A Lehoczky Tivadar Kutatóintézet felmérést végzett arra vonatkozóan, hogy a kárpátaljai magyar falvak milyen hosszúságban, milyen minőségi fokozatú úthálózattal rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban előző cikkünkben dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke, megyei KMKSZ-képviselő kifejtette a fejlesztés indokoltságát és fontosságát. Természetesen ez a téma egy olyan problémakört tár fel, amit mindenki a bőrén, pontosabban a használatban lévő gépjármű kerekein tapasztal. A rossz út nem csak időveszteséget, többletköltséget eredményez, hanem átszövi a mindennapi komfortérzetünket, hat a gazdasági, kulturális életre és annak minőségére. „Ezért a magyar élet szempontjából kulcsfontosságú, hogy mindegyik magyar falu össze legyen kötve a legközelebbi szomszédos magyar településsel” – fejtette ki Orosz Ildikó a KMKSZ vízióját a kérdéskörben.
Mostani cikkünkben Barta Józsefet, a Kárpátaljai Megyei Tanács első helyettesét kérdeztük a KMKSZ terveiről, az állami forrásokról és akaratról, valamint az elért eredményekről.
– Hogyan foglalná össze a jelenlegi közlekedési helyzet legfontosabb kihívásait?
– Olyan helyzetbe kerültünk 2015-re, hogy a kárpátaljai magyarlakta településeink között járhatatlanná vált az úthálózat. Ezek felújítása járási vagy önkormányzati feladat is lenne, de az ukrán gazdasági helyzet miatt a belátható jövőben nem lesz erre anyagi forrásuk önerőből. Talán a magyarlakta települések úthálózata volt a legrosszabb állapotban, és van részben ma is. A beregszászi körzetben a szinte használhatatlan, javításra szoruló útvonalak hossza összesen 320,4 km.
– Ezzel kapcsolatban éltek javaslattal az elmúlt években a KMKSZ képviselői?
– 2016-tól kezdve a KMKSZ frakció tagjai megyei szinten mindent megtettek annak érdekében, hogy a tanács hatáskörében lévő költségvetés feletti összegekből minél többet adjanak az utakra.
– Miért pont ezekre a szakaszokra fókuszáltak?
– A KMKSZ frakció képviselőcsoportunk tervének alapgondolata szerint, valamint a saját elnökhelyettesi tapasztalataim alapján is azt tudom mondani, hogy csakis következetes, tervszerszerű munkával javíthatnánk ezen. Először azokat kell megjavítani, melyekre van engedély. 2016-ban azzal szembesültünk, hogy számos településen nincsenek tervdokumentációk az úthálózatok javítására. Ezeket a helyi vezetőknek, az adminisztrációknak kellene elkészíttetniük, így oda tudtunk pénzt kiharcolni, ahol ezt megtették. Kezdeményeztük – a helyi önkormányzatokon keresztül – a többi út tervezését is, és alkalmas időben beterjesztettük azt, majd erős lobbi mellett sikerült számos útra pénzösszegeket megszavaztatni. Az állami felhasználást hátráltatja a tendereljárás. Volt olyan eset – például mikor új kormányzót neveztek ki –, amikor a tendereket újraindították, de közben megemelkedtek az árak, így a megszavazottnál kevesebb útszakaszt lehetett megjavítani. Egy másik gond, ami hátráltatja a folyamatot, hogy nincs elég technika, sem alvállalkozó Kárpátalján. Jó lenne, ha a mi vidékünkön is alapítanának ilyen cégeket.
– Hogyan látja, mennyire reális cél az, hogy járható utak lesznek a közeljövőben Kárpátalja magyarlakta falvaiban? Mit sikerült ezen tervekből megvalósítani az eltelt ciklusban?
– A jelenlegi politikai-gazdasági helyzet, 2020 pandémiás krízise, az adminisztrációs reform és az ebből következő változások mind-mind nehezítik a jelentős beruházásigényű infrastrukturális fejlesztés megvalósulását. Azt látjuk, hogy a magyar kormány érti a felvetésünk jogosságát és hatását a helyi magyar közösség megmaradása érdekében, s gazdasági erejétől függően mindent megtesz azért, hogy ebben a kérdésben is támogatója legyen a kárpátaljai magyaroknak. A beregszászi elkerülőút kérdése viszont rávilágít a megoldás bonyolultságára, mivel a helyi vállalkozók és a megrendelőik érdekeltek abban, hogy rajtuk keresztül legyen a finanszírozás és a kivitelezés. Sajnos ez a megoldás hosszú évtizedeken keresztül nem hozott reális eredményeket.
Az állami költségvetésből kevés jutott eddig megyénknek, de a frakció erejének köszönhetően számos út renoválásához sikerült egyedül, vagy más frakcióval együttműködve a megyei költségvetésből pénzforrást biztosítani, ha nem is mindenütt teljeskörű javításra, de részleges korrekcióra, és helyenként, mint Csap–Dobrony, Tiszapéterfalva–Nagypalád, Nagykomját–Salánk–Tiszaújlak között teljeskörűen:
Ez a mi viszonyaink között nagyon jelentős összeg, amit a frakciónk az állami költségvetésből a magyarlakta területekre kilobbizott: az eltelt 5 évben 220 millió hrivnya.
Ami rajtunk múlt, azt igyekeztünk maximálisan kihasználni. Az útépítés és annak a felhasználása már a járásokon és a helyi önkormányzatokon is múlik: odafigyelnek-e a pénz útjára, elkészíttetik-e idejében a felhasználáshoz szükséges engedélyeket, dokumentációt, időben fel tudják-e használni az összeget, mert ha nem, akkor év végén visszakerülhet a kincstárhoz.
Ezért is fontos, hogy az októberi választások alkalmával ismét ütőképes magyar képviselet legyen a megyében, a járásokban és a kistérségek élén. A KMKSZ mindent megtesz, hogy mind politikai befolyása, mind érdekképviseletén keresztül az utak kérdésében is hathatós eredményt érjen el.
