Oroszországban mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom növekedése és stagnált a munkanélküliség februárban. Elemzők még alacsonyabb kiskereskedelmi forgalom-növekedéssel számoltak.
Az orosz statisztikai hivatal csütörtökön arról jelentett, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedése éves szinten 2,2 százalékra mérséklődött februárban a januári 5,4 százalékról. Elemzők azzal számoltak, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedése még ennél is jelentősebben, 1,1 százalékra lassul. Oroszországban tavaly 7,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.
Ugyancsak a statisztikai hivatal közölte, hogy 2,4 százalékon stagnált februárban a munkanélküliség. Elemzők csökkenő, 2,3 százalékos februári munkanélküliségi rátát vártak.
Idén februárban 1 millió 786 ezren voltak munkanélküliek, számuk 22 ezerrel volt alacsonyabb a januárinál. Tavaly februárban 2,8 százalék volt a munkanélküliség, egy éven belül 2,8 és 2,3 százalék között mozgott a ráta.
Összeomlott a LADA-gyártója
A márkát birtokló AvtoVaz harmadával kevesebb autót adott el márciusban, mint tavaly. A Lada azonban számíthat Moszkva dömpingellenes intézkedéseire. Óriásit zuhantak éves alapon a többek között a Lada márkát is gyártó AvtoVaz eladásai márciusban, noha a vállalat a februárinál több autót értékesített. Az orosz autógyártó 28 699 személyautót és kishaszonjárművet adott el Oroszországban a múlt hónapban, ami 33 százalékos zuhanás az egy évvel korábbihoz képest. Az orosz autópiac még ennél is nagyobbat, 44 százalékot zuhant az egy évvel korábbihoz képest. A legkeresettebb Lada-modell a Lada Granta volt, amelyből 11 ezer 800-at adtak el, 22,5 százalékkal többet februárral összevetve.
A cégcsődök száma magasabb, mint az elmúlt tíz évben bármikor, munkahelyek százezrei vannak veszélyben Németországban.
Németország gazdaságát komoly csődhullám sújtja. A vállalati fizetésképtelenségek száma több hónapja meredeken emelkedik – számolt be a V4NA Nemzetközi Hírügynökség.
„A gazdasági válság egyre több vállalat létfenntartásába kerül” – mondta Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) külgazdasági ügyekért felelős vezetője és elnökségi tagja a Welt német lapnak nyilatkozva.
A szövetségi statisztikai hivatal 2024-re közel 22 ezer cégcsődöt jelentett, ami közel tíz éve a legmagasabb szám. A hatóság szerint a növekedés mértéke 22,4 százalék, az egy évvel korábbi bő 22 százalékos megugrást követően.
„A vállalatok jelentős problémákkal néznek szembe” – magyarázta Frank Schlein, a Crif pénzügyi információs szolgáltató németországi ügyvezető igazgatója, aki a problémák között említette a megrendelések hiányát, a tartósan gyenge hazai gazdaságot, a magas energia- és személyi költségeket valamint az egyre növekvő bürokratikus terheket.
„Mindent egybevetve, nem csak egy, hanem több párhuzamos válság fennállása a vállalatok pénzügyi instabilitásának növekedéséhez vezet” – mondja Schlein.
A gazdasági kár jelentős. Különösen azért, mert tavaly az átlagot jelentősen meghaladó mértékben nőtt a nagyobb fizetésképtelenségek száma – derül ki a Creditreform elemzéséből. Felmérésében a hitelminősítő mintegy 56 milliárd euróra becsüli a bedőlt követelések veszteségének összegét.
A tanulmányok azt mutatják, hogy a legtöbb esetben a hitelezők nagyrészt üres kézzel maradnak, és az esetek több mint 90 százalékában le kell mondaniuk követeléseik többségéről.
A Creditreform a veszélyeztetett vagy megszűnt munkahelyek számát mintegy 320 ezerre teszi.
Ez a szint utoljára a 2020-as koronavírusos évben volt jellemző.
2025 januárjában Németországban a munkanélküliek száma majdnem három millióra nőtt, ami rekordnak számít az elmúlt évtizedben. Erről a Jevropejszka pravda számolt be a DW-re hivatkozva.
A hivatalos előzetes adatok szerint a munkanélküliségi ráta Németországban 0,4%-kal nőtt 2024 decemberéhez képest, és elérte a 6,4%-ot.
Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliek száma 187 ezer fővel nőtt az előző évhez képest, és elérte a 2,993 milliót. Utoljára 2015 januárjában volt magasabb a munkanélküliség, akkor 3,032 millió munkanélkülit regisztráltak.
A januári munkanélküliség növekedése tipikus, mivel sok szezonális munkaszerződés az év végén lejár, és az időjárástól függő munkák, például az építőiparban végzett munkák, szünetelnek.
Ugyanakkor a német munkaadók a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség által közzétett adatokat aggasztónak tartják.
Tokió és Oszaka közötti fedett buborékszalagot építenének a japán hatóságok, amelyek az egyes autópályák közepén húzódnának. A szállító-futószalag jelentős tehermentesítést jelentene a japán sofőrök számára.
Az automatizált teherszállítási folyosó, amely a fővárost az 515 km-re lévő Oszakával köti majd össze, a szállítási szolgáltatások iránti megugró keresletre adott megoldás részét képezi a távol-keleti országban – írja a The Guardian.
A tervezők azt is remélik, hogy az út enyhíti majd a kézbesítő sofőrökre nehezedő nyomást az óriási munkaerőhiány közepette, amely a vendéglátástól és a kiskereskedelemtől kezdve a fuvarozáson át a tömegközlekedésig mindent érint.
A projektet felügyelő Yuri Endo, a közlekedési minisztérium magas rangú tisztviselője szerint az út a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését is elősegíti majd.
„Innovatív módon kell kezelnünk az utakat. Az »autó-futószalag« fő koncepciója, hogy az úthálózaton belül a logisztika számára elkülönített tereket hozzon létre, egy 24 órás automatizált és személyzet nélküli szállítási rendszer felhasználásával” – tette hozzá Endo.
A kormány által a múlt hónapban közzétett számítógépes-grafikával készített videó azt mutatja, hogy a raklapokon elhelyezett nagy méretű konténerek ‒ amelyek egyenként akár egy tonna súlyt is elbírnak ‒ egy autópálya közepén található folyosón hárman haladnak egymás mellett, miközben a járművek mindkét oldalon ellentétes irányban tudnak közlekedni.
Az automatizált targoncák a repülőtereket, vasutakat és kikötőket összekötő hálózat részeként rakodnak majd a konténerekbe. A tervek szerint a tesztüzem 2027-ben vagy 2028 elején kezdődik, és az út a következő évtized közepén kezdheti meg teljes körű működését.
Bár hivatalos becslések még nem jelentek meg, a Yomiuri Shinbun újság szerint a Tokiót és Oszakát összekötő út akár 3,7 milliárd jenbe (9 milliárd forint) is kerülhet, tekintettel a szükséges alagutak számára. Amennyiben a projekt sikeres lesz, Japán más részeire is kiterjeszthetik.
Az emberek azonban nem tűnnek el teljesen a képből ‒ a házhoz szállításokat továbbra is személyesen kell intézni a vezető nélküli járművek lehetséges bevezetéséig.
A minisztérium becslése szerint a logisztikai autópályák napi 25 ezer teherautó-sofőr munkáját tudnák elvégezni. A teherautó-vezetők hiánya – akik Japán rakományának mintegy 90 százalékát szállítják – várhatóan tovább nő, miután idén törvényt vezettek be a túlórák korlátozására, hogy megpróbálják kezelni a túlterhelést és csökkenteni a balesetek számát.
Amennyiben a tendencia folytatódik, a kormány becslései szerint az évtized végére 34 százalékkal csökken az ország szállítási kapacitása. A Covid‒19 járvány idején Japánban ugrásszerűen megnőtt a kézbesítés iránti kereslet, a kormányzati adatok szerint a felhasználók száma a háztartások mintegy 40 százalékáról 60 százalékra emelkedett.
Ukrajnában január 1-jén 96 100 embernek volt munkanélküli státusza, ami a fele az egy évvel korábbi adatoknak. A hírt az Ukrinform közölte a Foglalkoztatási Szolgálatra hivatkozva.
Ukrajnában 2024. január 1-jén 96 120 fő volt munkanélküli státuszban, míg 2023. január 1-jén ez a mutató 186 508 főnek felelt meg.
A regisztrált munkanélküliek számában a nők 72 031 főt (74,9%) tesznek ki. A regisztrált munkanélküli férfiak száma 24 089 fő (25,1%).
Csökkent a munkanélküliségi ráta az euróövezetben augusztusban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfői jelentése szerint.
Augusztusban az euróövezetben az elemzői várakozásokkal összhangban 6,4 százalékra csökkent a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta, miután júliusban 6,5 százalékot regisztráltak.
A 6,4 százalékos, júniusival megegyező euróövezeti adat a legalacsonyabb az összehasonlító statisztikák vezetésének 1995-ös kezdete óta. Egy évvel korábban 6,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta az euróövezetben.
Az Európai Unió munkanélküliségi rátája a júliusi 6,0 százalék után 5,9 százalékos lett. Egy évvel korábban, 2022 augusztusában 6,1 százalékon állt a mutató.
Az Eurostat jelentése szerint:
12,837 millióan voltak munka nélkül augusztusban az Európai Unióban, ebből 10,856 millióan az euróövezetben,
az előző havihoz képest 112 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma az EU-ban, és 107 ezerrel esett az euróövezetben,
az egy évvel korábbihoz képest az állástalanok száma 335 ezerrel csökkent az EU-ban, és 407 ezerrel az euróövezetben.
A 25 év alattiak munkanélküliségi rátája az euróövezetben 13,8 százalékra csökkent az előző havi 13,9 százalékról,
az EU-ban pedig 14,0 százalékon stagnált.
A legnagyobb euróövezeti gazdaságok közül a legmagasabb munkanélküliségi rátát
Spanyolországban (11,5 százalék),
Olaszországban (7,3 százalék),
Franciaországban (7,3 százalék) regisztrálták augusztusban,
míg a legalacsonyabb arányt Németországban (3,0 százalék) jegyezték.
Továbbra is csökken a hivatalos munkanélküliség Ukrajnában, a júliusi adatok szerint – jelentette szerdán az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) által közzétett adatokra hivatkozva, adta hírül az rbc.ua hírportál.
Az NBU adatai szerint 2023 júliusában a regisztrált munkanélküliek száma 112 300-ra csökkent, köztük 80 500 volt a nő. Egy évvel korábban még 296 700 munkanélkülit tartottak számon Ukrajnában.
Egy év alatt drasztikusan, 244 400 főről 47 200-ra csökkent azoknak a regisztrált munkanélkülieknek a száma, akik munkanélküli segélyben részesülnek. A munkaadók munkaerőigénye a betöltetlen álláshelyekre 47,5 ezer fő. A szabad munkahelyekre átlagosan 2 jelentkezés jut.
A háború előtt állásban lévő ukránok 40%-a a megszokott munkarendben dolgozott, 17%-ukat távmunkában vagy részmunkaidőben foglalkoztatták és 8% talált új állást – derült ki egy közvélemény-kutatás adataiból, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Rating szociológiai csoport által végzett felmérés adatai szerint a válaszadó ukránok 33%-a nem dolgozott. Az is kiderült, hogy a háború kezdete óta a megkérdezettek 6%-ának nőtt a jövedelmi szintje, 36% esetében szinte nem változott, 17%-nak enyhén csökkent a bevétele, míg 30%-nak pedig jelentősen csökkent. A válaszadók csaknem 10%-a elvesztette minden bevételét.
A Rating szociológiai csoport a kutatást 2022. december 23–26-án végezte Ukrajna egész területén, kivéve az Oroszország által ideiglenesen megszállt Krím és Donbász térségét, valamint azokat a területeket, ahol a felmérés időpontjában nem volt ukrán mobiltelefon-kapcsolat.
A mintavételi populáció 2000 válaszadóból állt. A felmérés módszere: CATI (Computer Assisted Telephone Interviews – telefonos interjúk számítógép segítségével). A 0,95-ös megbízhatósági valószínűségű vizsgálat mintavételi hibája legfeljebb 2,2%.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet módszertana szerint frissítette az ukrajnai munkanélküliségi ráta előrejelzését, amely szerint a 2023-as előrejelzés 26,9%-ról 26,1%-ra javult, 2024-re pedig 18,2%-ról 20,0%-ra romlott – adta hírül pénteken az rbc.ua hírportál az NBU idei januári inflációs jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az NBU 2022-re 25,8%-ra becsülte a munkanélküliségi rátát, ami jobb az októberi előrejelzésnél. Mint az elemzés megjegyezte, az álláskeresők száma jóval meghaladja az üres állások számát, így továbbra is magas a munkanélküliség szintje. Bár az Ukrajnán belüli munkanélküliség dinamikája a 3. negyedévi javulás után a 4. negyedévben romlott, a munkanélküliek száma átlagosan 2,9 millió főre becsülhető.
Az NBU előrejelzése szerint a munkaerőpiac sokáig gyenge marad, de fokozatosan helyreáll, köszönhetően a lakosság és az üzleti élet háborús körülményekhez való alkalmazkodásának. „A munkanélküliség az idei évben csökkenni kezd. A gazdasági aktivitás fellendülése a biztonsági kockázatok mérséklése után erősíti a munkaerő-keresletet. Ugyanakkor a munkanélküliség a természetes szintjénél magasabb marad a hosszú távú hatások miatt a háborús időszakban” – áll az áttekintésben.
Az NBU úgy vélte, hogy a munkahelyek háború előtti szintre történő visszaállása sok időt vesz igénybe a termelési létesítményekben, a logisztikai útvonalakban bekövetkezett jelentős károk, valamint a gyenge hazai kereslet miatt. A munkaerőpiacon megmaradnak a képzettségi és területi egyenlőtlenségek, hiszen a háború utáni időszakban nemcsak a munkaerő-kereslet szerkezete, hanem a migrációs folyamatok miatti kínálat is megváltozik.
