Kína vasárnap 74,9 százalékig terjedő dömpingellenes vámot vetett ki az Egyesült Államokból, az Európai Unióból, Japánból és Tajvanról származó poliformaldehid-kopolimer (POM-kopolimer) műanyagok behozatalára – közölte a kínai kereskedelmi minisztérium, írja az MTI.
A minisztérium közleménye szerint januárban egy vizsgálat kimutatta, hogy a fenti régiókból származó behozatal során dömpingárakat alkalmaztak a szóban forgó anyagokra, ami jelentős kárt okozott a kínai iparnak – közölték. A dömpingellenes vámok mértéke 3,8 százalék és 74,9 százalék között lesz – tették hozzá.
A legmagasabb vámot az Egyesült Államokból származó behozatalra vetették ki, az európai szállítmányokra 34,5 százalékot szabtak ki.
A japán műanyagimportot 35,5 százalékkal sújtották, kivéve az Asahi Kasei Corp vállalatot, amelyre 24,5 százalékos vám érvényes. A Tajvanról származó behozatal nagy részére 32,6 százalékos vámot vetettek ki, míg a Formosa Plastics 4 százalékos, a Polyplastics Taiwan pedig 3,8 százalékos importvámmal szállít mostantól a szárazföldi Kínába.
A POM-kopolimerek részben helyettesíthetik a fémeket, például a rezet és a cinket, és számos helyen alkalmazzák, egyebek között autóalkatrészekben, elektronikai és orvosi berendezésekben – magyarázták a közleményben.
Az USA és Kína ideiglenesen csökkenti a kölcsönösen bevezetett vámokat, hogy csökkentse a kereskedelmi feszültségeket és időt adjon a nézeteltérések rendezésére, olvasható a Fehér Ház honlapján közzétett közös nyilatkozatban.
A két ország megállapodott abban, hogy május 14-től 90 napra csökkentik a kölcsönös vámokat. Az Egyesült Államok a legtöbb kínai importra kivetett vámot 145%-ról 30%-ra csökkenti. Kína pedig 125%-ról 10%-ra csökkenti az amerikai árukra kivetett vámokat.
A közlemény kimondja, hogy a felek mechanizmust hoznak létre a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló megbeszélések folytatására He Lifeng kínai alelnök, Scott Bessant amerikai pénzügyminiszter és Jamison Greer amerikai kereskedelmi képviselő vezetésével.
„Ezek a megbeszélések felváltva Kínában és az Egyesült Államokban, vagy a felek beleegyezésével egy harmadik országban is lefolytathatóak. Szükség esetén mindkét fél munkacsoportos konzultációkat tarthat az erre vonatkozó gazdasági és kereskedelmi kérdésekben” – áll a közleményben.
Az amerikai és a kínai kormány úgy döntött, hogy véget vet a vámháborúnak a két ország közt. A Genfben zajló tárgyalások eredményt hoztak, ideiglenes megállapodásra jutottak a felek.
Az Egyesült Államok és Kína megállapodtak abban, hogy csökkentik a vámokat, mivel véget akarnak vetni a kereskedelmi háborúnak. A két ország képviselői Genfben állapodtak meg, Scott Bessent sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 115 százalékkal csökkentik a vámokat az Egyesült Államok és Kína között.
A megállapodás értelmében az amerikai vámok 145 százalékról 30 százalékra, a kínaiak által kivetett vámérték pedig 125 százalékról 10 százalékra csökken május 14-től. A felek emellett állandó egyeztetési mechanizmust is létrehoznak a gazdasági kapcsolatok rendezésére.
A világ két legnagyobb gazdasága három hónapnyi időt biztosított a nézeteltérések rendezésére.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a most bejelentett csökkentések nem érintik azokat az ágazati vámokat, amelyeket az Egyesült Államok minden kereskedelmi partnerére kivetett, továbbá érvényben maradnak a Trump-adminisztráció idején Kínával szemben bevezetett vámok is.
Az amerikai pénzügyminiszter és az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója Svájcban kezdett tárgyalásokat magas rangú kínai tisztviselőkkel, hogy enyhítsék a világ két legnagyobb gazdasága közötti vitát. Scott Bessent pénzügyminiszter és Jamieson amerikai kereskedelmi képviselő Genfben kezdett megbeszéléseket a He Lifeng miniszterelnök-helyettes vezette kínai delegációval – jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség.
A város megnevezésén túl a találkozó pontos helyszínét nem hozták nyilvánosságra. Mindkét fél diplomatái megerősítették a tárgyalások kezdetét, de névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak.
Kevés az esély arra, hogy a megbeszélések a kereskedelmi háború enyhítése felé mozduljanak el.** Van azonban remény arra, hogy a két ország csökkenti az egymás termékeire alkalmazott hatalmas vámokat, ami megnyugtatná a világ pénzügyi piacait és a Csendes-óceán mindkét partján működő, az USA és Kína közötti kereskedelemtől függő vállalatokat.
A múlt hónapban Donald Trump amerikai elnök összesen 145 százalékra emelte a Kínára kivetett amerikai vámokat, Kína pedig 125 százalékos vámmal torolta meg az amerikai importot. Az ilyen magas vámok lényegében egymás termékeinek bojkottját jelentik, megzavarva a tavaly összesen több mint 660 milliárd dolláros kereskedelmet.
Trump még a tárgyalások megkezdése előtt, pénteken felvetette, hogy az USA csökkentheti a Kínára kivetett vámokat, legalábbis erre következtethetünk a Truth Social közösségi oldalán közzétett bejegyzésében, hogy „a 80 százalékos vám jól hangzik!″.
Sun Yun, a Stimson Központ Kína-programjának igazgatója megjegyezte, hogy ez lesz az első alkalom, hogy He és Bessent tárgyalnak, és kétli, hogy a genfi találkozó érdemi eredményeket fog hozni.
„A legjobb forgatókönyv az, hogy a két fél egyszerre állapodik meg a vámok csökkentéséről” – mondta, hozzátéve, hogy még egy kis mértékű csökkentés is pozitív jelzést küldene.
Mióta januárban visszatért a Fehér Házba, Trump agresszívan alkalmazza a vámokat, mint kedvenc gazdasági fegyverét. Például 10 százalékos adót vetett ki a világ szinte minden országából származó importra.
De a Kínával folytatott harc volt a legintenzívebb. A Kínára kivetett vámjai között szerepel egy 20 százalékos illeték, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon Pekingre, hogy tegyen többet például azért, hogy megfékezze a fentanil nevű drog Egyesült Államokba áramlását. A fennmaradó 125 százalék egy olyan vitához kapcsolódik, amely Trump első hivatali idejére nyúlik vissza, és átfedésben van az akkor Kínára kivetett vámokkal, ami azt jelenti, hogy az egyes kínai termékekre kivetett vámok összege meghaladhatja a 145 százalékot.
Trump első hivatali ideje alatt az USA azt állította, hogy Kína tisztességtelen taktikát alkalmaz, hogy előnyökhöz jusson az olyan fejlett technológiák terén, mint a kvantumtechnika és az önvezető autók. Peking egyik taktikája az volt, hogy tudásuk átadására kényszerített nyugati cégeket, cserébe bejuthattak a kínai piacra.
A kínai technológiapolitikáért folytatott harc most folytatódik.
A cég döntése jelentős irányváltást jelez az amerikai e-kereskedelmi piacon, miután az Egyesült Államok szigorúbb vámszabályokat vezetett be.
A Temu ezentúl kizárólag „helyi eladókon” keresztül bonyolítja az értékesítéseket, azaz az amerikai vásárlók megrendeléseit már az ország határain belülről teljesítik. A cég közleménye szerint a cél az, hogy helyi kereskedőket segítsenek ügyfélkörük bővítésében és vállalkozásuk növekedésében.
A változás hátterében a „de minimis” szabályozás szigorítása áll, amire hivatkozva a cégek vámok és importadók megfizetése nélkül tudtak szállítani kis értékű termékeket az USA-ba.
Ez a 800 dollárnál kisebb értékű importcsomagokra vonatkozó vámmentességi kiskapu, amelyet a Temu és a másik kínai óriás, a Shein is kiemelten kihasznált, most lényegében megszűnik. A Biden- és a Trump-kormányzat is többször bírálta már a mentességet, mert szerintük az hátrányosan érintette az amerikai gyártókat, és teret adott illegális termékek – például szintetikus opioidok – beáramlásának is.
A Temu lépésével párhuzamosan új vámokat is bevezettek: a 800 dollárnál olcsóbb csomagokra mostantól akár 120 százalékos adókulcs is vonatkozhat, a fix vámdíj pedig júniusban 200 dollárra emelkedhet – közölte a BBC.
A Temu már korábban figyelmeztetett arra, hogy a globális kereskedelmi szabályok változásai miatt áremelkedések várhatók.
A vásárlók ezt előbb az Egyesült Államokban, majd az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban is érzékelhetik, mivel ezek az országok és régiók szintén felülvizsgálják a kis értékű csomagokra vonatkozó vámmentességi szabályokat.
Az amerikai vámhatóság, a CBP adatai szerint az összes beérkező csomag több mint 90 százaléka esett eddig a de minimis szabályozás alá, az új rendszer viszont növeli a határőrök leterheltségét, és kérdéses, hogy valóban csökkenhet-e az illegális csempészet.
Az online vásárlás korszakát átalakító Temu és Shein így új fejezet elé néz az amerikai piacon.
Peking visszavonta az amerikai mikrochipekre és egyéb félvezetőkre kivetett, 125 százalékos viszontvámokat. A kínai döntés azonban számos más műszaki terméket is érint.
Visszavonta a kínai kormány az amerikai félvezetőkre kivetett 125 százalékos viszontvámokat – írja a CNN. Peking így próbálja meg enyhíteni a Washingtonnal folytatott kereskedelmi háborúnak a technológiai ipart érintő hatásai enyhíteni. Nem ez az első alkalom, hogy Peking a technológiai szektort támogatja. A hónap elején Kína megszüntette az amerikai cégek által tervezett, de az országon kívül gyártott chipekre vonatkozó vámokat, de tartozik az amerikai AI chipóriás, az Nvidia termékeit nagyrészt Tajvanon gyártja a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC).
„Kína a félvezetőkön kívül más ágazatokban is mentességet ad, beleértve a légi közlekedést is” – mondta Olivier Andries, a francia Safran motorgyártó vezérigazgatója.
„Tegnap este Kína úgy döntött, hogy mentesíti az adó alól a motorok, gondolák, futóművek vagy alkatrészek szállítását” – tette hozzá.
A CNN szerint a vámmentesség elsősorban a mikrochipekhez hasonló integrált áramkörökre vonatkozik. A félvezetők szinte minden elektronikus eszköz nélkülözhetetlen részét képezik. Nehéz előállítása miatt magas fejlesztési költségek és tudásszint szükségesek, ami azt jelenti, hogy a termelés nagy része egy maroknyi beszállító kezében összpontosul.
Április 12-én Kína 125 százalékos viszontvámokat vetett ki az Egyesült Államokból származó valamennyi árura, válaszul Donald Trump amerikai elnök azon lépésére, aki a kínai importárukra 145 százalékos vámot vetett ki. Előtte egy nappal, április 11-én azonban Trump mentesítette az elektronikai cikkek, például okostelefonok és számítógépek importját a vámok alól.
Ez a mentesség nagy hatással volt az olyan technológiai óriásokra, mint az Apple, amely iPhone-okat és más termékeket gyárt Kínában.
Az elmúlt napokban Trump enyhítette hangnemét, mondván, hogy a kínai árukra kivetett csillagászati vámok „jelentősen csökkennek”, és megígérte, hogy „nagyon kedves” lesz a tárgyalóasztalnál, amikor megpróbálja rávenni Hszi Csin-ping kínai vezetőt, hogy tegye meg az első lépést a kereskedelmi tárgyalások megkezdésére.
A kínai kormány óva intett más országokat attól, hogy csökkentsék a Kínával folytatott kereskedelmet annak érdekében, hogy halasztást kapjanak az amerikai vámok alól. Peking ígéretet tett arra, hogy megtorló intézkedéseket hoz azokkal az országokkal szemben, amelyek ilyen döntést hoznak.
A New York Times arról számol be, hogy a kínai kereskedelmi minisztérium kijelentette, azokra a külföldi sajtóértesülésekre reagál, amelyek szerint Donald Trump amerikai elnök kormánya tárgyalási taktikaként próbál nyomást gyakorolni más országokra a Kínával folytatott kereskedelmet illetően.
„Az engedmények nem hoznak békét, és a kompromisszum nem érdemel tiszteletet”, áll a minisztérium közleményében. „Az úgynevezett kivételekért való törekvések, miközben mások érdekeit sértik saját önző és rövidlátó haszonszerzésükkel olyan, mint egy tigrissel az ő bőréért tárgyalni. Végül csak veszteséghez vezet. Határozottan ellenzünk minden olyan alkut, amely sérti Kína érdekeit”.
Kína „határozottan ellenintézkedéseket fog tenni”, tették hozzá.
Peking azon dolgozik, hogy megerősítse kapcsolatait más országokkal, hogy egyértelművé tegye, hogy nem lesz elszigetelt, és hogy hiteles alternatívaként mutassa be magát a kiszámíthatatlan Amerika számára.
Kína számára nem csak a más országokkal fennálló közvetlen kereskedelmi kapcsolatai a tét, hanem az is, hogy milyen lehetséges útvonalon juthatnak el termékei az Egyesült Államokba. Az elmúlt években a kínai gyártók gyárakat építettek olyan országokban, mint például Vietnám és Mexikó, lehetővé téve számukra, hogy az Egyesült Államokban „Made in China” címke nélkül árusítsanak árukat. Ha ezek az országok korlátozzák a kereskedelmet Pekinggel, ezek az ellátások veszélybe kerülnek.
Már most vannak arra utaló jelek, hogy egyes országok Kínával kapcsolatos engedményeket ajánlhatnak Washingtonnak. A vietnami tisztviselők ígéretet tettek az átrakodás megszüntetésére, amely gyakorlat szerint az árukat alacsonyabb kereskedelmi korlátokkal rendelkező harmadik országokon keresztül szállítják.
Megjegyzendő, hogy más országok nem támogatták Peking felhívásait, hogy egyesüljenek az amerikai vámok ellen, bár attól tartanak, hogy ezzel megsértik Kínát.
Valószínűleg a vámháborúban bevezetett sarcok miatt meghiusult, vagy legalábbis jegelt beszerzésekről van szó. A vámháborús bizonytalanság miatt sok kínai légitársaság húzza az időt a beszerzéseivel, 125 százalékos vámtarifával aligha fognak az USA-ból vásárolni.
Egy Boeing 737 MAX 8 típusú utasszállító repülőgép, amelyet eredetileg egy kínai légitársaság számára gyártottak, hétfőn visszatért az Egyesült Államokba – írja a repüléskövető adatok alapján a Reuters. A gép a kínai Zhoushan városában található Boeing-átadási központból indult útnak, és az amerikai fennhatóság alá tartozó Guam szigetén szállt le hétfőn az AirNav Radar repüléskövető platform tanúsága szerint. Guam gyakori tranzitállomás az Egyesült Államok és Kína között közlekedő Boeing-gépek számára.
Nem ez volt az első eset: vasárnap egy másik 737 MAX, amely a kínai Xiamen Airlines színeiben repült, szintén visszatért az Egyesült Államokba, és Seattle-ben, a Boeing Field repülőtéren landolt.
A Xiamen Airlines szóvivője megerősítette, hogy két, a vállalat számára gyártott repülőgépet valóban visszaszállítottak az Egyesült Államokba, azonban az okokról nem nyilatkozott. Egyelőre nem tudni, hogy a döntés a kínai légitársaság, a Boeing, vagy valamely hatóság részéről született-e.
Elemzők szerint a háttérben az Egyesült Államok és Kína között eszkalálódó vámháború állhat. Donald Trump korábbi amerikai elnök ebben a hónapban 145 százalékra emelte a kínai importtermékekre kivetett alaptarifát. Peking válaszul 125 százalékos vámot vezetett be számos amerikai árucikkre – köztük repülőgépekre is. Mindez jelentős költségnövekedést okoz a kínai légitársaságok számára, különösen, mivel egy új 737 MAX repülőgép piaci ára mintegy 55 millió dollár.
A bizonytalan vámkörnyezet miatt több légitársaság is elhalaszthatja gépátvételeit, és piaci várakozások szerint egyes szállítások teljesen meghiúsulhatnak. Mindeközben a Malaysia Airlines jelezte, hogy tárgyalásokat folytat a Boeinggel olyan repülőgépek átvételéről, amelyek a kínai megrendelések visszavonása esetén elérhetővé válhatnak.
Kína kész együttműködni az Európai Unióval a globális ipari és ellátási láncok stabilitásának fenntartása érdekében a párbeszéd és a kommunikáció erősítése révén – közölte csütörtökön a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője.
Ho Jungcsien szóvivő a kereskedelmi minisztérium sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy Kína a kölcsönös nyitás kiterjesztése, a gyakorlati együttműködés elmélyítése és a szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszer közös védelme érdekében kész együttműködni az EU-val egy olyan stabil kereskedelmi kapcsolati rendszer fenntartásában, amelynek középpontjában a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) áll.
Hozzátette, hogy a globális ipari és ellátási láncok stabilitásának fenntartása érdekében a Kína–EU gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok függetlenségén és stabilitásán keresztül nagyobb biztonságot és pozitív energiát lehet vinni a világgazdaságba.
A szóvivő egyúttal megjegyezte, hogy az idén lesz a Kína és az EU közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója, és mindkét fél a gazdasági globalizáció és a kereskedelem liberalizációjának szószólója, valamint a WTO szerepének határozott védelmezője és támogatója.
Kína válaszul az amerikai vámemelésre 125 százalékra emelte az amerikai árucikkekre kivetet vámot – jelentette be pénteken a kínai államtanács vámügyi bizottsága.
A bizottság közleménye hozzáteszi, hogy ha a washingtoni kormány a jövőben is további vámokat vet ki az Egyesült Államokba exportált kínai árukra, Kína azt már figyelmen kívül fogja hagyni, mivel a vámok már olyan szintet értek el, hogy a Kínába exportált amerikai áruknak már nincs piaci elfogadottsága.
„A Kínára kirívóan magas vámok amerikai kivetése súlyosan sérti a nemzetközi és gazdasági kereskedelmi szabályokat, az alapvető gazdasági törvényeket és a józan észt, valamint teljesen egyoldalú megfélemlítés és kényszerítés” – áll a kínai pénzügyminisztérium közleményében.
Donald Trump amerikai elnök korábban bejelentette, hogy tovább emeli a Kínából származó importra kivetett vámokat 104 százalékról 125 százalékra. Ezt követően az amerikai kormány közölte, hogy az emelés nem tartalmazza a már bevezetett 20 százalékos vámokat, vagyis a Kínával szembeni különleges vámtétel 145 százalék.
Trump eközben átmenetileg, 90 napra felfüggesztett bizonyos pótdíjakat más országok esetében. Döntését azzal indokolta, hogy Kína „tiszteletlen” a globális piacokkal szemben. Az elmúlt napok amerikai vámbejelentéseire válaszul Peking korábban világossá tette, hogy kész „a végsőkig harcolni” a vámvitában, és „zsarolással” vádolta az Egyesült Államokat.
Kína ugyanakkor jobb kapcsolatokra törekszik más kereskedelmi partnerekkel. A Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel tartott találkozón Peking együttműködésre szólított fel az EU-val a globális kereskedelmi vitában. A most pénteki találkozón Hszi Csin-ping kijelentette, „egy kereskedelmi háborúnak nincsenek nyertesei, és ha a világ ellen fordulunk, az csak elszigetelődéshez vezet”.
Hozzátette: Több mint 70 éve Kína fejlődése az önállóságon és a kemény munkán alapul – soha nem mások adományain –, és nem fél a jogtalan elnyomástól.
Korábban Maros Sefcovic uniós kereskedelmi biztos telefonon tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszterrel a két fél közötti gazdasági párbeszéd fokozásáról.