Várhatóan mintegy 29 ezer ukrán gyerek kezdi meg az a tanévet szeptember 1-én lengyel iskolákban.
Lengyelország minisztertanács úgy döntött, hogy 500 millió zlotyt (csaknem 130 millió dollárt) különít el az ukrán gyerekek lengyel iskolákban való oktatására, számolt be az Ukrinform tudósítója július 17-én.
Lengyelországban az új tanévben az ukránok támogatásáról szóló speciális törvény idei módosításainak értelmében 20-60 ezer olyan ukrán gyerek jelenik meg az ország iskoláiban, akik korábban nem jártak lengyel oktatási intézményekbe.
Az Európai Szociális Fejlesztési Alap a 2021–2027-es időszakra elkülönített forrásait az iskolák és tanárok finanszírozására fordítják, hogy azok jobban felkészülhessenek az ukrán gyermekek fogadására.
A pénzösszeget közvetlenül az alábbiakra fordítják:
interkulturális asszisztensek alkalmazása az iskolákban, akik diagnosztizálják a tanulók alkalmazkodási problémáit és segítik őket azok megoldásában;
oktatási és módszertani anyagok tanárok számára a migrációs vagy menekülttapasztalattal rendelkező tanulókkal való munkáról;
mentális egészségügyi zavarok megelőzése, valamint pszichológiai és pedagógiai támogatás migrációs vagy menekült státuszi tapasztalattal rendelkező gyermekek és fiatalok számára.
Várhatóan mintegy 29 ezer új ukrán gyerek kerül majd lengyel iskolákba szeptember 1-től.
Lengyelország azon dolgozik, hogy a széndioxid-kibocsátás fizetése nélkül égethessen lengyel szenet, a megtermelt áramot pedig Európa pénzén Ukrajnába szállítsa – jelentette ki hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök Varsóban a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a lengyel kormányfő kifejtette: „Az energia kérdése döntő jelentőségű. Jelenleg Lengyelországban ezen dolgozunk, és szakértőink azt vizsgálják, hogyan tudnánk közvetlenül segíteni Ukrajna áramellátását a tél beállta előtt.” Min hangsúlyozta, Ukrajnában „nyilvánvaló okokból” minden energetikai létesítményt Oroszország támadásai fenyegetnek.
„Jelenleg azon dolgozunk, hogy a lengyel szenet – amiből jelenleg sok van – elégethessük, és ne fizessünk az elégetéséért, vagyis a kibocsátásért, és a lengyel erőművek által a lengyel szénből megtermelt villamos energiát szállíthassuk a meglévő energiahídon keresztül Ukrajnába Európa pénzén” – mutatott rá Tusk.
A lengyel miniszterelnök szerint „természetesen ez nem oldja meg az áramellátás problémáját, de legalább részben segíthet Ukrajnának túlélni a következő nehéz telet”. „És minden partnerünket ösztönözni fogjuk, hogy álljanak elő kreatív ötletekkel (az ukrán energiaipar támogatását illetően – a szerk.)” – húzta alá Donald Tusk.
A nemzetközi szállítási engedéllyel nem rendelkező kamionokat nem engedik be Lengyelország területére. A hírt július 1-jén közölte az Állami Vámszolgálat.
Elmondásuk szerint a korlátozást ma éjféltől vezették be, a többi határátkelőn a forgalom a megszokott módon működik.
Az infrastrukturális minisztérium jelentése szerint 2024-re csak 5500 engedélyt adtak ki a nemzetközi szállításra Ukrajnában.
Az ukrajnai menekültek 2022 óta 8 ezer kis- és közepes, ezenkívül 50 ezer egyéni vállalkozást regisztráltak be Lengyelországban – számolt be Dariusz Szymcikha a Lengyel–Ukrán Kereskedelmi Kamara első alelnöke.
A kijevi 3. újjáépítési fórumon Marek Bielski, a Lengyel Nemzeti Kereskedelmi Kamara igazgatótanácsának tagja arról beszélt, hogy az ukrán vállalkozásoknak nagy kilátásai vannak Lengyelországban. Példaként említette, hogy „a 2000-es évek elején Németországban alapított lengyel cégek 10-15 év alatt visszatértek a lengyel piacra, és európai tapasztalatok hordozójaként óriási hatással voltak Lengyelország átalakulására”.
Hennagyij Csizsikov, az Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megjegyezte, hogy Lengyelország az ukrán tőke és munkaerő eddigi legnagyobb áthelyezésének példája.
Az ukrán vállalkozók nagyon jól alkalmazkodnak az európai piachoz, és sikeresen hoznak létre vállalkozásokat nemcsak Lengyelországban, hanem Kelet-Európa más országaiban is – hangsúlyozta.
Az Eurostat adatai szerint idén április végén 953 930-an voltak Lengyelországban, akik a háború kitörése után hagyták el Ukrajnát és ideiglenes védelem státuszt kaptak. Ez az Európai Unióban az ezzel a státusszal rendelkezők 22,7 százalékát jelenti.
A Lengyelországban élő ukránok körében a polgárok 60%-a nem használta fel az Ukrajnában, az elmúlt évben megkeresett pénzt
A Gremi Personal nemzetközi munkaerő-közvetítő ügynökség elemző központja által az ukrán jegybank felkérésére végzett felmérés eredményei szerint 27%-nak volt megtakarított pénze, amit Lengyelországban költött el, 10%-uk a család pénzét költötte el, 3%-uk pedig online dolgoztak Ukrajnában. A felmérés ez év márciusa és májusa között készült, és 1315 ukrán vett részt benne, aki ügynökségen keresztül kapott munkát Lengyelországban.
Az elmúlt 12 hónapban az Ukrajnában megkeresett pénzt a megkérdezettek számának 40%-a használta fel. Közülük 53% nyilatkozott úgy, hogy a havi kiadásainak összege változott, 47%-uk nem változtatott a kiadásain.
„A kiadások összegét megváltoztatók 20%-a szerint ez a lengyelországi munkahely megjelenésével függ össze. 15%-uk elismerte, hogy elfogyott az Ukrajnában megkeresett pénze. 4% veszítette el online állását Ukrajnában, és 4% mondta azt, hogy a rokonok nem támogatják őket. A többség nem nevezte meg az okot – 57%” – áll a tanulmányban.
A felmérés során megkérdezték a válaszadókat a lengyelországi munkaviszonyuk idején fennálló helyzetükről is: 38%-uk már dolgozott az országban, 18%-uk átmenetileg munkanélküli volt, de munkát keresett, 9%-a diák vagy szakmunkástanuló, 3%-a online dolgozott, 2%-a háztartásbeli, 26%-a más státusszal rendelkezett.
Az ügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán állampolgárok 60 százaléka nem használja fel az Ukrajnában megkeresett pénzét. Ez valószínűleg azt jelzi, hogy már alkalmazkodtak a lengyelországi élethez, és a menekültvédelmi program meghosszabbítása okán még nem tervezik a hazatérést.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) küldöttsége Andrij Pisnij NBU-elnök vezetésével Varsóba utazott, ahol hétfőn megkezdi munkáját a Nemzetközi Valutaalap (IMF) missziója – közölte az rbc.ua hírportál az NBU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a tárgyalásokra ukrán delegáció utazott Varsóba. „A program negyedik felülvizsgálatának sikeres befejezésével Ukrajna újabb, ezőttal több mint 2,2 milliárd dolláros hitelrészletet kaphat, így a kapott támogatás teljes összege 7,6 milliárd dollárra nő” – áll a közleményben.
A múlt héten az IMF csapata Alfred Kammernek, az IMF európai osztálya vezetőjének irányításával Kijevben dolgozott. A megbeszélések középpontjában az ukrán gazdaságot fenyegető kockázatok és a kormány gazdaságpolitikai céljai álltak.
Ukrajna számít Lengyelország segítségére az energetika területén, a partnerek elsősorban generátorokat vagy moduláris kazánházakat adhatnak – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő közölte: „Találkoztunk a lengyel szenátus küldöttségével, amelyet Małgorzata Kidawa-Błońska marsall vezetett.” Hozzátette: a megbeszélésen szóba került a katonai támogatás, az európai és euroatlanti integráció, az agresszor elleni szankciók, az orosz vagyon elkobzása, valamint a határ menti infrastruktúra fejlesztése.
„Külön figyelmet fordítottunk az energiaszektor helyzetére. Számítunk Lengyelország segítségére a szükséges berendezések, elsősorban a generátorok, moduláris kazánok és gázturbinák szállításában. Decentralizálni kívánjuk az ukrán energiarendszert, hogy kevésbé legyen sebezhető az ellenség számára” – hangsúlyozta Smihal.
A miniszterelnök kiemelte, hogy Ukrajna nagyra értékeli azt a rendkívüli támogatást, amelyet államunknak Lengyelország és a lengyel nép nyújt. „Ezzel összefüggésben köszönetet mondok Lengyelországnak, hogy lőszert biztosított a légvédelmi védelemhez” – mondta el Denisz Smihal.
Lengyelország 300 millió eurós kölcsönt kapott az Európai Beruházási Banktól (EBB) az európai „vaskupola”, főként annak műholdelemének megépítésére – írja a kurier.plus
Az Európai Beruházási Bank vezetőjével folytatott megbeszélés után Donald Tusk bejelentette, hogy Lengyelország megállapodást írt alá egy lengyel–francia műholdas rendszer finanszírozásáról, amelyre 300 millió eurót szánnak. Ez azonban a teljes költségvetés apró töredéke.
Néhány napon belül több más európai miniszterelnökkel együtt bemutatjuk az Európa feletti vaskupola megépítésére vonatkozó projektet – jelentette be Donald Tusk miniszterelnök. Hozzátette: az elképzelés az, hogy „a páneurópai légvédelem gondolata” ne álom maradjon, hanem reális tervvé váljon.
A kormányfő szerint az erre vonatkozó európai kölcsön Európa és Lengyelország tágan értelmezett biztonsága és stabilitása érdekében áll. „Ki fogjuk használni ezeket az európai lehetőségeket, mert Európa biztonsága nagymértékben függ Lengyelország biztonságától”. Tusk úgy értékelte, a Lengyelország és Európa fölé tervezett vasdóm megépítésének terve egy lépéssel előbbre lépett.
Az ellenzék természetesen nem osztozott az örömben. A döntés ugyanis gyökeres változást jelent Lengyelország égboltjának védelmére vonatkozó stratégiájában, amely a korábbi kormány idején saját védelmi rendszer kiépítésén alapult, az Egyesült Államokkal együttműködve. A PiS politikusai, akik e programok társalkotói voltak, ma aggodalommal tekintenek Donald Tusk bejelentéseire. A Dziennik Gazeta Prawna Bartosz Kownacki volt nemzetvédelmi miniszterhelyettest kérdezte, aki szerint: „Természetesen lehetséges a három és a négy kupola is, de mindez költségvetési kérdés, hiszen egy középhatótávolságú rakétarendszer tényleges kiépítése Lengyelország számára mintegy 100 milliárd zloty költséget jelent. És ez csak erről a 8 ütegről szól, ami véleményem szerint még mindig túl kevés, legalább 16-nak kellene lennie. Egy lengyel számára jól hangzik, hogy 300 millió eurót kapunk, de ez csak Lengyelországban fél százaléka egy ilyen pajzs kiépítésének valós költségének”. Véleménye szerint az európai Vasdóm megépítéséről szóló ilyen döntés tisztán politikai megközelítésnek tűnik, különösen, hogy ezt Donald Tusk kormányának első 100 napja alatt kellett volna meghozni.
Boguslaw Pacek tábornok szerint ugyanakkor az ország biztonságát évek óta biztosító izraeli rendszer mintájára egy vasdóm létrehozásának ötlete nagyon is indokolt döntés. „Véleményem szerint több okból is szükség van egy közös vasdómra. Az első ok pénzügyi. Megpróbáltam kiszámolni, hogy mennyibe kerül egy rakéta, egy akkumulátor és egy felderítő rendszer, és mennyit kellene Lengyelországban vásárolni ahhoz, hogy a vasdóm mintájára biztonságot lehessen biztosítani. Hatalmas összegekről van szó, amelyeket sem Lengyelország, sem Németország, sem más országok nem tudnak előteremteni” – értékelte a tábornok.
A szárazföldi erők korábbi parancsnoka, Waldemar Skrzypczak tábornok szintén nem kételkedik abban, hogy indokolt a lengyel műholdas rendszerekbe és egy közös európai Vasdómba való beruházás megkezdése: „a műholdak egy olyan út kezdetét jelentik, amelyet helyesnek tartok. Kollektív védelemre van szükségünk, nem pedig arra, hogy egyedül cselekedjünk, és csak a saját igényeinket nézzük”.
A lengyel Miniszterek Tanácsa április 30-án fogadta el az ország területén zajló fegyveres konfliktus kapcsán Ukrajna állampolgárainak megsegítéséről szóló törvénytervezetet, amely számos kedvezmény további csökkentését írja elő. Lehetőség van az ukránok lengyelországi tartózkodási státuszának megváltoztatására is: a jelenlegi ideiglenes védelemről legfeljebb három évig tartó ideiglenes tartózkodásra. A hírt az Ukrinform közölte.
A törvénytervezet előírja az ukrán háborús menekültnek nyújtott 300 zloty összegű egyszeri lengyelországi szociális segély törlését, valamint az Ukrajnából érkező háborús menekülteknek a szállásért kifizetett kompenzáció törlését.
Gyermekenként 800 zloty összegű szociális segélyt kapnak azok a családok, akiknek gyermekei lengyel iskolába járnak, és ezt hivatalosan is megerősítik.
A törvénytervezet másik fontos újítása az ukránok lengyelországi tartózkodási státuszának megváltoztatásának lehetősége: a jelenlegi átmeneti védelemről legfeljebb három évig tartó ideiglenes tartózkodásra.
Lengyelország megkapta az első nagyobb, 6,3 milliárd euró összegű uniós támogatást, amelyet korábban egy jogállami vita miatt zároltak, miközben az új koalíciós kormány elkezdte megoldani a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségének növelésével kapcsolatos vitákat.
Lengyelország megkapta az EU-s alapból az első 6,3 milliárd eurós összeget, amelyhez korábban a Brüsszellel folytatott jogállami vita miatt blokkolták a hozzáférést Lengyelország számára, számolt be a Polskie Radio és a Seznam Zprávy.
Lengyelország a 6,3 milliárd eurós összeget a Covid–19 világjárvány utáni gazdasági fellendülésre kapta az uniós alapjából. Az ország új koalíciós kormánya hozzálátott a Brüsszellel kialakult, a jogállamiság körüli vita megoldásához, ami miatt több milliárdos forráshoz nem fértek hozzá.
A források zárolása a lengyel igazságszolgáltatás politikusoktól való függetlenségének megerősítésével kapcsolatos több alapvető kritérium Lengyelország általi teljesítésével kapcsolatos vitával volt kapcsolatos. Az előző varsói nacionalista kormánnyal való sokéves vita után 2024 elején az Európai Bizottság „zöld utat” adott – Lengyelország jelenleg 25,3 milliárd euró támogatásra és 34,5 milliárd euró olcsó hitelre jogosult a rekonstrukciós alapból.
Lengyelország most kapta meg tagsága során a legnagyobb pénzügyi transzfert az EU-tól. Az uniós tagság előnyökkel jár, de az Unió nem csak pénz jelent, amelyről elődeink megfeledkeztek. Értékek kötnek össze bennünket: demokrácia, esélyegyenlőség, jogállamiság, polgári szabadságjogok – írta az X-en Katarzyna Pelchynska-Nalentsova fejlesztési alapok és regionális politika minisztere.
