Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet módszertana szerint frissítette az ukrajnai munkanélküliségi szint előrejelzését, amely szerint 2022-ben 28,9%-ról 28,6%-ra, 2023-ban pedig 27,0%-ról 26,9%-ra csökken az ukrán állástalanok száma – számolt be az rbc.ua hírportál az NBU inflációs jelentésére hivatkozva.
Az NBU előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta 2023 első felében eléri a 35%-ot, de 2024-ben várhatóan 18,2 százalékra csökken. Mint a jelentés megállapította, a gazdaság szezonális élénkülése és a munkaerőpiac új feltételekhez való alkalmazkodása nem vezetett a foglalkoztatás számottevő növekedéséhez 2022 harmadik negyedévében. A vállalkozások körében végzett felmérések szerint a foglalkoztatottak száma stabilizálódott, és rövid távon valószínűleg nem fog változni.
A munkanélküliségi ráta is nagyjából változatlan májushoz képest a háztartások bevonásával végzett felmérések szerint, csakúgy, mint az állásvesztést bejelentők aránya, miközben a dolgozók száma nagyon lassan emelkedik. „Ez azt jelzi, hogy a munkaerőpiacon a háború előttinél jóval alacsonyabb szinten sikerült egyensúlyba kerülni magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottság és alacsony bérek mellett” – áll a jelentésben.
Az informatikai szférában is növekszik az egy üresedésre jutó terhelés (csökken az üres álláshelyek száma, miközben folyamatosan nő a jelentkezők száma), ami összefüggésben lehet a munkáltatók külföldre településsel (a felmérés szerint az informatikai cégek 42%-a ezt részben vagy egészben már megtette) – mutatott rá az NBU.
Az NBU előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta a jövőben fokozatosan csökken, de a háború hosszú távú hatásai miatt a természetes szintnél magasabb marad. A gazdasági aktivitás élénkülése serkenti a munkaerő-kereslet növekedését, de a munkaerőpiac szerkezeti egyenlőtlenségei még sokáig megmaradnak.
A szakképzett munkaerő egy részének külföldre távozása miatt érezhető munkaerőhiány alakulhat ki bizonyos gazdasági tevékenységekben, például az építőiparban, ami egyúttal meghatározza a megfelelő iparágakban a fizetések növekedését is. Egyes tevékenységtípusok részéről azonban, amelyek termelési kapacitásait a hadműveletek leginkább érintették, a munkaerő-kereslet viszonylag gyenge marad, ami ennek megfelelően lassítja a munkanélküliségi ráta csökkenésének folyamatát. A munkaerő-piaci egyenlőtlenségek, amelyek már a háború előtt is megfigyelhetők voltak, megmaradnak – jósolja az NBU jelentése. E szerint a vállalkozások gyenge pénzügyi helyzete és a magánbefektetések lassú fellendülése is korlátozó tényező lesz rövid távon.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet három forgatókönyvet dolgozott ki a koronavírus-járvány okozta krízisre a foglalkoztatás terén. A legrémisztőbb szerint 2020 második felére közel 400 millióan veszíthetik el munkahelyüket.
A szervezet beszámolója szerint a koronakrízis negatív következményei az év első felében jelentősen meghaladták az előrejelzéseket. Az új vélemények alapján az év hátralévő részében a következőkre számíthatunk:
negatív forgatókönyv: újra bezárnak a piacok, s 340 millió ember marad munka nélkül;
objektív forgatókönyv: a világgazdaság megújításának köszönhetően „csak” 140 millióan veszítik el munkahelyüket;
optimista forgatókönyv: a világgazdaság megújítása felgyorsul, s új munkahelyek jönnek létre (ebben az esetben 30 millióan maradnának munka nélkül).
