A Moody’s Ratings megerősítette változatlan az Európai Unió lehetséges legjobb, „Aaa” szintű hosszútávú besorolását. A hitelminősítő szerint a 27 tagország készsége és képessége az Unió pénzügyi támogatására nagyon erőteljes, az EU teljes kötelezettségállománya várhatóan meghaladja idén az 500 milliárd eurót. Megerősítette változatlan stabil kilátással az Európai Unió lehetséges legjobb, „Aaa” szintű hosszú távú besorolását a Moody’s Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában kiemeli:
Az EU elsőrendű osztályzatát alátámasztó legfőbb tényező a 27 tagország nagyon erőteljes készsége és képessége az unió pénzügyi támogatására.
A Moody’s hangsúlyozza: a tagországok erős támogatási képességét jelzi az EU „a1” szintű átlagos súlyozású érdekeltségi osztályzata, amely a világ legmagasabb ilyen jellegű minősítései között van nemzetek feletti szerveződések esetében.
A hitelminősítő szerint az Európai Unió különös mértékben számíthat a magas besorolású tagállamok – köztük Németország (Aaa/stabil), Franciaország (Aa2/stabil) és Hollandia (Aaa/stabil) – pénzügyi támogatására.
A Moody’s megállapítja, hogy a koronavírus-járványra adott válaszintézkedések jelentősen megváltoztatták az EU adósságkibocsátói szerepét és dominanciáját.
A járvány miatt megnövekedett munkanélküliség csökkentését célzó uniós program (SURE) 100 milliárd eurós finanszírozása, illetve a járvány következményeinek felszámolására Next Generation EU (NGEU) néven meghirdetett, 800 milliárd euróig terjedő uniós helyreállítási alap az Európai Unió adósságkibocsátásának meredek ívű emelkedéséhez vezetett – áll a Moody’s elemzésében.
A hitelminősítő közölte: várakozása szerint az EU teljes kötelezettségállománya az idén meghaladja az 500 milliárd eurót, ez hozzávetőleg a 2019-ben mért adósságszint tízszerese.
A cég szerint az ellenállóképesség javítására és a kilábalás elősegítésére szolgáló európai uniós pénzügyi eszköz (RRF) 2026-ig tartó alkalmazási időszakának végére valószínűleg 900 milliárd és ezermilliárd euró közötti szintre emelkedik tovább az uniós adósságállomány.
A Moody’s hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság rendkívül hatékonyan irányítja a meredeken emelkedő és tartósan magas összegű adósságkibocsátásokat.
„Az EU 2021 óta évente rendre 100-150 milliárd euró új adósságot bocsát ki, és e kibocsátások iránt változatlanul nagy és sokoldalú befektetői kör tanúsít jelentős érdeklődést” – áll a Moody’s elemzésében.
Jóllehet az EU hitelköltségei a globális kamatfolyamatok erőteljes irányváltása közepette megemelkedtek, az unió továbbra is jelentős adósságmennyiséget tud kibocsátani versenyképes kamatok mellett – hangsúlyozza a hitelminősítő.
A Moody’s kiemeli, hogy az EU közvetlen hitelkövetelési kitettsége Ukrajnával szemben jelenleg mintegy 30 milliárd euró, és az uniós vezetők februárban további 50 milliárd eurós, 2027-ig folyósítandó hitel- és adománycsomag összeállításáról egyeztek meg.
A hitelek folyósítása egy alacsony hitelképességi minősítésű, háborúban álló szuverén adós számára jelentős pénzügyi kockázattal jár, az EU által Ukrajnának nyújtott hitelek tartalékfedezeti rátája azonban 70 százalék, vagyis igen magas – áll a Moody’s elemzésében.
Nemrégiben egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is megerősítette változatlan stabil kilátással az Európai Unió lehetséges legjobb – e cég módszertanában „AAA”-val jelölt – hosszú távú besorolását. A Fitch szintén azzal a véleményével indokolta a döntést, hogy az uniós tagországok erőteljesen elkötelezettek az EU pénzügyi támogatása mellett.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Az elmaradt orosz földgázszállítások kétharmadát sikerült pótolni elsősorban a korábbinál nagyobb mennyiségű cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzésével és a Norvégiából vezetéken érkező gázmennyiség növelésével, így Európának a tél végéig szükséges földgáztartaléknál nagyobb készlete van – áll a Moody’s Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett szektorelemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő adatai szerint az európai gáztározók telítettsége 82 százalékos volt 2022 végén; ez 2015 óta a legnagyobb telítettségi arány.
A Moody’s szerint mindez annak köszönhető, hogy az európai kormányok hatékony kínálati és keresleti oldali intézkedéseket tettek, a vállalatok alkalmazkodtak az energiasokkhoz, a tél eddigi szakasza enyhe volt és nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre cseppfolyósított földgáz.
A cég kiemeli, hogy a földgáz ára 80 százalékkal zuhant a tavaly nyáron elért csúcsok óta.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Nagy-Britannia hosszú távú, „Aa3” szintű államadós-osztályzatának kilátását a Moody’s Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő ezzel egy időben megerősítette a brit szuverén kötelezettségek besorolását.
A Moody’s a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést azzal indokolta, hogy a gyengülő növekedési kilátások és a magas infláció környezetében kiszámíthatatlanabbá vált a brit kormány szakpolitikai döntéshozatala. A hitelminősítő az indokok között említette azt a véleményét is, hogy kockázatok terhelik a brit közfinanszírozás adósságtűrő kapacitásait a valószínűleg még tovább emelkedő hitelfinanszírozási igény miatt. A Moody’s felidézi az azóta menesztett brit pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng által szeptember 23-án előterjesztett hatalmas, 45 milliárd font értékű adócsökkentési programot, amelyet a csomagterv ismertetése utáni példátlan piaci felfordulás miatt nem sokkal később vissza kellett vonni. Az ügybe belebukott Liz Truss brit miniszterelnök is, aki a héten bejelentette lemondását, miután a fedezetlen adócsomag beterjesztése nyomán kitört pénzügyi zűrzavar miatt a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója ellene fordult. A Moody’s pénteki elemzése szerint ez az eseménysorozat is az államháztartást érintő szakpolitikai döntéshozatal már évek óta gyengülő kiszámíthatóságának újabb megnyilvánulása. Az epizód a brit belpolitikai környezet erősödő polarizációját és kiszámíthatóságának romlását is illusztrálja – fogalmaz a hitelminősítő. A Moody’s előrejelzése szerint ebben a helyzetben a brit hazai össztermék (GDP) reálnövekedése – amely már az idei év eleje óta lassul – tovább gyengül a következő negyedévekben, és a 2023-2024-es időszakban mindössze 0,3 százalék lesz éves átlagban. A hitelminősítő várakozása szerint a brit gazdaság növekedési üteme 2026 előtt nem tér vissza a 1,5 százalékos potenciális ütemre. A gyenge növekedési kilátások és a Moody’s által vártnál valószínűsíthetően nagyobb államháztartási hiány a következő években folyamatosan 100 százalék felett tartja a GDP-arányos államháztartási hiányt, és ugyanezek a tényezők növelik az adósságpályát terhelő kockázatokat is – áll a hitelminősítő elemzésében. A Moody’s mindemellett azzal számol, hogy a következő hat hónapban 11 százalékhoz közeli szinten tetőzik az éves összevetésű brit infláció. Az elmúlt napokban a másik két globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings is leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását, jórészt ugyanazokkal az indokokkal, amelyeket a Moody’s is felsorolt a brit osztályzati kilátás rontásához fűzött elemzésében.
Szlovákia, Csehország és Olaszország hitelbesorolását is negatív, tehát leminősítést valószínűsítő kilátással látta el a Moody’s hitelminősítő. A lépések elsősorban az európai energiaválságra reflektálnak.
A Szlovákiára vonatkozó kilátás stabilról negatívra történő megváltoztatása az ország Oroszországtól való jelentős energiafüggőségét tükrözi – szól az indoklás. Tekintettel Szlovákia nagy ipari szektorára és az Európai Unióba való integráltságára, az Oroszországból érkező gázszállítások tartós csökkenése jelentősen gyengítheti az ország gazdaságát, ami viszont negatívan hatna Szlovákia államháztartására, és súlyosbítaná a már meglévő strukturális kihívásokat, például a népesség elöregedését. A szlovák hosszú lejáratú, devizában denominált államadósságának besorolása A2.
Olaszország esetében a Baa3 besorolás kapott negatív kilátást. Indoklásában a Moody’s kiemeli, hogy míg a növekedés és a költségvetési fejlemények 2021-ben és 2022 elején pozitív meglepetéseket okoztak, az utóbbi időben az olasz hitelprofilra vonatkozó kockázatok egyre inkább felhalmozódtak az ukrajnai orosz invázió gazdasági hatása és a belpolitikai fejlemények (az újabb kormányválság) miatt. Mindkettőnek lényeges hitelezési kihatásai lehetnek:
a politikai környezet akadályozza a strukturális reformok végrehajtását, beleértve az Olaszország nemzeti helyreállítási és rugalmassági tervében (NRRP) foglaltakat is;
az energiaellátási kihívások gyengítik a gazdasági kilátásokat;
a költségvetési erejét tovább gyengíti a lassú növekedés, a magasabb finanszírozási költségek és a potenciálisan gyengébb költségvetési fegyelem.
Csehországban az A3 minősítést fenyegeti veszély. A döntés azt tükrözi, hogy megnövekedett a kockázata annak, hogy tartós és súlyos gázellátási zavarok lépnek fel, ami korlátozásokhoz vezethet, és mély recesszióba taszíthatja az ország gazdaságát. Ez negatív hatással lehet a trendnövekedésre és a költségvetési mutatók lényeges gyengülését okozhatja.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
"Italy cannot waste time: the goal of returning to clean and safe energy production through nuclear power, starting in the next few years, must be clear"
A Moody’s hitelminősítő megerősítette, hogy Oroszország valóban csődbe került, miután tegnap lejárt a kötvényesek 100 millió dollárnyi hozamkifizetésének határideje, ezt pedig nem tudták teljesíteni – írja a Forbes.
Most már hivatalos, hogy a nyugati szankciók következtében Oroszország fizetésképtelenné vált. Tegnap járt le 100 millió dollárnyi hozamkifizetés határideje, ezt viszont nem tudta teljesíteni az ország. A csődhelyzet már „hivatalos”, ugyanis ezt a hitelminősítők mondják ki. Az orosz kormány egyébként tagadja, hogy csődbe került volna, szerintük megvan a kifizetések fedezete, de a szankciók miatt nincs módjuk teljesíteni ezeket.
Oroszország szempontjából a csődhelyzet azt jelenti, hogy Moszkva nem lesz képes külföldi forrásokat bevonni az államadósság finanszírozásába. Helyette belföldi adósságot tudnak kibocsátani, az orosz bankok pedig felvásárolják ezeket a rubel-papírokat. A rekordmagas energiaáraknak köszönhetően viszont továbbra is magasak az orosz állam bevételei, ezt igyekszik most csökkenteni az EU az olajembargóval.
Megerősítette változatlan stabil kilátással a balti köztársaságok és Lengyelország államadós-besorolásait pénteken a Moody’s Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő a döntések indoklásában kiemelte: alacsonynak tartja annak a kockázatát, hogy az ukrajnai háború a négy ország bármelyikére hagyományos hadviselés formájában átterjedjen.
A Moody’s péntek éjjeli londoni bejelentése szerint a megerősítési döntések Észtország „A1”, Litvánia és Lengyelország „A2”, illetve Lettország „A3” szintű szuverén osztályzatára vonatkoznak. A hitelminősítő a besorolások megerősítéséhez fűzött elemzéseiben hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz invázióval mind a négy országban megnőttek a geopolitikai kockázatok. Emiatt a Moody’s a három balti gazdaság politikai kockázati besorolását – az egyik olyan részosztályzatot, amely azt méri, hogy az egyes szuverén adósok milyen mértékben érzékenyek az eseménykockázatokra – az eddigi „baa”-ról „ba”-ra gyengítette. A cég kiemeli ugyanakkor azt a véleményét, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán megnövekedett geopolitikai kockázatok és az e kockázatokat övező, ugyancsak erősödő bizonytalanságok közepette is alacsony annak a valószínűsége, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus hagyományos hadviselés formájában átterjedjen a balti köztársaságra és Lengyelországra. A hitelminősítő szerint ezt a kockázatot számottevően csökkenti a NATO által a szövetség kölcsönös védelmi záradéka alapján nyújtott teljes biztonsági garancia, és az, hogy a NATO az Ukrajna elleni orosz támadás óta megerősítette katonai jelenlétét a balti térségben, valamint más közép- és kelet-európai országokban. A balti országok és Lengyelország esetében a Moody’s szerint nagyobb a nem hagyományos vagy hibrid eszközökkel elkövethető támadások valószínűsége; ezek közé tartozhatnak a kibertámadások, a dezinformációs kampányok, a szabotázsakciók vagy társadalmi nyugtalanság szítása. Az ilyen hibrid támadások azonban önmagukban sokkal kisebb valószínűséggel gyakorolnának érdemi negatív hatást ezeknek az országoknak a szuverén adósminőségi profiljára, mint egy hagyományos fegyveres támadás – áll a Moody’s pénteki elemzéseiben. A cég a három balti köztársaságban gyenge, de pozitív gazdasági növekedést vár az idén: alapeseti előrejelzése Litvániában a hazai össztermék (GDP) 1,4 százalékos, Észtországban 0,6 százalékos, Lettországban 1,3 százalékos növekedését valószínűsíti 2022-re. Lengyelországban a Moody’s prognózisa 2022-ben és 2023-ban egyaránt robusztus, 3 százalék körüli GDP-bővüléssel számol.
Recesszióba sodorhatja a világgazdaságot az ukrajnai háború elhúzódása – áll a Moody’s Investors Service Londonban ismertetett szektorelemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő a nyolcoldalas tanulmányban közölte: alapeseti előrejelzési forgatókönyve azzal számol, hogy a válság legalább néhány hónapig eltart, és az ukrajnai invázió miatt Oroszországra kirótt amerikai, európai és egyéb szankciók legalább két évig érvényben maradnak.
Ez a forgatókönyv önmagában nem valószínűsít széles körű recessziót, de azt megállapítja, hogy minél tovább húzódik a válság, annál nagyobb a világgazdaság egészére kiterjedő recesszió kockázata.
A cég kidolgozott egy még kedvezőtlenebb forgatókönyvet is, amely Oroszország és Európa energiahordozó-kereskedelmének teljes leállását modellezi.
E forgatókönyv-változat megvalósulása a tanulmány szerint jelentős globális stresszhelyzetet okozna, függetlenül attól, hogy az orosz energiahordozók kereskedelmének leállítását melyik fél kezdeményezné.
Ebben a környezetben egész Európa recesszióban kerülne, és a Moody’s által világszerte besorolással ellátott csaknem négyezer nem pénzügyi profilú vállalat 25 százaléka komoly piaci stresszhelyzetben találná magát – áll a hitelminősítő keddi elemzésében.
A Moody’s tanulmánya szerint az európai recesszió valószínűleg globális szinten is a növekedés komoly mértékű lassulását, esetleg világgazdasági recessziót okozhatna, és ez jelentős piaci árfolyam-volatilitáshoz, szűkös likviditással jellemzett környezet kialakulásához vezethetne.
Egy ilyen forgatókönyv esetén a magas hozamú, vagyis kockázatos minőségű adósságeszközök felára érdemben emelkedne és problémás szinteket érhetne el ezeknek az eszközöknek a refinanszírozási kockázata – fogalmaznak a Moody’s londoni elemzői.
A recessziós kockázat, a magasabb infláció és az emelkedő kamatok több gazdasági ágazatra kiterjedő járványhatást idézhetnének elő, különösen olyan spekulatív – vagyis nem befektetési ajánlású – osztályzattal ellátott vállalatok körében, amelyeknek 2023-ban vagy még korábban lejáró adósságkötelezettségeik vannak – hangsúlyozza keddi elemzésében a hitelminősítő.
A Moody’s szerint a globális kiterjedésű gazdasági szektorok közül az autóipart is érdemi kockázatok terhelnék a kedvezőtlenebb forgatókönyv megvalósulása esetén.
A Németországban gyártott autóipari részegységek az amerikai és az ázsiai gyártás beszállítói hálózatában is jelen vannak, és ha az európai gyáripart az orosz földgázszállítások leállása megfosztja energiaforrásaitól, az leállíthatja vagy jelentősen hátráltathatja a világ összes autógyártója számára szükséges részegységek gyártását is, főleg olyan országokban, köztük Németországban, amelyek erősen függnek a földgázellátástól – áll a Moody’s elemzésében.
Más nagy londoni házak szerint az energiahordozó-kereskedelem leállása ugyanakkor Oroszországban még súlyosabb gazdasági válságot okozna.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics jelenlegi alapeseti előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az orosz hazai össztermék (GDP) az idén 12 százalékkal zuhan.
A háznak ugyanakkor szintén van egy sokkal erőteljesebben negatív forgatókönyve is arra az esetre, ha a szankciók miatt teljesen leállna az orosz nyersolaj- és földgázexport.
A Capital Economics modellszámításai szerint ebben az esetben az orosz GDP-érték 25 százalékkal zuhanna az idén, és a rubel árfolyama 200 rubel/dollárra gyengülne.
Met with Commissioner @PaoloGentiloni. Following @ZelenskyyUa’s initiative, I invited the EU to take a lead in rebuilding one of Ukraine’s war-torn regions. The EU will also support Ukraine’s economic recovery, further integration of goods & services into the EU’s Single Market. pic.twitter.com/8KK6GPz04Q
Visszavonta Oroszország hitelminősítési osztályzatait csütörtökön a Moody’s Investors Service – számolt be az MTI.
A nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentette, hogy a döntés az orosz kormány összes adósminőségi besorolására, valamint a Moody’s által eddig minősítéssel ellátott szub-szuverén oroszországi entitások – köztük Moszkva, Szentpétervár és többtucatnyi oroszországi terület – külön osztályzatára vonatkozik.
A Moody’s egyben visszavonta az Oroszországban tevékenykedő kereskedelmi adósok helyi valutában és a devizában fennálló kötelezettségeinek besorolási országplafonját, vagyis azt a felső osztályzati korlátot, amely határt szab e vállalatok minősítésének.
A Moody’s a csütörtöki visszavonásig nagyon magas adóskockázatot jelző „Ca” államadós-osztályzattal tartotta nyilván Oroszországot.
Erre a besorolásra március elején rontotta a cég az orosz szuverén minősítést az addigi „B3” szintről, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy az ukrajnai háború miatt elrendelt nyugati szankciók és az ezek nyomán érvénybe léptetett tőkekorlátozások hatással lesznek a külföldre irányuló fizetésekre, köztük az orosz államadósság-szolgálati kötelezettségek törlesztésére is.
A Moody’s az ukrajnai háború kezdete óta kétszer minősítette le az orosz államadósság-besorolást. A cég március 3-án megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású szuverén osztályzatot, az addigi „Baa3”-ról egyszerre hat fokozattal „B3”-ra rontva a minősítést, és az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartotta.
A Moody’s három nappal később bejelentette, hogy e felülvizsgálat alapján az addigi „B3″ szintről további négy fokozattal a spekulatív sávon belül még mélyebben lévő „Ca”-ra rontotta tovább az orosz osztályzatot.
A hitelminősítő így néhány napon belül tíz fokozattal minősítette vissza Oroszország hosszú futamidejű külső és hazai államadósságának besorolását.
A cég meghatározása szerint a „Ca” minősítés azt jelzi, hogy az ezzel a besorolással nyilvántartott adósságkötelezettségek esetében valószínűleg már bekövetkezett, vagy nagyon közel van a törlesztési csődhelyzet, bár van valamelyes kilátás a kamat- és a tőketartozások behajtására.
A Moody’s osztályzati listáján a „Ca”-nál csak egy rosszabb minősítés létezik, a „C”, amely rendszerint már bekövetkezett törlesztési csődöt és csekély későbbi törlesztési kilátásokat tükröz.
Csütörtökön azonban a Moody’s ezt a rendkívül gyenge orosz adósminőségi besorolást is visszavonta.
Ugyanígy tett a minap egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is, közölve, hogy döntését az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott EU-szankciók alapján hozta.
Az Európai Unió március 15-én jelentette be, hogy megtiltja hitelminősítői osztályzatok érvényben tartását oroszországi jogi személyekre, vállalatokra és egyéb entitásokra.
A Fitch legutóbbi orosz államadós-besorolása „C” volt. A hitelminősítő március 8-án rontotta erre a mélyen spekulatív szintre a hosszú futamidejű orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek osztályzatát az addigi „B”-ről, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy Oroszország államadósság-törlesztési csődesemény küszöbén áll.
Nagyon magas adóskockázatot jelző szintre rontotta péntek éjjel Ukrajna besorolását a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy az orosz invázió nyomán romlik Ukrajna képessége és valószínűleg hajlandósága is adósságszolgálati kötelezettségeinek teljesítésére.
A Moody’s Londonban bejelentette, hogy az eddigi „B3”-ról két fokozattal „Caa2”-re minősítette vissza Ukrajna devizában és hazai valutában fennálló hosszú lejáratú szuverén adósságállományának osztályzatát. A cég az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja. A Moody’s módszertana alapján az Ukrajnától most megvont „B3” osztályzat is mélyen a spekulatív – vagyis befektetésre nem ajánlott – sávban volt, az új „Caa2” minősítés pedig a Moody’s hivatalos meghatározása szerint már nagyon magas adóskockázatra figyelmezteti a befektetőket. A „Caa2” besorolás nyolc fokozattal marad el a befektetési ajánlású sáv alapfokától, amely a Moody’s osztályzati metodikája alapján „Baa3”. A Moody’s a héten éppen ezt az alapszintű befektetési államadós-besorolást vonta meg Oroszországtól, az addigi „Baa3”-ról egyszerre hat fokozattal „B3”-ra rontva a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát. A cég az új orosz besorolást szintén további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja. Nem sokkal a Moody’s bejelentése után a Fitch Ratings is a befektetési ajánlású szint alá, az addigi „BBB”-ről szintén egyszerre hat fokozattal „B”-re minősítette vissza az orosz államadós-osztályzatot. A múlt héten a harmadik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású osztályzatot, „BBB mínusz/A-3”-ról egy fokozattal „BB plusz/B”-re – ugyancsak spekulatív szintre – rontva az orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek besorolását. Az ukrán államadós-osztályzat pénteki leminősítéséhez fűzött elemzésében a Moody’s kiemelte azt a véleményét, hogy jóllehet, Ukrajna költségvetési és külső tartalékai javultak a 2014-es katonai konfliktus óta, ez a javulás azonban nem lesz elégséges a likviditási kockázatok teljes mértékű ellensúlyozásához, tekintettel a szűkösebbé váló finanszírozási opciókra, a külföldi befektetők kivonulására és a külső ukrán fizetési pozícióra nehezedő egyre nagyobb nyomásra. A Moody’s számításai szerint az idén 6 milliárd dollár, a következő évtizedben évente 2-6 milliárd dollár – az ukrán hazai össztermék (GDP) 1-4 százalékának megfelelő – ukrán államadósság-hányad törlesztése válik esedékessé. Bár a január végi 27,5 milliárd dolláros ukrán devizatartalék a törlesztési igényeket fedezte, erre a tartalékra is várhatóan egyre nagyobb nyomás nehezedik majd, éppen olyan időszakban, amikor csökkennek a devizabevételek, szűkülnek az ukrán gazdaság finanszírozási opciói és a hazai valuta tartósan gyengül – áll a Moody’s elemzésében. A hitelminősítő közölte: becslése szerint a külföldi kormányok és a nemzetközi intézmények – köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Unió – eddig 15 milliárd dollárnyi pénzügyi segélyre vállaltak kötelezettséget.
A Moody’s szerint ez a jelentős nemzetközi pénzügyi támogatás elősegíti a likviditási helyzet erősítését, valószínűtlen azonban, hogy elégséges lesz annak a hatásnak a teljes ellentételezésére, amelyet az orosz invázió gyakorol Ukrajna adósprofiljára. Az elmúlt években a hazai bankok jelentették a fő refinanszírozási forrást, nem valószínű azonban, hogy meglenne a kapacitásuk jelentős további államadósság-kibocsátás felvételére, tekintettel az orosz invázió által az ukrán pénzügyi szektorban okozott felfordulásra, valamint a nagyarányú betétkivonások kockázatára – áll a Moody’s elemzésében. Más nagy londoni házak szerint Ukrajnának már a mostani közvetlen orosz fegyveres támadás előtt is példátlan károkat okozott az Oroszországgal kialakult konfliktushelyzet. Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minapi helyzetértékelésében közölte: modellszámításai arra vallanak, hogy a Krím-félsziget orosz annektálásától 2020 végéig eltelt hét évben az ukrán gazdaság évente átlagosan 40 milliárd dollár – vagyis a teljes időszakban 280 milliárd dollár – veszteséget szenvedett. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnát a konfliktus előtti ukrán hazai össztermék 19,9 százalékával egyenlő kár érte a vizsgált időszak minden évében – állt a CEBR tanulmányában.
Megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást csütörtökön két nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service és a Fitch Ratings.
A Moody’s az eddigi „Baa3”-ról „B3”-ra rontotta a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát, és az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja.
A Moody’s módszertanában a „Baa3” minősítés a befektetési ajánlású kategória alsó határa, az Oroszországnak most megadott „B3” osztályzat már mélyen a spekulatív sávban van.
Nem sokkal a Moody’s csütörtöki bejelentése után a Fitch Ratings is a befektetési ajánlású szint alá, az eddigi „BBB”-ről – a Moody’s-hoz hasonlóan szintén egyszerre hat fokozattal – „B”-re minősítette vissza az orosz államadós-osztályzatot, és az új besorolást is negatív minősítési figyelőlistára helyezte.
A múlt héten a harmadik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású osztályzatot, „BBB mínusz/A-3”-ról egy fokozattal „BB plusz/B”-re – ugyancsak befektetésre már nem ajánlott szintre – rontva az orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek besorolását.
A Moody’s és a Fitch által csaknem egyszerre bejelentett két csütörtöki leminősítés azt is jelenti, hogy Oroszország a nemzetközi intézményi befektetők körében már nem számít befektetésre ajánlott szuverén adósnak. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis legalább két hitelminősítőnek befektetési ajánlású besorolást kell érvényben tartania az adott szuverén vagy kereskedelmi adósokra ahhoz, hogy a befektetési társaságok a szóban forgó ország vagy vállalat adósságeszközeit befektetésre ajánlottnak tekintsék.
A Moody’s a csütörtök hajnalban Londonban bejelentett leminősítés indoklásában kiemelte: az ukrajnai háború miatt érvényesített súlyos és összehangolt nyugati szankciók növelték annak a kockázatát, hogy fennakadások keletkeznek az orosz államadósság-kötelezettségek törlesztésében, és a szankciókat bevezető nyugati országok közötti koordináció magas szintje is súlyos lefelé ható kockázatokkal terheli Oroszország szuverén adósprofilját.
A Moody’s közölte: véleménye szerint most már jelentős a valószínűsége annak, hogy a szankciók kikezdik Oroszország képességét és hajlandóságát szuverén adósságkötelezettségeinek törlesztésére.
A súlyos és összehangolt nyugati szankciók mindemellett jelentős bizalmi sokkot is okoztak, és ez valószínűleg tartós felfordulást okoz a reálgazdaságban és a pénzügyi szektorban egyaránt.
A rubel esetleges tartós leértékelődésének is súlyos gazdasági következményei lehetnek, mivel emelheti az inflációt, markánsan lassíthatja a gazdasági aktivitást és ronthatja az életszínvonalat – áll a Moody’s elemzésében.
A hitelminősítő szerint emellett ha olyan mértékű betétkivonás kezdődik, amely szűkíti a bankrendszer likviditását, az növelheti a pénzügyi szektor stabilitását terhelő kockázatokat és szükségessé teheti a bankrendszer kormányzati megsegítését.
Még tovább fokozhatja a makrogazdasági instabilitás kockázatát az, hogy az új szankciók miatt hozzáférhetetlenné vált az orosz pénzügyi tartalékok nagyon jelentős hányada.
A Moody’s idézi az orosz jegybank adatait, amelyek szerint az arany nélkül számolt orosz devizakészleteknek legalább a 60 százaléka olyan országokban van, amelyek szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben.
Jóllehet Oroszország a tartalékok hozzávetőleg 20 százalékát aranyban tartja, a Moody’s várakozása szerint azonban nehézségekbe ütközne ennek az aranykészletnek az átváltása is devizára.
Az orosz nyersolaj- és földgázexportból eredő devizabevételek enyhíthetik a súlyos szankciók hatásait, de ez sem zárja ki a tartós gazdasági felfordulás és a sokkokkal szembeni növekvő gazdasági érzékenység igen magas valószínűségét – áll a Moody’s csütörtöki elemzésében.
A cég szerint ráadásul a szankciók esetleges még további szigorítása már ezt a fontos devizaforrást is érintheti.
A Fitch Ratings is azzal a véleményével indokolta Oroszország leminősítését, hogy a nemzetközi szankciók súlyossága növelte a makroszintű pénzügyi stabilitást terhelő kockázatokat, hatalmas sokkhatásnak tette ki Oroszország adósminőségi alapmutatóit, és kikezdheti Oroszország hajlandóságát arra, hogy eleget tegyen államadósság-szolgálati kötelezettségeinek.
A Fitch emellett szintén kiemelte, hogy a szankciók maradéktalan betartása hozzáférhetetlenné tenné Oroszország nemzetközi tartalékainak jelentős részét.
A cég adatai szerint Oroszország devizakészleteinek 32 százaléka euróban, 16 százaléka dollárban fekszik, és e készleteknek több mint a fele olyan országokban van, amelyek részesei a szankcióknak.
Az orosz export 55 százalékát dollárban, 29 százalékát euróban számolják el, a szankciók viszont korlátozzák a kereskedelmi fizetések klíringjét is. Ráadásul a kereskedelmi partnerek várhatóan más forrást keresnek majd az eddig Oroszországból importált termékek beszerzéséhez, különösen az energiaszektorban, amelynek exportbevétele tavaly 241 milliárd dollár volt. Ez a teljes orosz exportjövedelem 44 százalékát tette ki – áll a Fitch Ratings csütörtöki londoni elemzésében.
