Ez mindössze 2%-kal több mint egy évvel ezelőtt, számolt be Németország Szövetségi Munkaügyi Ügynöksége, közölte a Bild.
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség adatai szerint mindössze 135 ezer ukrán menekültet foglalkoztatnak. Többségük a szolgáltató szektorban, a termelésben, az építőiparban és a szállodaiparban dolgozik. További 467 000 munkaképes felnőtt menekült részesül civil segélyben.
Az ukránok – sok más menekülttel ellentétben – lehetőséget kaptak arra, hogy azonnal munkát vállaljanak, aminek következtében valóban sokkal gyorsabban jutnak munkához, mint a többi menekült. Az ukrán menekültek azonban Németországban más európai országokhoz képest lassan integrálódnak a munkaerőpiacba, az ország októberben elindított egy „turbóprogramot” a foglalkoztatás érdekében, amely lehetővé teszi, hogy a jelenlegi szabályoknál alacsonyabb német nyelvtudással is elhelyezkedhessenek.
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség adatai szerint októberben 129 000 ukrán vett részt integrációs tanfolyamokon. Közülük 95 ezren a következő hat hónapon belül, a többiek 2024 szeptemberéig végzik el a tanfolyamokat.
A CDU/CSU és a német Szabaddemokrata párt politikusai azt kérik, hogy az ukránoknak csak menedékkérőknek adjanak segélyt, munkanélküli segélyt ne: havi 502 euró helyett maximum 410 eurót (januártól 563 euró).
A kezdeményezés kidolgozói szerint a saját bevétel növelése kell, hogy ösztönözze a foglalkoztatást, és amíg az állam minden igényt fedez és segélyt fizet, addig nincs ilyen igény.
Németországban a kormánykoalíció egy hatalmas lyukat próbál betömni a költségvetésben, ami miatt jövőre befagy az Ukrajnának nyújtott, összesen 8 milliárd euró védelmi támogatás – közölte pénteken az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a német költségvetési bizottság ma felfüggesztette a 2024-es költségvetés tervezetének végső vitáját, miután az alkotmánybíróság megtiltotta a kormánynak, hogy a világjárvány idején kapott fel nem használt forrásokból 60 milliárd eurót (65 milliárd dollár) környezetvédelmi kezdeményezésekre és az ipar támogatására utaljon át.
A költségvetés két el nem fogadott része közül az egyik tartalmazza az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek jövő évi megduplázását 8 milliárd euróra. Jelenleg a német hatóságok próbálnak megoldást találni a pénzügyi problémára annak érdekében, hogy feloldják az állami költségvetés elfogadásának folyamatát, és ennek megfelelően a hadseregnek biztosítsák a megígért támogatást. „A jövő évre tervezett kiadások egy részét most csökkenteni kell, amiről valószínűleg nehéz lesz megegyezni a kormánypártoknak” – jelentette ki Jörg Kremer, a Kommerzbank vezető közgazdásza.
Az ukrán Nova Posta logisztikai vállalat októberben öt új fiókot nyitott Németországban, és az év végéig további 13 fiók megnyitását tervezi.
Az üzemeltető sajtószolgálata szerint már összesen 7 Nova Posta fiók működik különböző német városokban: Berlinben, Hamburgban, Münchenben, Drezdában, Frankfurt am Mainban és Kölnben.
Megjegyezték, hogy a Nova Posta fiókjai hétfőtől szombatig dolgoznak. Az ügyfelek 100 kg-ig küldhetnek dokumentumokat, csomagokat és rakományokat Ukrajnából Németországba és vissza Ukrajnába.
A címek a következők:
Berlin, Charlottenstraße 79/80, 10117; Osnabrücker Str. 1, 10589;
Tömeges terjesztésre törne a Tesla, miután egy névtelen forrás kiszivárogtatta: hamarosan megoldást talál az olcsó, tízmillió forint alatti gépjárművek gyártására Elon Musk cége.
Küszöbön áll a 25 ezer eurós (9,46 millió forint) autó építésének kezdete a Tesla Berlin melletti gyárában – közölte a Reuters egy névtelen forrásra hivatkozva.
Elon Musk autógyártó vállalata évek óta arról beszél, hogy egy olcsóbb elektromos autót gyártana. Ám az infláció és az elektromos autók iránti hatalmas kereslet az árak emelkedését eredményezte. Korábban a Tesla már jelezte, hogy egy olcsó elektromos autót dobna piacra, ami Musk Twitter-üzenetei szerint akár 2023-ban meg is jelenhet. A cég folyamatosan fejleszt: a Tesla Model 3 is nemrég újult meg.
A vezérigazgató a hét végén meglátogatta a Berlin melletti, gruenheide-i üzemet, miután részt vett egy angliai mesterségesintelligencia-csúcstalálkozón. Megköszönte az üzem dolgozóinak kemény munkáját – derül ki az X-en (korábban Twitter) közzétett videóból. Ugyanezen a megbeszélésen tájékoztatta a munkatársakat a 25 ezer eurós jármű megépítésének konkrét terveiről is – mondta a forrás.
Musk régóta beszél egy megfizethetőbb elektromos autó lehetőségéről, de 2022-ben azt mondta, hogy még nem sajátították el a megfelelő technológiát a gyártáshoz, ezért elvetették a tervet.
A névtelen források azt mondták a Reutersnek, hogy az autógyártó egy olyan újítás felé közeledik, amely lehetővé tenné, hogy az elektromos jármű szinte teljes alvázát fröccsöntéssel egy darabban öntsék, ami áttörést jelentene a gyártási folyamat felgyorsításában, és csökkentené a költségeket.
Az első bemutató tételt 2025-ben kell legyártani. A sorozatgyártás is 2025-ben kezdődik, a szállítások 2027-től indulnak.
A német TDW cég megbízást kapott a Bundeswehr számára a DM22 típusú páncéltörő aknák gyártásának újraindítására, amelyek készletei az Ukrajnába történő átszállítás miatt kimerültek. A szerződés 2600 aknára vonatkozik, 68 millió euró értékben. Erről a Defense Ukraine számolt be.
Egy új M22 körülbelül 26,1 ezer euróba kerül. Konkrétan további 10 000 aknára vonatkozó opció lehetőségét tervezik.
A német védelmi minisztérium kongatja a vészharangot, mert Christian Lindner pénzügyminiszter a 2024. évi költségvetés tervezetében túl kevés irányoz elő Ukrajna támogatására, így több mint 5 milliárd euró hiányzik – közölte az rbc.ua hírportál a Bild című német lapra hivatkozva.
A német kiadvány úgy tudja, hogy a költségvetés tervezetében csak 120 millió euró szerepel ukrán támogatásként, holott a német védelmi minisztérium arra számít, hogy jövőre Kijevnek 5,22 milliárd euróra lesz szüksége. A Bundeswehr szerint több pénzt kellene elkülöníteni: 880 milliót légvédelemre, 675 milliót páncélozott harcjárművekre, 390 milliót képzésre, 935 milliót védelmi eszközökre, 2,34 milliárdot javításokra, alkatrészekre és logisztikára.
Szintén nem szerepel a költségvetésben 525 millió euró a Bundeswehr által már átadott eszközök cseréjére. A lap megjegyezte, hogy a költségvetést véglegesen november közepén fogadják el, és addig folynak a tárgyalások. „Be kell tartanunk a szavunkat. Nem szabad, hogy kifogyjunk az anyagi lehetőségeinkből, amikor Ukrajna jövő évi megsegítéséről van szó” – mondta Andreas Schwartz, aki a bizottság védelmi költségvetéséért felelős. Hozzátette: a pénzügyminiszter köteles további milliárdokat biztosítani Kijev megsegítésére, mert Ukrajnának bíznia kell Németország ígéreteiben.
A német kormány október 18-án lépéseket javasolt több tízezer ukrán menekült munkaerő-piaci integrációjának felgyorsítására, tekintettel arra, hogy egyre többen érkeznek Lengyelországból. Ennek érdekében felszólította a cégeket, hogy enyhítsenek a német nyelvtudással szemben támasztott követelményeken, és ajánljanak fel további képzéseket az ukránoknak.
A német kormány abban reménykedik, hogy számíthat a cégek, munkaközvetítő ügynökségek és egyesületek támogatására, és a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség különleges képviselőjét, Daniel Terzenbachot jelölte ki a folyamat koordinálására – számolt be a Reuters. Az ügynökség megjegyezte, hogy az európai országok nem használták ki maradéktalanul azt a lehetőséget, hogy ukrán menekültekkel pótolják a munkaerőhiányt annak ellenére, hogy közülük sokan rendelkeznek felsőfokú végzettséggel vagy nagyon szükséges szakképzettséggel.
A német gazdaságnak nagy szüksége van munkaerőre és szakképzett alkalmazottakra, mondta Hubertus Heil munkaügyi miniszter október 18-én. Megjegyezte, hogy a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség szerint jelenleg 19 százalékos az ukránok foglalkoztatási rátája Németországban (szeptemberben 205 970 munkanélküli ukrán volt Németországban).
Terzenbach kijelentette, hogy meg akarja állapítani, hogy mely településeken van a legtöbb óvoda, hogy célirányosan oda vonzza munkába az ukrán nőket.
A német kormány újabb lépései arra irányulnak, hogy foglalkoztatási támogatást nyújtson több tízezer ukrán menekültnek, akik elvégezték vagy befejezni készülnek a német kormány által kínált integrációs tanfolyamokat. Az ilyen tanfolyamok elvégzése után a menekülteknek munkát kell keresniük, ellenkező esetben fennáll a veszélye az állami támogatás elvesztésének – jegyezte meg a Reuters.
Német pénzügyminiszter, Christian Lindner felvetette, hogy az ország menedékkérőknek nyújtott juttatásai túl nagylelkűek lehetnek – írja a Reuters.
Christian Lindner, Németország pénzügyminisztere a menedékkérőknek nyújtott állami juttatások felülvizsgálatára szólított fel. Lindner, aki a vállalkozáspárti Szabad Demokraták (FDP) tagja, aggodalmának adott hangot, hogy Németország jóléti rendszere az Európai Unió más országaihoz képest túlságosan nagyvonalú lehet.
A marokkói Marrakeshből, ahol a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ülésén vett részt, Lindner azt javasolta, hogy a német kormánynak el kell gondolkodnia azon, hogy a többi európai országhoz képest nem túl nagyvonalú-e a szociális védelem. A tervek szerint pénteken tér vissza Berlinbe, ahol magas szintű kormányülést tart a migrációról.
Lindner megjegyzései a migrációs politikáról Németországban kiújult vita közepette hangzottak el. A 2022 végén közzétett hivatalos adatok azt mutatták, hogy a 2015-ös migránsválság óta először nőtt az állami ellátásban részesülő menedékkérők száma. Ezt a növekedést Olaf Scholz kancellár és Frank-Walter Steinmeier elnök is elismerte, és mindketten kijelentették, hogy a Németországba igyekvő menekültek jelenlegi száma túl magas.
Marokkóban Lindner hangsúlyozta, hogy vonzó munkaerőpiacot és jól irányított bevándorlási rendszert szeretne Németországban. Rámutatott továbbá a Németország elhagyására kötelezett személyek kitoloncolásának felgyorsítását célzó javaslatokra, és kiemelte a 16 németországi tartomány azon törekvéseit, hogy a menedékkérők számára készpénz helyett több természetbeni juttatást nyújtsanak.
Főszerepben a légvédelem, többek között egy Patriot rendszer is útnak indul, de a szállítmányban tankok is helyet kaptak.
Németország újabb Ukrajnába szánt fegyverszállítmányt jelentett be, elsősorban az ukrán légvédelmet erősítené meg a közelgő tél előtt. Ennek megfelelően a nagyjából 1 milliárd euró értékű csomagban helyet kap egy Patriot légvédelmi rendszer, de része két német fejlesztésű IRIS-T rendszer is, irányított rakétákkal – derül ki a német hadügyminisztérium keddi közleményéből.
A csomagban azonban nem csupán légvédelmi eszközök, de 10 Leopard A1 tank és három Gepard önjáró légvédelmi löveg is helyet kapott, de abból a 155 milliméteres lőszerek sem maradtak ki.
Tavalyi télen Oroszország széles körű támadásokat indított az ukrán energia-infrastruktúra ellen.
Boris Pistorius hadügyminiszter szerint ezzel a téli csomaggal tovább erősítik az ukrán fegyveres erők harci képességeit. A tárcavezető szerdán Brüsszelben találkozik NATO-tagállami kollégáival – írja a Bloomberg.
Németország Ukrajna egyik legfőbb európai támogatójává lépett elő a háború kezdete óta, és a fegyverszállítmányok mellett több milliárd euró pénzügyi és humanitárius támogatást is nyújtott Kijevnek.
A rézlopás tavaly csak a német állami vasúttársaságnak, a Deutsche Bahnnak 6,6 millió eurós kárt okozott, az idén pedig szeptember végégig 2644 vonat összesen több mint hétszáz órás késését okozta a Handelsblatt gazdasági napilap szerint. A tolvajok fennakadásokat okoznak az ellátási láncokban, a több százezer érintett utas pedig egyre frusztráltabb a vonatközlekedés megbízhatatlansága miatt.
De nem csupán a Deutsche Bahnnak okoz egyre nagyobb gondot és kárt a rézlopás: az értékes fémet tartalmazó kábeleknek és csöveknek építkezésekről is nyoma vész, sőt, még a régi templomok rézteteje sincsen többé biztonságban a bűnözőktől.
A bűnbandák ráadásul egyre merészebbek és nagyobb tételben játszanak: a leglátványosabb lopásról augusztusban szereztek tudomást, amikor kiderült, hogy könyvelési manőveren keresztül eltűnt 188,7 millió euró értékű fém Európa legnagyobb rézgyártójának, a hamburgi Aurubisnak az üzeméből. Az Aurubis bűnszövetkezetet gyanúsít a lopással, és jelezte, hogy a készleteiben mutatkozó „jelentős eltérések” miatt nem lesz képes elérni az idénre tervezett bevételi előirányzatot.
A réz kulcsfontosságú anyag, de nincs belőle elég
A réz ugyan nem nemesfém, de jó elektromos vezetőképessége miatt számos helyen használják, egész iparágak számára kulcsfontosságú a szén-dioxid-semlegesség felé történő átállásban, hangsúlyozta a Deutsche Wellének Joachim Berlenbach, az Earth Resource Investment (ERI) tanácsadó cég alapítója és vezérigazgatója. Kétsége sincs afelől, tette hozzá, hogy „a réz iránti kereslet a jövőben masszívan növekedni fog”.
„Gondoljunk csak a szélturbinára, amely úgy termel áramot, hogy egy rézspirált forgat mágneses mezőben. Minden megawatt szélenergia előállításához öt-kilenc tonna rézre van szükség, attól függően, hogy a turbina szárazföldi vagy tengeri-e” – magyarázta Berlenbach.
Szerinte az árak tovább fognak emelkedni, mert „egyszerűen nincs elég ebből a kritikus nyersanyagból a dekarbonizációs céljaink eléréséhez. Ezt gyakran figyelmen kívül hagyják az energiaátállás szószólói”.
A gazdasági fejlődés is hajtja a rézárakat
A réz árát a szakértő szerint tovább emeli majd az olyan feltörekvő országok gazdasági fejlődése, mint Kína és India, ahol az életszínvonal javulása következtében „több autót vásárolnak majd, több légkondicionálót szereltetnek be, és több lakóházat építenek modernebb elektromos vezetékrendszerekkel”.
Az ERI vezérigazgatója szerint az emberiség eddig mintegy hétszáz millió tonna rezet bányászott ki – de a cég számításai szerint ugyanennyire lesz szükségünk a következő harminc évben is.
Közben azonban egyre nehezebb új rézlelőhelyeket feltárni és a fémet ott kibányászni, ezek ugyanis főként magas geopolitikai kockázatú országokban találhatóak, mint például Chile és a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK), ahol a vállalatok csak akkor fognak befektetni, „ha gazdaságilag megéri”.
Hová lett az ellopott réz?
A lopott rezet nem könnyű értékesíteni, mert a szigorúan szabályozzák az európai újrahasznosítási piacot, magyarázta a Tagesspiegel című német napilapnak Ralf Schmitz a Német Fémkereskedők és Újrahasznosítók Szövetségétől (Verband Deutscher Metallhändler – VDM). Minden üzletkötést vagy szállítást regisztrálni kell, vagyis a kereskedők tudják, ha lopott holmiról van szó. Ugyanez igaz Németország mellett Lengyelországra is, ahol hasonló rendszer működik.
Schmitz ezért azt gyanítja, hogy a fémtolvajok elsősorban Németországon kívül adják el a csempészárut, mert a nyitott határok megkönnyítik az illegális szállításokat. Valószínűbb azonban, hogy az áru még messzebbre is eljut.
A lopott fémek nagy részét már nem Európában értékesítik. Elméletem szerint az anyag nagy része konténerekben a tengerentúlra kerül – állítja a szakértő.
A rezet nem lehet mással helyettesíteni
A réz világpiaci ára ugyan a héten éppen csökkent, csütörtökön a londoni fémtőzsdén tonnánként 7916 dolláron jegyezték, de ez csak ideiglenes jelenség. Ahogy pedig emelkedik a réz és a többi fém ára, úgy válnak egyre jobban szervezetté és könyörtelenebbé a lopásukkal foglalkozó bűnszövetkezetek. Az Aurubis ügyében nyomozó német rendőrök például lőfegyvereket és lőszert is lefoglaltak jó néhány autóval és több mint kétszázezer euró készpénzzel együtt.
Berlenbach emlékeztetett, hogy a németországihoz hasonlóan drámai mértéket ölt la rézlopás Dél-Afrikában is, ahol korábban élt. „Előfordult, hogy egyszerre lopták el a rezet Johannesburgban a környék összes telefonvezetékéből. Ilyesmire kizárólag jól szervezett bűnszövetkezet képes, amelynek vannak kapcsolatai hivatalos vásárlókkal”, vélekedett.
Az ERI vezérigazgatójának azonban ötlete sincs, milyen hatékony módszerrel lehetne megvédeni a kritikus infrastruktúrát, a vasutat és a villamos hálózatot a fémtolvajoktól. „Sajnos nem lehet mással helyettesíteni a rézkábeleket, ilyen a fizika.”
