Tízezer tonna gabona Afrikába szállítását finanszírozza Magyarország mintegy 3,5 millió dollár értékben Ukrajnából a globális élelmezési válság megoldását célzó erőfeszítések keretében – jelentette be Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, miután kongói kollégáját fogadta Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Christophe Lutundula Apala Pen’Apalával közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy bár a két ország között jelentős a földrajzi távolság, a globális biztonsági fenyegetések mindkét felet érintik, mint például az ukrajnai háború negatív hatásai, így az élelmezési krízis is, amely leginkább Afrikát sújtja. Hozzátette: „hazánk a globális felelősségvállalás keretében tízezer tonna gabona Afrikába szállítását finanszírozza Ukrajnából, mintegy 3,5 millió dollár értékben.”
„Mind a két ország abban érdekelt, hogy minél előbb béke legyen, és hogy a világot rabul ejtő fegyveres konfliktusok minél előbb befejeződjenek, ezért sürgetjük az ehhez szükséges párbeszéd, tűzszünet és béketárgyalások létrejöttét” – szögezte le Szijjártó Péter.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
A Tisza ETT, melynek tagja a Kárpátaljai Megyei Tanács is, 915 millió forintot kapott Magyarország Kormányától a hulladékválogató üzem építésére a beregszászi járási Jánosiban.
A hírt Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke közölte.
„A megállapodás értelmében minden forrásunk megvan. Láthatják, Magyarország az ukrajnai háború és az európai gazdasági válság ellenére megtartotta ígéretét. Tekintettel arra, hogy a közelmúltban számos európai pályázati program finanszírozása megszűnt, ez nagy siker számunkra. Már ebben a hónapban két kibővített megbeszélést készítünk elő az tervekről a megyei katonai adminisztráció és minden érintett szervezet részvételével. Feladatunk a projekt megvalósítása 2023 végéig, az üzem felépítése és üzembe helyezése. Ez lesz az első kárpátaljai hulladékfeldolgozó üzem, amely 200 ezer lakos problémáját oldja meg. Ha minden sikerül, akkor más kistérségekbe is terjeszkedhetünk, és így végre megoldhatjuk a hulladékkal kapcsolatos fájó problémánkat” – mondta el.
Megjelent a kormányhatározat a szerda esti közlönyben, miszerint a magyar kormány készen áll részt vállalni az Európai Uniós közös, 18 milliárd eurós értékű, Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásában, de lehet, hogy egyedi módon teszi ezt meg Magyarország.
A rövid a „Kormány 1562/2022. (XI. 23.) Korm. határozata Ukrajna pénzügyi támogatása érdekében szükséges kormányzati intézkedésekről” címet viselő kormánydöntés 3 pontból áll.
A kormány ebben kimondja, hogy „továbbra is elkötelezett abban, hogy részt vegyen Ukrajna háború miatt szükségessé váló pénzügyi támogatásában”.
De az igazán fontos és új elem, hogy a határozat értelmében „a kormány felhívja a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon az Európai Unió által Ukrajnának nyújtandó, 18 milliárd eurós hitelből hazánkra eső 187 millió euró biztosításáról.”
A feladat felelőse Varga Mihály pénzügyminiszter, és a határidőket a felmerülés ütemében kell teljesíteni.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig azonnali határidővel megkapta azt a feladatot, hogy Magyarország nevében kezdjen tárgyalásokat Ukrajnával az előző pont szerinti pénzügyi támogatáshoz szükséges megállapodás kidolgozása érdekében.
[type] => post
[excerpt] => Megjelent a kormányhatározat a szerda esti közlönyben, miszerint a magyar kormány készen áll részt vállalni az Európai Uniós közös, 18 milliárd eurós értékű, Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásában, de lehet, hogy egyedi módon teszi ezt meg Magyar...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1669284000
[modified] => 1669292227
)
[title] => Támogatja a magyar kormány Ukrajnát
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=32109&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32109
[uk] => 32152
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 32110
[image] => Array
(
[id] => 32110
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/orban-kormany-kormanyules-568622.jpg
[original_lng] => 163035
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/orban-kormany-kormanyules-568622-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/orban-kormany-kormanyules-568622-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/orban-kormany-kormanyules-568622-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/orban-kormany-kormanyules-568622-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/orban-kormany-kormanyules-568622.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/orban-kormany-kormanyules-568622.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/orban-kormany-kormanyules-568622.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1669366806:2
[_thumbnail_id] => 32110
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2682
[translation_required_done] => 1
[_oembed_ccee2a31aa60bf8fd753bfcb4c84fdcc] =>
During my phone call with @ZelenskyyUa today, I expressed EU solidarity with Ukraine in the face of Russia’s criminal attacks on civilian infrastructure.@EU_Commission is stepping up support, including with partners, to support the restoration of power and heat in Ukraine.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Nyolc hónap alatt közel 118 ezer vámáru-nyilatkozatot dolgoztak fel a kárpátaljai vámhivatalban. A legtöbb, csaknem 74 ezer deklaráció import-, több mint 38 ezer export-, 5 ezer pedig tranzitszállításra vonatkozó kérelem volt.
A január elejétől augusztus végéig tartó időszakban a behozatal összértéke több mint 48 milliárd hrivnya volt, ami 48 százalékkal felülmúlja a tavalyi év mutatóit. Csehország csaknem 17 milliárd hrivnyának megfelelő értéket importált, Magyarország 14,4 milliárd, Németország 5,1 milliárd, Szlovákia 4,4 milliárd hrivnya értékű behozatalt bonyolított le. Az export teljes értéke mintegy 19,5 milliárd hrivnyát tesz ki, ez 64,8 százalékkal magasabb az előző évinél.
Ukrajna fő exportcikkei továbbra is a gabona (5,7 milliárd hrivnya), az olajos magvak és gyümölcsök (3,8 milliárd hrivnya), a fatermékek és a faszén (3,6 milliárd hrivnya), a kazánok, gépek és mechanikai eszközök (872 millió hrivnya), valamint a bútorok (865 millió hrivnya) voltak.
A gabonaexport még úgy is egyértelműen az első helyen áll, hogy a háború miatt jócskán visszaesett a termelés, ráadásul a tengeri szállítás is sokszor nehézkes volt.
A legtöbb terméket Magyarországra (8,5 milliárd hrivnya), Németországba (3,5 milliárd hrivnya) és Romániába (1,7 milliárd hrivnya) exportálták.
2022. január–augusztusban közel 118 ezer vámáru-deklarációt adtak ki a Kárpátaljai Vámhivatal tevékenységi területén.
Az import összértéke a beszámolási időszakban több mint 48 milliárd hrivnya, ami 47,99%-kal haladja meg a tavalyi összeget.
Az export teljes értéke az említett időszakban mintegy 19,5 milliárd hrivnya, ami 64,8%-kal több, mint tavaly.
A következő országok importáltak a legtöbbet: Csehország – csaknem 17 milliárd hrivnya, Magyarország – 14,4 milliárd hrivnya, Németország – 5,1 milliárd hrivnya, Szlovákia – 4,4 milliárd hrivnya, Románia – 2,8 milliárd hrivnya, Olaszország – 2,4 milliárd hrivnya, Ausztria – 1,7 milliárd hrivnya.
A legtöbb hazai árut a következő országokba exportálták: Magyarország (8,5 milliárd hrivnya felett); Németország (3,5 milliárd hrivnya); Románia (1,7 milliárd UAH hrivnya Olaszország (1,6 milliárd hrivnya), Hollandia (1,1 milliárd hrivnya), Szlovákia (több mint 1 milliárd hrivnya), Csehország (876 millió hrivnya).
Az aszály következtében Magyarország is importra szorul idén.
Magyarország minden lehetséges eszközzel segíti az ukrán gabona vasúti kiszállítását a háborúval sújtott országból – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára közösségi oldalán csütörtökön.
Vitézy Dávid azt írta: a vasúti fuvarozók, átrakók, a gabonaszövetség, a MÁV, az Agrárminisztérium és a külügyminisztérium képviselőinek csütörtöki megbeszélésén Palkovics László miniszter kiemelte, hogy tárcája minden eszközzel segít megszervezni a korábban bejáratott szállítási tevékenységtől eltérő, sokszereplős, állami és magánszervezetek részvételével működő logisztikai feladatot.
Az államtitkár felidézte: Ukrajna bevételeinek jelentős része ered az agrárexportból. Afrika és a Közel-Kelet korábban nagy tételben vásárolt Ukrajnából gabonát, ha nem jutnak most hozzá, egyes országokban éhínség lehet.
Az aszály következtében Magyarország is importra szorul idén, Magyarország is vásárol Ukrajnától.
A záhonyi körzet évtizedekkel ezelőtt a mainál sokkal nagyobb árumennyiség átrakására volt berendezkedve a széles nyomtávú tehervagonokból a normál nyomtávúakra, az infrastruktúra jelentős részét azonban elhanyagolták. Bizonyos forgalom, elsősorban vasérc máig bejön itt, illetve több beruházás is folyik konténerek átrakására. Elvileg gabonát is lehet konténerben szállítani, azonban erre sem a berakásnál, sem a kirakásnál nem készültek föl a partnerek, így egyelőre a gyakorlatban nem működik ez a mód – olvasható a bejegyzésben.
Változatlan stabil kilátással megerősítette Magyarország devizában denominált hosszú futamidejű államadóság-kötelezettségeinek „BBB” szintű, befektetési ajánlású osztályzatát a Fitch Ratings.
A nemzetközi hitelminősítő egyebek mellett azzal a véleményével indokolta a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést, hogy a magyar gazdaság szerkezeti mérőszámai erőteljesek a hasonló besorolású többi ország strukturális mutatóival összevetve.
A Fitch kiemelte azt is, hogy az elmúlt időszakot stabil gazdasági növekedés jellemezte, és ennek fő hajtóerejét a beruházások adták.
A cég hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a mérleg másik oldalán a magas közadósság, az „unortodox” költségvetési és monetáris politikai lépések sora, valamint a kormányzati jelzőszámok gyengülése áll.
A magyar államadós-besorolás stabil kilátása az elemzés szerint mindazonáltal azt tükrözi, hogy a Fitch tartós gazdasági növekedéssel, a külső egyensúlyi helyzet fokozatos javulásával, valamint költségvetési konszolidációval számol, és azt várja, hogy mindezek eredményeként a közadósság-ráta is javul a következő három évben.
A hitelminősítő közölte azt is, hogy várakozása szerint Magyarország szeptember végéig egyezségre jut az Európai Bizottsággal a magyar helyreállítási tervről, és így hozzájuthat a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére Next Generation EU (NGEU) néven meghirdetett helyreállítási alap finanszírozásaihoz.
A Fitch Ratings megítélése szerint az erről folyó tárgyalások az utóbbi hetekben konstruktívabbá váltak, és a hitelminősítő azzal számol, hogy a magyar kormány további engedményekre lesz hajlandó a közbeszerzések és a korrupcióellenes eljárások területén.
A cég a fő kockázatok között említi a függést az orosz energiahordozó-szállításoktól, kiemelve, hogy Magyarország nyersolaj-szükségletének 80 százalékát, földgázigényének 95 százalékát Oroszországból importálja.
Jóllehet a Fitch Ratings nem számol azzal, hogy az Oroszországból érkező földgázszállítások teljesen leállnak, ha azonban az Európai Unióban kiterjedt energiahordozó-adagolást kellene bevezetni, az Magyarországon valószínűleg recessziót és a jelenleginél is sokkal magasabb inflációt okozna – áll a hitelminősítő londoni elemzésében.
A Fitch az idei évre a magyar hazai össztermék (GDP) 5,1 százalékos növekedésével számol, mindenekelőtt a korábbi dinamika erőteljes továbblendítő hatása és az idei év első felére jellemző robusztus hazai kereslet alapján. A cég kiemeli, hogy a „BBB” szuverén besorolású társgazdaságok jelenlegi éves GDP-növekedési mediánja 4,4 százalék.
Az április-májusi reálgazdasági mérőszámok arra vallanak, hogy a magyar gazdaság az idei második negyedévben is gyors ütemben növekedett – áll a Fitch Ratings elemzésében.
A hitelminősítő ugyanakkor 2023-ban 2,4 százalékra lassuló növekedésre számít a magyar gazdaságban. Ezt az előrejelzést a cég elsősorban azzal a várakozásával indokolja, hogy gyengül a magánszektor fogyasztása, csökken a beruházási érték és a külső környezet is kedvezőtlenebbé válik.
A Fitch hangsúlyozza, hogy jövő évi növekedési prognózisát is kockázatok terhelik, és e kockázatok elsősorban az orosz földgázszállítások esetleges leállásához kötődnek.
A hitelminősítő előrejelzése szerint az infláció idei egész évi átlagos üteme 11,3 százalék lesz. A Fitch Ratings közölte ugyanakkor, hogy számításai szerint a közműszolgáltatásokra, üzemanyagokra és egyes élelmiszerekre érvénybe léptetett felső hatósági árkorlátok 2022-ben 4,3 százalékponttal, 2023-ban 0,7 százalékponttal csökkentik az inflációs ütemet.
A cég azzal számol, hogy az üzemanyagokra és az élelmiszerekre elrendelt hatósági árkorlátokat a kormány fokozatosan felszámolja.
A Fitch Ratings előrejelzése szerint a jövő évi átlagos infláció Magyarországon 7,6 százalékra lassul. A hitelminősítő várakozása szerint ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a következő hónapokban folytatja kamatemelési ciklusát, és irányadó kamata az év végére eléri a 12,25 százalékot.
A cég közölte: véleménye szerint a tervezett államháztartási konszolidáció lehetővé teszi a kormány 4,9 százalékos GDP-arányos idei hiánycéljának teljesítését, de ennek feltétele az, hogy Magyarország megkapja az uniós finanszírozásokat.
A Fitch jövőre 3,9 százalékos államháztartási hiányt valószínűsít.
A hitelminősítő szerint az államadósság-ráta az idén a hazai össztermék 77 százaléka körüli szinten stagnál, de 2024-re 70 százalék környékére csökken.
A GDP-hez mért magas bruttó adósságállomány a magyar szuverén minősítés egyik fő gyengesége; a „BBB” besorolású mezőny mediánja jelenleg 55 százalék – hangsúlyozza elemzésében a Fitch Ratings.
Magyarország 3,5 milliárd forintos támogatást nyújt a szolidaritás jegyében a háború sújtotta Ukrajnának – derül ki a Magyar Közlönyben péntek este megjelent kormányhatározatból, melyet Orbán Viktor miniszterelnök jegyez.
A határozatban olvashatók szerint a kormány „egyetért azzal, hogy Magyarország a szolidaritás jegyében további támogatást biztosítson Ukrajnának”.
A támogatást két célra, az ország belső menekültjeinek segítésére, a másodikat az infrastruktúra újjáépítésére küldik.
A részletekből kiderül, a menekültek megsegítésére 875 millió forintot küld Magyarország, ennek első felét az idei költségvetésből küldik el, a másodikat jövőre. Az újjáépítésre 2,625 milliárd forintot szán Magyarország, és ezt is két részletben küldik.
A kormányhatározatban olvasható az is, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek kell gondoskodnia a támogatással kapcsolatos feladatok „teljes körű előkészítéséről, koordinálásáról, valamint megvalósításáról”.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Magyarország felajánlotta segítségét, hogy az Ukrajnából induló gabonaexportban jelentős szerepet vállal – számolt be a magyar külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek luxembourgi tanácskozását követően.
A külgazdasági és külügyminiszter a Külügyek Tanácsán vett részt, ahol a legfőbb téma a háború, valamint az azt követő élelmiszerválság volt.
Közösségi oldalára feltöltött videós tájékoztatója alapján Szijjártó Péter több intézkedést is megfogalmazott a tanácskozáson, amely enyhítette, enyhítheti a globális élelmiszerválság okozta nehézségeket. Az egyik ilyen intézkedés a tárcavezető szerint az élelmiszerárstop, amely nélkül tovább erősödne az infláció, így viszont az alapvető élelmiszerek ára lényegesen az európai átlag alatt van.
A második ilyen intézkedés Szijjártó Péter szerint az, hogy „Magyarország felajánlotta, hogy áthaladhasson területünkön azok az élelmiszerszállítmányok, amelyek Ukrajnából indulnak”.
Magyarország felajánlotta, hogy segít az Ukrajnából kiinduló élelmiszer-szállítmányok célba juttatásához. Mint a tárcavezető említette, ez azért lehetséges, mert a magyar–ukrán határ biztonságos, ott fegyverszállítás nem történik. Valamint Magyarországnak olyan logisztikai adottságai vannak, amelyekkel az ukrajnai exportot gyorsan le tudjuk bonyolítani.
A harmadik intézkedés a határvédelem megerősítése, Szijjártó Péter szerint ugyanis az élelmiszerválság az illegális migrációt fogja felerősíteni.
A total of 165 ships with 3.7 million tonnes of agricultural products on board have left #Ukraine under a deal brokered by the United Nations and Turkey to unblock Ukrainian sea ports, the Ukrainian infrastructure ministry said https://t.co/rHmDQOwWfJ
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
Folyamatosan zajlanak a tárgyalások a járműipar különböző szereplőivel, amelyek sorra jelentik be legújabb beruházásaikat Magyarországon. Az elmúlt hetekben több olyan hír, piaci forrásoktól származó információ is megjelent, amelyek alapján négy hatalmas, de hivatalosan meg nem erősített beruházás adhat további lendületet a húzóágazatnak. Állítólag a CATL és a NIO is gyárat építene Magyarországon, és versenyben van a Volkswagen Kelet-Európába tervezett akkumulátorgyáráért, valamint a Volvo legújabb európai üzeméért – értesült a portfolio.hu.
Egyre több jel utal arra, hogy Debrecenben épülhet meg a globális akkumulátorpiac legnagyobb szereplőjének, a kínai CATL-nek a legújabb európai gyártóbázisa. Hivatalos bejelentésről egyelőre szó sincs, ám május elején a dél-koreai üzleti híroldal, a Bloter.net osztott meg részleteket a várható projektről, amely alapján a CATL a nemzetközi terjeszkedése részeként egy 200 hektáros területet vásárol majd meg Magyarországon – olvasható a portálon.
A hazai akkumulátorpiacot ismerő forrásokra hivatkozva arról is beszámoltak a dél-koreaiak, hogy a létesítmény Debrecenben valósul meg és a következő európai gyártóbázisa lesz a CATL-nek. Arról is voltak információik, hogy a telephely megvásárlása, amely mintegy 20 kilométeres távolságban lehet a kivitelezés alatt álló BMW-gyár helyszínétől.
Azt, hogy pontosan mekkora lehet a CATL magyarországi beruházása, ha valóban megvalósul, még nem lehet tudni.
A Nio is fantáziát láthat Magyarországban
A napokban a Nio-val kapcsolatban jelent meg olyan hír, amely szerint jelentős beruházást hajthat végre Magyarországon. A kínai elektromosautó-gyártás egyik legmeghatározóbb szereplője a beszámolók szerint akkumulátorcserélő állomásait és töltőoszlopait készítené annak érdekében, hogy Magyarországról lássa el a nagy növekedés előtt álló európai piacot.
A hír szerint tehát egy akkumulátorcsere-állomás gyárat készül építeni a Nio, a cég által korábban kijelölt nemzetközi stratégia mentén, melynek keretében Kína után Európában is terjeszkedik a vállalat. A hivatalosan meg nem erősített beszámoló szerint a Magyarországra tervezett gyárban nem csak akkumulátorcsere-állomást gyárthat majd a kínai vállalat, hanem gyorstöltőoszlopokat is – az olyan vásárlók számára, akik nem rendelkeznek az akkumulátorcserére vonatkozó előfizetéssel.
A Volkswagen hatalmas akkumulátorgyárat építene Kelet-Európában
A német autógyártó menedzsmentje tavaly októberben jelentette be, hogy 2022 első felében már döntés születhet arról, hogy hol épüljön meg a cégcsoport kelet-európai akkumulátorgyára, amely a negyedik lenne a sorban. A Volkswagen tervei szerint az évtized végére összesen hat ilyen gyártóbázist létesítene Európa-szerte annak érdekében, hogy az értékesítésén belül egyre nagyobb szerepet betöltő tisztán elektromos meghajtású modelljeit képes legyen akkumulátorral ellátni. A végső helyszín szempontjából is kiemelten fontos, ugyanis a Volkswagen szerint Csehország, Lengyelország és Szlovákia mellett Magyarország is versenyben van a beruházásért. Beszámolók szerint Magyarország több lehetséges helyszínt is felkínált: az ország keleti, déli, valamint a nyugati részén is.
A Volvo új gyárat építene Európában
„Eddig 3 milliárd eurós egyben megvalósuló beruházás volt a rekord és ha a jó Isten megsegít bennünket, akkor a választások előtt egy hatmilliárd eurót meghaladó beruházást be tudunk jelenteni” – mondta Orbán Viktor még február végén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján. Ez mostanáig nem történt meg, viszont iparági források tudni vélik, hogy a Volvo anyavállalata, a kínai Geely keres új európai gyártóbázisának helyszínt és Magyarországnak esélye van a beruházás elnyerésére.
A kínai cégcsoport 2010-ben vásárolta meg a legendás svéd autógyártót. Beszámolók szerint a Volvo járművei iránt olyan nagy a kereslet, hogy az már megterheli a gyártóhálózatát, mindez pedig erősen indokolttá teszi a Volvo menedzsmentje számára, hogy új gyártóbázist építsen Európában.
A Just-Auto szerint az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy olyan célországok kapnak főszerepet, mint Szlovákia, Csehország és Magyarország, amely erősítheti a korábbi információkat, vagyis azt, hogy Magyarország versenyben lehet, mint lehetséges gyártóhelyszín – írja a portfolio.hu.
