Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója szerint Ukrajnának idén 42 milliárd dolláros költségvetési támogatásra van szüksége, mivel folytatja a harcot az orosz invázió ellen – közölte az rbc.ua hírportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Georgieva elmondta: „Ukrajna globális támogatása továbbra is szilárd. Az Ukrajna elleni orosz háborút azonban meg kell állítani, ez emberi tragédia és akadálya a világgazdaság növekedési kilátásainak.”
Az IMF 2023. március végén jóváhagyott Ukrajnával a Kibővített Alapkeret (EFF) keretében egy 15,6 milliárd dollár értékű megállapodást. Kijev politikai kötelezettségvállalást kapott a partnerektől, hogy 2027-ig 122 milliárd dollárt biztosítanak számára. Ukrajna várhatóan 5,4 milliárd dollárt kap az IMF-től 2024-ben.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint már 2024-ben megkezdődik a menekültek visszatérése Ukrajnába, ez azonban lassú lesz – közölte szerdán az rbc.ua hírportál az IMF World Economic Outlook (2024. április) világgazdasági kitekintésére hivatkozva.
Az jelentés szerint az IMF megsaccolta Ukrajna népességszámának alakulását: 2021-ben 41,0 millió fő volt, 2022-ben 35,0 millió főre, 2023-ban 33,2 millió főre csökkent.
Az IMF Ukrajna lakosságának a növekedését jósolja: 2024 – 33,4 millió fő, 2025 – 34,3 millió fő, 2026 – 35,1 millió fő, 2027 – 35,8 millió fő, 2028 – 36,0 millió fő, 2028 – 36,0 millió fő.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2024. március 14-én 6,486 millió Ukrajnából érkezett menekültet regisztráltak világszerte (5,983 millió menekültet Európában és 0,503 milliót Európán kívül).
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) becslése szerint 2023-ban a lakosságszám körülbelül 200 000 fővel nőtt Ukrajnában. Az NBU előrejelzése szerint 2024-ben – a magas biztonsági kockázatokat is figyelembe véve – a migránsok kiáramlása várhatóan folytatódni fog, bár elenyésző mértékben (év végéig körülbelül 100 ezer fő). A biztonsági kockázatok csökkentése után 2025-ben hozzávetőleg 400 ezer ember térhet vissza Ukrajnába.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa ma Kristalina Georgievát választotta az IMF vezérigazgatójának a 2024. október 1-jén kezdődő második ötéves ciklusra. Az igazgatótanács döntése konszenzussal született – derül ki a szervezet péntek esti közleményéből.
A 2024. március 13-án meghatározott kiválasztási folyamatnak megfelelően az igazgatótanács a mai döntés meghozatala előtt több megbeszélést folytatott, többek között Georgieva asszonnyal, az egyetlen jelölttel. A mai ülést követően az Igazgatóság koordinátorai, Afonso S. Bevilaqua és Abdullah F. BinZarah a következő nyilatkozatot tették: az igazgatótanács e döntésével elismerését fejezte ki Georgieva asszonynak a hivatali ideje alatt tanúsított erős és agilis vezetéséért, amellyel egy sor jelentős globális megrázkódtatás között navigált. Georgieva asszony vezette az IMF példátlan válaszlépéseit ezekre a sokkokra, beleértve a világjárvány kezdete óta 97 ország számára több mint 360 milliárd dollárnyi új finanszírozás jóváhagyását, az Alap legszegényebb, legkiszolgáltatottabb tagjainak adósságszolgálati könnyítést, valamint 650 milliárd dollárnak megfelelő, történelmi jelentőségű különleges lehívási jog (SDR) kiutalását.
A jövőre nézve az igazgatótanács üdvözölte, hogy a vezérigazgató továbbra is a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás kérdéseire helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor biztosítja, hogy az Valutaalap továbbra is alkalmazkodjon és fejlődjön, valamint megfeleljen a teljes tagság igényeinek.
Georgieva szerint a magas alapkamat más országok gazdaságára is nyomást gyakorol. Az IMF vezetője ezért azt kéri Washingtontól, hogy hamarosan kezdjék el a csökkentést.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője csütörtökön azt mondta, hogy a magasabb amerikai alapkamat nem jó hír a világ többi részének, és aggodalomra adhat okot, ha hosszú ideig folytatódnak, de szerinte az amerikai jegybank prudens módon jár el – írta a Reuters.
Georgieva az Észak-atlanti Tanács által szervezett rendezvényen elmondta, hogy az amerikai kormány más intézkedéseket is megvizsgálhatna annak érdekében, hogy az amerikai gazdaság ne melegedjen túl.
A magasabb kamatszintek vonzóbbá teszik az Egyesült Államokat, így a pénzügyi áramlások ide érkeznek, és ez a világ többi részét némileg nehéz helyzetbe hozza – figyelmeztetett az IMF-vezér, aki szerint a Fednek sürgősen el kellene kezdenie a kamatcsökkentést.
Hitelezői bizottság alapításáról tárgyalnak az ukrán államadósság egyes birtokosai, ami az adósság átrendezését jelezheti előre. Az urán államkötvényekből nagy mennyiséget birtoklók a Nemzetközi Valutalap (IMF) április 17-én kezdődő tavaszi gyűlése után gyorsíthatják fel a csoport létrehozását célzó tárgyalásokat.
A hitelezők szerint ugyanis nő a nyomás, ahogy közeledik szeptember, amikor lejár az ukrán államkötvények kifizetéseire vonatkozó, a háború elején bevezetett moratórium. A mintegy 20 milliárd dolláros ukrán államadósság törlesztésének halasztását ugyanis a háború kitörésekor engedélyezték a kötvénytulajdonosok – idézi fel a Bloomberg.
Azonban az országot ért pusztítás és elvesztett területek árnyékában továbbra is gondot okoz Kijevnek a pénzügyei rendbetétele.
Számos támadás érte az ország infrastruktúráját, milliók kényszerültek arra, hogy elhagyják otthonukat és sokan az országból is elmenekültek és több tízezren vesztették életüket a fronton.
Az ukrán kormánynak a nemzetközi segítség bizonytalanságával is meg kell küzdenie, különösen az amerikaiak által ígért mintegy 60 milliárd dollár sorsa kétséges. Márpedig a képviselőházban elakadt összegből 8 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatás lenne.
Bírja-e a háborút az ukrán költségvetés?
Mindennek ellenére az ukrán kormány igyekszik megőrizni a jó viszonyt a hitelezőivel, akiktől később az ország újjáépítésének finanszírozását is reméli. Bár az ország gazdasága tavaly 5,3 százalékot bővült, ez a 2022-es hatalmas zuhanás miatti alacsony bázisnak volt az eredménye. Az IMF azonban az ukrán gazdaság figyelemre méltó rugalmasságaként értékelte a történteket, bár a növekedés 3-4 százalékos ütemre való lassulására számít idén.
Az ukrán GDP változásához kötött kötvények hétfőn névértékük 55,35 százalékán forogtak, míg a legnagyobb lejárati idővel rendelkező, 2041-ben lejáró dollárkötvények ára még az 55 százalékot sem érte el. A 2034-ben lejáró, amortizálódó kötvényekért azonban csak mintegy 28 százalékot adtak a piacon.
A kínai jegybank továbbra is hirdeti a devizaswapügyleteket és a monetáris együttműködés erősítését az ázsiai gazdaságokkal, hogy fenntartsa a régió pénzügyi stabilitását – közölte a bank kormányzója szerdán.
Pan Kongseng szerint a kétoldalú devizaswapügyletek a kereskedelmet és a beruházásokat is elősegítik, miközben a globális pénzügyi védőhálót is erősítik.
Az éves Boao Forum nevű rendezvényen felszólaló jegybanki vezető szerint a kétoldalú devizaswapok vészhelyzeti likviditást biztosíthatnak a nemzetközi pénzügyi viharok és bankválságok idején néhány országban – írja a Reuters.
Pan beszámolója szerint Kína világszerte 29 országgal vagy régióval kötött devizaswap-megállapodásokat, melyek értéke jelenleg mintegy 4 ezer milliárd jüan (553,49 milliárd dollár).
A kínai jegybankár szerint az ázsiai országoknak a kvóták és a szavazati joggal járó részvények reformjára kellene törekednie a Nemzetközi Valutaalapban (IMF), hogy javítsák a feltörekvő piacok kezelését.
Pan szerin a kínai kétoldalú devizaswapügyletek egyes országokkal az IMF-mentőcsomagoknak is fontos részét képezték.
Márciusban várhatóan jelentősen megnő az ukrán állami költségvetés külső finanszírozásának volumene. Többek között a Nemzetközi Valutaalaptól kellene mintegy 900 millió dollárnak érkeznie a program sikeres felülvizsgálata után, a következő részlet elosztásáról március második felében várható döntés. Folytatódik a japán és a nagy-britanniai finanszírozás is, a fő összeget – 4,5 milliárd eurót – átmeneti finanszírozásként az Európai Uniótól kell beérkeznie a négyéves Ukraine Facility program kezdete előtt, összesen 50 milliárd eurónak.
Reformok az Ukraine Facility terv keretében
Március 8-án Ukrajna kormánya jóváhagyta az Ukraine Facility tervet, amelynek célja reformok végrehajtása különböző ágazatokban. Denisz Smihal miniszterelnök ezt a tervet már március 20-án átadta Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Ukrajna reformterve összesen 15 kulcsfontosságú területet határoz meg.
A terv kiemelt figyelmet fordít az alábbi öt szférára, amelyek a legtöbb intézkedést igénylik a reformok végrehajtásához:
Energiaágazat: 17 lépést;
Humán erőforrás: 16 lépés;
Igazságszolgáltatási rendszer: 15 lépés;
Korrupció elleni küzdelem: 11 lépés;
Három szféra áll az ötödik helyen, amelyek mindegyike 10 lépést foglal magában: zöld átállás és környezetvédelem, mezőgazdasági szektor, üzleti környezet és államháztartás irányítása – számolt be az Ekonomicsna Pravda.
Az Ukraine Facility keretében végrehajtandó reformok három fő blokkra oszlanak: alapvető reformok, gazdasági reformok és kulcsfontosságú ágazatok. Az alapvető reformok közé tartozik a közigazgatás, az államháztartás irányítása, az igazságszolgáltatás, valamint a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem.
A gazdasági reformok a pénzügyi piacok, az állami vagyonkezelés, a humán erőforrás, az üzleti környezet, a decentralizáció és a regionális politika területére terjednek ki.
Az ágazati fejlesztések magában foglalják az energiaszektorban, a közlekedésben, az agrár-élelmiszeriparban, a kritikus anyagokban, a vállalkozói szellemben, a kis- és középvállalkozások fejlesztésében és a feldolgozóiparban, a digitális átalakulásban, a zöld átállásban és a környezetvédelemben végrehajtott reformokat.
A tervek szerint 2024 és 2027 között Ukrajnának hozzávetőleg 144 lépést kell végrehajtania ahhoz, hogy megkapja a programban előirányzott 50 milliárd eurót. Az első félévre 6,3 milliárd euró összegű finanszírozás biztosított.
A kötelezettségek betartásának szigorú ellenőrzése
A programnak körülbelül 140 indikátor feltétele lesz. Ezen mutatók mindegyikének értéke lesz, és ezek teljesülése meghatározó lesz a finanszírozás elnyerése szempontjából. A reformok fő irányai között szerepel a közigazgatás, a pénzügy, az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni küzdelem fejlesztése. A gazdasági reformok az energetika, a közlekedés, a mezőgazdasági ágazat, az informatika és a digitalizáció területén történő intézkedéseket jelenti, írta Jurij Doscsatov, az RBC-Ukrajine újságírója.
Ezen feltételek teljesítését szigorúan fogják ellenőrizni: ha Ukrajna nem teljesít egy bizonyos mutatót a kitűzött határidőig, a részlet megfelelő részét csökkentik. Például, ha Ukrajnának három mutatót kell teljesítenie ahhoz, hogy 600 millió eurós részletet kapjon, és ezek közül az egyik nem teljesül időben, akkor a részlet összege harmadával csökken. A fennmaradó összeg megszerzéséhez Ukrajnának egy éven belül teljesítenie kell a nem teljesített mutatót, ellenkező esetben ezeket a forrásokat nem folyósítják.
Szigorúbb finanszírozási feltételeket határoznak meg az IMF-fel való együttműködés tapasztalatai, ahol Ukrajna korábban elhalasztotta a mutatók teljesítését. Ukrajna azonban az utóbbi időben javította az IMF-program feltételeinek teljesítését, amit a sikeres felülvizsgálatok is megerősítenek.
Reformokra az EU-csatlakozáshoz is szükség van
A tervben előirányzott reformok szorosan kapcsolódnak Ukrajna uniós csatlakozásának kilátásba helyezéséhez – hangsúlyozzák az Európai Bizottság nyilatkozatai.
Ha a programot jóváhagyják, Ukrajnának nyárig további 1,8 milliárd eurót kell kapnia. A reformok végrehajtásának első értékelését a második negyedévre tervezik, ezt követően július-augusztusban kerül sor az első kifizetési szakaszra az eredmények függvényében. Ennek megfelelően az év második felében Ukrajna további 9,7 milliárd eurós összegből számíthat további részletekre, amelyeket a reformprogram sikerétől függően folyósítanak.
Lesz elég pénzeszköze Ukrajnának?
Vitalij Vavriscsuk, az ICU csoport makrogazdasági kutatási osztályának vezetője úgy véli, hogy az EU-ból érkező bevételek nem biztos, hogy elegendőek lesznek, főleg katonai kiadásokra. Egyben kiemelte az Egyesült Államok finanszírozásának fontosságát Ukrajna költségvetési hiányának fedezésére.
Az uniós források felhasználásának ellenőrzése három szakaszból áll: az ukrán számvevőszék ellenőrzése, a független Audit Tanács, valamint az Európai Bizottság negyedéves ellenőrzése.
Ukrajna nemzetközi segélyigényét 2024-re 36-39 milliárd dollárra becsülik. Március elején a havi külső finanszírozás 0,6 milliárd dollár volt, de az EU-ból, az IMF-ből és Japánból érkező beáramlások (1,4 milliárd dollár) után ez a szám 2,8 milliárd dollár körülire nő.
Olekszandr Parascsij, az IC Concorde Capital elemzési részlegének vezetője elemzése szerint nyárig elegendő pénznek kell beérkeznie. Megjegyezte, hogy a kormány a költségvetési bevételek növelésére irányuló terveket dolgoz ki, és megjegyzi, hogy a befolyó nemzetközi segélyek a kormány optimista forgatókönyvének függvényében az év végéig fedezhetik a szükségleteket.
Ukrajnában törvényben korlátozzák a bankkártyák közötti utalásokat bizonyos esetekben – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az Ukrajna és az IMF kötött aláírt memorandumra hivatkozva.
A jelentés szerint a memorandum emlékeztetett arra, hogy 2023 decemberében olyan törvényjavaslatot terjesztettek a Legfelső Tanács elé, amely megerősítené a pénzforgalmi szolgáltatások piacának szereplőire vonatkozó szabályozási követelményeket. „Arra fogunk törekedni, hogy a törvényt 2024 májusának végéig elfogadjuk” – áll a dokumentumban.
Ezenkívül az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) szándéka:
2024 augusztus végéig elvi feljegyzést készít a felügyeleti kockázatértékelési módszertanról, és 2024. december végéig végrehajtja ezt a módszertant;
2024 július végéig készül el egy koncepció a peer-to-peer (p2p) és más hasonló elektronikus fizetésekre vonatkozó szabályozási követelményekről a rendellenes viselkedés észlelése és korlátozása érdekében.
„2024 októberének végéig bevezetjük a szabályozást” – áll a memorandumban.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetésének küldött szándéknyilatkozatban az ukrán hatóságok lehetségesnek tartják a lakossági közüzemi díjak fokozatos emelését a háború alatt és annak befejezése után – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandumra hivatkozva.
A dokumentum szerint „általában a lehetséges reformintézkedések közé tartozik a tarifák fokozatos emelése (az új tarifamódszertan és a háborús társadalmi szempontok figyelembevételével), a külső finanszírozás biztosítása, valamint az állami tulajdonú energiavállalatok átlátható és kizárólagos közvetlen költségvetési támogatása a költségvetési források rendelkezésre állásáig.”
Amint a memorandum hangsúlyozta, a rendszer stabilizálása „végső soron a gáz- és villamosenergia-díjak fokozatos emelését teszi szükségessé a költségek megtérülése érdekében (különösen a háború vége után), miközben megfelelő és célzott forrásokat biztosít a sérülékeny háztartások számára”. A fizetési fegyelem fokozásához hozzájárul, hogy 2023. december 29-től eltörölték az adós fogyasztók kikapcsolására vonatkozó moratóriumot – szögezte le a dokumentum.
A memorandum szerint a kormány elfogadja a gáz- és villamosenergia-piacok fokozatos liberalizációjának „útitervét”, egyértelmű végrehajtási tervvel a hadiállapot utáni időszakra. Emellett a hőszolgáltató cégek a háború kezdete előtt és után is jelentős adósságot halmoztak fel a Naftohaz felé, ami a tarifák különbségének és a háború halmozott következményeinek az eredménye. Ezzel kapcsolatban a lejárt tartozás összegét és a pénzügyi helyzetet egy jó nevű könyvvizsgáló cég elemzése segítségével állapítják meg. Ez segít tisztázni a fűtési és kommunális energetikai vállalatok adósságállományát és pénzügyi helyzetét, így a 2024/25-ös fűtési szezon előestéjén felhalmozódott adósság okait is.
Az IMF-fel kötött frissített memorandumot Volodimir Zelenszkij elnök, Denisz Smihal miniszterelnök, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter és Andrij Pisnij, az NBU vezetője írta alá. Az tartalmazza Ukrajna önkéntes kötelezettségvállalását bizonyos lépések megtételére.
Azok a befektetők, akik 20 milliárd dollár értékű ukrajnai kötvényt birtokolnak, hitelezői bizottságot hoznak létre az adósság-átütemezésről folytatott tárgyalások folytatására Kijevvel – közölte szombaton az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A híriroda forrásai szerint a hivatalos csoport a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi ülése előtt kezdheti meg a tárgyalásokat, amely a tervek szerint április 17-én kezdődik Washingtonban. Ez lesz az első kísérlet a magánkötvény-tulajdonosok és Ukrajna közötti tárgyalások formalizálására. A 2023 ősze óta zajló konzultációk informális jellegűek voltak.
Források szerint az ukrán adósságkezelő iroda megkeresett néhány befektetőt, és megpróbálta őket egy hitelezői csoportba tömöríteni. A hitelezői bizottságban várhatóan nyolc-tizenkét jelentős vagyonkezelő társaság vesz majd részt.
A teljes körű invázió kezdete óta Ukrajna államadóssága megkétszereződött (2,758 trillió hrivnyával), devizában kifejezve 55%-kal (51,6 milliárd dollárral). Az államadósság fő növekedése az EU, más országok kormányai és nemzetközi pénzügyi szervezetek külső hivatalos kedvezményes hiteleinek bevonzásából adódik.
