Az ukrán hatóságok a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetéséhez intézett szándéknyilatkozatban bejelentették, hogy 2024 közepéig újabb külső adósság-átütemezést hajtanak végre – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az IMF-fel aláírt memorandumra hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentumban szerepel, hogy a Párizsi Klub hitelezői vállalták egy kétlépcsős eljárás lefolytatását, amely magában foglalja az adósságfizetési moratórium meghosszabbítását az IMF-fel egyeztetett program teljes időtartamára (2027-ig). Ukrajna ugyanazokkal a feltételekkel folytatja a többi hitelező felé is az adósság-átütemezést.
Ukrajna 2022 augusztusában megállapodást kötött a nemzetközi kötvénytulajdonosokkal, ami a többi között önkéntes 24 hónapos adósságszolgálati halasztást is tartalmazott Ukrajna közvetlen és államilag garantált eurókötvényei esetében. Hasonló halasztásban állapodtak meg néhány fedezetlen külső kereskedelmi adósság esetében is.
„Terveink szerint röviddel a felülvizsgálat befejezése után megkezdjük a tárgyalásokat a kereskedelmi hitelezőkkel abból a célból, hogy a szükséges adósság-tranzakciót legkésőbb 2024 közepén befejezzük” – áll a dokumentumban.
Ukrajna makrogazdasági teljesítménye annak ellenére, hogy Oroszország megtámadta, a vártnál erősebbnek bizonyult, ami hozzájárult az IMF gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseinek felfelé módosításához – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az IMF nyilatkozatára hivatkozva.
Az IMF közlése szerint „a gazdasági stabilitás a növekedési mutatók javulását, az infláció folyamatos csökkenését és a devizapiac stabilitását eredményezte, elsősorban azután, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) kilépett az árfolyamrögzítési rendszerből, amelyet erős tartalékok támogattak.”
Novemberben az Ukrajna 2023-as reál GDP-növekedésére vonatkozó alapelőrejelzést 4,5 %-ra módosították. A növekedés várhatóan enyhén, 3-4 %-ra lassul 2024-ben a háború elhúzódásával. A kilátások azonban továbbra is jelentős kockázatoknak vannak kitéve, amelyek a háború okozta rendkívül nagy bizonytalansághoz, az esetleges téves politikai számításokhoz, valamint a külső finanszírozás késedelméhez vagy hiányához kapcsolódnak.
Zelenszkij elnök washingtoni munkalátogatása során találkozott Kristalina Georgievával, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatójával – közölte kedden az rbc.ua hírportál az elnök honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna elnöke köszönetet mondott az IMF-nek az Oroszországgal folytatott teljes körű háború kezdete óta Ukrajnának időben és jelentős mértékben nyújtott segítségért. „Ez a nagy támogatás nagyon fontos Ukrajna és az ukrán nép számára. A háború alatt a védett pénzügyi rendszer kritikus fontosságú” – mutatott rá. Az elnök egyúttal megköszönte az IMF igazgatótanácsának a döntését, hogy 900 millió dolláros hitelrészletet juttat Ukrajnának.
Kristalina Georgieva a maga részéről hangsúlyozta, hogy az IMF csodálja Ukrajna háborús körülmények között elért eredményeit. „Jó eredményeket mutat Ukrajna gazdasága. Idén 4,5%-os GDP-növekedésre számítunk. 2023 harmadik negyedévében a GDP 9,3%-kal nőtt 2022 harmadik negyedévéhez képest, ami egyszerűen hihetetlen. Novemberben az infláció visszaesett 5,1%-ra, ami sok olyan ország álma, amely nem áll háborúban” – lelkendezett az igazgató.
A felek arról is tárgyaltak, hogy 2024-ben nemzetközi forrásokat vonzanak Ukrajnába. Megvitatták azt is, hogy a nemzetközi partnerekkel együtt hogyan lehet folytatni a munkát az Ukrajna számára nyújtott pénzügyi támogatás mozgósításán. Felmerült az a téma is, hogy hatékony mechanizmust kell létrehozni a befagyasztott orosz eszközök Ukrajna megsegítésére való felhasználásához. Egy ilyen mechanizmus alternatív költségvetési támogatást és beruházásokat biztosíthat Ukrajnának, amelyek az ország talpra állításához szükségesek.
Ha az Európai Unió nem járul hozzá Ukrajna 2024-es állami költségvetése finanszírozásának 9-ről 18 milliárd euróra történő emeléséhez, akkor az állami programokat vissza kell vágni – jelentette ki csütörtökön Rokszolana Pidlasza, a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának az elnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Pidlasza kifejtette: „Senkinek nem fog tetszeni, ami akkor lesz, ha nem lesz elegendő forrás. Ebben az esetben elsősorban a nélkülözhető állami programokat kell csökkenteni.” Szerinte ebben az esetben a finanszírozás csökkentése érintheti a vállalkozástámogatási programokat, csökkenhetnek a beruházási kiadások, és folytatni kell az adók állami költségvetés javára történő újraelosztását. „Folytatódnak a viták az adók helyi és állami költségvetésbe történő újraelosztásáról. Amúgy szinte nincs is bevételünk” – tette hozzá.
Amint a költségvetési bizottság vezetője megjegyezte, 2024-re a külföldi finanszírozási igény 41 milliárd dollár. „Most kérdések merülnek fel az uniós támogatással kapcsolatban. Az Ukrajna Támogatási Terv szerint 50 milliárd euróból a közvetlen költségvetési támogatás 39 milliárd eurót tesz ki 4 évre. Ha ezeket a forrásokat egyenlő részekre osztjuk, akkor kiderül, hogy 9,75 milliárd euró évente. Ez számunkra jövőre nyilvánvalóan nem lesz elég, ezért a kormány és elsősorban a Pénzügyminisztérium arról tárgyal, hogy ebből a 39 milliárdból jövőre 16-18 milliárd eurót adjanak nekünk” – mondta.
Pidlasza szerint az Egyesült Államoknak 8,5 milliárd dollárt kellene elkülönítenie a következő évre. „Ha idén nem kapunk újabb 3,3 milliárd dolláros támogatást az Egyesült Államoktól, akkor az a remény, hogy a jövő évre átkerülnek, és a teljes összeget 11,8 milliárd dollárra növelik. Legalábbis nagyon szeretnénk, ha ez így lenne. Ebben a kérdésben is megfelelő munka folyik” – emlékeztetett.
A költségvetési bizottsági elnök megjegyezte, hogy „5,4 milliárd dollár biztosan érkezik az IMF-től, ha minden feltételt teljesítünk” – tette hozzá. „A G7-országok kormányaitól származó finanszírozás az IMF-hez kötődik. Kanada 1,9 milliárd dollárt, Japán 4,5 milliárd dollárt kíván elkülöníteni. Lesznek garanciák a britektől 1 milliárd dollárra, lesz projektfinanszírozás (Világbank és EIB – a szerk.) 1,5 milliárd dollár értékben egy speciális alapban” – vázolta a helyzetet Rokszolana Pidlasza.
Az év végére előre nem látható helyzet állhat elő, és meghiúsulhat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Ukrajnának folyósított következő hitelrészlete az Egyesült Államokban kialakult belpolitikai helyzet miatt – közölte szerdán az rbc.ua hírportál elemző írásában.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az IMF által kitűzött feladatok végrehajtása nem jelent különösebb kockázatot, hogy Ukrajna megkapja a valutaalap harmadik hitelrészletét. A közelmúltban azonban megjelent a hitelezési ütemterv meghiúsulásának új kockázata. És ez nem Ukrajnához kapcsolódik, hanem olyan nemzetközi partnerekhez, akik ténylegesen finanszírozzák az ukrán állami költségvetés hiányát.
Különös tekintettel arra, hogy jelenleg nincs garancia arra, hogy az Európai Unióból és az Egyesült államokból származó pénzek a várt összegben és a korábbi ütemezés szerint érkezzenek Ukrajnába.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) célzott befektetésen keresztül mintegy 14 millió euróval tervez hozzájárulni a Nemzetközi Valutaalap szegénységcsökkentő és fenntartható növekedést támogató alapjához – jelentette be Virág Barnabás, az MNB alelnöke az IMF és Világbank közös, Marrákesben megrendezett éves közgyűlésén az MNB vasárnapi közleménye szerint.
Október 9–15. között a marokkói Marrákes városában rendezték az IMF és a Világbank közös, éves közgyűlését, amelynek ismét központi kérdései közé tartozott a globális szegénység csökkentése – tudatta az MNB.
Hozzátették, az IMF e célját elsősorban egy specifikus finanszírozási eszközéből, a Szegénységcsökkentő és Növekedést Támogató Alapjából (Poverty Reduction and Growth Trust – PRGT) finanszírozza, kedvezményes hitelt nyújtva az alacsony jövedelmű, magasabb adóssággal rendelkező fejlődő országok számára.
Az alap forrásellátottságának biztosítása kiemelt eleme Kristalina Georgieva IMF vezérigazgató szolidaritásra építő programtervének.
Az elmúlt évek globális sokkjai különösen súlyosan érintették a világ fejlődő gazdaságait, ami nagyobb finanszírozási kapacitást tesz szükségessé az IMF részéről – tájékoztattak. Jelezték: az IMF vezérigazgatója több forrásgyűjtési kampányt is indított célzottan az erős, stabil gazdasági fundamentumokkal rendelkező országokhoz fordulva; a megkeresést hazánk is megkapta.
Ezen felhívásnak eleget téve a Magyar Nemzeti Bank – mint Magyarország IMF-beli tagságával összefüggő valamennyi feladatot elsődlegesen ellátó intézmény – megvizsgálta a hozzájárulás lehetőségét jogi, likviditási, illetve hitelkockázati szempontból.
Mindezek figyelembevételével arra a döntésre jutott, hogy egy, az IMF-nél elhelyezett specifikus befektetés hozamán keresztül 11 millió SDR értékű felajánlást tesz.
Magyarország felajánlása nemcsak hazai mércével tekinthető történelminek, hanem abból a szempontból is, hogy az Európai Unió feltörekvő országai között ezzel hazánk fogja a legnagyobb összegű hozzájárulást tenni ezen forrásgyűjtési kampányban – hangsúlyozta az MNB.
Rámutattak, hogy a Nemzetközi Valutaalap a Világbankkal karöltve megkerülhetetlenül fontos szerepet játszik az alacsony jövedelmű országok megsegítésében, hiszen a Bretton Woods-i intézmények történelmi küldetése a szegénység felszámolása.
Magyarország – mint korábbi programország – első alkalommal jelenik meg befektetőként – közölte az MNB, megjegyezve, hazánk és az IMF kapcsolatai az elmúlt években folyamatos fejlődésen mentek keresztül, amelynek egy újabb mérföldköve, hogy immáron a magyar hatóságok biztosíthatnak forrást az IMF céljaihoz.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bejelentette, hogy elindítja Ukrajna Kapacitásfejlesztési Alapját, ami a fedezetet biztosítja az Ukrajna potenciáljának fejlesztésére vonatkozó terv végrehajtását, a reformok végrehajtásának igényeit – jelentette be vasárnap Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) vezetője a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pisnij elmondta: „Az IMF ismét megerősítette vezető szerepét az Ukrajna számára nyújtott pénzügyi támogatás mozgósításának folyamatában.” Hozzátette, hogy az adományozók már 14 millió dollárt különítettek el, de a cél 65 millió dollár összegyűjtése.
Az NBU elnöke arról is beszámolt, hogy Gita Gopinat, az IMF első vezérigazgató-helyettese, valamint Litvánia, Szlovákia és Japán képviselői jelen voltak a marrakesi fórumon az IMF és a Világbank (WB) éves találkozóján. „Az ukrajnai reformoknak és a kapacitás erősítésének folyamatosan, megállás nélkül, a világ legjobb tapasztalatainak bevonásával kell történnie” – hangsúlyozta Andrij Pisnij.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter az Egyesült Államok folyamatos támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, de egyúttal sürgette, hogy összpontosítson a korrupció elleni harcra és a kormányzás erősítésére.
Yellen erről a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) marrákesi éves közgyűlésén Ukrajna javára megrendezett kerekasztal-tanácskozáson beszélt.
Kijelentette, hogy az Egyesült Államok ugyan nem hagy fel Ukrajna nagyszabású gazdasági támogatásával, de az ukrán élelmiszerexport orosz blokádja miatt hátrányt elszenvedő államoknak is nagyobb segítségre van szükségük.
Üdvözölte, hogy az ukrán elnök egyértelműen fellép a korrupció ellen és a kormányzati elszámoltathatóság érdekében. „Ezen nehéz kérdések rendezése kulcsfontosságú lesz abban, hogy az ukránoknak biztosítsák azt a jövőt, amelyet megérdemelnek” – mondta.
Beszélt arról is, hogy Ukrajna gazdasági vezetése „ésszerű politikát és megbízható eredményeket produkált egy elképzelhetetlenül nehéz helyzetben”. Yellen ezzel Ukrajna „pozitív” teljesítményére hivatkozott az ország 15,6 milliárd dolláros IMF-kölcsönével kapcsolatban.
Yellen hangsúlyozta, hogy az IMF-program kulcsfontosságú volt a makrostabilitás és a reformok előmenetele szempontjából. Hozzátette, hogy ezen reformok lényegiek lesznek az ország helyreállításában.
Az amerikai pénzügyminiszter üdvözölte, hogy az Európai Unió a következő négy évben 50 milliárd euró gazdasági és helyreállítási támogatást ígért Ukrajnának.
„Nemzetközi közösségként el kell látnunk Ukrajnát jelentős, kiszámítható és időben nyújtott pénzügyi támogatással, amelyre a kormányzat működtetése érdekében van szüksége” – emelte ki Yellen.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a tanácskozáson arról beszélt, hogy a kijevi vezetésnek mintegy 42 milliárd dollár költségvetési támogatásra lesz szüksége az idén és jövőre a háborús pusztítások helyreállításához. Közölte azt is, hogy az ukrán költségvetés az idén 20 százalékos hiánnyal számol, jövőre pedig 21 százalékossal.
Ukrajna államadóssága áprilisban 4,3 milliárd dollárral nőtt, miután megérkeztek a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól kapott hitelrészletek – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium adataira hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna állam- és állami által garantált adóssága 2023. április 30-án 4544,87 milliárd hrivnya, azaz 124,28 milliárd dollár volt. Áprilisban az adósság összege hrivnyában kifejezve 159,92 milliárd hrivnyával, dollárban kifejezve pedig 159,92 milliárd dollárral nőtt. Az államadósság az év eleje óta 471,37 milliárd hrivnyával, azaz 12,89 milliárd dollárral emelkedett.
Az államadósság növekedése elsősorban annak köszönhető, hogy áprilisban Ukrajna 2,7 milliárd eurós IMF-hitelrészletet és 1,5 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást kapott az Európai Uniótól. Ennek köszönhetően Ukrajna nemzetközi tartalékai 12,8%-kal 35,9 milliárd dollárra nőttek áprilisban. Ez a tartalékmennyiség rekordot jelent az elmúlt 11 évben (2011 augusztusa óta).
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az USA ígéretet tett, miszerint 2023-ban 9,9 milliárd dollár támogatás formájában segíti Ukrajna költségvetését, az Európai Unió pedig 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást nyújt kedvezményes hitelek formájában.
