A Work.ua álláskereső oldal szerint a háború kezdetén több mint tizenötödére csökkent az állásajánlatok száma az országban. Az addigi 100 ezerről 6 ezer betöltetlen állásra redukálódott a kínálat. Ellenben ötszörösére nőtt az álláskeresők száma – egy ajánlatra több mint 100 ukrán jelentkezett, egyes népszerű állások esetében pedig ez a szám a több százat is elérte.
Ami az ukrajnai munkanélküliek számát illeti, a valós adatok nem ismertek. Februárig 156 ezer munkanélküli ukránt tartottak nyilván hivatalosan az Állami Munkaügyi Központban. Az ukrán gazdasági minisztérium szerint azonban Ukrajnában a munkanélküliek tényleges száma jelentősen meghaladja a hivatalosan nyilvántartott mutatót.
Tetyana Berezsna gazdasági miniszterhelyettes arról számolt be, hogy Ukrajnában 2022 végén 2,6 millió állástalant számláltak, 2023-ban pedig az előrejelzések szerint valamivel több mint 2,8 millióan lesznek munkanélküliek. Ezért is rendkívül éles a foglalkoztatás kérdése.
Fellendülőben a munkaerőpiac?
Nyugat-Ukrajna mutatja a legjobb fellendülési ütemet – egyes régiókban a munkaerőpiaci helyzet meghaladta a háború előtti mutatókat, ami leginkább a vállalkozások áttelepülésével függ össze. Kijev megyében 46 százalékkal, Csernyihiv és Szumi megyében 56, illetve 54 százalékkal élénkült a munkaerőpiac.
Kicsit jobb a helyzet Ukrajna központjában – ott a ráta meghaladta a 70 százalékot. A helyzet délen már kevésbé rózsás (Mikolajiv megyében 38 százalékkal, Zaporizzsjában 32 százalékkal, Herszon megyében 12 százalékkal élénkült a munkaerőpiac), a legrosszabb mutatók pedig keleten vannak.
„Könnyebb lett az álláskeresés, de a munkaerőpiac továbbra is a munkáltatóké” – hangsúlyozzák.
Az ideiglenesen megszállt területek reintegrációs minisztériuma szerint tavaly március óta mintegy 600 ezer ukrán tért vissza dolgozni. 2022 végén a nyilvántartás szerint a foglalkoztatottak száma 8,6 millió volt.
„A háború kezdete óta megváltoztak a munkaerőpiaci trendek. Jelenleg gyógyszerészek, háziorvosok és pszichológusok iránt a legnagyobb a kereslet. Ennek az az oka, hogy ma már nagyon sok szakorvos nyújt segítséget a katonáknak a fronton, így a társadalmi szektorban is nő a pszichológiai segítség iránti igény” – közölte a tárca.
Segít az állam
A döntéshozók, felismerve az állampolgárok munkavállalásának fontosságát és szükségességét, az elmúlt évben számos intézkedést és programot indítottak a foglalkoztatottság elősegítésére. Egyes projektek új vállalkozások nyitását is ösztönzik, amelyek az állam számára szükséges munkahelyek megteremtésére és az adófizetés növelésére irányulnak.
Az egyik ilyen program a jeRobota kormányzati kezdeményezés, amely vissza nem térítendő támogatást nyújt saját vállalkozás indításához. A fő feltétel a munkahelyteremtés a lehető legtöbb ukrán foglalkoztatásához.
Denisz Smihal miniszterelnök szerint az állam már 2,5 milliárd hrivnyát különített el erre a programra.
Másik segítségnyújtási lehetőség a vállalkozások áttelepítése a háborús övezethez közeli vagy ott található területekről Nyugat-Ukrajna biztonságos régióiba. Ehhez a tulajdonosnak költözési kérelmet kell benyújtania. Pozitív döntést követően a cég állami támogatási csomagban részesül, amely fedezi a helyszínválasztást, valamint az új helyre történő szállításhoz, a munkatársak letelepedéséhez és az új munkaerő megtalálásához, a logisztika helyreállításához, az alapanyagok beszerzéséhez, illetve értékesítési piacok megtalálásához szükséges költségeket.
A vállalkozások kilenc régió közül választhatnak (Kárpátalja, Ivano-Frankivszk, Lemberg, Ternopil, Hmelnickij, Csernovic, Vinnica, Voliny és Rivne). Az áthelyezésben a helyi hatóságok, valamint az Ukrán Vasút és az állami posta segítik a vállalkozásokat. A gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a háború évében mintegy 800 vállalkozást telepítettek át az ország biztonságosabb régióiba, amelyek közül 623 már új, további 239 pedig megfelelő helyen kezdte újra a munkát.
Az átképzésben látják a jövőt
Az ukrán Állami Foglalkoztatási Központ egyes kategóriák számára képzési programot is kínál, amely át- vagy továbbképzésre jogosít. Ilyen utalványt a munkaügyi központok bocsátanak ki azoknak, akik nem regisztrált munkanélküliek, 45 év felettiek, és legalább 15 év munkaviszonnyal, szak- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, emellett fel vannak mentve a katonai szolgálat alól.
2023 februárjától újult meg Ukrajnában a Segítő kéz program, amely alacsony jövedelmű családokból származó munkanélküli állampolgároknak nyújt hitelt saját vállalkozás indításához vagy fejlesztéséhez. Emellett lehetővé teszi, hogy az ilyen személyek egyszeri, kamatmentesen visszatérítendő támogatásban részesüljenek akár 100,5 ezer hrivnya értékben saját vállalkozás indításához vagy fejlesztéséhez. A visszatérítendő pénzügyi támogatás összege csökken a befizetett adók, illetékek és áfa összegével.
Az „újjáépítési hadseregbe” is toboroznak
A gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint 13 megyében 8500 munkanélküli vesz részt közmunkaprogramban az Újjáépítési hadsereg című projekt keretében. Munkájukért legalább a minimálbért, 6,7 ezer hrivnyát kapnak az államtól, ami több, mint a munkanélküli-segély átlagos összege.
A Miniszteri Kabinet a 2023-as évre is kiterjesztette a munkaadóknak a belföldi menekültek foglalkoztatásért járó támogatási programját – számolt be az Urjadovij portál.
„A kormányhatározat előírja a program finanszírozási mechanizmusainak kiegészítését, többek között munkanélküliség esetére Ukrajna állami társadalombiztosítási alapja terhére, annak pénzügyi lehetőségei keretein belül és egyéb, a törvény által nem tiltott forrásokból” – áll a közleményben.
A Miniszteri Kabinet kiemelte, hogy 2022-ben több mint 10 ezer vállalkozó jelentkezett a programra.
„Összesen 200 millió hrivnya összegű kompenzációt kaptak az államtól csaknem 16,5 ezer belső menekült foglalkoztatásáért” – jelentette be Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, Ukrajna gazdasági minisztere.
Az Alap becsült kiadásai 2023-ra 308 millió hrivnya, a foglalkoztatott személyek száma az előrejelzések szerint 23 000.
A kormány 2022 áprilisában a vállalkozók számára ösztönző programot vezetett be, amely keretein belül juttatásban részesülnek belföldi menekültek foglalkoztatása esetén.
Minden foglalkoztatott belső menekültért az állam 2 hónapon keresztül minimálbér (6700 hrivnya) összegű kompenzációt fizet a munkáltatónak.
Csehországban július végén 766 662 külföldi állampolgár dolgozott hivatalos engedéllyel, 83 797-tel több, mint tavaly júliusban – közölte honlapján a cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium.
A külföldi munkások legnagyobb csoportját az ukránok teszik ki, a cseh munkaügyi hivatalok július végén 248 920 ukrán dolgozót regisztráltak. Az ukránok száma a februári orosz invázió után gyorsan növekedett.
A prágai belügyminisztérium kimutatása szerint eddig 417 ezer menekült ukrán állampolgár kapott egy évre szóló, speciális, egyebek között munkavállalásra is feljogosító vízumot a cseh hatóságoktól. A munkaügyi hivatalok statisztikái alapján eddig 110 ezren vállaltak valamilyen munkát.
A cseh sajtó szerint ugyanakkor több ezer ukrán – elsősorban férfiak – otthagyta munkahelyét és visszament Ukrajnába harcolni. „Az ukrán munkavállalók nagyobb mértékű betagozódását a cseh munkaerőpiacba elsősorban az gátolja, hogy nagyrészt nőkről van szó, akiknek kiskorú gyermekeik vannak, a másik fontos ok pedig a nyelvtudás hiánya” – állapította meg Jan Rafaj, a cseh ipari és közlekedési szövetség elnöke a Právo című lapban.
A hivatalos engedéllyel Csehországban tartózkodó külföldiek kétharmada a belügyminisztérium szerint nem európai uniós országokból érkezett, elsősorban ukránok, vietnámiak és oroszok. Az EU-tagállamok állampolgárai közül a szlovákok élnek a legnagyobb számban Csehországban. A jelentés szerint a külföldiek nagy többsége munkavállalás céljából érkezett az országba.
A csehországi vállalatok mintegy fele alkalmaz külföldi munkaerőt, jellemzően az alacsonyabb szakképzettséget igénylő munkákra. A cseh ipari kamara szerint a csehországi cégek alkalmazottainak mintegy 15 százaléka külföldi, az építőipari vállalatoknál pedig arányuk meghaladja a 60-70 százalékot.
Egy tavaszi felmérés szerint a 10,6 millió lakosú Csehország munkaerőpiacán mintegy 300 ezer ember hiányzik különböző szakmákban, és az állások többségét a cégek külföldi munkaerővel szeretnék betölteni. A vállalkozói szféra nyomást gyakorol a kormányra, hogy gyorsítsa fel és egyszerűsítse a külföldiek alkalmazását Csehországban.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Ezentúl évente 400 000 jól képzett külföldi munkásra lesz szüksége Németországnak, hogy pótolni tudja a munkaerőpiacot elhagyó, kiöregedő munkavállalók tömegeit. A koalíciós kormány egy modern bevándorláspolitikában látja a megoldást.
Németország koalíciós kormánya évente 400 000 munkavállalót szeretne az országba csábítani, hogy pótolja a demográfiai okokból kieső dolgozók tömegeit. Ha nem teszik meg a szükséges lépéseket, az akut munkaerőhiány még a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból való kilábalást is alááshatja.
A szakképzett munkaerő hiánya mára olyan súlyossá vált, hogy drámaian lassítja gazdaságunkat – mondta Duerr a Witschaftswoche üzleti magazinnak
Szerinte a munkaerő elöregedését csak modern bevándorláspolitikával lehet megoldani.
Olaf Scholz kancellár és a szociáldemokraták, a Duerr-féle liberális FDP és a környezetvédő Zöldek a koalíciós megállapodásukban többek között arról egyeztek meg, hogy felállítanak egy pontrendszert az európai szakemberek értékelésére, valamint hogy a minimálbért 12 euróra emelik óránként, ezzel is vonzóbbá téve Németországot a külföldi munkavállalók számára.
A Német Gazdasági Intézet számításai szerint ebben az évben 300 000 munkavállaló fog kiesni a munkaerőpiacról, elsősorban demográfiai okokból. Ez 2029-re 650 000-re nőhet évente, így 2030-ig mintegy 5 millió dolgozót veszíthet az ország.
Március végéig vállalhatnak munkát Nagy-Britanniában a hiány enyhítésére érkező uniós kamionsofőrök. A döntés az üzemanyaghiány enyhítése miatt az országban tartózkodó uniós sofőrökre vonatkozik.
A brit belügyminisztérium szombati bejelentése szerint március végéig vállalhatnak munkát azok az uniós kamionsofőrök, akik a súlyos üzemanyagellátási fennakadásokat okozó sofőrhiány enyhítésére meghirdetett kedvezményes engedélyezési program keretében érkeznek Nagy-Britanniába.
A tárca ismertetése szerint a gyorsított munkavállalási elbírálás feltételei közé tartozik, hogy a sofőröknek október 15-ig meg kell érkezniük Nagy-Britanniába.
A határon üzemanyagszállító teherautók vezetésére érvényes – C vagy C+E kategóriás – jogosítványt kell felmutatni, amelyet az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség (EEA) országaiban, vagy Svájcban állítottak ki.
Be kell szerezni emellett a brit üzleti, energiaügyi és iparstratégiai minisztériumtól egy engedélyező okiratot is.
Azok a munkavállalók, akik teljesítik a feltételeket, 2022. március 31-ig dolgozhatnak üzemanyagszállító tartályautók vezetőjeként Nagy-Britanniában.
Ütik-vágják egymást a britek az üzemanyagért
A britek pánikszerűen próbálják teletankolni járműveiket. Nagy-Britanniában a múlt hétvégén kezdődött a káosz, miután egyre több hír szólt a benzinkutak bezárásáról.
