Ukrajna és az Egyesült Államok megállapodtak abban, hogy az eddig nyújtott amerikai katonai segítség nem számít bele a két ország között készülő ásványkincsszerződés pénzügyi elszámolásába – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
„Fontos találkozót tartottam Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel, ahol a két ország közötti megállapodásról tárgyaltunk. A jogi csapatok jelenleg is dolgoznak a dokumentumon” – írta Smihal egy hivatalos közleményben.
Az RBK-Ukrajina szerint a miniszterelnök kiemelte: az egyeztetések során sikerült világosan meghatározni a „vörös vonalakat”. A készülő szerződésnek teljes összhangban kell lennie Ukrajna európai kötelezettségeivel, az ország alkotmányával és törvényeivel, valamint az ukrán parlament ratifikációjára is szükség lesz.
Smihal hozzátette: a felek fontos eredményre jutottak, az egyezmény aláírása előtt nyújtott katonai segélyt Ukrajnának nem kell visszafizetnie.
„Döntés született arról, hogy a megállapodás aláírása előtt biztosított támogatásokat nem vesszük figyelembe” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Miért kulcsfontosságú a segélyek elszámolása az egyezmény szempontjából?
Februárban Donald Trump volt amerikai elnök azt állította, hogy Washington több mint 300 milliárd dolláros támogatást nyújtott Ukrajnának a háború kezdete óta, és követelte ennek visszafizetését. Ez az igény részét képezte az ásványkincsekre vonatkozó szerződés vitáinak is.
Volodimir Zelenszkij azonban február 19-én közölte, miszerint a teljes háborús költség 320 milliárd dollárra tehető, amelyből Ukrajna maga 120 milliárdot fedezett, a fennmaradó 200 milliárdot pedig az USA és az EU közösen biztosította, amiből az Egyesült Államok 67 milliárd dollár értékű katonai támogatást és 31,5 milliárd dollár pénzügyi segélyt adott Ukrajnának.
Emellett az ukrán elnök korábban egyértelművé tette: Ukrajna nem fogja adósságként elismerni az amerikai katonai segélyt.
[type] => post [excerpt] => Ukrajna és az Egyesült Államok megállapodtak abban, hogy az eddig nyújtott amerikai katonai segítség nem számít bele a két ország között készülő ásványkincsszerződés pénzügyi elszámolásába – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1745859000 [modified] => 1745842806 ) [title] => Smihal: nem veszik figyelembe az eddigi amerikai segélyeket az ásványkincsszerződésben [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=59772&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 59772 [uk] => 59759 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 59760 [image] => Array ( [id] => 59760 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/photo-2025-04-27-21-14-41.jpg [original_lng] => 128001 [original_w] => 1280 [original_h] => 853 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/photo-2025-04-27-21-14-41-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/photo-2025-04-27-21-14-41-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/photo-2025-04-27-21-14-41-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/photo-2025-04-27-21-14-41-1024x682.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/photo-2025-04-27-21-14-41.jpg [width] => 1280 [height] => 853 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/photo-2025-04-27-21-14-41.jpg [width] => 1280 [height] => 853 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/photo-2025-04-27-21-14-41.jpg [width] => 1280 [height] => 853 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1745832006:12 [_thumbnail_id] => 59760 [_edit_last] => 12 [views_count] => 625 [_algolia_sync] => 1290195065001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 1593 [1] => 41 [2] => 33854 [3] => 17 [4] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Háború [3] => Sürgős [4] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 652765 [1] => 652764 [2] => 148 [3] => 120 [4] => 246 ) [tags_name] => Array ( [0] => amerikai katonai segély [1] => ásványkincsszerződés [2] => megállapodás [3] => Ukrajna [4] => USA ) ) [1] => Array ( [id] => 58463 [content] =>
Az amerikai elnök kijelentette, hogy az ásványi kincsek kitermeléséből származó bevételek elosztásáról szóló megállapodás mihamarabbi aláírására vár.
Donald Trump amerikai elnök ismét kijelentette, hogy az ukrajnai ásványi kincsek kitermeléséből származó bevételek elosztásáról szóló megállapodás mihamarabbi aláírására vár, számolt be a Reuters hírügynökség.
Az Egyesült Államok Ukrajnával az ukrán erőműveket birtokló amerikai cégek lehetőségeiről tárgyal, biztosított az amerikai vezető.
„Jelenleg a területről beszélünk: a demarkációs vonalakról, az energetikáról, az erőmű tulajdonjogáról. Vannak, akik szerint az erőműnek az Egyesült Államok tulajdonában kell lennie […] mert nekünk van tapasztalatunk”, állította Trump.
Ukrajna nagymértékű gázszállító rendszerrel és Európa legnagyobb földalatti gáztárolójával rendelkezik, ami lehetőséget teremt az LNG piac fejlődésére.
A Naftohaz Ukrajini és a lengyel állami ORLEN vállalat együttműködési megállapodást írt alá a cseppfolyósított földgáz (LNG) szférájában, számolt be a Naftohaz Ukrajini sajtószolgálata március 7-én, pénteken.
A megállapodás új lehetőségeket nyit Ukrajna energiabiztonságának biztosítására és gázellátásának diverzifikálására.
A nagyméretű gázszállító rendszerrel és Európa legnagyobb földalatti gáztárolóival rendelkező Ukrajna új távlatokat nyit az LNG-piac fejlődésében. Az ORLEN-nel való együttműködés lehetővé teszi az ország számára, hogy diverzifikáltabb gázellátó rendszert hozzon létre, és integrálódjon az európai gázpiacba.
Robert Szosinszkij, az ORLEN alelnöke megjegyezte, hogy a memorandum lehetőséget nyit a hosszú távú és kölcsönösen előnyös együttműködésre. Hangsúlyozta, hogy az ellátás diverzifikálása kritikus fontosságú az energiabiztonság biztosítása szempontjából, nemcsak Ukrajna, hanem Lengyelország és más országok számára is.
Az együttműködés részeként a Naftohaz és az ORLEN mintegy 100 millió köbméter gáz szállítására kötött szerződést, amit a litvániai klajpedai terminálba szállít. A gázt a GIPL vezetéken keresztül az ukrán határon, Drozdovicsban található rendszerösszekötőhöz szállítják, ahol a Naftohaz kapja meg.
Az ukrán miniszteri kabinet jóváhagyta, hogy Ukrajna megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal egy az újjáépítést szolgáló Beruházási alap létrehozásáról, jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Telegram csatornáján.
A közzétett információk szerint a megállapodás főbb rendelkezései a következők:
Ukrajna és az Egyesült Államok közösen létrehozza az Újjáépítési beruházási Alapot, amely mindkét ország tulajdonában lesz, és amelyet kormányaik kezelnek.
Az ukrán természeti erőforrások az állam tulajdonában maradnak, és nem adják át az Egyesült Államoknak vagy más feleknek.
Ukrajna a természeti erőforrásai felhasználásából származó bevételének 50%-át az Alapba irányítja.
Az Egyesült Államok pénzeszközökkel, kötvényekkel és egyéb kritikusan fontos forrásokkal járul hozzá az Alaphoz az ország helyreállítása érdekében.
Az alap összes pénzügyi forrását kizárólag Ukrajna újjáépítését célzó projektekbe fektetik be.
A megállapodás feltételei teljes mértékben megfelelnek Ukrajna európai integrációs kötelezettségeinek.
Smihal hangsúlyozta, hogy ez a dokumentum összhangban van Ukrajna európai irányvonalával, és nem tartalmaz ellentmondást az állam nemzetközi kötelezettségeivel, közölte az Ekonomicsna pravda.
Korábban közölték:
Február 13-án Scott Bessant amerikai pénzügyminiszter Kijevbe érkezett, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok gazdasági partnerségéről tárgyaljon. Ezután Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok átadta Ukrajnának a „partnerségi megállapodás” első változatát, amely a további támogatásért cserébe ukrán ásványi kincsekbe való befektetéseket ír elő.
Sajtóértesülések szerint Donald Trump kormányzata azt javasolta, hogy Ukrajna a ritkaföldfém-ásványok tulajdonjogának 50%-át adja át az Egyesült Államoknak. Zelenszkij azonban nem volt hajlandó aláírni ezt a megállapodást.
Az államfő február 15-én kijelentette, hogy Ukrajna nem mond le a Trump által kezdeményezett ritkaföldfém-ásvány készletek felhasználásáról szóló megállapodásokról, de megjegyezte, hogy a dokumentum még nem áll készen az aláírásra.
A korábban javasolt megállapodás egy kereskedelmi alap létrehozását írta elő, amely teljesen az USA ellenőrzése alatt lenne, és Ukrajnának kellene finanszíroznia a tevékenységét.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy nem fog beleegyezni egy olyan megállapodásba, amely Ukrajnának 500 milliárd dolláros adósságát eredményezné az Egyesült Államokkal szemben. Hangsúlyozta azt is, hogy az amerikai vállalkozások jelenléte az országban nem jelenti a biztonság automatikus garanciáját.
122 milliárd az 500 helyett
Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatás mértékét rendszeresen figyelemmel kísérő Kiel Institute for the World Economy szerint a 2025. február 19-i adatok szerint az Egyesült Államok támogatásának teljes összege elérte a 122 milliárd dollárt.
Az európai lítium harmada Ukrajna talajaiban található
Az Ukrajna Állami földtani és talajtudományi szolgálata információja szerint hazánk birtokolja az összes megerősített európai lítiumkészlet körülbelül egyharmadát, ami a globális lelőhelyek körülbelül 3%-a. Ukrajna a grafittartalékok tekintetében is a világ első öt vezető országa közé tartozik, és a 10 legnagyobb feltárt titánlelőhelyekkel rendelkező ország közé tartozik. Ráadásul az uránérc mennyiségét tekintve Ukrajna az első helyen áll Európában, és a világ tizenegy országa között van.
Megállapodhatott Ukrajna és az Egyesült Államok az előbbi területén fellelhető ásványkincsekről, kiemelten a ritkaföldfémekről – írja a BBC News. A felek még nem írták alá a megegyezést.
Megállapodott az Egyesült Államokkal az ukrán ásványkincsekről Kijev, közölte a Kyiv Independent az ukrán elnöki hivatalra hivatkozva. A Financial Timesarról számolt be, hogy Ukrajna kedvezőbb feltételeket biztosított, és nem kért cserébe biztonsági garanciákat az Egyesült Államoktól. Zelenszkij ukrán elnök várhatóan a következő hetekben utazik Washingtonba aláírni a megegyezést.
A megállapodás szerint Ukrajna létrehoz egy alapot, amelybe az állami tulajdonban lévő ásványkincsek – köztük az olaj és a földgáz – eladásából származó bevételek 50 százalékát fizeti majd be, és az alap ukrajnai projektekbe fog befektetni.
A megállapodás nem terjed ki a már működő cégek – így például a Naftohaz és az Ukrnafta – olaj- és gázkitermelésére.
Az Európai Unió saját megállapodást ajánlott fel Ukrajnának a ritkaföldfémek felhasználásáról, amelynek jövedelmezőbbnek kell lennie, mint az amerikai ajánlatnak – jelentette ki Stefan Sejourne ipari stratégiáért felelős európai biztos, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Sejourne elmondta:
„A 30 kritikus fontosságú elem közül, amelyekre Európának szüksége van, huszonegyet biztosíthat Ukrajna egy kölcsönösen előnyös partnerség keretében.”
Az európai biztos ugyanakkor megjegyezte:
„Az Európa által kínált hozzáadott érték az, hogy soha nem fogunk követelni egy kölcsönösen előnyös megállapodást.”
Ukrajna és az Európai Beruházási Bank (EBB) megállapodásokat kötött, amelyek alapján az uniós pénzintézet 16,5 millió euróval támogatja a kritikus infrastruktúra helyreállítását és az energiahatékonyság növelését, valamint 100 millió eurót biztosít a víz- és hőellátás, illetve a csatornázási létesítmények rekonstrukciójára – jelentette be Denisz Szmihal ukrán miniszterelnök Telegram-csatornáján.
„Hálásak vagyunk a banknak a segítségért, amelyet az orosz agresszió által megrongált infrastruktúra újjáépítéséhez nyújtott” – mondta a kormányfő, aki arról is tájékoztatott, hogy a kétoldalú együttműködés keretében külön is tárgyaltak a finanszírozásról.
A találkozón gazdasági kérdésekről is egyeztettek, ahol Denisz Szmihal beszélt a 2025-ös év legfontosabb költségvetési kiadásairól, és hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások támogatásának fontosságát. Az Európai Beruházási Bank a háború kezdete óta több mint kétmilliárd euróval támogatta Ukrajnát − írta az Ukrinformra hivatkozva az Index.
Az orosz állami olajvállalat, a Rosznyefty megállapodott 500 000 hordó olaj napi szállításáról az indiai Reliance olajfinomító társaságnak, ezzel létrehozva a két ország közötti legnagyobb energetikai megállapodást. Erről a Reuters számolt be.
A megállapodás 10 évre szól, és évente körülbelül 13 milliárd dollár értékű, az aktuális árakon számolva, ami a globális olajszállítmányok 0,5%-át teszi ki.
A hírek szerint ez a lépés tovább erősíti az orosz–indiai energetikai kapcsolatokat, ami kiemeli a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, annak ellenére, hogy a Nyugat szankciókat vezetett be Oroszország ellen az ukrajnai agresszió miatt. A Rosznyefty nem kommentálta a megállapodást, míg a Reliance közölte, hogy nemzetközi beszállítókkal, köztük Oroszországgal is együttműködik, és a piaci körülményekhez igazodva dolgozik.
A szankciók következtében India lett Oroszország legnagyobb olajimportőre az Európai Unió után, amely az orosz katonai agresszióra válaszul korlátozta az orosz olajimportot. Az orosz olaj 3-4 dollárral olcsóbb lett, mint más típusú olajok, ami kedvező lehetőséget kínált az indiai olajfinomítóknak.
Ukrajna támogatása Norvégia egyik prioritása, nyilatkozta a Norvég Királyság Fegyveres Erői vezérkarának képviselője, Kjell Hauan ezredes.
Ukrajna védelmi miniszterének első helyettese, Ivan Havriljuk altábornagy a Norvég Királyság küldöttségével tárgyalt a fronton kialakult helyzetről, az ukrán légvédelem szükségleteiről és a fegyvergyártási együttműködés kilátásairól. A norvég fél további támogatásáról biztosította Ukrajnát, számolt be a védelmi minisztérium sajtószolgálata.
Havriljuk ismertette az ukrán védelmi erők kritikus szükségleteit. Tájékoztatott arról, hogy Észak-Korea egyre nagyobb mértékben támogatja az Oroszországi Föderációt. Nem csak új lőszer- és rakéta szállítmányokról van szó. Az észak-koreai egységek száma is megnőtt Ukrajna határai közelében.
„Az ellenség folyamatosan változtatja a terror taktikáját Ukrajnában. Nehéz téli időszak áll előttünk, amelyet az agresszor arra használ fel, hogy országunkat sötétségbe és hidegbe taszítsa. Gyorsan meg kell erősítenünk légvédelmünk képességeit, és fel kell töltenünk rakétakészletünket. Moszkva eszkalációs terveire konszolidált választ kell kapjon partnereinktől”, hangsúlyozta az altábornagy.
A felek megállapodtak a fegyvergyártási együttműködés aktivizálásáról. Ukrajna védelmi miniszterének első helyettese kiemelte, hogy a jelenleg kialakulóban lévő egységek páncélozott járművekkel való felszerelésének megoldására kell összpontosítani.
A Legfelső Tanács ratifikálta az Ukrajna, valamint Franciaország és Dél-Korea közötti támogatási és kölcsönszerződést. Erről a Gazdasági Minisztérium számolt be.
A Franciaországgal kötött, a kritikus infrastruktúra és a gazdaság kiemelt ágazatainak helyreállítását és támogatását célzó támogatási megállapodás 200 millió euró bevonását teszi lehetővé.
A Gazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a forrásokat a kritikus infrastruktúra rekonstrukciójára és helyreállítására fordítják olyan ágazatokban, mint az egészségügy, a mezőgazdaság, a vízellátás és a vízelvezetés, a hulladékfeldolgozás, az aknamentesítés és a lakóépületek helyreállítása. Ebből 60 millió eurót az energiaszektor támogatására fordítanak.
A Koreával kötött, a Gazdaságfejlesztési és Együttműködési Alapból (EDCF) nyújtott kölcsönökről szóló, 2024–2029 közötti időszakra szóló keretmegállapodás 2,1 milliárd dollár értékű EDCF hitelprojektek fogadását írja elő Ukrajnában.
A Gazdasági Minisztérium megjegyezte, hogy ezeket a forrásokat eszközök vásárlására és helyreállítási projektekre fordítják.
