Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjMwO3M6OToidGF4X3F1ZXJ5IjthOjE6e2k6MDthOjM6e3M6ODoidGF4b25vbXkiO3M6ODoicG9zdF90YWciO3M6NToiZmllbGQiO3M6MjoiaWQiO3M6NToidGVybXMiO2E6MTp7aTowO2k6MjU5O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 38300
[content] =>
Az Amundi a feltörekvő piacokat előnyben részesíti a nyugati piacokkal szemben, így növeli az Indiába és Indonéziába, valamint a Kínába történő befektetéseket is. Bár a geopolitikai feszültségeket kockázatosnak tartja, az erőviszonyok alapján arra számít, hogy a nagyhatalmak elkerülik a háborút.
Európa legnagyobb vagyonkezelője, az Amundi az amerikai eszközök helyett Kínát preferálja, mivel a távol-keleti országban kedvezőbbek az inflációs és a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kilátások. Vincent Mortier, a 2,1 milliárd eurós vagyonnal rendelkező, párizsi székhelyű alapkezelő befektetési igazgatója úgy véli, hogy az amerikai piacokkal kapcsolatban túl optimisták a befektetők, míg Kínát túl kockázatosnak látják, amivel nem értenek egyet.
Nyugattól kelet felé mozdulunk el – mondta Mortier a Financial Timesnak adott interjújában, amihez hozzátette: jövőre az Egyesült Államok gazdasága nem fog bővülni, míg Kína, India és Indonézia egyenként 5-6 százalékkal fog gyorsulni. Bár a geopolitikai feszültségeket kockázatosnak tartja, az erőviszonyok alapján arra számít, hogy a két nagyhatalom elkerülné a háborút. Szerinte az Amundi az elmúlt egy évben fokozatosan mozdult el Kína és India felé, amit az idén tovább fokoznak.
Az alapkezelő optimizmusa Kínával kapcsolatban annak ellenére érvényesül, hogy a kínai részvénypiacok nehéz időszakot élnek át: a CSI 300 index 5,7 százalékot veszített januári csúcsához képest. A kínai gazdaság a vártnál jobban, 4,5 százalékkal nőtt éves szinten az első negyedévben, míg az ipari termelés a múlt hónapban 5,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest, viszont utóbbi elmaradt a 10,6 százalékos előrejelzésektől, ahogy a kiskereskedelmi forgalmi adatok is. Mortier azonban úgy vélte, hogy a túlzott várakozások miatt tűnnek az adatok rossznak.
A befektetési igazgató szerint az infláció mind az Egyesült Államokban, mind Európában 3-4 százalék körül fog stabilizálódni az elkövetkező években, de némi volatilitással, ami megnehezíti a Fed dolgát, mivel a monetáris politika hatása csak később jelentkezik. Ugyanakkor nem aggódik az amerikai csőd lehetősége miatt, az amerikai állampapírokat továbbra is biztonságosnak gondolja.
[type] => post
[excerpt] => Az Amundi a feltörekvő piacokat előnyben részesíti a nyugati piacokkal szemben, így növeli az Indiába és Indonéziába, valamint a Kínába történő befektetéseket is.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1684587660
[modified] => 1684578864
)
[title] => Kínát választja az Egyesült Államok helyett Európa legnagyobb vagyonkezelője
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=38300&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 38300
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 38301
[image] => Array
(
[id] => 38301
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/amundi-vagyonkezelo.jpg
[original_lng] => 80139
[original_w] => 1024
[original_h] => 683
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/amundi-vagyonkezelo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/amundi-vagyonkezelo-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/amundi-vagyonkezelo-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/amundi-vagyonkezelo.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/amundi-vagyonkezelo.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/amundi-vagyonkezelo.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/amundi-vagyonkezelo.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1684568065:12
[_thumbnail_id] => 38301
[_edit_last] => 12
[views_count] => 753
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1684591416
[_oembed_84dcd965a4a5d9d8d5ad982b6b5b85ec] => UAW members, your president stands with you. pic.twitter.com/nD9Bc0NGDi
— President Biden (@POTUS) September 26, 2023
[_oembed_time_84dcd965a4a5d9d8d5ad982b6b5b85ec] => 1696071368
[_oembed_278e68d32552c9e39b090bbe253a0c44] => More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Z pic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
— The New York Times (@nytimes) October 4, 2023
[_oembed_time_278e68d32552c9e39b090bbe253a0c44] => 1698212970
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1706286408
[_oembed_abf5ca0a933213e2487e5872609bd271] =>
[_oembed_time_abf5ca0a933213e2487e5872609bd271] => 1709917496
[_oembed_4906e90b5b08a9446f4be312e0dffd5c] =>
[_oembed_time_4906e90b5b08a9446f4be312e0dffd5c] => 1709917497
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 168110
[1] => 803
[2] => 259
[3] => 246
[4] => 168111
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Amundi
[1] => befektetés
[2] => Kína
[3] => USA
[4] => vagyonkezelő
)
)
[1] => Array
(
[id] => 38122
[content] =>
A geopolitikai feszültségek és a szankciók folyamatosan változtatják meg a dollár domináns környezetet, mivel egyre több ország kereskedik a kínai pénznemben. A zöldhasúnak továbbra is fontos szerepe lesz, de a jüan előretörése nemzetközi trendnek számít.
Peking igyekszik a jüan nemzetközi használatát előmozdítani, ezért fokozta az erőfeszítéseit, hogy növelje a pénznem vonzerejét alternatív fizetőeszközként a nemzetközi kereskedelemben és tartalékvalutaként az amerikai dollárral szemben. A távol-keleti óriás több megállapodást kötött kereskedelmi partnereivel, amelyek értelmében jüanban kereskednek, illetve más országok is a kínai pénznemet használják egymás között.
A folyamatot az ázsiai ország bankjai is igyekeznek előmozdítani. A kormány erőfeszítései és a orosz–ukrán háború kirobbanása miatt Kínában a jüan lett a legtöbbet használt pénznem a határokon átnyúló tranzakciók során: márciusban első alkalommal előzte meg a dollárt. Ehhez azonban hozzá kell tenni: a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) adatai szerint a világban a devizatranzakciók közel 90 százalékát még mindig a zöldhasúban bonyolítják le. Tavaly a globális külkereskedelem 7 százalékát számolták el jüanban – derül ki az SCMP elemzéséből.
A háború kirobbanása után Moszkvát gyakorlatilag kizárták a dollárrendszerből, ami segíti Peking erőfeszítéseit egy alternatív valutarendszer kiépítésében. A szankciók részeként a nyugati országok embargó alá vonták az orosz olajat, ársapkát vezetettek be a harmadik félnek szállított nyersolajra, kitiltották az orosz bankokat a SWIFT nemzetközi fizetési-üzenetküldő rendszerből, és befagyasztották a moszkvai jegybank külföldön található tartalékait. Az eurázsiai ország kereskedelme jelentősen bővült Kínával, így a kétoldalú forgalom tavaly rekordszintre ugrott, a tranzakciók nagy részét pedig jüanban és rubelben bonyolították le.
Például az állami tulajdonban lévő orosz gázipari óriásvállalat, a Gazprom szeptemberben közölte, hogy a kínai gázszállításaiért jüanban és rubelben fogadja el a vételárat dollár helyett. Az orosz bankok pedig megkezdték a jüanhitelezést is. Nem Moszkva az egyetlen: Argentína április végén jelentette be, hogy ezentúl a zöldhasú helyett jüanban fizet a kínai behozatalért. A kormány szerint áprilisban mintegy egymilliárd dollárnyi kínai importot fizettek jüanban, ezt követően pedig havonta mintegy 790 millió dollárnyit.
Banglades és Oroszország áprilisban megállapodott abban, hogy az országban épülő orosz atomerőművek költségeit jüanban számolják el. Pakisztán az olajért szintén a kínai pénznemben fizet Moszkvának. Brazília és Kína megegyezett, hogy brazil reálban és jüanban fognak kereskedni. Szaúd-Arábia szintén fontolgatja, hogy dollár helyett jüant fogad el az olajért, míg Thaiföld arról tárgyal Pekinggel, hogy a két ország közötti kereskedelemben a jüan-bát elszámolás használatára ösztönözzék a vállalkozásokat.
Ehhez kapcsolódik, hogy Peking 2015-ben indította el saját saját globális fizetési rendszerét CIPS (Cross-Border Interbank Payment System) néven, amelyet a SWIFT alternatívájának szánnak. A kínai Harbin Bank még abban az évben partnerségre lépett az orosz Sberbankkal egy pénzügyi együttműködési platform létrehozásában, valamint főszerep vállal a jüanüzletág és a CIPS fejlesztésében az orosz piacon. Az AgBank tavaly decemberben kampányt indított a CIPS bevezetésére Tádzsikisztánban.
A zöldhasú továbbra is a nemzetközi kereskedelem nagy részének elszámolására használt valuta marad, és várhatóan a jövőben is fontos szerepe lesz, de a geopolitikai feszültségek és a szankciók folyamatosan változtatják meg a dollár domináns környezetet, mivel egyre többen preferálják a jüant és más pénznemeket.
[type] => post
[excerpt] => A geopolitikai feszültségek és a szankciók folyamatosan változtatják meg a dollár domináns környezetet, mivel egyre több ország kereskedik a kínai pénznemben. A zöldhasúnak továbbra is fontos szerepe lesz, de a jüan előretörése nemzetközi trendnek...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1684085160
[modified] => 1684067443
)
[title] => Ezért támadja az USA Kínát: Nemzetközi trend lett a jüan előretörése
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=38122&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 38122
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 38123
[image] => Array
(
[id] => 38123
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/juan.jpg
[original_lng] => 159994
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/juan-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/juan-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/juan-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/juan-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/juan.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/juan.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/juan.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1684056644:12
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1684056536
[_thumbnail_id] => 38123
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2298
[translation_required_done] => 1
[_oembed_84dcd965a4a5d9d8d5ad982b6b5b85ec] => UAW members, your president stands with you. pic.twitter.com/nD9Bc0NGDi
— President Biden (@POTUS) September 26, 2023
[_oembed_time_84dcd965a4a5d9d8d5ad982b6b5b85ec] => 1696488233
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 25
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Videók
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 12399
[1] => 594
[2] => 259
[3] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => jüan
[1] => kereskedelem
[2] => Kína
[3] => USA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 37962
[content] =>
Kína áprilisban a hetedik egymást követő hónapban növelte az arany- és a devizatartalékát, ráadásul nagyobb mértékben, mint amire az elemzők számítottak.
Kína devizatartaléka 21 milliárd dollárral 3205 milliárd dollárra emelkedett áprilisban, a szakértők kisebb, 13 milliárd dolláros növekedésre számítottak. A távol-keleti ország az előző hónapban 66,76 millió finom uncia aranyat (1 uncia = 31,1035 gramm) birtokolt április végén, szemben a március végi 66,5 millió unciával. Peking aranytartaléka április végén 132,35 milliárd dollárt ért (március végén 131,65 milliárd dollárt).
Kína rendelkezik a világ a legnagyobb valutakészletével, áprilisban már a hetedik egymást követő hónapban nőtt a tartalék – írja a Reuters. A különböző fémek és Peking kapcsolata erősen felpörgött az elmúlt időszakban: nemrég az arany árának drasztikus emelkedése mögött tűnt fel az ázsiai ország, pontosabban annak állami szektora. Az arany ugyanis értékállóbb, könnyebben értékesíthető és politikai indokokkal nehezebben befolyásolható instrumentum, mint a dollár, amelyről mindez nem mondható el.
Kína az aranytartalékai bővítésével lényegében a dollár utáni világra készülhet.
A dollárról való leválási törekvéseket támasztja alá az is, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) egymás közti kereskedelmében egyre kevésbé használják elszámolásra a zöldhasút. A CBDC-k, azaz a digitális jegybankpénzek felhasználásával létrejövő Bridge-projekt részeként akár teljes mértékben ki tudnák váltani a fiatdevizákat (mint például a dollár, az euró, a forint vagy a rubel) alacsonyabb árak és magasabb sebesség mellett, így a közvetítő szerepét akár teljes mértékben el is veszthetné az amerikai fizetőeszköz a BRICS-közti kereskedelemben.
[type] => post
[excerpt] => Kína áprilisban a hetedik egymást követő hónapban növelte az arany- és a devizatartalékát, ráadásul nagyobb mértékben, mint amire az elemzők számítottak.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1683497100
[modified] => 1683469510
)
[title] => Tovább nőtt Kína arany- és devizatartaléka
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=37962&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37962
[uk] => 37998
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 37963
[image] => Array
(
[id] => 37963
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9.jpg
[original_lng] => 445988
[original_w] => 2000
[original_h] => 1334
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9-1536x1025.jpg
[width] => 1536
[height] => 1025
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9.jpg
[width] => 2000
[height] => 1334
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/661829e2fe224e1ea90d3dcff35febe9.jpg
[width] => 2000
[height] => 1334
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1683611738:3
[_thumbnail_id] => 37963
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1771
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1684939703
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1705663819
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 1570
[2] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => devizatartalék
[2] => Kína
)
)
[3] => Array
(
[id] => 37579
[content] =>
A South China Morning Post jelentése szerint Kína jelentősen megemelte a következő évtizedre vonatkozó gabona-önellátási előrejelzését, és ígéretet tett egy “diverzifikált élelmiszer-ellátási rendszer” kiépítésére. A bejelentés Kína számára jó hír, ám a külföldi gazdák számára már kevésbé.
Ez azonban egy éles figyelmeztetés az amerikai és a thaiföldi gazdáknak, akik jelenleg jelentős mennyiségű gabonát exportálnak Kínába.
Ha Kína ténylegesen megvalósítja nagyszabású tervét, az komoly hatással lehet az Egyesült Államok kukorica- és szójatermelőire, valamint a thaiföldi és vietnámi rizsexportőrökre.
Kína a hivatalos adatok szerint jelenleg 82 százalékban öntermelő, a friss jelentés szerint pedig egy évtizeden belül el akarják érni a 88,4 százalékos belföldi gabonatermelést.
Mindemellett az ország a gabonaimportot 122 millió tonnára tervezi csökkenteni a tavalyi 146,9 millió tonnáról. A jelentés kapcsán azonban felmerült egy érdekes kérdés is: a mezőgazdasági termékek, főként a kukorica és a szójabab nagy tételben történő felvásárlása a Peking által használt eszközök egyike a kétoldalú kapcsolatok megerősítésére vagy a tárgyalások során követelései érvényesítésére.
Ennek kapcsán pedig az a kérdés, hogy Kína milyen alternatív eszközöket kíván bevetni a jövőben a nemzetközi kapcsolatok javítására és céljai elérésére, amennyiben szinte minden gabonát belföldön fognak megtermelni.
[type] => post
[excerpt] => A South China Morning Post jelentése szerint Kína jelentősen megemelte a következő évtizedre vonatkozó gabona-önellátási előrejelzését, és ígéretet tett egy “diverzifikált élelmiszer-ellátási rendszer” kiépítésére. A bejelentés Kína számára jó hír...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1682513820
[modified] => 1682472908
)
[title] => Jelentősen megnövekedett Kína gabona-önellátási mutatója
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=37579&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37579
[uk] => 37631
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 37580
[image] => Array
(
[id] => 37580
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-rekord.jpg
[original_lng] => 81356
[original_w] => 750
[original_h] => 422
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-rekord-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-rekord-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-rekord.jpg
[width] => 750
[height] => 422
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-rekord.jpg
[width] => 750
[height] => 422
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-rekord.jpg
[width] => 750
[height] => 422
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-rekord.jpg
[width] => 750
[height] => 422
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-rekord.jpg
[width] => 750
[height] => 422
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1682583764:3
[_thumbnail_id] => 37580
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1070
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1685615607
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1710522075
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 28185
[1] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gabonatermés
[1] => Kína
)
)
[4] => Array
(
[id] => 36944
[content] =>
A világ legnagyobb devizatartaléka – amivel Kína büszkélkedhet – márciusban 3184 milliárd dollár volt, ami 51 milliárd dolláros növekedést jelent a februári 3133 milliárd dollárhoz képest – közölte az ázsiai ország jegybankja.
Szakértők szerényebb, 16 milliárd dolláros növekedést vártak márciusra.
A kínai devizatartalékok növekedésének hátterében részben az amerikai dollár gyengülése állt más vezető devizákkal szemben. A jüan 0,9 százalékkal drágult a dollárhoz képest márciusban, amikor a dollár 2,3 százalékkal gyengült a világ főbb valutáit tartalmazó kosárral szemben.
Ugyancsak a kínai jegybank ismertette, hogy az ország aranytartaléka 66,5 millió unciára nőtt márciusban a februári 65,92 millió unciáról. Az aranytartalék értéke eközben a februári 120,28 milliárd dollárról, 131,65 milliárd dollárra emelkedett márciusban.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A világ legnagyobb devizatartaléka – amivel Kína büszkélkedhet – márciusban 3184 milliárd dollár volt, ami 51 milliárd dolláros növekedést jelent a februári 3133 milliárd dollárhoz képest.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1681155720
[modified] => 1681143143
)
[title] => Jócskán nőtt Kína devizatartaléka
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36944&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36944
[uk] => 36965
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 22426
[image] => Array
(
[id] => 22426
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/kina-gazdasag-erosodes-grafikon.jpg
[original_lng] => 92051
[original_w] => 1392
[original_h] => 922
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/kina-gazdasag-erosodes-grafikon-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/kina-gazdasag-erosodes-grafikon-300x199.jpg
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/kina-gazdasag-erosodes-grafikon-768x509.jpg
[width] => 768
[height] => 509
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/kina-gazdasag-erosodes-grafikon-1024x678.jpg
[width] => 1024
[height] => 678
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/kina-gazdasag-erosodes-grafikon.jpg
[width] => 1392
[height] => 922
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/kina-gazdasag-erosodes-grafikon.jpg
[width] => 1392
[height] => 922
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/kina-gazdasag-erosodes-grafikon.jpg
[width] => 1392
[height] => 922
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1681212383:3
[_thumbnail_id] => 22426
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1165
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1686401058
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1708886225
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1570
[1] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => devizatartalék
[1] => Kína
)
)
[5] => Array
(
[id] => 36789
[content] =>
Kína külső adóssága 2450 milliárd dollár volt 2022 végén, egy év alatt 293,8 milliárd dollárral, 10,7 százalékkal csökkent az ország devizafelügyeletének (SAFE) adatai szerint.
A szeptember végi adathoz képest az adósságállomány 28,7 milliárd dollárral, 1,2 százalékkal mérséklődött a múlt év végére.
A közép- és hosszúlejáratú kötelezettségek aránya december végén a teljes adósság 45 százalékát tette ki, ami megegyezik a három hónappal korábbival.
A SAFE adatai szerint december végén a teljes külső adósság 45 százaléka állt fenn nemzeti valutában, a mutató 1 százalékponttal nőtt szeptemberhez képest.
Kína külső adóssága 2022 végén 2744 milliárd dollár, 2021 végén 2750 milliárd dollár, 2020 végén 2400 milliárd dollár, 2019 végén pedig 2057 milliárd dollár volt.
[type] => post
[excerpt] => Kína külső adóssága 2450 milliárd dollár volt 2022 végén, egy év alatt 293,8 milliárd dollárral, 10,7 százalékkal csökkent az ország devizafelügyeletének (SAFE) adatai szerint.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1680706980
[modified] => 1680690020
)
[title] => Jelentősen csökkent Kína külső adóssága tavaly
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36789&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36789
[uk] => 36805
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36790
[image] => Array
(
[id] => 36790
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook.jpg
[original_lng] => 40383
[original_w] => 600
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1680768913:2
[_thumbnail_id] => 36790
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1212
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1686464560
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1706259602
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 12976
[1] => 259
[2] => 156978
)
[tags_name] => Array
(
[0] => adósság
[1] => Kína
[2] => külső adósság
)
)
[6] => Array
(
[id] => 36662
[content] =>
Kína és Brazília történelmi megállapodást kötött arról, hogy saját valutájukban fognak egymással kereskedni, és elhagyják a közvetítőként használt amerikai dollárt.
Kölcsönös valutakereskedelemről szóló megállapodást írt alá Kína és Brazília, elhagyva az amerikai dollárt mint közvetítő eszközt. Ezen felül az élelmiszer- és ásványi anyagokkal kapcsolatos együttműködés kiterjesztését is tervezik – írja az AFP hírügynökség.
A megállapodás lehetővé teszi, hogy Kína, az USA legfőbb riválisa, valamint Brazília, Latin-Amerika legnagyobb gazdasága közvetlenül bonyolítsa le hatalmas kereskedelmi és pénzügyi tranzakcióit, és a dollár helyett jüant váltson reálra és fordítva.
„A várakozások szerint ez csökkenteni fogja a költségeket és elősegíti a még nagyobb kétoldalú kereskedelmet, továbbá megkönnyíti a befektetéseket” – áll a brazil kereskedelem- és befektetésösztönző ügynökség (ApexBrasil) közleményében.
A legfrissebb adatok szerint Kína továbbra is Brazília legnagyobb kereskedelmi partnere (2009-ben előzte meg az Egyesült Államokat), tavaly rekordösszegű, 150,5 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom bonyolódott le a két ország között. Kína egyben Brazília legnagyobb exportpiaca is, az összes kivitel több mint egyharmadát adja.
A megállapodást egy magas szintű kínai-brazil üzleti fórum után jelentették be Pekingben. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök eredetileg egy nagyszabású kínai látogatás részeként vett volna részt a fórumon, de vasárnap bizonytalan időre el kellett halasztania útját, miután tüdőgyulladással megbetegedett.
A tisztviselők szerint a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) és a brazil Banco BOCOM BBM fogja végrehajtani a tranzakciókat.
Kína korábban hasonló megállapodásokat kötött Oroszországgal, Pakisztánnal és számos más országgal.
[type] => post
[excerpt] => Kína és Brazília történelmi megállapodást kötött arról, hogy saját valutájukban fognak egymással kereskedni, és elhagyják a közvetítőként használt amerikai dollárt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1680274980
[modified] => 1680261540
)
[title] => Újabb csapás a dollárnak: Kína és Brazília megállapodtak a dollár elhagyásáról
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36662&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36662
[uk] => 36669
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36663
[image] => Array
(
[id] => 36663
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol.png
[original_lng] => 1416703
[original_w] => 1187
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol-300x126.png
[width] => 300
[height] => 126
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol-768x322.png
[width] => 768
[height] => 322
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol-1024x430.png
[width] => 1024
[height] => 430
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol.png
[width] => 1187
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol.png
[width] => 1187
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol.png
[width] => 1187
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1680268887:2
[_thumbnail_id] => 36663
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1565
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1686398268
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 17
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Sürgős
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3455
[1] => 12399
[2] => 259
[3] => 148
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Brazília
[1] => jüan
[2] => Kína
[3] => megállapodás
)
)
[7] => Array
(
[id] => 34373
[content] =>
Értékben tekintve több mint duplájára nőt 2022-ben az előző évhez képest Kína cseppfolyósított és vezetékes földgázimportja Oroszországból – számolt be a hirado.hu a kínai vámhivatal adataira hivatkozva.
Kína 3,98 milliárd dollár értékben importált vezetékes földgázt tavaly Oroszországból, 2,6-szor nagyobb összegben az előző évinél. A cseppfolyósított földgáz importja 2,4-szeresére emelkedett, 6,75 milliárd dollárra.
A kínai olajimport Oroszországból tavaly 44,0 százalékkal 58,38 milliárd dollárra emelkedett.
Az importvolumen olajból 8,3 százalékkal, cseppfolyós földgázból 44,0 százalékkal nőtt tavaly. A vezetékes földgáz importált mennyiségét a vámhivatal nem adta meg közleményében.
A beszerzési értéknek az importált mennyiségét meghaladó mértékű növekedése az energiaáraknak az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók miatt bekövetkezett emelkedésére vezethető vissza.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => Értékben tekintve több mint duplájára nőt 2022-ben az előző évhez képest Kína cseppfolyósított és vezetékes földgázimportja Oroszországból
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1674416100
[modified] => 1674320335
)
[title] => Kína oroszországi energiaimportja értékben tekintve több mint a duplájára nőtt 2022-ben
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=34373&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34373
[uk] => 34458
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 34374
[image] => Array
(
[id] => 34374
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz.jpg
[original_lng] => 676360
[original_w] => 2048
[original_h] => 1152
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1675182631:5
[_thumbnail_id] => 34374
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1697
[translation_required_done] => 1
[_oembed_ce719e7ff63988873541168b93cce26a] => Friend from Moscow sends this photo: @JagermeisterUSA is being sold in Russia after being imported via China. pic.twitter.com/MIwU6hlV45
— Julia Ioffe (@juliaioffe) March 8, 2023
[_oembed_time_ce719e7ff63988873541168b93cce26a] => 1679225801
[_oembed_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] => #SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
— NEXTA (@nexta_tv) April 24, 2023
[_oembed_time_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] => 1683215154
[_oembed_e28e1abdb23f84050c322a3b64abd9b2] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 7 May 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/RwUoR1noSV
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dpkV4CyZVP
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 7, 2023
[_oembed_time_e28e1abdb23f84050c322a3b64abd9b2] => 1684344223
[_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
— Pakrïta Clean- Latte- Woke- Leftist ??? (@PakritaPiou) May 19, 2023
[_oembed_time_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => 1685722113
[_oembed_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => #Lithuania's government plans to ban transfer of 65 product types via its territory to #Belarus and #Russia:https://t.co/zZoGOhiyL0
— Alex Kokcharov (@AlexKokcharov) June 16, 2023
[_oembed_time_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => 1687855505
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1690363667
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 25561
[1] => 1181
[2] => 259
[3] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => energiaszektor
[1] => import
[2] => Kína
[3] => Oroszország
)
)
[8] => Array
(
[id] => 32287
[content] =>
Június végén az Egyesült Államok betiltotta az Oroszországból származó arany importját, egy hónappal később az Európai Unió is hasonló döntést hozott. Ezek után közel kétszeresére nőtt az Oroszországból származó aranyérc és arany koncentrátum mennyisége a kínai aranyimporton belül.
Októberben az orosz vállalatok 2,16 tonna aranyat szállítottak Kínába 124,6 millió dollár értékben, ami 2016 óta a legnagyobb mennyiség. Ennek ellenére Oroszország továbbra is marginális szereplő a kínai aranypiacon, amelyet olyan országok dominálnak, mint Svájc, Kanada vagy Dél-Afrika – közölte a Kínai Népköztársaság Általános Vámigazgatása. Január és október között összesen 5,72 tonna orosz arany érkezett Kínába, ami 1,9-szer több az előző év azonos időszakához képest.
2021-ben a orosz vámhatóság adatai szerint Oroszország összesen 302,17 tonna aranyat exportált különböző országokba.
Június végén az Egyesült Államok betiltotta az Oroszországból származó arany importját. Egy hónappal később az Európai Unió is hasonló döntést hozott.
[type] => post
[excerpt] => Június végén az Egyesült Államok betiltotta az Oroszországból származó arany importját, egy hónappal később az Európai Unió is hasonló döntést hozott. Ezek után közel kétszeresére nőtt az Oroszországból származó aranyérc és arany koncentrátum menn...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1669671120
[modified] => 1669655441
)
[title] => Majdnem megduplázódott az orosz arany exportálása Kínába
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=32287&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32287
[uk] => 32311
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 11145
[image] => Array
(
[id] => 11145
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1.jpg
[original_lng] => 172961
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1669706725:8
[_thumbnail_id] => 11145
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1778
[translation_required_done] => 1
[_oembed_88327963e8d1cba034572232dc82744c] =>
[_oembed_time_88327963e8d1cba034572232dc82744c] => 1677578686
[_oembed_ce719e7ff63988873541168b93cce26a] => Friend from Moscow sends this photo: @JagermeisterUSA is being sold in Russia after being imported via China. pic.twitter.com/MIwU6hlV45
— Julia Ioffe (@juliaioffe) March 8, 2023
[_oembed_time_ce719e7ff63988873541168b93cce26a] => 1678985122
[_oembed_e28e1abdb23f84050c322a3b64abd9b2] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 7 May 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/RwUoR1noSV
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dpkV4CyZVP
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 7, 2023
[_oembed_time_e28e1abdb23f84050c322a3b64abd9b2] => 1684170928
[_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
— Pakrïta ??? (@PakritaPiou) May 19, 2023
[_oembed_time_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => 1686591853
[_oembed_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => #Lithuania's government plans to ban transfer of 65 product types via its territory to #Belarus and #Russia:https://t.co/zZoGOhiyL0
— Alex Kokcharov (@AlexKokcharov) June 16, 2023
[_oembed_time_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => 1687962463
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1688748264
[_oembed_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => Als langjähriger @wko_aw #Wirtschaftsdelegierter kann ich die Aussagen von HBM Alexander Schallenberg #BMEIA zu #Niger und #EU im #FAZ Interview nachvollziehen https://t.co/wAj5pHa3kZ
— Dr Rudolf Thaler (@RudolfThaler) September 2, 2023
[_oembed_time_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => 1695560023
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1171
[1] => 152
[2] => 259
[3] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => arany
[1] => export
[2] => Kína
[3] => Oroszország
)
)
[9] => Array
(
[id] => 32015
[content] =>
A történelem leghosszabb futamidejű gázszállítási szerződését kötötte meg Kína és Katar. A Qatar Energy állami tulajdonú vállalat 27 éven keresztül szállít földgázt Kínának.
A Qatar Energy állami tulajdonú vállalat 27 éven keresztül évente négymillió tonna cseppfolyósított földgázt (LNG) szállít Kínának – jelentette be hétfőn a vállalat. A Qatar Energy vezérigazgatójának tájékoztatása szerint a szerződés a leghosszabb futamidejű az LNG-iparág történetében.
Katar 2027-ig hatvan százalékkal kívánja növelni LNG-termelését. Ezt követően az ország évi 126 millió tonnát fog termelni.
A katari földgáz legnagyobb felvevőpiaca Kína, Japán és Dél-Korea. Az ukrajnai háború kezdete óta Németország és más európai országok is egyre nagyobb tételekben vásárolnak cseppfolyósított földgázt. Hosszú távú szállítási szerződéseket azonban nem áll szándékukban kötni, mivel átmeneti energiaforrásnak tekintik a cseppfolyósított földgázt.
(MTI/Index)
[type] => post
[excerpt] => A történelem leghosszabb futamidejű gázszállítási szerződését kötötte meg Kína és Katar. A Qatar Energy állami tulajdonú vállalat 27 éven keresztül szállít földgázt Kínának.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1669129380
[modified] => 1669110794
)
[title] => Rekordtávú gázszállítási szerződést kötött Kína és Katar
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=32015&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32015
[uk] => 32075
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 32016
[image] => Array
(
[id] => 32016
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763.jpg
[original_lng] => 168046
[original_w] => 1600
[original_h] => 798
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763-300x150.jpg
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763-768x383.jpg
[width] => 768
[height] => 383
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763-1024x511.jpg
[width] => 1024
[height] => 511
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763-1536x766.jpg
[width] => 1536
[height] => 766
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763.jpg
[width] => 1600
[height] => 798
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763.jpg
[width] => 1600
[height] => 798
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1669201499:3
[_thumbnail_id] => 32016
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1713
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1685695446
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1705678631
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 29560
[1] => 32949
[2] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gázszerződés
[1] => Katar
[2] => Kína
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 30
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 259
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 30
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 259
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
Kína (4 Oldal)
