Mintegy 6,2 millió munkavállaló részesülhet a német törvényhozók által elfogadott minimálbér-emelésből. A Deutsche Welle értesülése szerint az emelésre a németországi infláció növekedésével párhuzamosan kerül sor.
Olaf Scholz német kancellár a minimálbér emelését választási programjának egyik legfontosabb elemévé tette, és pénteken a törvényhozók elfogadták a törvényjavaslatot, amely október 1-jétől óránként 12 euróra emeli a minimálbért.
Hubertus Heil munkaügyi miniszter szerint az emelés havi négyszáz eurós többletet jelent a havi 1700 eurós jövedelemmel rendelkezők számára.
A változás mértéke nem látványos, de érezhetően több pénz marad az emberek pénztárcájában – jelentette ki Heil a Bundestagban, a német parlament alsóházában tartott szavazás előtt.
Németország 2015-ben vezette be az országos minimálbért a balközép szociáldemokraták nyomására, akik akkoriban Angela Merkel volt kancellárt támogatták.
Hazánkban sokan dolgoznak rossz fizetésért, ezen mindenképpen változtatnunk kell – írta korábban Scholz egy Twitter-bejegyzésben, amikor kabinetje előkészítette a minimálbér-emelésről szóló javaslatot.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Ukrajnában megemelik a minimálbért. Augusztus 18-án a kormány jóváhagyta a minimálbér kiszámításának mechanizmusát. Az erre vonatkozó törvényjavaslat módosítja a hatályban lévő jogszabályokat a nehéz és veszélyesnek számító munkakörülményeket illetően. A kormányülést a YouTube-csatorna közvetítette.
A törvényjavaslatnak megfelelően a minimálbér magasabb lesz, mert számos bérkiegészítést, prémiumot és egyéb pótlékot tartalmaz a jövőben. Ezen kívül a mechanizmus előírja azon feltételeket, amelyeket kötelezően figyelembe kell venni a minimálbér kiszámításakor.
A törvényjavaslat módosítja a „Bérezésről” szóló törvényt is egyben. A kormány által jóváhagyott bérfejtési mechanizmusnak megfelelően, az alábbi összetevőket nem számítják be a minimálbér kiszámításakor:
bérpótlék szakmák vagy beosztások egyesítése esetében;
helyettesítési pótlék;
bérpótlék káros és veszélyes munkakörülmények között végzett munkáért;
bérpótlék egyedi földrajzi és földtani feltételek mellett végzett munkáért;
bérpótlék az egészségre káros körülmények között végzett munkáért;
túlóráért járó bérpótlék;
bérpótlék éjszakai és kiküldetési munkáért;
bérpótlék munkaszüneti napon, hétvégén és nem munkanapon végzett munkáért;
bérpótlék prémium formájában ünnepnapokra és évfordulókra;
fizetés indexálása;
kompenzáció kifizetése a bérkifizetés határidejének megsértése miatt.
Ezen túl minimálbért az új törvény hatálybalépését követően az alábbi tényezők figyelembevételével határozzák meg:
az ukrajnai átlagbér szintje;
az aktuális létminimum munkaképes személyek esetében;
a munkavállaló és családtagjai szükségletei;
a fogyasztói árindexre vonatkozó előrejelzések;
Ukrajna állami költségvetésének foglalkoztatottsági szintje, termelékenysége és egyensúlya;
adók és kötelező illetékek összege.
A törvényjavaslat szerzői úgy vélik, hogy a felsorolt bérpótlékok és prémiumok kivonása a minimálbér kiszámításának mechanizmusából növeli az alkalmazottak átlagbérét. Ez különösen azokra vonatkozik, akik nehéz, káros és veszélyes munkakörülmények között dolgoznak. Ezen kívül a törvényjavaslat előírja, hogy a munkáltatónak nincs módjában csökkenteni a fizetés összegét. A dokumentum 2022. január 1-jén lép hatályba.
Cáfolta a Pénzügyminisztérium saját vezetője, Szerhij Marcsenko minapi bejelentését, hogy 2022-ben 7 700 hrivnya lesz a minimálbér összege Ukrajnában, a tárca nyilatkozata szerint a miniszter két évet tévedett – adta hírül kedden a strana.ua hírportál.
A jelentés szerint a Pénzügyminisztérium cáfolatában emlékeztetett arra, hogy a tervek szerint a minimálbér összege 2024-ben nő 7 665 hrivnyára. „A miniszter 2024-re gondolt” – írta a tárca.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Marcsenko július 15-én az Ukrajina 24 televízió műsorában jelentette ki, hogy jövőre 7 700 hrivnyára emelkedik a minimálbér Ukrajnában.
In the time of military aggression of the Russian Federation, the Ministry of Finance offers citizens, businesses and foreign investors to support the budget of Ukraine by investing in military government bonds. pic.twitter.com/7P7AkxmTaD
Még az elemzőket is meglepte, hogy a vártnál jóval erősebb ütemben emelkedtek a fogyasztói árak januárban Németországban, aminek egyik magyarázata a minimálbér emelése lehet.
A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) közölt előzetes adatai szerint az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak januárban. Elemzők 0,4 százalékos emelkedésre számítottak a decemberi 0,5 százalékos növekedés után.
Az egy évvel korábbihoz képest 1,0 százalékkal kapaszkodtak feljebb a fogyasztói árak januárban. Elemzők 0,7 százalékos emelkedésre számítottak a decemberben mért 0,3 százalékos csökkenés után.
Decemberben már a negyedik egymást követő hónapban csökkentek az árak éves összevetésben, és a 0,3 százalékosnál nagyobb mértékű csökkenést utoljára 2015 januárjában mértek, akkor 0,4 százalékost.
Januárban éves összevetésben az árucikkek 0,6 százalékkal drágultak, a szolgáltatások ára pedig 1,1 százalékkal ugrott meg, míg a háztartási energia és az üzemanyagok ára lassuló ütemben – a decemberi 6 százalék után 2,3 százalékkal – csökkent.
A statisztikai hivatal közleményében arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus-járvány okozott bizonyos adatgyűjtési problémákat, mivel a zárlat miatt számos termék nem volt elérhető a piacon. Az inflációs ráták alakulására hatást gyakorolhattak olyan tényezők is, mint az általános forgalmi adó (áfa) változása, a kötelező bérminimum emelése és a szén-dioxid-adó növelése.
Az uniós harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 1,6 százalékkal ugrott meg tavaly januárhoz képest. Elemzők 0,5 százalékos emelkedést valószínűsítettek, miután decemberben még 0,7 százalékos csökkenést mértek, ami a számítások kezdete, 1995 óta a legalacsonyabb érték volt.
Havi összevetésben 1,4 százalékkal nőtt a mutató, miközben elemzők csak 0,3 százalékos emelkedésre számítottak az előző 0,6 százalékos növekedés után.
Az euróövezet legnagyobb gazdaságának az inflációs adatait nagy figyelem övezi, mert erős hatást gyakorol az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájára.
Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon.
A szlovák szakszervezetek elégedetlenek, hogy 580-ról csak 623 euróra nő a minimálbér – adta hírül az Új Szó.
A szlovák parlament is elfogadta a Munkaügyi Minisztérium javaslatát: jövőre 580-ról 623 euróra, azaz több mint 20 ezer hrivnyára nő a bruttó minimálbér. A minimális órabér bruttó 3,58 euró, vagyis nagyjából 120 hrivnya lesz.
A Szakszervezetek Szövetsége úgy véli, ez sem elég, ők azt kérték, hogy egy tavaly meghatározott képlet alapján számítsák ki a minimálbért – a két évvel korábbi bruttó átlagbér 60 százalékát adják –, így az 656 euró legyen. A cégvezetők szerint ugyanakkor a mostani válságban nem lehetne emelni a minimálbért.
Ha megszavazzák a törvénytervezetet, az heti 40 órás munkával számolva 4086 svájci frankos havi minimálbért – körülbelül 1 millió 363 ezer forint – jelentene.
A svájci Genf kanton lakosai szeptember 27-én négy másik kérdés mellett szavaznak a világ legmagasabb minimálbéréről, hogy törvénybe kerüljön-e a 23 svájci frankos órabér (körülbelül 7650 forint) – írja az Euronews. A portál hozzáteszi, hogy ezzel Svájcban lenne a világ legmagasabb minimálbére, ami jóval meghaladja az eddigi rekorder Ausztrália minimálbérét, ahol csaknem 20 ausztrál dollár/per óra a kötelező minimum juttatás, ez körülbelül 4400 forint.
Ha megszavazzák a törvénytervezetet, az heti 40 órás munkával számolva 4086 svájci frankos havi minimálbért – körülbelül 1 millió 363 ezer forint – jelentene. Jelenleg az átlagbér 6500 svájci frank az országban. A népszavazási kezdeményezést a Communauté genevoise d’action syndicale (CGAS) genfi szakszervezet indította, és támogatja a baloldal. A kezdeményező szakszervezet véleménye szerint ennél az összegnél kevesebből nem lehet rendesen megélni. Davide de Filippo, a CGAS elnöke egy svájci lapnak azt mondta, hogy a kötelező minimálbér körülbelül harmincezer embert érint a kantonban, és a kétharmaduk nő.
A javaslat kidolgozói a svájci Neuchatel kanton rendszerét vették példaként. Ott lépett életbe Svájc történetében elsőként a minimálbér 2017-ben (16 évvel a sikeres referendum után), amit 20 frank/órában állapítottak meg. Ezt követően vezették be Jurában is. Hasonló minimumot fogadtak el Ticino kantonban is a közelmúltban, de még nem vezették be. Bázelben pedig szintén 23 svájci frank per órás bérről dönthetnek majd az emberek, de ennek a voksolásnak még nincs meg a pontos dátuma.
A portál emlékeztet, hogy kilenc évvel ezelőtt már tartottak népszavazást a kötelező minimálbérről, de akkor a szavazók 54 százaléka utasította el az ötletet. 2014-ben a legnagyobb svájci szakszervezeti szövetség országos népszavazást kezdeményezett a 22 svájci frankos minimális órabérről, és ugyan ezt a választók 76,3 százaléka elutasította, de a genfi kantonban ez az arány alacsonyabb, 66 százalék volt. A kezdeményezés támogatói ezúttal reménykedhetnek abban, hogy a minimálbér mellé állítja az embereket a koronavírus-járvány, ami rávilágított a fontosságára több alapvető, a benne dolgozóknak bizonytalansággal járó szakmára.
2020. szeptember 1-jétől számos kategória nyugdíját emelik, mivel 5 ezer hrivnyára emelték a minimálbért, számolt be Nyugdíjalap.
Volodimir Zelenszkij elnök aláírta az Ukrajna 2020-as állami költségvetéséről szóló törvény módosítását elrendelő, 822-IX. számú törvényt, amely szerint a minimálbért szeptember 1-jétől 4723 UAH-ról 5000 UAH-ra emelték.
„Ez a változás az alapja a minimális öregségi nyugdíj emelésének azoknak a nem dolgozó nyugdíjasoknak, akik betöltötték a 65. életévüket, férfiak esetében 35, a nőknél 30 év biztosítási viszonnyal rendelkeznek. Így a teljes biztosítási viszonnyal rendelkező nyugdíjasok minimális nyugdíja 1889,20 UAH-ról (4723 UAH x 40%) 2000 UAH-ra (5000 UAH x 40%) emelkedik” – magyarázta a Nyugdíjalap.
1,6 millió nyugdíjas juttatását számolják át, amit már szeptemberben megkapnak.
„A dolgozó nyugdíjasok esetében a nyugdíjak újraszámítását elbocsátás vagy a vállalkozói tevékenység megszüntetése után hajtják végre” – tették hozzá az intézménynél.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa augusztus 25-én megszavazta a minimálbér emeléséről szóló törvényjavaslatot. A rendelet értelmében szeptember 1-től 5000 hrivnyára emelik a minimálbért országunkban.
A javaslatot 295 képviselő támogatta. A tervek szerint a minimálbért 2021 első felétől 6000 hrivnyára, majd legalább 6500 hrivnyára emelik.
A közszféra alkalmazottainak minimálbérének emelésére négymilliárd hrivnyát kell elkülöníteni az állami büdzséből. A hírt a kijevi közgazdaság-tudományi intézet elemző központjának munkatársai közölték.
Az említett összeg csaknem fele az oktatási szférában dolgozók fizetésének finanszírozására, további egyharmada pedig az egészségügyi dolgozók fizetéséhez szükséges: ezek azok az ágazatok, ahol a legtöbb állami alkalmazott dolgozik.
A szakértők elmondták, hogy a tervezett bevételek és a fizetésekkel kapcsolatos kiadások növekedésére annak ellenére is számítani kell, hogy az Államkincstár szerint 2020 január–júliusában az állami költségvetés bevétele 30,4 milliárd hrivnyával kevesebb volt a tervezettnél.
