított összeget.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.