Az Európai Unióban a milliárdosok számára globális adó bevezetéséről tárgyalnak. Évente ez 250 milliárd dollár bevételt jelentene.
A kormányoknak új frontot kell nyitniuk az adóelkerülés elleni nemzetközi küzdelemben a milliárdosokra kivetendő globális minimumadóval, amely évi 250 milliárd dollár bevételt jelentene, számolt be a Reuters az EU Fiskális Obszervatóriumának közleményére hivatkozva.
A Párizsi Közgazdasági Iskola kutatócsoportjának adatai szerint, ha bevezetik az adót, ez az összeg mindössze 2%-a a világ 2700 milliárdosának tulajdonában lévő közel 13 billió dollárnak.
Jelenleg a milliárdosok személyi adójának összege gyakran sokkal alacsonyabb, mint a többi, szerényebb vagyonnal rendelkező adózóé – áll a csoport az adóelkerülésről szóló jelentésében. Ennek az az oka, hogy a milliárdosok vagyonukat álcégekbe helyezik el, megvédve azt a jövedelemadótól.
„Véleményünk szerint mindez nehezen igazolható, mert támogathatja az adórendszerek fenntarthatóságát és az adók társadalmi elfogadhatóságát” – mondta Gabriel Zukman, az Adómegfigyelő Intézet igazgatója.
Az Obszervatórium számításai szerint az Egyesült Államokban a milliárdosok személyi adója körülbelül 0,5%, Franciaországban pedig nulla.
Az egyes országokban tapasztalható növekvő vagyoni egyenlőtlenség arra szólítja fel a leggazdagabb polgárokat, hogy nagyobb adóterhet vállaljanak, miközben a kormányok küzdenek az elöregedő népesség, az éghajlatváltozás hatalmas finanszírozási szükségleteinek és a Covid–19 okozta adósságnak a törlesztéséért – jegyezte meg az ügynökség.
Svájci „száműzetésbe” kényszerült több tucat norvég milliárdos, mivel a jelenlegi kormány kőkemény adókat szedne be rajtuk – írja a Bloomberg.
Nem könnyű a norvég gazdagok élete sem, sokan közülük kénytelenek voltak Svájcba „menekülni” a szigorú adószabályok miatt. Amióta Jonas Gahr Store miniszterelnök kisebbségi kabinetje kevesebb mint két évvel ezelőtt hivatalba lépett, magasabb vagyon- és osztalékadóval kellett megbarátkozniuk a helyi milliárdosoknak, és további szigorításokat is belengettek, mint is a szigorúbb kilépési illetékek, valamint az a terv, hogy az adóhatóságok a vállalatokon keresztül a személyes fogyasztásra fordított kiadások felhasználását is meg tudják ragadni. Ezek után nem meglepő, ha a tehetős norvégok egy jelentős része abban bízik, hogy a jövő héten választási kudarcot szenved el a kormány az önkormányzati választásokon.
Store gazdagok megadóztatására irányuló törekvése az egyenlőség és a társadalmi igazságosság hagyományos skandináv elképzelésein lapul, miközben sokak szerint az intézkedések büntetik a sikert és ártanak a gazdaságnak. A 63 éves miniszterelnök a gazdagok kivándorlását „a társadalmi szerződés megszegésének” nevezte. A Dagens Naeringsliv című helyi üzleti lap szerint egy év alatt mintegy 65 gazdag norvég költözött Svájcba, akiknek együttes nettó vagyona meghaladja a 47 milliárd koronát.
Köztük van az olajmilliárdos, az Aker ASA elnöke, Kjell Inge Rokke, aki a Kapital szerint az ország hetedik leggazdagabb embere; Kristoffer Reitan, Odd Reitan kiskereskedelmi mágnás örököse, és Alfie Haaland, a futballsztár Erling Haaland apja. Bjorn Daehlie, a sífutás többszörös olimpiai bajnoka és Jorgen Dahl, a házi biztonsági mágnás szintén kivándorolt, akárcsak Norvégia leggazdagabb nője, Ninja Tollefsen.
Kivételt képez a sorban Gustav Magnar Witzoe, egy lazactenyésztő birodalom örököse és Norvégia egyik leggazdagabb embere. A 30 éves férfi lemondta tervezett áttelepülését, hogy ne hagyja hátra családját és barátait – mondta el júliusban az NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak.
Svájc azért vált a legkedveltebb célponttá a norvég milliárdosok körében, mert vagyonadója kiskaput kínál a norvég rendszer elkerülésére a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében.
A 20 millió koronát meghaladó vagyonra kivethető maximális vagyonadót a Store-kabinet az előző, konzervatív vezetésű kormány idején 0,85%-ról 1,1%-ra emelte. Ráadásul az osztalékok és a részvényekből származó tőkenyereségek tényleges adókulcsa tavaly októberben 37,8%-ra emelkedett, ami hat százalékponttal több, mint két évvel ezelőtt.
Jól kezdődött az év a szupergazdagoknak: a tőzsdék eddig tapasztalt ralija 2023-ban 213 milliárd dollárral növelte a világ 10 legnagyobb milliárdosának vagyonát – írja a Business Insider. Ez jól jött a milliárdosoknak, hiszen a tőzsdék idei erős felfutása segített visszafordítani a 2022-es nagy veszteségeiket.
A hatalmas nyereség részben visszafordítja azt a több mint 575 milliárd dollárt, amelyet a technológiai szektor nagytulajdonosai a 2022-es tőzsdei lejtmenet során elbuktak, amikor a technológiai súlyú Nasdaq 100 index 33 százalékkal esett.
A Bloomberg szerint a nyertes milliárdosok rangsorában az összvagyont és az idei vagyongyarapodást tekintve is azonos a sorrend.
Az első helyen a gazdagságát az LVMH Moet Hennessy Louis Vuittonnal megalapozó Bernard Arnault áll. Arnault nettó vagyonát 210 milliárd dollárra, az idei nyereségét pedig 47,8 milliárd dollárra teszik.
A Tesla, a SpaceX, és a Twitter tulajdonosa, legújabban a mesterségesintelligancia-bizniszbe beszálló Elon Musk idei nyeresége 43,2 milliárd dollár, nettó vagyona pedig a Bloomberg szerint 180 milliárd dollár.
Az első két helyezetthez képest az eredetileg online könyvesboltként indult Amazon alapító-tulajdonosa, a 126 milliárd dolláros nettó vagyonával a világ harmadik leggazdagabb emberének számító Jeff Bezos idei 19,2 milliárd dolláros nyeresége szinte eltörpül. Őt követi a sorban a 122 milliárd dolláros nettó vagyont felmutatni tudó Microsoft-alapító Bill Gates, aki idén 12,3 milliárd dollárt profitált a részvénypiacok felpattanásából.
Nem titok, hogy a koronavírus járvány jelentősen elmélyítette bolygónkon a társadalmi egyenlőtlenségeket. És akkor, amikor több tízmillió ember veszítette el munkáját és megélhetésének eszközeit világszerte, a földkerekség leggazdagabb emberei nemcsak hogy megőrizték, de még sikerült jelentősen megnövelniük az anélkül is, jelentős, vagy ha tetszik csillagászati tőkéjüket.
Manapság a gazdasági világválsággal való küzdelem megoldását keresve gyakran felmerül a luxusadók emeléséről szóló javaslat. Bármily meglepő, hogy a gazdagokra vonatkozó adóemelés szükségességéről nemcsak közgazdászok és társadalmi aktivisták beszélnek, hanem maguk a milliárdosok is.
Példaként lehet említeni Abigail Disney-t, a multi-milliárdos vállalat örökösét, aki jelentős összegeket fordít jótékonysági célokra és szolgalmazza az adóreformot. Egyébként a The Guardian, ismert kiadvány nemrégiben közölt róla cikket. Kezdjük azzal, hogy Abigail Roy Disney unokája, aki testvérével, Walttal együtt 1923-ban megalapította a Walt Disney Company-t. Abigail 61 éves, nem mondja el, hogy mennyi pénz van a számláján, de beismerte, hogy milliárdos lett volna, ha a 20 évesen nem döntötte volna el, hogy egyszerűen nincs szüksége ennyi pénzre, és elkezdett jótékonykodni.
Azóta több tízmilliárd dollár költött támogatásokra – főleg csoportoknak és szervezeteknek, akik elítélt és AIDS beteg nőket valamint a családon belüli erőszak áldozatait segítik. De csupán a pénzosztással nem elégedett meg. Azért küzd, hogy az állam emelje az adókat – nemcsak az övét, hanem „az egész világ összes dús gazdag embere számára”.
Régóta tudjuk, hogy sok egyenlőtlenség van a világon. De most a járvány valóban megmutatta mindannyiunk számára, és a tiszta lelkiismerettel rendelkező emberek tovább nem tudják figyelmen kívül hagyni ezt a jelenséget… A világjárvány idején a legszegényebbek kénytelenek voltak tovább dolgozni, életüket kockáztatva, míg a gazdagok otthon maradtak. Azok pedig, akik létfontosságú munkakörökért dolgoznak, arányosan több adót fizetnek, mint a biztonságban lévő gazdagok” – hangsúlyozta Abigail Disney.
Érdekes módon Abigail Disney a világ leggazdagabb emberei kis, de folyamatosan növekvő csoportjának egyike, akik arra szólítanak fel, hogy vezessék be a luxusadót a világjárvány utáni gazdasági fellendülés finanszírozása érdekében.
A „Hazafias milliomosok” mozgalom, amelynek hosszú ideje résztvevője, kulcsfontosságú képviselet, 2010-ben indult el egy nyílt levél révén. Abigail Disney-n kívül több mint kétszázan támogatják a mozgalmat. „Hazafias milliomosok” csoportnak nincs igazolványa, de hogy tagja lehessen valaki, legalább 5 millió dolláros vagyonnal vagy az 1 millió dollárt meghaladó teljes évi jövedelemmel kell, hogy rendelkezzen. Ezek az emberek „osztályuk büszke árulóinak” nevezik magukat, akiket a „gazdagság és a hatalom koncentrációjának destabilizálása” egyesít.
Ők azt állítják, hogy ahelyett, hogy milliárdokat fordítanának a felesleges jótékonysági projektekre, például operaházakra és múzeumokra, a magasabb adókat a közszolgáltatások, a társadalombiztosítás és az egyre növekvő egyenlőtlenség elleni küzdelem finanszírozására kell felhasználni.
Abigail Disney azt akarja, hogy a gazdagok adóját az általános orvosi kezelés és oktatás finanszírozására fordítsák az Egyesült Államokban és az egész világon. A közeljövőben segíteni készül a „Hazafias milliomosok” szervezet brit és európai fiókjainak megnyitásában, mintegy nyomást gyakorolva a világ kormányaira, hogy „emeljék meg a hozzánk hasonló emberek adóját. Azonnal. Jelentősen. Örökre”. Ami a luxusadót illeti, Disney asszony azt mondta: „Úgy gondolom, hogy 50 millió dollárral vagy még többel kellene kezdeni. El kell mondani: „Nálunk minden rendben van, de most minden olyan embernek kell segítenünk, akiknél nincs minden rendben, és az ön pénzét erre fogjuk költeni”.
Aktivitása és a jótékonysági célokra szánt hatalmas összegek ellenére Abigail Disney messze van „spártai korlátozásoktól”, és mint korábban is, fényűző életet él, szereti az exkluzív éttermek drága borait, az egyedi tervezésű cipőket. Ugyanakkor ő maga is elismeri, hogy a leghaszontalanabb vásárlása – egy izlandi „ház” (XV. századi kastély – szerző), amelyben egyidejűleg 26 személyt tartózkodhat. Úgyhogy van még mit ledolgoznia…
Noha a 2020-as év sokaknak komoly pénzügyi kihívásokat okozott, a milliárdosok többsége igen kedvezően vészelhette át a nehéz időszakot. Olyannyira, hogy a leggazdagabbak közül mindössze tízen összesen majdnem 450 milliárd dollárt tehettek zsebre – írja az Origo a The Guardian cikke alapján.
Mindeközben egy jelentés szerint az Egyesült Államokban élő 651 milliárdos magánszemély vagyona az évben 1100 milliárd dollárral nőtt.
Jeff Bezos
Az egyik kiugró példát Jeff Bezos, az Amazon vezére jelentette, akinek a vagyona március óta 70 milliárd dollárral rekord szintre, 185 milliárd dollárra emelkedett. Az Amazon részvénye egyébként nagyjából 90 százalékot erősödött március és december közepe között. Bezos jelenleg a vállalat részvényeinek 11 százalékát birtokolja, a vagyona pedig 66 százalékkal növekedett a vizsgált időszakban.
Rajta kívül olyan milliárdosok kaszáltak még 2020-ban, mint Bernard Arnault, az LVMH luxusipari konglomerátum feje, Mark Zuckerberg Facebook-alapító, vagy a Google mögött álló Larry Page.
Jóllehet az Amazon a tavalyi év egyik nagy nyertese volt, és Bezos hatalmas vagyont keresett, mindez eltörpül Elon Musk vagyongyarapodása mellett. A Tesla vezetőjének nettó vagyona ugyanis a márciusi 25 milliárd dollárról egészen 153 milliárd dollárig szárnyalt, ahogy a Tesla részvénye kirobbanóan teljesített. Musk egyébként a Tesla részvényeinek 20 százalékát birtokolja. A gazdagodását jól mutatja, hogy januárban még csupán a világ 35. leggazdagabb embere volt, de az év végére felkerült a 2. helyre.
Elon Musk
Mindeközben Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault is megduplázta a vagyonát. Az LVMH – amely olyan luxusipari óriásokat tömörít, mint például a Louis Vuitton – ugyanis stabilizálta a teljesítményét a tőzsdén az év második felében, ami Arnault személyes vagyonát is feltornászta. A márciusi 148 milliárd dolláros nettó vagyona 69 milliárd dollárral emelkedett az év végére, amivel a világ harmadik leggazdagabb embere lett.
A fentiek mellett más ismert milliárdosok is igen jó évet zárnak. Bill Gates, a Microsoft alapítója például 120 milliárd dolláros vagyonnal állt az év utolsó heteiben, ami nagyjából 20 milliárdos növekedést jelentett március óta.
Mark Zuckberg 80 százalékos növekedéssel 100 milliárd dollárra növelte a vagyonát, míg a legendás amerikai befektető Warren Buffett 26 százalékos növekedést könyvelhetett el: a vagyona az év végére elérte a 85 milliárd dollárt. Az Oracle társalapítója, Larry Ellison 50 százalékkal, 88 milliárd dollárra növelte a nettó vagyonát, míg a Google két alapítója, Larry Page és Sergey Brin egyaránt 50 százalékos növekedés mellett 76, illetve 74 milliárd dolláros vagyonnal várhatta az év végét. Végül az Inditex alapítója, Amancio Ortega 47 százalékkal fokozta az összvagyonát, amely elérte a 75 milliárd dollárt.
A korábbi válságokat a milliárdosok ugyanúgy megszenvedték, mint az átlagember: a Forbes listáján szereplő 400 leggazdagabb embernek majdnem három évre volt szüksége a 2008-as pénzügyi válság során felmerült veszteségek pótlására. De a 2020-as, koronavírus okozta recesszió idején a milliárdosok többsége, nem hogy nem vesztette el vagyonát – még gazdagabbá vált, mint volt.
A világjárvány legelején – március 18-án a 614 milliárdos összvagyona 2,95 billió dollárt tett ki. November 24-i tőzsdezárási adatok szerint, a 650 milliárdosnak csaknem 4 billió amerikai dollár volt a számláin. A világ leggazdagabb embereinek összvagyona (dollármilliomosokról van szó – szerk.) meghaladta a 10 billió dollárt.
Miért olyan jó a milliárdosoknak, amikor sokaknak annyira rossz? Ez részben annak tudható be, hogy a tőzsde sokkal gyorsabban tért magához, mint a gazdaság többi része, a profitáló vállalatok részvényeinek zöme pont a tőzsdék tulajdonában van.
De néhány milliárdos részesül a gazdasági és technológiai tendenciákból, amelyek a járványt felgyorsított. Köztük vannak a kiskereskedelem tulajdonosai és befektetői, mint az Amazon, a Walmart, a Target és mások, akik ebben az esetben is hatalmas nyereségről számoltak be akkor, amikor a kisebb méretű konkurens cégek sokat vesztettek a járvány kitörése miatt.
Ezen kívül vannak olyan vállalatok, amelyek a gyors digitalizálásra számítottak. Például Epic Yuan, a ma népszerű Zoom ügyvezető igazgatója csak a múlt évben lett milliárdos. Vagyona ma közel 20 milliárd dollár.
Jelentős különbség tapasztalható azonban még milliárdosok között is – a „nagyobbak” sokkal gazdagabbak lettek az év folyamán, a „kisebbek” pedig kevésbé.
Néhány számadat egyszerűen megdöbbentő. Tehát Jeff Bezosnak, az Amazon alapítójának a járvány kezdetén körülbelül 113 milliárd dollárja volt. Vagyona ma már 182 milliárd dollár. Egyébként két évvel ezelőtt Bezoc volt az egyetlen ember a Földön, akinek vagyona meghaladta a 100 milliárd dollárt. És most megvan az első öt – Jeff Bezos mellett Bill Gates, Mark Zuckerberg, Elon Musk és Bernard Arnault.
2020-ban a politika is kedvezett a milliárdosoknak. Az amerikaiak számára biztosan. Egy évvel ezelőtt az a hír terjedt el, hogy a baloldali demokrata Bernard Sanders és Elizabeth Ann Warren az USA elnökjelöltjei lesznek, és biztosan korlátozták volna a gazdagok lehetőségeit, hogy még gazdagabbak legyenek akkor, amikor a világ a gazdasági válságba süllyedt.
De azóta a milliárdosok megkönnyebbültek: Joe Biden, és nem Sanders vagy Warren lesz az Egyesült Államok elnöke. És ő korábban azt mondta, hogy a gazdag emberek „ugyanolyan hazafiak, mint a szegények”, és megígérte, hogy a gazdagok számára „elvileg semmi sem fog változni”, ha ő nyeri meg a választásokat.
A szupermilliárdosok megjelenése azonban negatív következményekkel jár a demokráciára nézve is: vagyonukat felhasználva politikai környezetet építhetnek maguk köré, aminek segítségével befolyást és még nagyobb vagyonra tehetnek szert. A rendkívüli egyenlőtlenség pedig politikai reakciókat válthat ki. És ez nagyon kiszámíthatatlan helyzetet okozhat mindenki számára. És milliárdosoknak? Talán igen. De több mint valószínű, ebből is képesek lesznek pozitívumot szerezni…
A leggazdagabbak vagyona az elmúlt fél évben kiugróan nagy mértékben, 29 százalékkal emelkedett – írja a HVG.
Miközben rekordmagas a munkanélküliség és az ország éppen egy újabb válság felé halad, az amerikai milliárdosok vagyona hatalmas mértékben nőtt az elmúlt hat hónap alatt – írta a CNN egy új tanulmányra hivatkozva. A Politikai Tanulmányok Intézetének (Institute for Policy Studies) legújabb kutatása arra mutat rá, hogy március 15-e és szeptember 15-e között a 643 leggazdagabb amerikai összes vagyonelemének értéke 845 milliárd dollárral nőtt, így a vagyonuk összességében 29 százalékkal gyarapodott.
Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója, Larry Ellison, az üzleti szoftvermegoldásokat kínáló Oracle vezére, és Michael Bloomberg, New York korábbi polgármestere kereste a legtöbbet az elmúlt időszakban. Musk, a világ harmadik leggazdagabb embere egyedül 70 milliárd dollárral lett gazdagabb az elmúlt fél évben.
„Szembeötlő a különbség aközött, hogy a milliárdosok mekkora profitra tettek, és hogy milyen borzalmas gazdasági helyzetben van az amerikai nemzet. Ebből is jól látszik, hogy mekkora az egyenlőtlenség” – mondta Chuck Collins, az intézet egyenlőtlenség programjának vezetője.
Az Amazon részvényeinek értéke idén 60 százalékkal nőtt, ennek eredményeképpen az alapító Jeff Bezos vagyona már februárban átlépte az 55 milliárd dollárt. De a Walmart áruházak alapítói is 60 milliárd dollárral lettek gazdagabbak február óta.
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
