Mióta Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, arról szólnak a hírek, hogy az európai országok drasztikusan emelik hadászati kiadásaikat, amiből profitálnak a hadiipari cégek. Ebben a környezetben ment csődbe egy német hadiipari vállalat, írja a Bild.
Az Urban Industries nevű német vállalat már több mint négy évtizede létezik, a családi vállalkozást 1981-ben alapították fémmegmunkáló műhelyként, és 2004-ben lépett be a védelmi iparba. Az alkalmazottak száma nemrégiben megduplázódott, milliókat fektettek be új gépekbe és az észak-rajna-vesztfáliai fő telephely korszerűsítésébe, valamint egy teljesen új hollandiai gyártóüzembe.
A vállalat páncélacéllemezeket dolgoz fel, és a védelmi ipar beszállítója, egy olyan ágazatnak, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója óta válságállónak tartanak. A vállalat 80 alkalmazottja nagyszilárdságú acélt dolgoz fel, amelyet aztán többek között fegyvertornyok, robbanásvédelmi padlólemezek és katonai járművázak gyártásához használnak fel.
Első ránézésre ebben a szektorban nem nagyon lehet melléfogni, a német vállalat azonban mégis csődbe ment.
A német hadsereg százmilliárd eurós speciális programjából remélt megrendelések eddig elmaradtak.
A bürokrácia valóban nagyon lassan működik. Mindenki kapacitásokért kiált, most ezek már megvannak, de a megrendelések beérkezése késik – mondta Felix Urban vezérigazgató.
Az ideiglenes csődgondnok Mike Westkamp a Bildnek azt mondta, hogy a cég beruházása megelőzte a korát, ráadásul legutóbb egy nagy megrendelő is elmulasztott kifizetni egy számlát.
Westkamp optimista a befektetők keresésével és a cég átszervezésével kapcsolatban. Már vannak érdeklődők.
Véleményünk szerint a védelmi ipar gazdasági helyzetével összefüggésben nagyon jó kilátások vannak az átszervezésre. Az üzleti tevékenység jelenleg teljes mértékben folytatódik, és a német munkavállalók áprilistól júniusig fizetésképtelenségi támogatást kaptak.
A jelenlegi gazdasági válság, a visszaeső építőipar és a fogyasztói óvatosság következtében a Bosch két üzemét is bezárja Németországban: az egyiket Zebenitzében (Szászország), a másikat Leinfelden-Echterdingenben (Baden-Württemberg). A döntés több mint 500 munkavállalót érint.
A Bild beszámolója szerint ezekben a gyárakban elektromos szerszámokat gyártanak, például ütvefúrókat, sarokcsiszolókat és kerti gépeket. A jövőben ezek a termékek más üzemeikben készülnek majd, például a magyarországi Miskolcon.
„Ez a döntés rendkívül nehéz számunkra. A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési programjaink már nem elegendők” – nyilatkozta Thomas Donato, a Bosch Power Tools üzletág vezetője.
Németország azt fontolgatja, hogy kivonja aranykészletét New York-i tárolójából Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan politikája miatti aggodalmai miatt, számolt be a The Telegraph.
Németország évtizedeken át 1200 tonna aranytartalékát – az USA után a világ második legnagyobb – az Egyesült Államok Federal Reserve manhattani trezorában tartotta. Most azonban, valószínűleg a következő kormányt vezető Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusai azt fontolgatják, hogy hazahozzák az aranyat, mert egyre növekszik az Egyesült Államokkal, mint megbízható partnerrel szembeni bizalmatlanság.
Marco Vanderwitz volt német kormányminiszter megerősítette, hogy az arany megőrzésének kérdése ismét aktuálissá vált. Régóta szorgalmazza, hogy a német tisztviselők ellenőrizhessék az aranykészlet állapotát, vagy teljes mértékben visszajuttassák német területre. 2012-ben megtagadták tőle a kérést, hogy személyesen vizsgálja meg az aranyrudakat.
Markus Ferber, a CDU EP-képviselője is hangsúlyozta a készletek rendszeres ellenőrzésének szükségességét. Azt követeli, hogy a Bundesbank hivatalos képviselői személyesen megszámolhassák az aranyrudakat és dokumentálhassák ezen ellenőrzéseket.
Ezek a kijelentések még azelőtt hangzottak el, hogy Donald Trump a héten hatalmas új vámokat vetett ki az Európai Unióból származó árukra, ami tovább erősítette a politikusok álláspontját.
A német aranytartalék a második világháború után kezdtek felhalmozódni az aktív exportnak és a kereskedelmi többletnek köszönhetően. A Bretton Woods-i rendszer részeként a pénzfelesleget aranyra cserélték. Ma az Egyesült Államokban lévő arany 113 milliárd euróra becsülhető, ami az összes német tartalék körülbelül 30%-a. Körülbelül felét Frankfurtban, további 13%-át Londonban őrzik.
Korábban célszerűnek tartották az arany az Egyesült Államokban való tárolását: válság esetén gyorsan beváltható dollárra, a világ fő tartalékvalutájára. Mostanra azonban egyre több politikus, például Michael Jaeger, az Európai Adófizetők Szövetségénél úgy gondolja, hogy az aranyat a lehető leghamarabb vissza kell juttatni Németországba, vagy legalább Európába.
A Bundesbank azonban jelenleg nem osztja ezeket az aggodalmakat, és arról biztosít, hogy nincsenek kétségei az Egyesült Államok Federal Reserve System megbízhatóságát és biztonságát illetően, mint az aranytartalékok tárolását biztosító partnerével kapcsolatban.
Berlin csaknem egy éve finanszírozza Ukrajna hozzáférését a francia Eutelsat műholdas internetszolgáltatásához, miközben Európa igyekszik csökkenteni függőségét Elon Musk Starlink hálózatától – derül ki a Reuters cikkéből.
Eva Berneke, az Eutelsat vezérigazgatója elmondta, hogy jelenleg kevesebb mint ezer terminál működik Ukrajnában – szemben a Starlink mintegy 50 ezer termináljával – de „heteken belül” 5-10 ezer új készülék telepítését tervezik. A további finanszírozás kérdése még tárgyalás alatt áll.
Donald Trump elnök Ukrajnával szemben tanúsított „ellenségesebb” hozzáállása aggodalmat keltett Európában a Starlink-függőség miatt, különösen mivel Elon Musk közel áll az amerikai elnökhöz. A Starlink jelenleg kulcsfontosságú internetkapcsolatot biztosít az ukrán hadsereg számára.
Az Eutelsat OneWeb divíziója a Starlink fő versenytársa az alacsony Föld körüli pályán működő műholdas internetszolgáltatások terén. A vállalat aktív tárgyalásokat folytat az Európai Unióval egy hosszú távú megoldásról az IRIS² műholdprojekt keretében.
Amikor olyan helyzetben vagy, mint Ukrajna, minden lehetőséget nyitva akarsz tartani – hangsúlyozta Berneke, hozzátéve, hogy észszerű „B-tervvel” rendelkezni.
A következő német kormányt vezető Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti képviselőinek egy része örömmel fogadná, ha amerikai közreműködéssel helyreállítanák és újra működésbe helyeznék az Északi Áramlat vezetéket, amelyen keresztül ismét érkezhetne az orosz gáz Európa legnagyobb gazdaságába. Lelkesen támogatja a hatalmas politikai vihart kavaró ötletet a legnagyobb ellenzéki erő, az Alternatíva Németországért (AfD) is.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán erősítette meg, hogy folynak a tárgyalások az Egyesült Államokkal a 2022-ben felrobbantott vezeték helyreállításáról. Azt pedig már korábban is tudni lehetett, hogy egy amerikai befektető engedélyt kért a washingtoni kormánytól, hogy ajánlatot tegyen a gázvezetékre, ha az árverésre kerül egy svájci csődeljárásban.
Thomas Bareiss CDU-képviselő a LinkedIn oldalára írt hosszú posztban üdvözölte az ötletet. „Amikor helyreáll a béke és elhallgatnak a fegyverek #Oroszország és #Ukrajna között (és ez remélhetőleg hamarosan megtörténik), a kapcsolatok normalizálódnak, az embargókat előbb-utóbb feloldják, és természetesen a #gáz is újra áramolhat, ezúttal talán egy amerikai ellenőrzés alatt álló #vezetéken” – idézte a posztot a Deutsche Welle.
Támogatja őt ebben Jan Heinisch is, aki a CDU energiaügyi munkacsoportjának tagjaként részt vesz a balközép Szociáldemokrata Párttal (SPD) folytatott koalíciós tárgyalásokon.
Ha egy nap igazságos és biztonságos béke születik, akkor újra beszélhetünk az orosz gázvásárlásról – nyilatkozta a Politicónak.
Nem tudni még, mit gondol majd az új kormány az Északi Áramlat újraindításáról
Az egyelőre még a Zöldek irányítása alatt álló berlini gazdasági minisztérium elutasítja az orosz gázimport újraindítását. Kérdés, mi lesz az új, várhatóan Friedrich Merz vezetésével és az SPD részvételével megalakuló új kormány álláspontja a kérdésben, Az biztos, hogy a visszatérés az orosz gázhoz jelentős fordulat lenne Németország számára.
Olyan fordulat, amelyet teljes mellszélességgel támogat az AfD. Tino Chrupalla, a párt társelnöke is úgy gondolja, hogy vissza kell térni a megfizethető orosz gázhoz, és üdvözölte, hogy a CDU keresi a módját annak, hogy „érdekvezérelt politikát” folytasson.
Német energiapolitikai szakértők azonban határozottan elutasítják ezt a fordulatot. Claudia Kemfert, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) energia-, közlekedési és környezetvédelmi osztályának vezetője szerint
katasztrofális
és geopolitikai szempontból felelőtlenség lenne
ismét egy agresszortól függővé válni.
Egy esetleges orosz–amerikai megállapodás az Északi Áramlatról ráadásul gyakorlatilag kétszeresen is függővé tenné Németországot, figyelmeztetett.
Megszerezni olcsó, helyreállítani is érdemes lehet
A vezeték helyreállítása egyébként műszakilag megvalósíthatónak tűnik, becslések szerint 500 millió dollárba kerülne. A svájci székhelyű Nord Stream vállalat jelenleg csődeljárás alatt áll, ami azt jelenti, hogy a vezetékeket potenciálisan alacsony áron meg lehet vásárolni.
Az esetleges vevő nyilvánvalóan abban a reményben tenné ezt, hogy az ukrajnai békemegállapodás az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítéséhez vezet. Motiválhatja az is, hogy túl lassan halad Európa a megújuló energiára való átállással, és emiatt szüksége van a földgázra.
Legalábbis egyelőre, mivel a párizsi egyezmény részeseként Németország is elkötelezte magát a klímasemlegesség, a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése mellett.
Az azonban továbbra sem világos, hogy megvan-e a politikai akarat az energiaátállás végigviteléhez és az Oroszországtól való energiafüggetlenség fenntartásához. Úgy tűnik, hogy a következő német kormányban legalábbis egyesek nem annyira elkötelezettek az utóbbi mellett.
Európának szüksége van az olcsó orosz gázra
Európának ugyanis változatlanul szüksége lesz bizonyos mennyiségű orosz gázra, ha azt akarja, hogy az ipar versenyképes maradjon, állítja a francia TotalEnergies vezérigazgatója is.
Nem lennék meglepve, ha az Északi Áramlat 1 és 2 négy vezetékéből kettő újra működésbe lépne – mondta Patrick Pouyanne a héten egy berlini ágazati rendezvényen. „Kizárt, hogy a cseppfolyósított gáz (LNG) versenyképes legyen az orosz gázzal szemben, bárhonnan jön is” – idézte a szavait a Reuters.
Pouyanne logikusnak és észszerűnek tartja, hogy Európa diverzifikálni akarja az energiaforrásokat, de „a kontinensnek vigyáznia kellene, hogy ne kerüljön a jövőben az oroszhoz hasonló helyzetbe az Egyesült Államokkal”, utalt a növekvő amerikai LNG-importra.
„Azt hiszem, érdekes lesz figyelni, hogy ellent tudunk-e állni az olcsó orosz gáznak” – mondta, emlékeztetve, hogy az mennyire fontos volt az európai, különösen a német ipar számára. „Úgy vélem, hogy Közép-Európa nem lesz képes teljesen lemondani róla” – tette hozzá.
Az Eventin tartályhajó és mintegy 100 000 tonna kőolaj 40 millió euró értékben Németország tulajdonába kerül.
Németország lefoglalta a panamai lobogó alatt közlekedő Eventin olajszállító tartályhajót, amely része annak az „árnyékflottának”, amelyet Oroszország a szankciók megkerülésére használ, számolt be a Spiegel pénteken, március 21-én.
Megjegyezték, hogy a hajó elkobzott rakományának értéke körülbelül 40 millió euró.
A Rügen-sziget partjainál január óta horgonyzó Eventin-t a német vámhatóság tartóztatta le, valamint kiadták a tartályhajó lefoglalásáról szóló parancsot. A hajó és rakománya, amely körülbelül 100 000 tonna kőolajat tartalmaz körülbelül 40 millió euró értékben, most Németország tulajdonába került. Az Eventin átnevezésére az erre vonatkozó rendelet kiadását követően kerül sor.
Az Eventin tartályhajó bekerült az Oroszország elleni februári uniós szankciócsomagba. Január közepén a hajó Rügentől északra sodródott, nem tudott manőverezni. Az olajszennyezés közvetlen veszélye miatt a tartályhajót elvontatták, a parti őrség és a rendőrség 24 órás megfigyelése alatt állt.
A kínai elektromos autógyártó óriás, a BYD Németországot fontolgatja harmadik európai összeszerelő üzeme helyszínének.
A kínai autógyártók egyre aktívabban keresik a gyártási és összeszerelési lehetőségeket Európában, mivel a hazai piacukon tapasztalható keresletcsökkenés közepette Európában próbálnak meg piacot szerezni, olcsóbb járműveikkel.
Emellett így elkerülhetik az EU által tavaly bevezetett importvámokat is.
Stella Li ügyvezető alelnök korábban az Automobilwoche-nak adott interjújában elmondta, hogy a BYD a következő két évben egy harmadik létesítményt tervez az európai piac kiszolgálására a már épülő magyarországi és törökországi üzemek mellett, de a pontos helyszínt nem nevezte meg.
Az S&P Global Mobility becslései szerint a BYD európai értékesítése idén több mint duplájára, 186 ezer darabra nő a 2024-es 83 ezerről, és 2029-re várhatóan megközelíti a 400 ezer darabot. A vállalat az elektromos járművek mellett a hibrid technológiára is épít európai terjeszkedése során.
A Bundestagban az Alaptörvény módosításairól fognak szavazni, amelyek megkönnyítik a védelem finanszírozását és az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget. 2025-ben 4 milliárd eurót terveznek Ukrajna támogatására.
Történelmi szavazásra készülnek a német Bundestag képviselői az ország Alaptörvényének módosításáról, amely jelentősen megkönnyíti a védelem finanszírozását, beleértve az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget is, számolt be a Deutsche Welle.
Közölték, a német parlament képviselői az ország hitelfelvételi szabályainak jelentős módosításáról is szavazni fognak.
Friedrich Merz leendő kancellár és konzervatívjai, valamint valószínű koalíciós partnereik, a balközép szociáldemokraták támogatni fogják ezeket az intézkedéseket.
A módosítások a költségvetési korlátozások enyhítését jelentik, amelyek jelenleg korlátozzák a szövetségi kiadásokat a hitelfelvételre. Ez lehetővé teszi a védelem finanszírozásának növelését, beleértve az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget is. Az egyik fő kezdeményezés az, hogy 2025-re 4 milliárd eurót különítenek el Ukrajna orosz agresszió elleni harcának támogatására.
Emellett a változtatások előírják, hogy a védelemre, a polgári védelemre, a lakosság védelmére, a hírszerzésre és a kiberbiztonságra fordított kiadásokat kölcsönökből is lehet finanszírozni, amivel Németország nemcsak saját védelmi képességeit erősítheti, hanem az agressziót ért országokat, többek között Ukrajnát is támogathatja.
Az új német kormány reformálni kívánja a társadalombiztosítási rendszert, amelyet Bürgergeld néven ismernek. Azok, akik teljes mértékben elutasítják a munkát, nem számíthatnak állami támogatásra. Erről a BILD számolt be.
A jövőbeli koalíció tervei szerint a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer neve, a Bürgergeld (Polgári jövedelem) megszűnik, és új rendszert vezetnek be „Segély a munkát keresők számára” néven.
A reform célja a „szakképzettség növelése és a munkába való elhelyezkedés segítése”.
A legszigorúbb újdonság a teljes szociális juttatások megszüntetése azok számára, akik dolgozhatnának, de többször elutasították a felajánlott állásokat. Ez körülbelül 200 000 embert érint majd, akiknek nincs egészségi problémájuk vagy nyelvi akadályuk.
2025 januárjában Németországban a munkanélküliek száma majdnem három millióra nőtt, ami rekordnak számít az elmúlt évtizedben. Erről a Jevropejszka pravda számolt be a DW-re hivatkozva.
A hivatalos előzetes adatok szerint a munkanélküliségi ráta Németországban 0,4%-kal nőtt 2024 decemberéhez képest, és elérte a 6,4%-ot.
Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliek száma 187 ezer fővel nőtt az előző évhez képest, és elérte a 2,993 milliót. Utoljára 2015 januárjában volt magasabb a munkanélküliség, akkor 3,032 millió munkanélkülit regisztráltak.
A januári munkanélküliség növekedése tipikus, mivel sok szezonális munkaszerződés az év végén lejár, és az időjárástól függő munkák, például az építőiparban végzett munkák, szünetelnek.
Ugyanakkor a német munkaadók a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség által közzétett adatokat aggasztónak tartják.
