Egyre több ukrán vállalkozás szembesül nehézségekkel mind a képzett, mind a képzetlen munkaerőt tekintve, és az álláskeresők száma az álláskereső oldalakon található önéletrajzok számából ítélve folyamatosan csökken – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
A jelentés szerint „az álláskereső oldalakon meghirdetett új állások számának növekedése folyamatos munkaerő-keresletet jelez 2024 elején. Ugyanakkor az üzleti felmérések szerint egyre több cég szembesül azzal, hogy nehézségekbe ütközik szakképzett és szakképzetlen munkaerő megtalálása egyaránt. Az álláskeresők aránya az álláskereső oldalakon megjelenő önéletrajzok számával mérve tovább csökkent.”
Ez mind a foglalkoztatás növelésére, mind munkaerő-kínálatra kihatással lehet a mozgósítás és a folytatódó migráció következményeként. Hiszen az Ukrajnán kívüli menekültek száma 2024. március 14-e óta az ENSZ szerint csaknem 150 ezerrel (vagy 2%-kal) 6,5 millió főre nőtt az NBU adatainak megfelelően.
Kína továbbra is strukturális foglalkoztatási problémákkal küzd, a munkahelyekre nehezedő nyomás nem enyhült, annak ellenére, hogy a munkaerőpiac idén jól indult, különösen a mesterséges intelligencia és big data területeken – közölte a kínai emberi erőforrások minisztere.
Kína foglalkoztatási kihívásokkal szembesül, amelyeket a lassuló gazdasági növekedés és a főiskolai diplomások magas száma okoz. Az emberi erőforrások minisztere, Wang Xiaoping elmondta, hogy bár az év eleje kedvező volt a munkaerőpiac számára, különösen a mesterséges intelligencia és big data területeken, az általános nyomás továbbra is fennáll. A minisztérium 32 ezer állásbörzét rendezett eddig, jelezve az állami támogatás erősítésének szándékát a fiatalok foglalkoztatása és a kis magánvállalkozások támogatása érdekében.
Az előrejelzések szerint 2024-ben Kínában 11,79 millió főiskolai diplomás kerülhet a munkaerőpiacra, ami rekordszámot jelent. A kormány gazdasági növekedési célja 5% körüli bővülést irányoz elő 2024-re, miután az előző évben 5,2%-os növekedést ért el. Ennek ellenére a statisztikák gyakran alulbecsülik a munkaerőpiacon tapasztalható feszültségeket, különösen a fiatalok között. A legfrissebb adatok szerint több mint minden ötödik 16 és 24 év közötti fiatal volt munkanélküli.
A Covid-19 világjárvány után egyre több főiskolai végzettségű ember került nehéz helyzetbe a fehérgalléros állások piacának szűkülése miatt. A hatóságok igyekeznek alternatív lehetőségeket kínálni nekik, például szakképzési és gyári állások felajánlásával. Wang hangsúlyozta a technológiai ismeretek elsajátításának és a gyárakban való munkavégzések fontosságát.
Akcióterven dolgozik az ukrán kormány, hogy hazacsábítsa a háború elől elmenekült nőket és gyermekeiket. A kabinet aggodalma nem alaptalan, komoly munkaerőpiaci hatásai lehetnek annak, ha nem járnak sikerrel. A cégek már most érzik az elmenekültek hiányát.
Jelen állás szerint 2,8 millió munkaképes korú nő döntött úgy az orosz invázió kezdete óta, hogy elhagyja az országot. Ha Kijev egyiküket sem tudja rávenni a hazatérésre, az az ország háború előtti éves bruttó hazai termékének 10 százalékába kerülget – vélekedik Alexander Isakov, a Bloomberg Economics közgazdásza.
Ez évi 20 milliárd dollár, azaz 6,9 ezermilliárd forint, miközben az Európai Unió által javasolt négyéves segélycsomag évente 12,5 milliárd eurót hozhat a kijevi konyhára.
Akcióba lendült az ukrán kabinet
A problémával természetesen az ukrán kormány is tisztában van. Ezért is jelentette ki a közelmúltban Tetyana Berezhna gazdaságiminiszter-helyettes, hogy személy szerint győzelemnek élem meg azt is, ha az ukrán családok Ukrajnában egyesülnek, nem pedig külföldön. A legfontosabb feladat most Ukrajna, az ukrán kormány számára, hogy a nők és a gyermekek visszatérjenek Ukrajnába a férjükhöz.
A 18 és 60 év közötti férfiak többsége a sorozás miatt nem hagyhatja el az országot. Ennek fényében persze nem is meglepő, hogy az ukrán menekültek 68 százaléka nő. Ha pedig a kiskorúakat kivesszük a képletből, értelemszerűen még nagyobb a nők aránya.
A kormány már dolgozik ösztönzőkön, amelyekkel visszavezethetnék a nőket az ukrán munkaerőpiacra. Tervezik például egy új munkaügyi törvény bevezetését, a nemek közötti bérszakadék csökkentését, valamint támogatást nyújtanának a fronton harcolók házastársainak vállalkozás alapításához.
A hazatérési vágy idővel halványulhat
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) több tanulmányában is foglalkozott azzal, hogy felmérései alapján a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránok túlnyomó része vissza akar térni a hazájába egy nap, de csak minden tizedik ukrán tervezi ezt a közeljövőben megtenni.
A korábbi menekültválságok – például a szíriai – azt kapcsán az INHCR azt figyelte meg, hogy a menekültek hazatérési vágya idővel elhalványult.
Pontosan ettől tart az egyik vezető ukrán gyógyszeripari vállalat, a Farmak vezérigazgatója, Volodimir Kosztjuk is.
Valahogyan meg kell próbálnunk visszahozni őket Ukrajnába, mert már látjuk, minél tovább vannak külföldön az emberek, annál kevésbé akarnak visszatérni – nyilatkozta a Reutersnek.
A Farmak a háború előtti évben, 2021-ben közel 3000 alkalmazottat foglalkoztatott és több mint 7 milliárd hrivnya, azaz közel 66 milliárd forint bevételt könyvelhetett el. A háború azonban sok mindent megváltoztatott a cég működése tekintetében is. A frontvonal közeléből Kijevbe kellett átköltöztetni a vállalat kutatólaboratóriumát és személyzetét. A beosztottak száma is jelentősen visszaesett, különösen a szakképzett laboratóriumi dolgozókból szenved hiányt a cég.
A Gazdasági Stratégiai Központ ukrán kutatóintézet márciusban tett közzé egy kutatást, amely alapján az Európában menedéket kérő nők kétharmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A munkaerőhiány ráadásul csak az érem egyik oldala. Gazdasági szempontból sokszorosan fájó pont lehet Ukrajnának, ha nem tudja hazacsábítani a külföldre menekült asszonyokat, hiszen demográfiai és fogyasztói szempontból is problémát jelent többek között, ha végül nem térnek vissza.
Komoly munkaerőhiány van Oroszországban – ahogy erről korábban mi is beszámoltunk. Most kormányhű oligarchák azt javasolták: legyen újra hatnapos munkahét Oroszországban.
„Pénzügyi és gazdasági rendszerünknek új beruházásokra van szüksége” – írja a munkaügyi miniszterhez intézett levélben az Avanti üzleti klub, amely elképzelését a nyugati szankciókkal indokolta.
A nyugati világ már 2014-ben megkezdte a szankciók alkalmazását, miután Putyin elfoglalta és Oroszországhoz csatolta a Krím félszigetet, amely 1954 óta Ukrajnához tartozott. Igazán kemény szankciók azonban azt követően következtek, hogy Putyin hadserege megtámadta Ukrajnát 2022. február 24-én.
Ennek komoly hatása volt a munkaerőpiacra is: oroszok százezrei menekültek külföldre, köztük sok jólképzett fiatal. Ősszel pedig Putyin elrendelte a sorozást. Emiatt újabb menekülthullám indult el. A hadsereg emberigénye egyre csak növekszik, hiszen a frontokon sok helyen közelharc folyik, és mindkét oldalon óriásiak a veszteségek az ukrajnai háborúban.
Az Avanti üzleti klub 2014-ben alakult meg, és kormányhű oligarchák mellett parlamenti képviselők is vannak a tagjai között – írja a brüsszeli Politico.
2019-ben még a négynapos munkahétről vitatkoztak
Négy éve Putyin utasította a munkaügyi minisztériumot, hogy vizsgálja meg a négynapos munkahét bevezetésének lehetőségét. A minisztérium a legnagyobb álláskereső oldalon közvélemény-kutatást tartott, amely furcsa eredményt hozott: az oroszok 63 százaléka elvben helyeselné a négynapos munkahetet, de mégsem örülne, ha bevezetnék azt. Miért nem? Mert a többség attól tartott, hogy ez lényeges jövedelem-csökkenéssel járna, azt pedig nem tartották elfogadhatónak.
Az Avanti üzleti klub levelében most úgy fogalmaz „a Putyin elnök által 2023-ra kitűzött gazdasági célokat csakis úgy érhetjük el, ha újra visszaállítjuk a hatnapos munkahetet Oroszországban”.
Az Európai Unió a 11-ik szankciós csomagot készíti elő Oroszországgal szemben. Moszkva úgy kívánja kikerülni a szankciókat, hogy fokozza exportját Indiába és Kínába, ahonnan azután eljutnak a világpiacra, de nem mint orosz termékek – mutat rá a Business Insider, amely utal Misusztyin orosz miniszterelnök pekingi tárgyalásaira. Az orosz kormányfő szerint Oroszország és Kína kereskedelme idén meghaladhatja a 200 milliárd dollárt is. Már a tavalyi év is rekordot döntött, amikor a szankciók miatt Kína felé forduló Oroszország kereskedelme Kínával elérte a 190 milliárd dollárt – emlékeztet a Business Insider.
Az iparvállalatok több mind harmadánál nincs elég dolgozó, de nincs olyan szektor, ahol ne lenne folyamatos munkaerőhiány a háborús mozgósítás miatt.
A legújabb mérések szerint Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése óta nem volt akkora a munkaerőhiány Oroszországban, mint most – írta a Politico. A vállalkozások 35 százaléka súlyos munkaerőhiánnyal küzd, ez 1996 óta a legmagasabb érték a Jegor Gajdar Gazdaságpolitikai Intézet áprilisi adatokon alapuló felmérése szerint, amelyben mintegy ezer ipari vállalkozás vezetőjének véleményét kérik ki.
Az intézet szerint a hiány elsősorban annak tudható be, hogy Oroszországban tavaly szeptemberben bevezették a „részleges mozgósítást” a lakosság körében.
Ez olyan mély és hosszú távú probléma, amely hátráltatja az ország ipari növekedését. A munkaerőhiány a könnyűiparban és a gépgyártásban a legsúlyosabb, de gyakorlatilag nincs olyan ágazat, ahol ez ne okozna súlyos problémákat – mondta Szergej Cuklo, az intézet üzleti felmérésekért felelős vezetője.
Bár a nyugati márkák, például a McDonald’s és a Starbucks távozása az országból lehetőséget kínált a helyi vállalkozóknak, Cuklo szerint a munkaerőhiány azt jelenti, hogy „egyszerűen nincs, aki helyettük termeljen”.
Ezt a problémát nem lehet a szőnyeg alá söpörni, és Putyin már áprilisban is elismerte, hogy az országnak „nincs elég munkása”, Maxim Resetnyikov orosz gazdaságfejlesztési miniszter pedig márciusban kijelentette, hogy a képzésekkel és a munkaerő termelékenységével kapcsolatos problémák már „túlélési kérdéssé” váltak az országban.
A lakosság mozgósítása azonban csak részben magyarázza meg a rekordhoz közelítő hiányt, ám a másik tényező is az orosz–ukrán konfliktushoz kapcsolódik:
A háború kitörése óta ugyanis nagyjából 1,3 millió fiatal menekült el az országból, és a szakemberek is tömegével vándoroltak külföldre.
A gyászos eredmények ellenére azonban a kutatás azt mutatja, hogy a vállalkozások optimizmusa idén februárban visszatért a járvány előtti szintre – még akkor is, ha a válaszadók továbbra is megosztottak a gazdasági helyzet általános megítélésében.
A tavalyi negyedik negyedévben rekordszintre, 1,98 millióra emelkedett Németországban a betöltetlen álláshelyek száma.
A tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest 160 ezer 900-zal, 8,8 százalékkal nőtt, éves összehasonlításban pedig 295 ezer 500-zal, 17,5 százalékkal emelkedett az üres álláshelyek száma a német munkaerőpiacon a szövetségi foglalkoztatási hivatal (BA) munkaerőpiaci és foglalkozási kutatóintézetének (IAB) rendszeres vállalati felmérése alapján.
Az üres álláshelyek túlnyomó többsége már a felmérés időpontjában betöltetlen volt. Országosan 1,63 millió (82 százalék) azonnal betölthető, 352 ezer 500 (18 százalék) pedig később betölthető állás volt.
Új csúcsra emelkedett a munkaerőhiány
A megfelelő munkaerő iránti versenynyomás meglehetősen magas. Új csúcsra emelkedett a munkaerőhiány, 4,5 százalékra nőtt az azonnal betöltendő állások és a vállalatok teljes munkaerőigényének aránya is.
A cégek által igényelt 100 dolgozóra 4,5 üres állás jutott a tavalyi negyedik negyedévben. Ez a szám 2022 második és harmadik negyedévében még 4 volt.
A német munkaerőpiacról érkező, összességében pozitív jelzések ellenére a vállalatok még mindig szenvednek az Ukrajna elleni orosz háború következményeitől. 2022 negyedik negyedévében a megkérdezett vállalatok 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború negatív hatással volt rájuk – ez 6 százalékpontos növekedés az előző negyedévhez képest.
A német gazdaság egyik fő problémája továbbra is a szakképzett munkaerő hiánya, szakértők szerint évente 400 ezer bevándorló szakmunkásra van szüksége az országnak. Ráadásul az elöregedő társadalmi struktúra miatt egyre több fiatal munkavállaló kell a nyugdíjasok eltartásához.
Németországban az ott élők hatoda született másik országban. Közülük megközelítőleg 800 ezer olyan aktív korú szíriai és afgán migráns él Németországban, akik legalább öt éve tartózkodnak az államban, mégis csak harmaduknak van állása a hivatalos adatok szerint.
A bevándorlók közt 12 százalékos a munkanélküliség, míg a német nemzetiségűek közt nem éri el az 5 százalékot, ráadásul a németek kétharmada rendelkezik adófizető állással. Habár a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékos, mégis sokan vannak állás nélkül: alapvetően a menekültek. Az országba újonnan érkezők közül csupán minden tizediknek van állása.
A legnagyobb probléma a szakképzettség hiánya. A fejlett gazdaság szakképzett munkavállalókat igényel. A migránsok nagy része nem ilyen.
A statisztikai hivatal adatai szerint míg a szíriai menekültek harmadának van középiskolája vagy szakmunkásiskolája, addig a lengyel bevándorlóknál ez 71 százalék.
A pandémia miatti lezárások után a népességmozgás újból felerősödött. Ukrajnai menekültek, közel-keleti, afrikai és afganisztáni migránsok is egyre nagyobb számban indulnak útra. 2022 első felében egymilliónál is többen költöztek német földre, jóval többen, mint 2015-ben. Az állástaláláshoz ezeknek az embereknek először el kell sajátítaniuk a német nyelvet és kultúrát.
Márpedig munkaerőre nagy szükség van: a német cégek fele már így is kénytelen leépíteni tevékenységén, vagy azok egy részét áttelepíteni olyan helyekre, ahol találnak megfelelő munkaerőt.
A német gazdaság problémája az is – az OECD szerint –, hogy az Európai Unióból érkezők beáramlása lelassult a Covid megjelenésével.
Azért, hogy magasabb végzettségű fiatalok érkezzenek, Németország jövőre új, pontalapú bevándorlási rendszert vezet be. A téma szakértői azonban arra számítanak, hogy továbbra is nagy számban érkeznek majd olyan képzetlen menedékkérők, akiket nem tudnak alkalmazni. Ezek a menekültek a jóléti rendszert terhelik majd, és elképzelhető, hogy idővel egy részük bűnözésre adhatja a fejét.
Ugyanakkor a munkáltatók hozzáállása sem könnyíti meg az állásszerzést: hosszú gyakornoki időt várnak el, valamint a külföldi diplomákat ritkán ismerik el – hívta fel a figyelmet a The Wall Street Journal.
Akkora a munkaerőhiány Horvátországban, hogy az ország egyes részein elmaradhat idén az almaszüret, mert nincs ki leszedje a gyümölcsöt. A munkáltatók a problémát külföldi vendégmunkásokkal próbálják megoldani.
Horvátországban a munkáltatóknak országos szinten óriási fejtörést okoz a munkaerőhiány. A helyzet az építőiparban és a turizmusban a legrosszabb, de kétkezi munkásból is kevés van.
Utóbbi a mezőgazdaságban okozza a legnagyobb problémát ezért a szektorban, ahol csak tudnak gépesítenek a gazdák. Ennek ellenére így is előfordul, hogy egyes gyümölcsök a fákon maradnak, hiszen nincs ki leszedje azokat. A helyzet jelenleg az almatermelőket érinti legsúlyosabban, mert az ágazatban elkerülhetetlen az emberi munkaerő alkalmazása. Az ültetvényesek kezdetben nyugdíjasok alkalmazásával próbálták orvosolni a helyeztet, de ez nem bizonyult elegendőnek, ezért most a távolkeletről importálnak munkásokat. A mintegy 5000 hektáron termelt horvát alma sorsa viszont annak ellenére is kérdéses, hogy az idei szezon megmentésére 4000 nepáli érkezett az országban, a mezőgazdaságból ugyanis becslések szerint 30 ezer idénymunkás hiányzik.
A helyzeten az sem segít, hogy az adriai országban igen alacsonyak az órabérek. Egy almaszedő átlagosan 22 kúnát vagyis hozzávetőlegesen 120 hrivnyát keres. Részben ebből fakadhat az a tény is, hogy az óriási munkaerőhiány miatt dél-nyugati szomszédunknál több mint 109 ezer regisztrált munkanélküli van számon tartva.
Sok külföldi dolgozik az országban
A távol-keleti munkások megjelenése előtt főleg a balkáni államokból érkeztek munkavállalók Horvátországba. Közül a legtöbben Bosznia-Hercegovinából, ők elsősorban a vendéglátóiparban helyezkedtek el, de sok albán (főleg koszovói) és macedón is dolgozik dél-nyugati szomszédunkban. A Horvát Munkaügyi Hivatal adatai szerint jelenleg 90 ezer körül mozog az országban tevékenykedő külföldi szak, illetve kétkezi munkások száma, de létszámuk a jövőben minden bizonnyal növekedni fog.
Különösen annak tudatában, hogy Horvátországban nagy szükség lenne több szakképzett, tapasztalt munkásra, mert jelentős részük az elmúlt években elhagyta az országot és Németországban vagy Ausztriában vállalt munkát magasabb fizetség fejében.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Nagy-Britanniában több tízmillió dollár értékű élelmiszer romlik meg a földeken.
A gazdák nem találnak elég munkást a betakarításhoz. Ezzel párhuzamosan erősödik a megélhetési költségek válsága – írja a Bloomberg.
„Mintegy 22 millió fontnyi értékű (27 millió dollár) gyümölcs és zöldség veszett el munkaerőhiány miatt az év első felében” – derül ki a Nemzeti Gazdaszövetség közel 200 termelő részvételével végzett felméréséből.
A válaszadók mintegy 40%-a állítja, hogy munkaerőhiány miatt veszíti el a termést. A gyártók további 4,4%-os csökkenésére számítanak 2023-ban.
Napi százezerben korlátozta keddtől ősz elejéig az induló utasok napi számát a legnagyobb forgalmú brit repülőtér, a londoni Heathrow a munkaerőhiány és az ebből eredő, időnként súlyos fennakadások miatt. Az üzemeltető kérte a légitársaságokat, hogy a nyári szezonra ne értékesítsenek több férőhelyet Heathrow-ról induló járataikra.
John Holland-Kaye, a legnagyobb brit légikikötő vezérigazgatója az utasokhoz intézett, kedden ismertetett nyílt levelében azt írta: a globális polgári repülési ágazat már kezd magához térni a koronavírus-járványból, de a járvány utóhatásai még mindig nehézségeket okoznak az egész szektornak.
Holland-Kaye szerint az elmúlt négy hónapban olyan ütemben emelkedett az utasforgalom Heathrow-n, mint a korábbi negyven évben összesen.
A London nyugati határában működő repülőtér a vezérigazgató közleménye szerint már tavaly novemberben elkezdte a munkaerő-toborzást, számítva a forgalom nyári felfutására, és a biztonsági ellenőrzés területén július végén már ugyanannyian dolgoznak majd, mint a járvány előtt.
Vannak azonban a repülőtéren olyan kritikus fontosságú működési területek, amelyek továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, és ez komoly mértékben korlátozza a repülőtér egészének kapacitásait.
Különösen jellemző a munkaerőhiány a földi kiszolgálásra, amelynek munkavállalói a légitársaságokkal állnak szerződésben – áll a Heathrow vezérigazgatójának keddi nyilatkozatában.
John Holland-Kaye nyílt levele szerint az elmúlt hetekben, amikor a Heathrow-ról induló utasok száma rendszeresen meghaladta a napi százezret, voltak olyan időszakok, amikor a szolgáltatás színvonala elfogadhatatlan szintre süllyedt: hosszú sorok alakultak ki, a segítséget igénylő utasokat csak késedelmesen szolgálták ki, csomagok maradtak le járatokról vagy csak későbbi járatokkal érkeztek meg, alacsony szintű volt a menetrendi pontosság, valamint sok az utolsó pillanatban bejelentett járattörlés.
John Holland-Kaye szerint mindezt több ok idézi elő, köztük az, hogy az utasszám kezdi meghaladni a légitársaságok, a földi kiszolgálók és a repülőtér együttes kapacitásait.
A vezérigazgató szerint a Heathrow-t üzemeltető cég mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a légitársaságok, a földi kiszolgáló cégek és a repülőtér naponta legfeljebb százezer utas indulását tudja biztosítani az idei nyáron, ezért keddtől szeptember 11-ig ezen a szinten korlátozza kapacitásait.
A levél szerint az előrejelzések azt mutatják, hogy a Heathrow-ról induló járatok napi férőhely-kapacitása 104 ezer lesz az idei nyáron, vagyis naponta négyezerrel több a megállapított felső kapacitáshatárnál.
Ezért a cég azt kéri a légitársaságoktól, hogy erre a nyárra több férőhelyet már ne értékesítsenek Heathrow-ról induló járataikra, ezzel is elősegítve a kapacitáshiányból az utasokra háruló következmények enyhítését.
Nagy-Britanniában a jövő hét végén kezdődik a főszezon a kiutazó turistaforgalomban, mivel akkor ér véget az általános és a középiskolákban a tanév.
