Annalena Baerbock német külügyminiszter óva intett a közel-keleti helyzet további elmérgesedésétől az Izraelre vasárnapra virradóra mért iráni rakéta- és dróncsapások nyomán.
„Józan cselekvésre szólítom fel a régió döntéshozóit” – jelentette ki a zöldpárti politikus Berlinben. „Az eszkalációs spirált át kell törni. Közösen kell véget vetnünk az erőszaknak” – mondta. „Nők, férfiak és gyermekek milliói Izraelben, Iránban, és az egész térségben, akik tegnap éjjel félelmükben nem tudtak aludni, nem akarják ezt az eszkalációt” – figyelmeztetett.
Baerbock hangsúlyozta, hogy nyomon követik a helyzet alakulását a régióban, és szoros kapcsolatban állnak Németország különböző partnereivel. „Természetesen az a kérdés, hogy milyen következményei lesznek az iráni támadásnak” – mondta a német tárcavezető Izrael lehetséges válaszára utalva.
Baerbock egyben felszólította a teheráni vezetést, hogy hagyjon fel a további támadásokkal, így azokkal is, amelyeket térségbéli szövetségesein keresztül folytat. „A térség lángba borulásának kiszámíthatatlan következményei lennének” – szögezte le.
A német diplomácia vezetője mindemellett határozottan elítélte a vasárnapra virradóra Izrael ellen végrehajtott iráni drón- és rakétatámadást.
„Az iráni vezetés tudatosan a szakadék szélére vezette a Közel-Keletet” – tette hozzá Németország további támogatásáról biztosítva Izraelt.
Felhívta a figyelmet, hogy az iráni támadás nemzetközi elítélése, valamint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, illetve a térség államainak támogatása mutatja, hogy Teherán elszigetelődött agresszív viselkedésével, Izrael pedig képes megvédeni magát. Baerbock egyben felszólította a térségben tartózkodó német állampolgárokat, hogy vegyék komolyan a kiadott utazási figyelmeztetést.
A Nemzetközi Valutaalap európai osztályának igazgatója egy brüsszeli konferencián az eurózóna technikai recessziójának lehetőségéről szólva azt mondta, hogy várhatóan attól nem kell tartani.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztet, hogy a Hamász és Izrael háborúja felpörgeti az inflációt, miközben a központi bankok folytatják a küzdelmet annak leállításáért. Az IMF európai osztályának igazgatója, Alfred Kammer beszélt erről egy brüsszeli médiakonferencián, amelyen az Euronews a lehetséges gazdasági hatásokról – beleértve az európai olaj- és gázárakat is – kérdezte a szakembert.
November 7-én, a Brent kőolaj hordónkénti ára 3,05 százalékkal 82 dollárra, míg az amerikai nyersolaj hordónkénti ára 3,17 százalékkal 78 dollárra esett, messze elmaradva a 2022 februári és márciusi – az ukrajnai háború kezdete utáni – 100 dolláros szinttől.
Az olajárakra gyakorolt kezdeti hatás mostanra teljesen megfordult. A földgáz ára 10 százalékkal emelkedett. Árak szempontjából a konfliktus eddig korlátozott hatást gyakorolt az európai gazdaságokra, a további hatás pedig a közel-keleti konfliktus időtartamától és intenzitásától függ Alfred Kammer, az IMF európai osztályának igazgatója A brüsszeli találkozón Alfred Kammer az eurózóna technikai recessziójának lehetőségéről szólva úgy fogalmazott, hogy az IMF előrejelzése szerint nem kell ettől tartani.
Az IMF-igazgató beszélt arról is, hogy a gazdasági növekedést többek közt a geogazdasági széttagoltság és a magas energiaárak hátráltatják.
„Ezek erősítik az alacsony szintű termelékenység-növekedés, illetve a munkaerő elöregedése miatt korábban fellépő ellenhatást. A zöld és a digitális átállás további kihívásokat jelent” – mondta Kammer azzal kapcsolatban is, hogy az IMF szerdán közzétette az európai regionális gazdaságokra vonatkozó előrejelzését.
Regionális gazdasági kilátások Európában Az IMF jelentése szerint Európában az infláció várhatóan fokozatosan csökken. A fejlett európai gazdaságokon belül a szolgáltatásorientált gazdaságok gyorsabban talpra állnak, mint a viszonylag nagyobb feldolgozóipari ágazatokkal rendelkezők, amelyeknek szembe kell nézniük a külső kereslet visszaesésével, és jobban ki vannak téve a magas energiaáraknak is.
A feltörekvő európai piacgazdaságokban 2024-ben enyhe fellendülés várható, ennek mértéke azonban országonként eltérő lesz a termelés energiaintenzitásától, a szolgáltatási szektor orientációjától és – különösen a legkeletibb országok esetében – attól függően, hogy milyen mértékben szakadnak meg a kereskedelmi kapcsolatok Oroszországgal.
A jelentés 2023-ra mérsékelt költségvetési konszolidációt prognosztizál, ami 2024-ben élénkül.
„Bár a robusztus amerikai gazdaság fontos hátteret jelent a globális kereslet számára, a gyengébb kínai aktivitás, a további nyersanyagár-sokkok és a pénzügyi stabilitási kockázatok megvalósulása fontos lefelé mutató kockázatok a növekedésre nézve.”-részlet az IMF előrejelzéséből- Az IMF jelentése szerint a szigorúbb monetáris politika megemelte a hitelköltségeket és gyengítette a háztartások, valamint a vállalati ingatlanok mérlegét. Annak ellenére, hogy a bankok tőkepufferei egészségesek, kedvezőtlen forgatókönyv esetén feszültté válhatnak. A reáljövedelmek előre jelzett fellendülése és a „még mindig erős munkaerőpiacok” lassítani fogják a dezinfláció ütemét. A legtöbb ország várhatóan nem éri el az inflációs célokat 2025 előtt.
