Ukrajnában nő a munkaerő iránti kereslet, miközben a kínálat továbbra is korlátozott, többek között az elmenekülők számának további növekedése miatt, ezért nőnek a bérek – közölte pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) áprilisi makrogazdasági és monetáris helyzetelemzésére hivatkozva.
Az NBU szerint megnőtt a béremelési nyomás mind az álláskeresők, mind a munkaadók részéről. Emellett további hatást gyakorolt a minimálbér év eleji emelése is. „A fizetésemelés, a katonai állomány pénzügyi támogatására fordított jelentős költségvetési kiadások, a nyugdíjak indexálása (március óta) és a minimálbérhez kötött kifizetések növekedése hozzájárult a háztartások jövedelmének növekedéséhez, ami viszont támogatja a fogyasztói keresletet” – jegyezte meg jelentésében a jegybank.
Az NBU szerint az új álláshelyek számának növekedése az álláskereső oldalakon stabil munkaerő-keresletet jelez 2024 elején. Ugyanakkor az üzleti felmérések szerint egyre több cég esetében nehézségekbe ütközik a szakképzett és szakképzetlen munkaerő felkutatása.
Amint azt az NBU megjegyezte, az álláskeresők száma az álláskereső oldalakon közzétett önéletrajzok számával mérve tovább csökkent. „Ez lehet a foglalkoztatás fellendülésének és a korlátozott munkaerő-kínálatnak a következménye, többek között a mozgósítás és a további migráció révén” – áll az áttekintésben.
Az ukrajnai háború alatt a munkaerőpiac jelentős változásokon ment keresztül, többek között a megszigorított mozgósítási szabályok miatt, amely különböző ágazatokban okozott szakemberhiányt, az építőipartól a közlekedésig. E tekintetben számos, hagyományosan „férfiasnak” tekintett állást most nők töltenek be. A készségek fontossága a munkavállaló nemétől függetlenül döntő fontosságúvá válik, különösen azon körülménynek köszönhetően, hogy számos szakképzett alkalmazott külföldre utazott.
Munkaerőhiány a kiskereskedelemben
A jelentős munkaerőhiányt Ukrajnában, többek között a kiskereskedelemben, a tömeges migráció és mobilizáció okozza. Különösen akut probléma az eladó-tanácsadók, pénztárosok, biztonsági őrök, üzletvezetők, hordárok és sofőrök hiánya. Például az értékesítési tanácsadók RR-index aránya 1,6, a pénztárosok esetében pedig 3,4, ami azt jelzi, hogy itt nagy a munkaerőhiány.
A kiskereskedelmi piac cégei erre úgy reagálnak, hogy 5%-ról 20%-ra, egyes szakmákban akár 30%-ra is emelik a béreket. Az előrejelzések szerint 2024-ben 5-20 százalékos szinten folytatódik a béralap növekedése.
A nők töltik be a „férfias” állásokat
A nők szerepének növekedésével a „férfias” szakmákban, mint például az építőmunkások, sofőrök, elektromos és gázhegesztők, egyre több nő van azokon a területeken, ahol hagyományosan alulreprezentáltak. 2023-ban 1200 nő dolgozott az építőiparban, ami az ágazatban dolgozók 38%-a, szemben a háború előtti 20%-kal.
A kiskereskedelemben gyakrabban neveznek ki nőket olyan pozíciókra, amelyeket hagyományosan férfiasnak tekintettek. Többek között biztonsági őr, sofőr, portás állásokra, éppen a férfi jelöltek hiánya miatt. Például az ATB-hálózatban nők töltik be az őrök és a portások, az UPG országos benzinkúthálózatban a nők a sofőr, a tankoló, a hordár és a biztonsági őr posztjait.
Egyes ágazatokban, például a mezőgazdaságban azonban a férfiak dominálnak, az ilyen foglalkozásokkal járó magas fizikai stressz és egészségügyi kockázatok miatt. Ezekben az ágazatokban lassabban változik a munkaerő nemek szerinti összetétele, annak ellenére, hogy egyes esetekben – például drónkezelők – nő a nők száma.
Hogyan nőttek a bérek Ukrajnában
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2023 IV. negyedévében 19 231 hrivnyára nőtt az átlagkereset Ukrajnában, ami 16,7%-kal több az előző év azonos időszakához képest. Legnagyobb mértékben az „Információ és távközlés” területén nőttek a bérek – 23,3%-kal, havi 41 326 hrivnyára. Ezt a „Pénzügyi és biztosítási tevékenység” szektor követi 37 477 hrivnya (+24,0%) havi átlagbérrel. A „Közigazgatás és védelem” szektorban 12,2%-os növekedést regisztráltak, 28 516 hrivnyára. A „Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység” szektor 13,8%-os növekedést mutatott, ahol az átlagkereset 25 860 hrivnya volt. A legalacsonyabb mutatók az oktatás területén vannak, ahol 13 500 hrivnya az átlagkereset, a növekedés mindössze 0,5 százalékos volt.
A 2022-es reálbért „megette” az infláció.
2022-ben az átlagkereset 14 847 hrivnya volt, de az inflációt figyelembe véve valójában 11,9%-kal csökkent. A kormány ugyanakkor 2023-ra 18 527 hrivnyára, az inflációt figyelembe véve pedig 10,1%-os nominális fizetésemelést prognosztizált. 2024-ben ez a szám várhatóan eléri a 21 809 hrivnyát, és az inflációt is figyelembe véve 8,5%-kal nő. Továbbá az előrejelzések szerint a fizetés 2025-ben eléri a 25 732 hrivnyát, 2026-ban pedig a 30 260 hrivnyát. Az IMF előrejelzése szerint 2024-ben az átlagfizetés dollárban 527 dollár lesz, ami meghaladja a háború előtti 2021-es adatot. 2025-ben várhatóan 559 dollár, 2026-ban pedig 619 dollár lesz.
Oroszországban 2023-ban mintegy 4,8 millió munkavállaló hiányzott, és a probléma 2024-ben is akut marad – írta vasárnap az Izvesztyija szakértőkre és az Orosz Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének kutatására hivatkozva.
Elvira Nabiullina jegybankelnök a múlt hónapban azt mondta, hogy Oroszországban akut munkaerőhiány van, amely veszélyezteti a gazdasági növekedést, mivel Moszkva fiskális és fizikai erőforrásokat pumpál a hadseregbe.
Oroszok százezrei hagyták el az országot az ukrajnai háború 2022 februári indulása óta, köztük magasan képzett informatikai szakemberek. Akik elmenekültek, vagy nem értettek egyet a háborúval, vagy attól tartottak, hogy behívják őket harcolni.
Az elvándorlás fokozódott, miután Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy 2022 szeptemberében mintegy 300 000 újonc részleges katonai mozgósítását hajtják végre.
Az Izvesztyija a kutatás szerzőjére, Nyikolaj Akhapkinra hivatkozva azt írta, hogy a munkaerőhiány 2022-ben és 2023-ban meredeken növekedett, különösen nagy a kereslet a sofőrök és a bolti dolgozók iránt.
„Ha a Rosstat (orosz statisztikai hivatal) által bemutatott adatokat kiterjesztjük a teljes munkaerőre, akkor a munkaerőhiány 2023-ban előzetes becslések szerint 4,8 millió embert fog kitenni” – idézte a lap az új kutatást.
A lap megjegyezte, hogy Anton Kotjakov munkaügyi miniszter elmondta, hogy a munkaerőhiányt a feldolgozóiparban, az építőiparban és a közlekedési ágazatban érzik keményen, ami arra kényszeríti a vállalatokat, hogy béremelésekkel próbáljanak több munkavállalót vonzani.
Az újság idézte Tatjana Zaharovát, a G. V. Plehanovról elnevezett orosz közgazdasági egyetem munkatársát, aki szerint a munkaerőhiány valószínűleg jövőre is fennmarad, mivel a gyári munkások, mérnökök, orvosok, tanárok és más szakmák esetében különösen nehéz lesz betölteni az üres állásokat.
A háború ellenére is magára talált sok ukrán vállalat. Idén szinte sehol sem voltak elbocsátások, a nyugati megyékben már erős a munkaerőhiány – részben a külföldre vándorlás miatt. A maradóknak viszont kisebb-nagyobb béremelést is tudtak adni a cégvezetők, akiknek a többsége jövőre létszámbővítést tervez.
Folyamatos a fizetésemelés, akár 15-20 százalékkal is növekednek a bérek, miközben az infláció erősen csökken és közelíti a 10 százalékot. A munkaerőhiány viszont nyomasztó, sok informatikus, mérnök, bolti eladó, ügyvéd, logisztikus, szállodai és vendéglátóipari dolgozó kellene.
Idén a cégek fele folyamatosan bővítette az alkalmazotti létszámot, jövőre a vállalatok 65 százaléka tervezi ezt. Az Európai Üzleti Szövetség (EBA) által szeptemberben végzett felmérésben szereplő társaságoknak csupán 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csökkentette a dolgozók számát.
Az EBA 131 cég HR vezetőjét kérdezte meg, 48 százalékuk nagyvállalat, 44 százalékuk pedig közepes vállalat képviselője. A megkérdezettek 70 százaléka külpiacra is dolgozó cég helyzetét érzékeltette. Többségük a kis- vagy nagykereskedelem, a pénzügyi szolgáltatások, a gyógyszeripar és a jogi vagy adózási területen működik.
A válaszadók 76 százaléka idén valamilyen mértékben emelte a fizetéseket, mindössze 1,5 százalékuk mérsékelt kissé a válságos helyzetre hivatkozva. Az emelők 47 százaléka 10-15 százalékkal toldotta meg a béreket a megelőző évhez képest, negyede 15-20 százalékkal vitte feljebb a havi fizetést, míg 8 százalékuk 20 százaléknál is többet adott. Ugyanakkor kicsit kevesebb, mint 8 százalékuk visszavágta a fizetéseket, de ez mindegyik érintett esetében kisebb volt 10 százaléknál.
A gazdaság stabilizálódására utal, hogy az ukrán cégek négyötöde semmiképp sem szeretne kisebb létszámmal dolgozni 2024-ben, 93 százalékuk pedig biztosan emeli a fizetéseket. Ezt a többség 10-15 százalék közötti mértékben tervezi, viszont a válaszadók tizede 15-20 százalékkal szeretne többet adni.
Érdekes, hogy a felmérésben résztvevő ukrán vállalatoknak csupán ötödénél dolgoznak kizárólag Ukrajnában élő munkatársak. A cégek 33 százalékánál 5 százaléknál magasabb a külföldről bedolgozók aránya. A sort Lengyelország vezeti, mögötte Németország, Csehország, Románia, Egyesült Királyság, Spanyolország és Izrael a sorrend. Leszakadva jön ezután Hollandia, Szlovénia, Ausztria, Belgium, Norvégia, Lettország, Olaszország, Luxemburg, az Egyesült Államok és Kanada.
Sokan megjegyezték, hogy egyre nagyobb és állandósult a munkaerőhiány, ez most a vállalatok kicsit több mint felére nehezedő nyomás, de további harmaduk ideiglenesen szenved attól, hogy nem jelentkezik elegendő munkaerő. Az orosz invázió kezdete óta most szeptemberben hirdették meg a legtöbb állást egyetlen hónap alatt, mintegy 106 ezer embernek ajánlottak fel különféle munkalehetőséget.
A munkaerőhiány már másfél éve nyomasztja az ukrán gazdaságot. Sok képzett fiatal eltávozott az országból és kétséges, hogy visszamegy-e egyáltalán. Rengeteg építőipari munkás is máshol keresett boldogulási lehetőséget, több százezren költöztek át például Lengyelországba.
Ukrajnának minden körülmények között elnéptelenedéssel, munkaerőhiánnyal és a népsűrűség csökkenésével kell szembenéznie – mondta Ella Libanova, a Demográfiai és Társadalomkutató Intézet igazgatója, jelenti az Interfax-Ukrajna.
Az általa bemutatott becslések szerint ez év elején az ukrán hatóságok ellenőrzése alatt álló terület lakossága 31,6 millió fő volt, jelenleg valamivel magasabb.
„35 millió rendkívül optimista forgatókönyv 2033-ra. A demográfiai növekedés lehetősége kimerült. A fejlett országokban ezt a migráció kompenzálja” – mondta az intézet igazgatója.
Emlékeztetett arra, hogy a háború előtti becslések szerint Ukrajnában a 20 éves férfiak 42%-a nem éli meg a 65 éves kort. A kivándorlásról beszélve Libanova felidézte, hogy a háború előtt úgy vélték, mintegy 3 millió ukrán dolgozott külföldön, a háború után azonban további 6 millió ember távozott az országból.
A szakember elmondta, hogy a háború után ne mesterségesen korlátozzák a kivándorlást, hanem kezdjék el már a felkészülést a bevándorlásra. Szerinte évente akár 300 000 migránsra is szükség lehet ahhoz, hogy a lakosság 30 milliós szinten maradjon.
Csaknem huszonöt éve nem látott magasságokba ugrott a munkaerőhiány Oroszországban, a jegybank felmérése szerint az elérhető munkaerő 1998 óta nem volt ilyen alacsony. A vállalkozásoknak egyre égetőbb problémát okoz, hogy nincs, aki dolgozzon az országban.
Az elmúlt három évben a koronavírus-járvány és az Ukrajnában vívott háború miatt több mint kétmillióval csökkent Oroszország lakossága, további 1,3 millióan pedig egyszerűen elhagyták az országot a háború miatt vagy azért, mert nem értettek egyet az invázióval, vagy mert attól féltek, hogy besorozzák őket. Esetleg olyan munkások voltak, akiknek megszűnt az állásuk a nyugati cégek kivonulása miatt. A brit hírszerzés adatai szerint a tavaly kiköltözők többsége ráadásul fiatal, szakképzett, diplomás orosz volt, akik később rendkívüli módon hiányozni fognak az orosz gazdaságból.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 7 May 2023.
Még az orosz kormány is elismerte, hogy az IT-szektorban dolgozók mintegy 10 százaléka, körülbelül százezer ember távozott az országból, és valószínűleg nem is tér vissza. A kivándorlás, az idősödő és egyre fogyatkozó társadalom pedig alaposan megtépázza a munkaerőpiacot. Szakértői várakozások szerint ennek hatása az orosz GDP-re hamarosan érezhető lesz, ahogy az inflációra is jelentősen negatív hatást gyakorol.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Mint ismeretes, az elmúlt évtizedben a lényegesen magasabb bérek és a vízumkövetelmények könnyítése okán tömegesen özönlöttek az ukrán munkavállalók az Európai Unió országaiba.
Az európai országok pedig örömmel fogadták őket, mivel azok az állások, amelyekre az ukránok jelentkeztek, nem voltak eléggé jól megfizetve a helyi munkavállalók számára, többek között az építő- és autóiparban, az élelmiszergyártás és a nehézipar területén.
Február 24-ét követően ezek közül a munkások közül sokan hazatértek, hogy megvédjék hazájukat az oroszok inváziójától, amely hamarosan munkaerőhiányhoz vezetett az iparilag fejlett európai országokban.
A Reuters alkalmazottai Lengyelország és Csehország cégvezetőivel, vállalkozóival, ipari szervezetek képviselőivel és közgazdászokkal folytatott tárgyalásokat, akik kijelentették, az ukrán munkások távozása a költségek jelentős növekedéséhez és a gyártási megrendelések és az építési munkák végrehajtásának késedelméhez vezetett.
Mint ismeretes, hogy Oroszország február 24-i inváziójáig az ukránok alkották a külföldi munkavállalók legnagyobb csoportját Közép-Európában. Ipari kereskedelmi csoportok adatai szerint csak a már említett Lengyelországban és Csehországban mintegy 600, illetve több mint 200 ezer ukrán állampolgár dolgozott hivatalosan.
Az ország 19 000 vállalatát képviselő „Lengyelországi munkaadók” kereskedelmi csoport úgy véli, hogy a háború kezdete óta mintegy 150 000 ukrán munkás, többségében férfi hagyta el Lengyelországot. Az Európai Központi Bank a múlt hónapban bejelentette, hogy az ukrán menekültek hulláma valószínűleg csökkenti a munkaerőhiányt az eurózónában, viszont az iparilag fejlett, az eurózónán kívüli országokban úgy néz ki az ellenkezője van kialakulóban.
Ennek az az oka, hogy a több százezer ukrán menekültek zöme nők és gyerekek, és nem alkalmasak a betöltetlen állásokra. Az állás gyakran fizikai terheléssel jár, például az építőiparban, a gyártásban vagy az öntödékben, ahol törvény szabályozza, hogy a nők mekkora súlyt emelhetnek fel.
Ráadásul a hirtelen kialakult férfi munkaerőhiány különösen komoly probléma számos vállalatnál, amelyek megpróbálnak talpraállni a pandémia okozta gazdasági következményeit követően, most pedig az energiahordozók drágulásával és inflációval szembesültek.
„Az ukrán munkavállalók elvesztése fokozta a problémákat, amelyekkel a cégek szembesültek” – jelentette ki Radek Spikar, a Cseh Ipari Szövetség alelnöke. „A cégek azt mondják, hogy már nem tudják kielégíteni az üzleti ügyfelek igényeit, ezért késik a termékek szállítása és bírságokat kénytelenek fizetni”.
A Lengyel szélenergia-szövetség a kormányhoz fordult azzal a kéréssel, hogy engedélyezze a szélparkok befejezésének elhalasztását. „Sok ukrán munkavállaló, többek között, akik az építőipari cégeknél dolgoznak, akik a zöld energiával kapcsolatos projekteket valósítják meg, hazautaznak harcolni hazájukért” – áll a Szövetség közleményében. – Üresek lettek az építkezések”.
A GDP 30%-át kitevő ipari termeléssel foglalkozó Csehország az EU iparilag fejlett országa, Lengyelország pedig szorosan mögötte, 25%-kal.
Az orosz invázió kezdetéig a német Hofmann Personal munkaerő-toborzó cég több mint ezer ukrán jelöltet várt, akiknek májustól júniusig kellett volna Csehországba érkezniük, hogy az autóiparban, a logisztikában és a termelési ágazatban vállaljanak munkát. Azok a cégek számára, amelyek ezeket a munkásokat alkalmazták, jelenleg gondot okoz a megüresedett állások betöltése.
A vállalatok vezetői és a kereskedelmi csoportok azt állítják, hogy az ukrán munkavállalók távozásának következményei különösen Európa fejlődő országaiban érzékelhetőek, mivel ez a régió kevésbé automatizált, mint például az Európai Unió fejlettebb gazdaságai, többek között Németország.
Ez különösen igaz az építőipar, az ipari feldolgozási és a közlekedési szektorra, ahol a férfi munkások dominálnak, és ahol a Lengyelországban foglalkoztatott ukránok körülbelül 30%-a dolgozott – írja a Business Insider Polska. A BNP Paribas bank becslései szerint a háború előtt az építőiparban dolgozók 11%-a, a fuvarozásban pedig 13%-a volt ukrán.
Michal Dybula, a BNP Paribas bank vezető közgazdásza megjegyezte, a gazdasági adatokra és a nemzeti vállalatok képviselőivel való találkozásokra hivatkozva, az ukrán munkások elvesztése nyilvánvalóan károkat fog okozni az Lengyelország, az EU hatodik legnagyobb gazdaságában, legalábbis rövid távon, bár a következmények mértékét még korán értékelni.
A gyártók számára a humán erőforrás kérdése egy sorban áll a többi problémával: az energiaköltségekkel, amelyek folyamatosan növekednek, a háború miatti anyagellátással, és a szállítási láncokban a világjárvány miatti elhúzódó akadozásokkal. A termelői árindex – a vállalatok inflációs mutatója – júniusban Lengyelországban csaknem 25,6%, Csehországban pedig 28,5% volt.
Annak érdekében, hogy megbirkózzanak a válsággal, egyes vállalatok béreket emelnek, hogy bevonzzák a helyi munkavállalókat, és megszabaduljanak az ukránok versenytársaitól, akik még mindig az országban tartózkodnak. A munkaerőhiány arra kényszerítette a vállalatokat, hogy átgondolják munkamódszereiket, és azokhoz az országokhoz forduljanak, mint például Mongólia és a Fülöp-szigetek, viszont a nyelvi, logisztikai és vízumproblémák megnehezítik a megüresedett állások betöltését.
A Nagy-Britanniát sújtó milkshake- és csirkehiány csak a kezdet, az üzleti élet szereplői a vízumszabályok liberalizálást követelik az egyre komolyabbá váló munkaerőhiány enyhítésére és a karácsonyi szezon megmentésére. A teljessé vált Brexit nem csak „gyermekbetegségeket” okoz, a szakértők szerint az igazi következmények 15 év múlva látszanak majd.
Egyre több nehézségbe ütközik a brit üzletek polcainak a feltöltése, illetve az éttermi kínálat fenntartása: több százezer ember hiányzik a munkaerőpiacról, egyebek mellett nincs elég járművezető, mezőgazdasági munkás, illetve élelmiszeripari betanított alkalmazott. A legnagyobb cégek vezetői szinte naponta figyelmeztetik a kormányt, ha nem reagálnak rugalmasan a válságra, komoly ellátási nehézségek alakulhatnak ki a karácsonyi időszakban. „Úgy véljük, lesznek hiánycikkek karácsonykor. Most is csak komoly nehézségek árán tudjuk kielégíteni az igényeket és nincs kapacitásunk az ünnepi időszak miatti készletépítésre” – jelentette be a legnagyobb brit élelmiszer kiskereskedelmi lánc, a Tesco vezetősége, amely szerint csak kamionsofőrből több mint százezer hiányzik.
A mélyfagyasztottélelmiszer-piac vezető cége, az Iceland ügyvezető igazgatója, Richard Walker arról panaszkodott a The Guardiannak, hogy a sofőrhiány miatt naponta 30-40 fuvart kell lemondaniuk. „Saját magunkat sebeztük meg” – mondta egyértelműen arra utalva, hogy a hiány oka az EU-ból való kilépés, a Brexit, amelyről a britek a 2016-os népszavazás alkalmával döntöttek. A britek távozása után ugyanis az EU-ból érkező, bizonytalan helyzetbe került vendégmunkások egy része végleg hazaköltözött, a szigetország polgárai pedig egyáltalán nem sietnek, hogy leszedjék a gyümölcsöket, vagy odaálljanak az élelmiszeripari cégek futószalagjaihoz. Az utóbbi vállalatoknál az alkalmazottak hatvan százaléka az EU-tagországokból érkezett, s a munkások egy részének távozása miatt több cég legalább tíz százalékkal csökkentette a termelését.
Csökkenő termelés
A helyzetet súlyosbítja, hogy az újra támadó Covid-19-járvány miatt az alkalmazottak, köztük a kamionsofőrök egy része kénytelen karanténba vonulni, így kiesik a munkából.
A még nem teljes statisztikák szerint a jellemzően az alacsony jövedelmet adó logisztikai és mezőgazdasági állásokban dolgozó románok és bolgárok közül több mint kilencvenezren – a teljes állomány negyede – tértek végleg haza, míg a közép-európai államok polgárai közül több mint százezren döntöttek a hazaköltözés mellett. A pénzügyi és a szolgáltatói szektorból is sok külföldi távozott, a mediterrán uniós tagállamokba is tízezrével tértek vissza Nagy-Britanniából.
A Brit Iparkamara (BCI) vezérigazgatója, Tony Danker szerint a hiány már akkora, hogy lelassul a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás folyamata is. Szerinte a megoldás az lehet, ha a hiányszakmákba jelentkezők számára határozott idejű vízumokat adnának ki Nagy-Britanniában.
Tétlen kormány
Míg a Boris Johnson vezette konzervatív, Brexit-párti kormány egyelőre nem tesz semmit a válsághelyzet megoldása érdekében – a londoni szakértők szerint a szigetország az utóbbi évtizedek legsúlyosabb logisztikai krízise felé halad – az aggasztó jelek folyamatosan szaporodnak. A brit kormány a Brexit hasznosságát igazolandó ugyan korábban arról beszélt, hogy a kilépésnek köszönhetően javulni fog a szigetország élelmiszer biztonsági helyzete is, most többek között a McDonald’s jelentette be, hogy a hiány miatt ki kell venni a kínálatból a milkshake-ket, illetve a palackozott üdítőket. Egy másik éttermi lánc, a Nando 40-50 üzlete bezárására kényszerült, mert a cég nem tudott elég csirkét vásárolni. Az ugyancsak baromfiban „utazó” KFC is bejelentette, gondjai vannak a húsbeszerzés során. A KFC-nél egyéb nehézségek is támadtak, még csomagolóanyagból sem volt elegendő. A hétköznapokban, a népszerű éttermekben jelentkező gondok új megvilágításba helyezik a Brexit okozta gondokat: míg korábban sok, komolyabb hatást ki nem váltó cikk szólt a súlyosbodó sofőr- és alkalmazott hiányról, a milkshake és a csirke eltűnése kézzelfoghatóvá teszi a britek kilépése miatt keletkező nehézségeket.
A nagy láncok többsége igyekszik nem nagy dobra verni az ellátási nehézségekről szóló híreket, ám a szakértők attól tartanak, ha az óriások képtelenek szavatolni a folyamatos áruellátást, még súlyosabb gondok alakulnak ki a kicsiknél, hiszen az ő lobbierejük jóval visszafogottabb. A kisebb vállalkozások már csak azért is veszélyben vannak, mert a nagyobb tartalékokkal rendelkező óriáscégek különféle kedvezményekkel – például az újonnan jelentkező alkalmazottaknak fizetett bónuszokkal – sorra happolják el tőlük a sofőröket és egyéb munkásokat.
Mindenki veszített
A The Guardiannak nyilatkozó szakértők szerint a most tapasztalt nehézségek csak a jéghegy csúcsát jelentik, s miközben újabb hasonló gondok is várhatók, a Brexit valódi hatása jóval később, akár másfél évtized múlva válik még inkább nyilvánvalóvá. A borúlátó elemzők attól tartanak, a szigetország GDP-je hosszabb távon akár négy-öt százalékponttal is elmaradhat attól a szinttől, amelyet az uniós tagság megőrzése esetén elért volna.
A tanulmányok szerint az EU-ban maradt államok is veszítenek a britek kilépésével, a legrosszabbul – a briteknél is többet veszítve – Írország járhat, amely akár hat százalékpontos visszaesésre is számíthat. Ugyancsak sokat veszíthet a brit gazdasághoz szorosan kötődő Málta, de Luxemburg és Hollandia is számíthat 1-2 százalékpontnyi növekedésiütem-elmaradásra. Magyarországon kisebb, fél százaléknál is kisebb lesz a Brexit GDP-t visszafogó tartós hatása.
