2024. január–júniusban az állami költségvetés alapjának biztonságra és védelemre vonatkozó kiadásai 888,4 milliárd hrivnyát tettek ki (az állami költségvetés általános alapja kiadásainak teljes összegének 57,5%-a), számolt be a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata.
Júniusban 155,6 milliárd hrivnyát használtak fel az állami költségvetésből a biztonsági és védelmi szektorra.
A pénzeszközöket az alábbiakra költötték:
a katonai állomány, sorkatonák és tisztek, valamint rendőrök pénzügyi támogatása;
hadi/speciális felszerelések, fegyverek, lőszerek, védelmi termékek, egyéni védőfelszerelések (sisakok, védőmellények és egyéb speciális felszerelések), üzemanyag és kenőanyagok, élelmiszerek beszerzése;
egészségügyi ellátás;
az érintett testületek és alakulatok tevékenységének biztosításához szükséges egyéb költségek.
A minisztérium Ukrajna fegyveres erői támogatására szólított fel a rendszeres adóbefizetéssel és a katonai kötvényekbe való befektetéssel.
A kormány jóváhagyta a költségvetés módosításait a védelmi kiadások csaknem 500 milliárd UAH-val történő növelése érdekében, valamint az adóemelésről szóló törvényjavaslatot.
A Minisztertanács július 18-án jóváhagyta a 2024. évi állami költségvetés módosításáról, a kiadások 500 milliárd UAH-val való növeléséről, valamint az adótörvény 140 milliárd hrivnyával való módosításáról szóló törvényjavaslatokat – számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő, írta az LB.ua.
A Minisztertanács 140 milliárd UAH-val tervezi növelni a költségvetési bevételeket a katonai illeték mértékének emelésével.
Rokszolana Pidlasz, a parlament költségvetési bizottságának vezetője közölte, a képviselő testület hamarosan megvitatja Ukrajna 2024-es költségvetésének felülvizsgálatáról szóló kormánytörvény-tervezetet. Az állami költségvetés általános alapjának kiadásai 500,3 milliárd hrivnyával nőnek. Ugyanakkor javasolják 495,3 milliárd hrivnya védelmi igényekre való elkülönítését. Az összeget a hadsereg támogatására, valamint katonai és speciális felszerelések vásárlására fordítják.
A Nemzetközi Valutaalap csapata július 16-án kezdte meg munkáját Kijevben – közölte Vahram Sztepanjan, az intézmény állandó ukrajnai képviselője, számolt be a Ragyio Szvoboda.
„A Gavin Gray vezette IMF-szakértői csapat ma Kijevben találkozik az ukrán hatóságok képviselőivel és más partnerekkel. A megbeszélések középpontjában a kormány folyó év második félévére vonatkozó adó- és költségvetési tervei, valamint a középtávú kilátások állnak” – mondta.
Idén Ukrajna további 4,5 milliárd dollár költségvetési támogatást vár a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), 16 milliárd eurót az Európai Uniótól, 8 milliárd dollárt az Egyesült Államoktól – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Tegnap megbeszélést folytattunk az IMF képviselőivel. Idén már 880 millió dollárt kaptunk az alaptól, és 2024-re további 4,5 milliárd dolláros költségvetési támogatást várunk.” Emlékeztetett arra is, hogy a héten Ukrajna és az EU aláírta az uniós finanszírozásról szóló keretmegállapodást az Ukrajnának nyújtandó támogatás keretében. A program keretében erre az évre tervezett finanszírozás 16 milliárd euró.
Ukrajna idén csaknem 8 milliárd dollár költségvetési támogatást vár az Egyesült Államoktól. „De meg kell érteni, hogy partnereink pénzét csak nem katonai célokra tudjuk fordítani. Vagyis a védelmi kampányt a kormány az adófizetők pénzéből, valamint hadikötvényekből finanszírozza” – tette hozzá a miniszterelnök.
Az év eleje óta több mint 500 milliárd hrivnyát különített el a kormány az ország védelmére. „Ez idő alatt az adófizetők minden hrivnyáját, amely a költségvetésbe érkezik, kormányunk azonnal fegyverekre, drónokra, felszerelésekre, katonaságunk ellátására és a fizetésükre irányította” – tette hozzá Denisz Smihal.
Ukrajna állami költségvetésében 5 milliárd dollárnyi hiány keletkezett a fegyvervásárlásra, mert az elmúlt hat hónapban minimális volt a Nyugat segítsége – jelentette ki csütörtökön Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Hromadske rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko elmondta, hogy ez a kérdés „valószínűleg a legrelevánsabb most”. Úgy vélte az amerikai segélycsomag feloldása után elméletileg fedezve lesznek a szociális és humanitárius kiadások. „De gyakorlatilag van egy nagy fiskális problémánk, vagy mondjuk egy megoldatlan probléma a katonai jellegű kiadásokkal” – tette hozzá.
A pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy az elmúlt hat hónapban Ukrajna minimális segélyt kapott a katonai partnereitől, ami további terheket rótt a költségvetésre a katonai többletkiadások tekintetében. Most átfedés van, az év végi kiadások átkerülnek a szükséges fegyvervásárlásra, a lőszerek rendelésére és egyéb, most szükséges dolgokra – jegyezte meg. „Jelenleg úgy gondolom, hogy körülbelül 5 milliárd dollárról beszélhetünk. Dollárban azért operálok ezzel a számmal, mert könnyebben tudom megmagyarázni ezt a hiányt a partnereinknek. Ez jelenleg egy kialakult rés, és azon gondolkodunk, hogyan fogjuk fedezni a közeljövőben” – magyarázta.
Marcsenko szerint a kérdés elég aktuális, hiszen vannak bizonyos kötelezettségek partnereink felé, van a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programja. „De ezek a kiadások más eszköztárat igényelnek, mint például a partnerek forráskeresése. Vagyis ezeket a kiadásokat magunknak kell fedezni, és elég nagyok. Vagyis a kérdés továbbra is fennáll, de van tervünk” – mutatott rá.
A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a következő hetekben az IMF-misszió Ukrajnában lesz. „Sikeresen túl kell jutnunk a program negyedik felülvizsgálatán. Minden lépést megtettünk annak érdekében, hogy sikeres legyen. Ezután kommunikálunk partnereinkkel, hogy megtaláljuk a módját és a megoldásokat” – hangsúlyozta Szerhij Marcsenko.
Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzése szerint a következő hónapokban mérsékelten gyorsul a fogyasztói árak növekedése az előző évi nagyobb termései kimerülése és az üzleti munkaerőköltségek növekedése miatt, számolt be a jegybank sajtószolgálata.
„Áprilisban megállt az éves infláció csökkenése, a fundamentális inflációs nyomás pedig a vártnak megfelelően kismértékben nőtt. A Nemzeti Bank előrejelzése szerint a következő hónapokban mérsékelten gyorsul a fogyasztói árak növekedése az előző évi nagyobb termésének kimerülése és az idei meleg időjárás miatt, az üzleti munkaerőköltségek növekedése és az adminisztratív komponens növekedése miatt nő az infláció” – áll a közleményben.
A jegybanknál hangsúlyozták, hogy az inflációt ugyanakkor visszafogja a külső árnyomás mérséklése és a monetáris politikai intézkedések, beleértve a kontrollált devizapiaci helyzet fenntartását és a lakossági megtakarítások védelmét az inflációs leértékelődéstől. A monetáris politika idén és a következő években is az infláció mérsékelt szinten tartását és az 5%-os ± 1%-os céltartományba való visszaállítását tűzi ki célul.
Magyarország idén másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét egy kihívásokkal teli időszakban. Varga Mihály, a magyar Pénzügyminisztérium vezetője a PM közleménye szerint kiemelte, hogy a minisztérium szakértői felkészültek az elnökség egyik fontos feladatára, ami az uniós költségvetés 2025-ös elkészítése. A demográfiai és versenyképességi kihívások is fontos területei lesznek az elnökség munkájának.
A tárcavezető kiemelte: a magyar elnökség során válaszokat kell találni az Európai Unió versenyképességének növelésére. Mint mondta: az unió folyamatosan veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben, a folyamat a járvány és a háború alatt felgyorsult.
A magyar EU-elnökség ezért nagy hangsúlyt fordít majd az európai versenyképességre, hogy érdemben csökkenjen az unió és versenytársai közötti növekedési és innovációs szakadék.
Varga Mihály kijelentette: „kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a demográfiai problémáknak, amelyek alapjaiban határozhatják meg a kontinens jövőjét, a kedvezőtlen népesedési folyamatok megfordítása ma az egyik legnagyobb kihívás. A kormány ezért is elkötelezett a családok támogatásában: a magyar családtámogatási rendszer sikeres, az Európai Unión belül a magyar családtámogatási arány a legmagasabb a GDP-hez képest”.
Mint fogalmazott: a magyar álláspont szerint az uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia Európa biztonságáért, növelni kell a védelmi kiadásokat, erősíteni kell a határvédelmet. A folyamatban lévő háborús konfliktusok mellett a migrációs nyomás is fokozatosan növekszik, amelyet nem menedzselni, hanem megállítani kell, és ennek terheiben növelni szükséges az uniós szerepvállalást.
A felek egyeztettek a vámunió reformjáról is, a magyar elnökség alatt egy új uniós vámhatóság és vámadatközpont jöhet létre, amely az e-kereskedelem új kihívásaira adhat választ – ismertette a Pénzügyminisztérium közleménye.
Ukrajna kormánya 4 milliárd dollárt kényszerült fegyvervásárlásra fordítani a partnerek által ígért lőszerek és fegyverek hiánya miatt – jelentette ki csütörtökön Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter egy tanácskozáson, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko ma Washingtonban Volodimir Zelenszkij elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel együtt videokonferencia keretében részt vett a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ötödik miniszteri kerekasztalán. Ez az esemény kizárólag Ukrajnáról szól. A pénzügyminiszterek, valamint a vezető nemzetközi pénzügyi szervezetek vezetői gyűlnek össze rajta.
Az ukrán pénzügyminiszter szerint a partnerek támogatásukról biztosították Ukrajnát. Reményét fejezte ki, hogy ez konkrét tettekben ölt majd testet. A beszédében hangsúlyozta azt a nehéz helyzetet, amelybe Ukrajna az év elején az elégtelen finanszírozás és fegyverzet miatt került. Szerinte a kormány hatékony politikája hozzájárult a pénzügyi stabilitás fenntartásához. „4 milliárd dollár pontosan annyi pénz, amit a kormány fegyvervásárlásra költött olyan körülmények között, amikor a partnerek által ígért lövedékek és fegyverek nem érkeztek meg. Ennek pedig negatív következményei vannak a költségvetésre nézve” – rótta fel a partnereknek.
A tárcavezető rámutatott, hogy a segélynyújtás hiánya vagy késése kihat a harctéren kialakult helyzetre, és Ukrajna gazdasági potenciálját is csökkenti. Felszólította a partnereket, hogy gyorsítsák fel a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna javára történő felhasználási mechanizmusának kidolgozását. „A győzelemhez kritikusan kritikus mértékben közelítenünk kell a katonai erőforrásainkat az agresszor erőforrásaival” – hangsúlyozta Szerhij Marcsenko.
Az amerikai Kongresszus Szenátusa szombat hajnalban jóváhagyta azt a törvénycsomagot, amely a folyó, szeptember 30-áig tartó pénzügyi év végéig meghosszabbítja a szövetségi minisztériumok jelentős részének munkáját, elhárítva ezzel a leállás veszélyét.
A csaknem 1200 milliárd dolláros törvénycsomagot a Szenátus 74 tagja támogatta, 24-en ellenezték. Nem sokkal korábban a képviselőház 286:134 ellenében adott zöld jelzést a tervezettnek.
Joe Biden amerikai elnök azt ígérte, hogy még szombaton aláírja a dokumentumot, ami így törvényerőre emelkedik, lehetővé téve a kormányzati munka teljes körű finanszírozását a pénzügyi év végéig, októberig.
A számos kompromisszummal elfogadott törvényjavaslat egyebek között forrást biztosít a fegyveres erőknél szolgálók béremelésére és megszünteti az ENSZ palesztin menekültekkel foglalkozó ügynökségének amerikai finanszírozását.
A szenátusi jóváhagyásról mintegy két órával a végső határidő lejárta után született döntés, ami azt jelenti, hogy technikailag leállt a kormányzati intézmények egy részének finanszírozása. A Fehér Ház költségvetési hivatala ugyanakkor jelezte, hogy hivatalosan nem jelenti be a leállást, tekintettel arra, hogy küszöbön áll a szavazás és hogy az amerikai elnök még szombaton aláírja a törvényjavaslatot.
A kormány olyan törvénytervezetet készít elő, amely többletbevételt biztosít a költségvetésnek, mindenekelőtt hadiadó bevezetésével az egyéni vállalkozók számára – jelentette ki Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának az elnöke az ukrán televízió hétfő esti maratoni háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev elmondta: a Pénzügyminisztérium azon dolgozik, hogy 44 milliárd hrivnyával növelje az államháztartás bevételeit. Ezt az egyéni vállalkozók hadiadójának emelésével, bizonyos típusú ingatlan- és ékszerügyletek megadóztatásával kívánjuk elérni – tette hozzá.
A honatya szerint a szakbizottság javaslatcsomagot készített, amelynek révén 44 milliárd hrivnyát szeretnének beszedni. „A kormány ezt törvénytervezetként fogja előterjeszteni. Már márciusban várjuk ezt a dokumentumot” – mutatott rá Danilo Hetmancev.
A Pénzügyminisztérium annak érdekében, hogy többletbevételhez jusson a költségvetés, hadiadót kíván bevezetni a nonprofit szervezetek, az egyéni adófizetők és mások számára.
Korábban Denisz Smihal miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány a kiadások ellenőrzésének folytatása révén további forrásokat tervez az ország védelmi szükségleteire.
