Miután január 1-jén Horvátországban bevezették az eurót, az üzletekben és a szolgáltatásokban az emberek természetesen elkezdték keresgélni, mi drágult meg, hiszen ilyenkor tipikus a felfelé és nem lefelé kerekítés, ráadásul az elmúlt inflációs évben a vállalatok amúgy is rákaptak a drágítás ízére.
A horvát lapok is ezt firtatják a napokban, a Jutarnji List talált is jó pár példát.
Az év elején az üzemanyagok ára is emelkedett, de ez nem az euró bevezetése, hanem a fogyasztási adó megemelése miatt történt.
A kunát a jó előre bejelentett 7,5345-es árfolyamon váltották át az euró bevezetésekor, a kereskedők pedig új árcímkéket tettek ki, és bizony gyakran történt, hogy az átváltáskor maguk felé hajlott a kezük, akár alapvető élelmiszerek esetében is.
Hasonló történt korábban az euróövezeti csatlakozáskor Ausztriában, Olaszországban és Szlovéniában is – idézte a lap Ana Knezevicet, a horvát Fogyasztóvédelmi Egyesület elnökét, aki szerint sorban kapják a panaszokat.
Delighted to have coffee with @AndrejPlenkovic in Zagreb – and what a nice memory, paying with euros for the very first time!
I know that many Croatians will also remember when they held their first euro coins minted with the kuna.
Az átváltáskor leginkább a kávét drágították meg, olyan esetről is hallottak, amikor egy helyen két kunával drágult meg együltükben egy kávé.
Drágítottak a pékségek, és emelkedett a cigaretták ára is az euró bevezetésekor. Volt, hogy a félbarna kenyér árát egy euróra kerekítették fel, ami kunában mérve 0,53 drágítás. A cigarettáknál is érkezett hír 20 forint értékű áremelésről.
— Catherine | Traveling with Sweeney (@TravelingWithS) October 21, 2022
Negyedével drágult hajvágás és a többi
Olyan eseteket jelentettek még egyebek közt, amikor a hajvágásáért 60 kuna helyett 10 eurót (azaz 75,3 kunát) kértek, ami negyedével nagyobb ár, vagy a bureket 12 kuna helyett 2 euróért, azaz 15 kunáért adták. A pizza 15 kuna helyett 2,3 euróba (17,3 kunába), a kolbász 22 helyett 26,3 kunába, a fél kiló sajt 10 helyett 14,99 kunába került.
Drágult a taxizás, a bejelentések szerint az egyik társaságnál 5-10 százalékkal. Az 5 kunás tojást euróban számítva 5,3-re kerekítették fel, a gyerekeknek készülő 96 kunás tejből 104 kunás lett.
Filipovic fenyeget
Az igazság pillanata akkor jön el, amikor februárban közzéteszik a januári inflációs statisztikát. Novemberben 13,5 százalék volt az éves drágulás, a decemberi adat még nem ismert, mindenesetre az euróátváltásra hivatkozó áremelések várhatóan szépen rápakolnak az árakra. Nem véletlen, hogy Davor Filipovic gazdasági miniszter keményen rádörrent a kereskedelmi láncok képviselőire keddi találkozójukon.
Hónapról hónapra emelték az árakat. Most, amikor ez a helyzet az euróval, árat emelnek, és megpróbálják becsapni a polgárokat. Ez nem fog működni – idézte a Jutarnji a minisztert.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Horvátországban, amely 4 hónap múlva csatlakozik az eurózónához hétfőtől megduplázták az árcédulákat: helyi pénznemben kunában és euróban – számolt be a Jevropejszka pravda a Net.hr-re hivatkozva.
Az új szabályok értelmében a vállalatoknak és egyéb adófizetőknek kunában és euróban is meg kell jelölniük az ügyfelek számára az árucikkek és a szolgáltatások költségeit. Az erre vonatkozó információnak „jól láthatónak, könnyen olvashatónak, érthetőnek” kell lennie, és olyan módon kell feltüntetni, hogy az ügyfél könnyen megértse, miről van szó.
Ezenkívül az áruk és szolgáltatások értékesítésének helyein (például az üzletekben) a rögzített árfolyamot, 7,53450 kuna/eurót kell feltüntetni. Ugyanez a szabály nem csak az árcédulákra, hanem a médiában és az interneten megjelenő hirdetésekre, valamint a munkabér kifizetésére vonatkozó dokumentációra is vonatkozik.
Horvátország az euróra való áttéréséről szóló törvényét májusban fogadta el a parlament, és július közepén lépett hatályba. A jogszabály 2023. december 31-ig lesz érvényben, ekkor véget ér az euróra való áttérés átmeneti időszaka, és a kuna kivonása a forgalomból.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Kevesebb mint egy év múlva Zágráb száműzi eddigi fizetőeszközét, a kunát, s bevezeti a közös európai pénzt. Déli szomszédunk lesz az egyetlen ország az euróövezetben, amelynek egyáltalán nincs aranytartaléka.
Február elején nagy port kavart a leendő horvát euróérmék dizájnelemeinek a bemutatása. Ezúttal kivételesen nem az 50, 20, 10 centesek fejoldalát díszítő, horvátországi szerb származású tudós, Nikola Tesla kapcsán lángolt fel a vita, hanem az 1 eurós miatt. Erre a horvátok nemzeti állata, a nyest került, melynek nevét a jelenlegi horvát fizetőeszköz viseli: kuna. Az érme grafikájául kiválasztott pályaműről kiderült, hogy az bizony plágium: a készítő, Stjepan Pranjković egy az internetről letöltött nyestfotó alapján készítette. A kép pedig egy skót természetfotós, Iain Leach szellemi tulajdonát képezi. A kínos eset annak tudható be, hogy a horvátok igyekeztek a létező legkönnyebb, a szakmát megkerülő tervpályázatot kiírni annak érdekében, hogy minél többen jelentkezzenek és egyenlő esélyekkel induljanak. A plágiumügy nagy kellemetlenséget okozott a zágrábi kormánynak, az érmetervet ugyanis már az unió is elfogadta. Most meg kell ismételni a kiírást.
E botránnyal egyidejűleg, de jóval kisebb médiafigyelem mellett egy monetáris politikai vita is kibontakozott arról, hogy szüksége van-e aranytartalékra az államnak. Ugyanis ha a zágrábi jegybank nem vásárol e nemesfémből, Horvátország lesz az egyedüli állam az eurózónában, amelynek egyetlen uncia aranytartaléka sincs.
Ez egyes közgazdászok körében aggodalmat kelt, de a Horvát Nemzeti Bank (HNB) szerint nincs erre okuk.
A délszláv arany
Az egykori Jugoszláviának az állam formális szétesésének pillanatában, 1991 júniusában közel ötvenöt tonna aranytartaléka volt különböző európai pénzintézeteknél letétben. A délszláv háború után a nemzetközi jog szabályaival összhangban az állami vagyont arányosan szétosztották az utódállamok között. Így került a horvátokhoz a nemesfémtartalék 28,49 százaléka, azaz 15,5 tonna. De a frissen függetlenedett ország vezetői holt tőkeként tekintettek erre a készletre, s mivel a háború utáni újjáépítéshez pénzre volt szükség, a távoli páncélszekrényekben őrzött kincset eladták, így a borsos őrzési költségektől is megszabadultak.
Bő húsz éve, 2001 szeptemberében a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS) tárolt 13 tonnát értékesítették unciánként 277,78 dolláros áron, majd 2005 nyarán a francia jegybank, a Banque de France trezorjában őrzött két és fél tonnát adták el, unciánként 496 dollárért. Összehasonlításként: ma egy uncia arany ára 1800 dollár körül jár. A volt jugoszláv tagállamok közül a többiek megőrizték aranytartalékukat, sőt Szerbia még bővítette is a készleteit. A jelentősebb országok közül csak az óriási ásványkincsvagyonnal felvértezett Norvégiának nincsenek aranytömbjei.
Vízió az euró végéről
Az, hogy egy országnak egyáltalán ne legyen aranytartaléka, mostanában világszinten is eléggé ritkaságnak számít. Még a kisebb és szegény államok is igyekeznek a lehetőségeikhez mérten aranyat tartalékolni, mert biztonságot, fedezetet nyújt a válságos időkben, mint amilyen a mostani járványos időszak – érvelnek a tartalékpárti közgazdászok.
Egyesek azt is felvetik, hogy mi lesz, ha majd egyszer megszűnik az euró, és ismét saját fizetőeszközt kell kibocsátaniuk a horvátoknak. Mi lesz annak a fedezete?
Az ügyben megszólalt a jegybank elnöke, aki szerint van és lesz elegendő deviza, minden esetben. Az országnak jelenleg 28 milliárd dollárnyi a valutakészlete. Ennek jelentős része egyelőre euró, ám a következő néhány évben még több dollárral, valamint fonttal és japán jennel is kívánják diverzifikálni a tartalékot.
A zágrábi kormány 2019-ben kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba, és tavaly nyáron jelentette be, hogy 2023. január elsejétől vezeti be a közös európai fizetőeszközt. Ha minden a tervek szerint halad, az uniós valutára történő átállás első fázisa már ez év nyarán elkezdődik.
Az euró az idén ünnepli huszadik születésnapját. 2002. január elsején került forgalomba tizenkét országban, s azóta már a tagállamok többsége és néhány unión kívüli ország is hivatalos fizetőeszközként használja. Az utóbbiakhoz négy törpeállam (Andorra, San Marino, Monaco, Vatikán) tartozik, amelyek szerződést kötöttek az EU-val a közös valuta használatáról, de monetáris megállapodás nélkül használja az eurót Koszovó és Montenegró is.
Horvátországban immár nincs belpolitikai akadálya az eurózónához való csatlakozásnak, miután tavaly novemberben a nemzeti fizetőeszközt, a kunát megtartani akaró pár fős parlamenti tömörülésnek, a Horvát Szuverenistáknak és szövetségeseiknek nem sikerült összegyűjteniük a megfelelő mennyiségű aláírást az ügyben kiírandó népszavazáshoz, bár közel álltak hozzá. A választói névjegyzékben szereplő polgárok 10 százalékának a támogatását kellett volna megszerezniük, azaz csaknem 369 ezer szignót, de ebből mintegy 34 ezer hiányzott.
A lakosság szoktatása az euróhoz augusztusban kezdődik. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a boltok polcain a kunában feltüntetett árak mellett szerepelni fog az árucikkek euróra átszámított értéke is. Azt már most tudni lehet, hogy 7,53450 kuna ér majd 1 eurót.
Ezt az árfolyamot még 2020 nyarán állapították meg, amikor az állam belépett az európai árfolyam-mechanizmus második fázisába (ERM II.). Persze ez év végéig a pénztáraknál még csak kunával fizethetünk. Augusztustól kötelezően megjelenik az euróalapú elszámolás a dolgozók bérjegyzékén is, valamint a bankszámlákon. A nemzeti pénzben felvett hiteleket szintén a központilag meghatározott árfolyam szerint váltják át, az ügyfelek már augusztustól látni fogják az európai közös valutában törlesztendő részleteket.
Szeptemberben kapják meg a horvátországi pénzintézetek az első eurókészleteiket, a következő hónaptól pedig a posta és a horvát Pénzforgalmi Ügynökség (Financijska Agencija – Fina). Decembertől a kis- és nagykereskedelmi cégekhez érkeznek meg az euróbankjegyek és -érmék. A kiszállításra a Horvát Nemzeti Bank (HNB) egy új, bombabiztos páncélkocsit is vásárolt, ugyanis a szabályok értelmében nagy mennyiségű eurót csak a legmagasabb szintű biztonsági előírások betartása mellett lehet szállítani. A Volvo típusú jármű 12 millió kunába (csaknem 570 millió forint) került.
A horvát eurót 2023. január 1-től állítják forgalomba. Két hétig még kunával is lehet fizetni, utána július elsejéig minden postán, bankban és a Fina-kirendeltségen is díjtalanul beváltják. Később már csak a HNB-nél – igaz, ott erre még harminc évig lesz lehetőség. Jelenleg az országban több mint egymilliárd pénzérme és 500 millió bankjegy van forgalomban, melyek összértéke több mint 36 milliárd kuna (1700 milliárd forint). A jegybank szerint a pénzcsere költsége mintegy 880 millió kuna lesz.
Az euró bevezetésének a nagy vesztesei a pénzváltók lesznek – állítja Szőregi Gábor, a horvát pénzváltók egyesületének (UHM) az elnöke. A Večernji list újságnak azt mondta: tízezer munkahely kerül veszélybe, hiszen a jelenlegi mintegy háromezer váltóhely jelentős része lehúzhatja a rolót. A több pénzváltót üzemeltető Szőregivel nem mindegyik szaktársa ért egyet. Több, főleg a tengerparton tevékenykedő szakmabeli úgy véli: amíg az országba érkeznek turisták, addig az ő munkájuk biztosított lesz. Ez az ágazat az eurózóna tagállamaiban is jól működik.
