Lengyelország megkapta az első nagyobb, 6,3 milliárd euró összegű uniós támogatást, amelyet korábban egy jogállami vita miatt zároltak, miközben az új koalíciós kormány elkezdte megoldani a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségének növelésével kapcsolatos vitákat.
Lengyelország megkapta az EU-s alapból az első 6,3 milliárd eurós összeget, amelyhez korábban a Brüsszellel folytatott jogállami vita miatt blokkolták a hozzáférést Lengyelország számára, számolt be a Polskie Radio és a Seznam Zprávy.
Lengyelország a 6,3 milliárd eurós összeget a Covid–19 világjárvány utáni gazdasági fellendülésre kapta az uniós alapjából. Az ország új koalíciós kormánya hozzálátott a Brüsszellel kialakult, a jogállamiság körüli vita megoldásához, ami miatt több milliárdos forráshoz nem fértek hozzá.
A források zárolása a lengyel igazságszolgáltatás politikusoktól való függetlenségének megerősítésével kapcsolatos több alapvető kritérium Lengyelország általi teljesítésével kapcsolatos vitával volt kapcsolatos. Az előző varsói nacionalista kormánnyal való sokéves vita után 2024 elején az Európai Bizottság „zöld utat” adott – Lengyelország jelenleg 25,3 milliárd euró támogatásra és 34,5 milliárd euró olcsó hitelre jogosult a rekonstrukciós alapból.
Lengyelország most kapta meg tagsága során a legnagyobb pénzügyi transzfert az EU-tól. Az uniós tagság előnyökkel jár, de az Unió nem csak pénz jelent, amelyről elődeink megfeledkeztek. Értékek kötnek össze bennünket: demokrácia, esélyegyenlőség, jogállamiság, polgári szabadságjogok – írta az X-en Katarzyna Pelchynska-Nalentsova fejlesztési alapok és regionális politika minisztere.
Már hetek óta zárva tartanak a két ország közötti határátkelőhelyek, a lengyel gazdák ugyanis az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentességének eltörlését követelik, amit a háború 2022-es kitörése után rendelt el az Európai Unió.
Számos helyi termelő sérelmezi, hogy az olcsó ukrán gabona elárasztotta a térség országait, így komoly versenyhátrányba kerültek a piacon.
Ezért döntöttek korábban Varsóban a határok lezárása mellett, most viszont átmenetileg megnyitották az Uhrinyiv–Dolhobicsuv átkelőt, ahol a tájékoztatás szerint százhúsz kamion érkezhet az országba. Az intézkedés hatálya április 2-ig tart.
Jan Grabiec, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője úgy vélekedett az ukrán partnerekkel folytatott tárgyalásokról, hogy egyelőre nehéz bármilyen áttörésben vagy konkrét megállapodásban bízni. „Még tart a párbeszéd, egyik fél sem teljesen elégedett, legalábbis egyelőre” – fogalmazott.
Mikola Szolszkij ukrán agrárminiszter azt írta a korábban Twitterként ismert X-en, hogy „nehéz, de nyílt megbeszélést” folytattak, a lehetséges megoldásról pedig később tesznek bejelentést.
Lengyelország leállítja az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek tranzitját, és a tervek szerint engedélyezik az ukrajnai mezőgazdasági exportot is.
Lengyelország és Ukrajna tárgyal a mezőgazdasági termékek engedélyeinek bevezetéséről szóló megállapodás megkötéséről, valamint az ukrán gabona lengyel területen keresztül történő tranzitjának április 1-jétől történő leállításáról. Ezt Lengyelország fejlesztési és technológiai minisztere nyilatkozta a Lublin rádióban-
„Nagy előrehaladást értünk el az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon az engedélyezési rendszerről, amelyet elődeink nem tudtak megvalósítani. Már a tárgyalások szakaszában vagyunk az ukrán féllel. Remélem, hogy ezek a tárgyalások a héten folytatódnak” – mondta Hetman.
Kiemelte azt is, hogy a lengyel kormány segítséget kíván nyújtani azoknak a gazdáknak, akiknek búzafeleslegük van.
Március 17-én a lengyel gazdák megkezdik a Németországgal közös határszakasz blokkolását. A tüntetés négy napig tart – számolt be a DW.
A tiltakozók bejelentették, hogy március 17-től a német határnál mindkét irányban lezárják az összes forgalmi sávot. Mint ismeretes, naponta mintegy 17 000 kamion használja a Berlint és Varsót összekötő határátkelőt.
Ezért a hatóságok jelentős forgalmi dugókra számítanak.
Korábban a gazdák már február végén is blokkolták a határforgalmat ezen az autópályán. Akkor a tiltakozás egy napig tartott, és gazdák ezrei vettek részt rajta.
Minden második Lengyelországban foglalkoztatott ukrán állampolgár (53%) 2 vagy 3 személyes szobában él.
Ezt bizonyítja az EWL Migrációs Platform, a RentLito és a Varsói Egyetem Kelet-Európai Tanulmányok Központja által készített első lengyelországi tanulmány a foglalkoztatott migránsok lakhatási helyzetéről Lengyelországban – írja az Ukrinform.
A válaszadók 20%-a mondta azt, hogy egyedül lakik egy szobában. Majdnem ugyanennyien – 19%-uk – négy emberrel osztoznak egy szobán.
A lengyelországi bevándorlók 4%-a 6 személyes szobákban él.
„2015–2020-ban az alkalmazottak szobái 6 személyesek, gyakran emeletes ággyal felszereltek voltak, a bérlők pedig leggyakrabban férfiak. A koronavírus világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agresszió után azonban a helyzet változni kezdett. Összehasonlításképpen 2023-ban a legnépszerűbbek a 2 és 3 ágyas szobák voltak, előnyt élveztek a „családi” szobák konyhasarokkal, a drágább változatban pedig külön fürdőszoba is volt” – magyarázta a tanulmány eredményeit Maria Dombrovska, a RentLito igazgatótanácsának vezetője.
Az életminőség és a szomszédok nagyon fontosak. A tisztaság a válaszadók 96%-a számára fontos pozitív tényező. Emellett a lakótársak (95%) befolyásolják a foglalkoztatott ukránok lakóhelyének általános megítélését.
„Az ukránok nagy jelentőséget tulajdonítanak a befogadó ország általános életkörülményeinek, a válaszadók többsége (87%) azt szeretné, ha ezek hasonlóak lennének az otthoni körülményekhez, beleértve a lakás elrendezését, méretét, sőt belső kialakítását is. Ha a házat a személyes ízléshez igazítjuk, beleértve a dekorációkat és a konyhai felszereléseket is, az segíthet az otthoni környezethez hasonló környezet kialakításában” – mondja Maria Dombrovska.
Március 5-én, kedden a lengyelországi Bydgoszczban megtartották a JATEC (NATO–Ukrajna Közös Elemző, Képzési és Oktatási Központ) – a Szövetség és Ukrajna közötti első közös intézmény szervezésével foglalkozó projektcsapat első ülését, számolt be Olha Sztefanisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettesének szolgálata.
Az első találkozó alkalmával Sztefanisina beszédet mondott a résztvevőknek, köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki csatlakozott ehhez az ambiciózus projekthez, valamint a lengyel félnek, amely úgy döntött, hogy a területén ad helyet ezen fontos kezdeményezésnek.
Olha Sztefanisina megjegyezte, hogy mivel a JATEC többéves programként a NATO Átfogó Segítségnyújtási Csomagjának fontos eleme, megfelelő erőforrás-támogatást kell biztosítani a Központ munkájához, hogy biztosítsák a kezdeményezés szerzői által kitűzött ambiciózus célok megvalósítását.
Gyakorlati szempontból Sztefanisina arra ösztönözte a projektcsapatot, hogy olyan aktuális kérdésekre összpontosítsanak, amelyek hozzájárulnak a hatékony megoldások megtalálásához a biztonság és a védelem területén, különösen a folyamatban lévő orosz agresszióval összefüggésben.
„Ukrajna profitálni fog minden olyan gyakorlati tudásból és tapasztalatból, amely segíthet megvédeni az embereket és biztosítani saját biztonságunkat, legyen szó a szárazföldről, a légtérben, a tengeren vagy a kibertérben. Az általunk elindított Központ pedig az állandó párbeszéd, a tudás- és szakértelem cseréjének, a közös megoldáskeresésnek lesz a platformja” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
A JATEC beindításáról az Ukrajna–NATO Tanács 2024. február 15-i védelmi miniszteri szintű ülésének eredményei alapján döntöttek.
A Központ feladatai a következők lesznek:
a védelem és biztonság területén szerzett tapasztalatok közös elemzése és általánosítása;
a kiképzési és katonai oktatási rendszer fejlesztése;
az interoperabilitás elősegítése;
az ukrán védelmi erők képességeinek fejlesztése.
A Központ munkája az ukrán fegyveres erők és a NATO-országok haderejének teljes interoperabilitásának megvalósítását célozza.
[type] => post [excerpt] => Március 5-én, kedden a lengyelországi Bydgoszczban megtartották a NATO–Ukrajna Közös Elemző, Képzési és Oktatási Központ (JATEC) – a Szövetség és Ukrajna közötti első közös intézmény szervezésével foglalkozó projektcsapat első ülését, számolt be O... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1709816880 [modified] => 1709794703 ) [title] => Lengyelországban megkezdődött az Ukrajna és a NATO első közös intézményének, a JATEC-nek a szervezése [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46689&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 46689 [uk] => 46675 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 46676 [image] => Array ( [id] => 46676 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-06t164012312.jpg [original_lng] => 24337 [original_w] => 676 [original_h] => 384 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-06t164012312-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-06t164012312-300x170.jpg [width] => 300 [height] => 170 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-06t164012312.jpg [width] => 676 [height] => 384 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-06t164012312.jpg [width] => 676 [height] => 384 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-06t164012312.jpg [width] => 676 [height] => 384 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-06t164012312.jpg [width] => 676 [height] => 384 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-06t164012312.jpg [width] => 676 [height] => 384 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1709787504:12 [_thumbnail_id] => 46676 [_edit_last] => 12 [views_count] => 569 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 227732 [1] => 1274 [2] => 227731 ) [tags_name] => Array ( [0] => közös intézmény [1] => Lengyelország [2] => NATO–Ukrajna Közös Elemző Képzési és Oktatási Központ (JATEC) ) ) [6] => Array ( [id] => 46560 [content] =>
Március 1-jén, pénteken Ukrajna ismét rendkívüli segítséget nyújtott a lengyel energiarendszernek. Jelenleg áramhiányt nem rögzítettek, számolt be az Energiaügyi Minisztérium sajtószolgálata Facebookon.
Lengyelország pénteken sürgősségi segélykérést nyújtott be. Ukrajna délelőtt 10:00 és 12:00, valamint 13:00 és 17:00 óra között összesen 1540 MWh nyújtott segítséget.
A minisztérium megjegyezte, hogy jelenleg nincs kapacitáshiány Ukrajnában, a hőerőművek 14 blokkja van tartalékban, amelyeket szükség esetén felhasználnak. Emellett Lengyelországba, Szlovákiába, Romániába, Moldovába és Magyarországra irányuló kereskedelmi exportot és importot terveznek.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy március 2-án, szombaton Harkiv, Csernyihiv megyékben és Odesszában több alállomást áramtalanítottak a harci cselekmények miatt.
Több ezer lengyel kamion szállít orosz mezőgazdasági termékeket Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba – írta pénteken megjelent oknyomozó riportjában Mihajlo Tkacs, az Ukrajinszka Pravda hírportál munkatársa, aki a héten a lengyel–fehérorosz határon járt.
Az újságírót és operatőrét munkájuk közben lengyel rendőrök vették őrizetbe és a lengyel titkosszolgálat is több órán át hallgatta ki őket. Közben elkobozták telefonjaikat és a kamerákból a memóriakártyákat, amelyekről a felvételek egy részét letörölték.
Egy férfi az ukrán hírportál forgatócsoportjának kérésére felhívott egy lengyel céget, és egy létező fehérorosz vállalat menedzsereként mutatkozott be. Felajánlotta, hogy fehérorosz okmányokkal szerez orosz repcedarát, amit elad a lengyel vállalatnak. A lengyel cég vezetője arra kérte, hogy e-mailben küldje el neki a szállítás feltételeit.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2023 szeptemberében a helyi gazdák tiltakozása után Lengyelország megtiltotta a repcedara Ukrajnából történő behozatalát, ezt követően azonban folyamatosan nőtt a Fehéroroszországból érkező repcedara mennyisége.
A hírportál újságírója felhívta a figyelmet arra, hogy mindössze három hónappal az ukrán termékek tilalmának bevezetése után a lengyelek csaknem 8 millió dollár értékben vásároltak repcedarát Fehéroroszországon keresztül.
A lengyel–fehérorosz határon lévő kukuryki ellenőrzőpont közelében az ukrán sajtóstáb több száz kamiont számolt meg, amelyek Fehéroroszország irányából szabadon léptek be Lengyelországba.
Mezőgazdasági cégek képviselőitől megtudták, hogy az orosz agrártermékek először Fehéroroszországba kerülnek, ahol erre specializálódott központokban újrarakodják őket lengyel rendszámú teherautókra, amelyek ezután Lengyelországba mennek a megrendelő nagyvállalatok címére. Az egyik ilyen fehérorosz központ a minszki BTLC állami vállalat egyik terminálja a fehérorosz főváros közelében.
A hírportál lengyel forrásokból és adatbázisokból származó információkra hivatkozva azt írta, hogy három olyan lengyelországi vállalatról szerzett tudomást, amelyek nagy mennyiségben vásárolnak oroszországi mezőgazdasági termékeket.
Ezek a Bromex, a Diaspolis és a Kampol Krzysztof Luzniak nevű vállatok. A hírportál egyúttal hozzáfűzte, hogy nincsenek kifejezetten a mezőgazdasági termékekre vonatkozó európai uniós szankciók, így a lengyel vállalatok nem szegnek szabályt.
Állítása szerint Európa számára Oroszország és Fehéroroszország potenciális veszélyt jelentenek, de továbbra is folytatják velük a mezőgazdasági termékek kereskedelmét. Az agrártermékek esetében a lengyel-orosz áruforgalom folyamatosan nő – jegyezte meg a hírportál.
Március 11-én tartják a lengyel–ukrán gazdasági együttműködési kormányközi bizottság ülését Lembergben. Jacek Piechota, a Lengyel–Ukrán Kereskedelmi Kamara elnöke elismerte, hogy a szervezet szorgalmazta a bizottság újraindítását.
Piechota korábban a kormány minisztere volt, az általa vezetett kamara jelenleg információcserét folytat a vállalkozókat kereső lengyel, valamint ukrán vállalatok számára – írja a The Warsaw Voice.
Az érintett lengyel cégek végig Ukrajnában működtek, és több mint egymilliárd eurót fektettek be, folytatva tevékenységüket a háború ellenére is. A kamara, akárcsak a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetsége, Ukrajnában és Lengyelországban is rendelkezik irodákkal.
A vállalkozó szervezetek szerint a jogi és gazdasági támogatás segítené a vállalkozásokat a működésükben. Ez kimerülhet a kormányközi csoport állandó munkájában, de akár egy speciális fejlesztési alap elindításában is, amely az állami Bank Gospodarstwa Krajowego (BGK) bankhoz kapcsolódik.
Marzena Drela, a lengyelországi Amerikai Kereskedelmi Kamara igazgatója rámutatott, hogy Ukrajna újjáépítésének lényeges eleme kell, hogy legyen a gazdasági átalakulás. Az Ukrajnában működő vállalatoknak szerinte a civil társadalom támogatásával, az alkalmazottak kompetenciájának fejlesztésével, valamint az üzleti tapasztalatok átadásával kellene támogatnia a helyreállítási folyamatokat.
Lengyelország megfontolja az orosz agrártermékek importtilalmának bevezetését – jelentette be Donald Tusk csütörtökön Varsóban, Evika Silina lett miniszterelnökkel tartott közös sajtókonferenciáján.
A lengyel kormányfő felidézte: a lett parlament múlt héten első európai uniós államként embargót vetett ki orosz mezőgazdasági termékekre.
„Sürgősen tanulmányozni fogjuk azt a döntést” – jelezte Donald Tusk, hozzátéve: nem zárja ki, hogy Lengyelország hasonló lépést tesz.
A lengyel kormányfő szerint az élelmiszer- és gabonatöbblet, valamint az egyenlőtlen piaci versenyhelyzet problémája nemcsak az Ukrajnából érkező behozatallal függ össze, hanem a piacot az Oroszországból és Fehéroroszországból beáramló termékek is destabilizálják.
Meg kell tenni minden lehetséges lépést, hogy az európai intézmények jobb és a tagállamok számára biztonságosabb”szabályozást fogadjanak el a keleti irányból érkező agrárimport esetében – húzta alá.
Evika Silina arról biztosította a lengyel kormányfőt, hogy amennyiben Lengyelország a keleti határon túlról származó mezőgazdasági termékek embargójával összefüggő lépéseket tesz, azt Lettország támogatni fogja.
A lengyel statisztikai hivatal (GUS) adatai szerint tavaly az előző évihez képest jelentősen, 72 milliárd zlotyról 11,3 milliárd zlotyra csökkent az Oroszországból származó lengyelországi behozatal teljes volumene. A csökkenés többek között az üzemanyagimport teljes leállításával függ össze. Valamelyest megnőtt viszont a növényi termékek behozatala, amely 459 millió zlotyról 486 millió zlotyra emelkedett.
Tusk nyilatkozatában Vlagyimir Putyin csütörtöki évértékelő beszédére is kitért. Úgy vélte: komolyan kell venni az orosz elnök szavait Oroszország fegyverkezéséről. Oroszország új fegyverkezési versenyt kényszerít rá a világra, ezért Európának „fel kell ébrednie”, és olyan döntést hoznia, amely ellensúlyozná az orosz katonai képességeket – szorgalmazta a lengyel kormányfő.
