Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTozMzY1MDt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 38516
[content] =>
Ukrajna államadóssága áprilisban 4,3 milliárd dollárral nőtt, miután megérkeztek a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól kapott hitelrészletek – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium adataira hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna állam- és állami által garantált adóssága 2023. április 30-án 4544,87 milliárd hrivnya, azaz 124,28 milliárd dollár volt. Áprilisban az adósság összege hrivnyában kifejezve 159,92 milliárd hrivnyával, dollárban kifejezve pedig 159,92 milliárd dollárral nőtt. Az államadósság az év eleje óta 471,37 milliárd hrivnyával, azaz 12,89 milliárd dollárral emelkedett.
Az államadósság növekedése elsősorban annak köszönhető, hogy áprilisban Ukrajna 2,7 milliárd eurós IMF-hitelrészletet és 1,5 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást kapott az Európai Uniótól. Ennek köszönhetően Ukrajna nemzetközi tartalékai 12,8%-kal 35,9 milliárd dollárra nőttek áprilisban. Ez a tartalékmennyiség rekordot jelent az elmúlt 11 évben (2011 augusztusa óta).
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az USA ígéretet tett, miszerint 2023-ban 9,9 milliárd dollár támogatás formájában segíti Ukrajna költségvetését, az Európai Unió pedig 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást nyújt kedvezményes hitelek formájában.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna államadóssága áprilisban 4,3 milliárd dollárral nőtt, miután megérkeztek a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól kapott hitelrészletek.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1685360460
[modified] => 1685359085
)
[title] => Egy hónap alatt újabb 4,3 milliárd dollárral nőtt Ukrajna államadóssága
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=38516&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 38516
[uk] => 38519
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 38517
[image] => Array
(
[id] => 38517
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-eruro-dollar-penz.jpg
[original_lng] => 40962
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-eruro-dollar-penz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-eruro-dollar-penz-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-eruro-dollar-penz.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-eruro-dollar-penz.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-eruro-dollar-penz.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-eruro-dollar-penz.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/valuta-eruro-dollar-penz.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1686122613:3
[_thumbnail_id] => 38517
[_edit_last] => 12
[views_count] => 481
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 17
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Sürgős
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 10703
[1] => 33650
[2] => 430
[3] => 163907
)
[tags_name] => Array
(
[0] => devizaadósság
[1] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[2] => pénzügyminisztérium
[3] => Ukrajna államadóssága
)
)
[1] => Array
(
[id] => 38228
[content] =>
Gita Gopinath, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatóhelyettese szerint jelentős inflációs kockázatok vannak még hátra, a túl korai monetáris lazítás könnyen visszaüthet. A közgazdász úgy látja, a piacok is túlontúl optimisták az áremelkedés letörésével kapcsolatban.
„A biztató jelek ellenére aggódom, hogy az áremelkedési nyomás számos gazdaságban még jelen van, jelentősek az inflációs kockázatok” – jelentette ki a közgazdász a brazil jegybank által rendezett konferencián. Gopinath a hetvenes évek nagy inflációs sokkjára emlékeztetett, amikor is túl korán hitték el a befektetők és a jegybankárok, hogy leszálló ágba került a pénzromlás mértéke.
Az IMF álláspontja szerint a fiskális fegyelemnek is támogatnia kell a jegybankok törekvéseit. A feltörekvő piacokon az erős monetáris politikai keretrendszer miatt sikerült fenntartani a gazdasági növekedést az elmúlt években, csökkent a hitel- és az árfolyamkockázat. Ezek az államok ugyanakkor a globális kamatemelési ciklus miatt „jelentős, lefelé mutató kockázatokkal” kénytelenek szembesülni. Gopinath kifejtette, hogy sokkal kevésbé optimista a piacoknál a feltörekvő országok inflációcsökkentésével kapcsolatban; a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezekben az államokban gyakran a vártnál magasabbra kúsznak a ráták, ráadásul a magas inflációhoz általában nagy bérnövekedés is párosul.
Az inflációs nyomást támogatja a pandémia időszakában felhalmozódott elhalasztott kereslet, valamint a fogyasztói kosárban a szolgáltatások térnyerése. A feszes munkaerőpiac és az erős kereslet lehetővé teszi, hogy a vállalatok áthárítsák a fogyasztókra emelkedő költségeiket, s a munkavállalók hatékonyabban harcoljanak a magasabb bérekért – így ár-bér spirál alakulhat ki. Minél tovább marad magasan az infláció, annál nehezebb letörni, annál nagyobb a növekedési áldozat.
[type] => post
[excerpt] => Gita Gopinath, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatóhelyettese szerint jelentős inflációs kockázatok vannak még hátra, a túl korai monetáris lazítás könnyen visszaüthet. A közgazdász úgy látja, a piacok is túlontúl optimisták az áremelkedés letör...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1684447200
[modified] => 1684441818
)
[title] => Az IMF szerint túl optimisták a piacok
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=38228&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 38228
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 38229
[image] => Array
(
[id] => 38229
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/gopinath.jpg
[original_lng] => 96899
[original_w] => 1024
[original_h] => 697
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/gopinath-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/gopinath-300x204.jpg
[width] => 300
[height] => 204
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/gopinath-768x523.jpg
[width] => 768
[height] => 523
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/gopinath.jpg
[width] => 1024
[height] => 697
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/gopinath.jpg
[width] => 1024
[height] => 697
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/gopinath.jpg
[width] => 1024
[height] => 697
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/gopinath.jpg
[width] => 1024
[height] => 697
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1684431018:12
[_thumbnail_id] => 38229
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 367
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 12607
[1] => 642
[2] => 33650
)
[tags_name] => Array
(
[0] => figyelmeztetés
[1] => Infláció
[2] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
)
)
[2] => Array
(
[id] => 37785
[content] =>
A nemzetközi közösség kész segíteni Ukrajna újjáépítésében és helyreállításában, de az országnak továbbra is ki kell vennie a részét, és meg kell erősítenie a hazai bevételek mozgósítását a szociális és infrastrukturális szükségletek finanszírozására – közölte hétfőn Vahram Sztepanjan, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) állandó ukrajnai képviselője egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztepanjan az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: „A háború utáni Ukrajna számára a hazai bevételek mozgósítása a szociális és infrastrukturális szükségletek finanszírozására lesz a fenntartható és hosszú távú gazdasági növekedés fő feltétele. Ebből logikusan következik, hogy az adóbevételeket csökkentő, vagy a meglévő adóalapot romboló intézkedések korlátozzák Ukrajna képességét az újjáépítési és a helyreállítási célok elérésére, valamint a fejlődésre, ami negatívan érinti a hosszú távú gazdasági növekedést.”
Az IMF állandó ukrajnai képviselője megjegyezte, hogy a március végén jóváhagyott, négy évre szóló 15,6 milliárd dolláros bővített finanszírozási program a növekedés előmozdítását célozza. Mint kiemelte, a programban 2023-ban kidolgozandó nemzeti bevételi stratégia segíti a bevételek mozgósításának összehangolását a kormány fejlesztési prioritásaival és kiadási igényeivel, beleértve az újjáépítési és szociális igényeket is.
„A bevételi alap rövid távú támogatása érdekében a fő figyelmet a hadiállapot keretében bevezetett intézkedések visszavonására, valamint az adó- és vámszféra reformjára kell fordítani” – mutatott rá Sztyepanjan. Hozzátette, hogy nemzeti bevételi stratégia egy átfogó „útiterv” lesz, amely egyértelmű bevételi célokat és egyéb szakpolitikai célokat tartalmaz, és kiterjed mind a politikai, mind a közigazgatási reformokra.
Az IMF ukrajnai képviselője emlékeztetett arra, hogy az ukrán fél által benyújtott gazdaság- és pénzügypolitikai memorandum szerint a stratégia öt fő lépésből áll. „Ezek különösen az adó- és vámszolgáltatások színvonalának emelését célzó intézkedések, az egyszerűsített adózási rendszer felülvizsgálata a munkaerőadó-erózió problémájának megoldása érdekében, valamint az ÁFA és a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok harmonizálása az uniós jogszabályokkal. Ezen túlmenően a nemzeti bevételi stratégia előírja a korrupcióellenes intézkedések és irányítási eljárások megerősítését a tisztességtelenség és az adóreformok kockázatának kiküszöbölése érdekében a háború utáni újjáépítés és beruházás terén” – vázolta Ukrajna gazdasági fejlődésének a feltételeit Vahram Sztepanjan.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A nemzetközi közösség kész segíteni Ukrajna újjáépítésében és helyreállításában, de az országnak továbbra is ki kell vennie a részét, és meg kell erősítenie a hazai bevételek mozgósítását a szociális és infrastrukturális szükségletek finanszírozás...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1682977800
[modified] => 1682975793
)
[title] => Az IMF megnevezte Ukrajna gazdasági növekedésének az alapvető feltételeit
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=37785&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37785
[uk] => 37789
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 37786
[image] => Array
(
[id] => 37786
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/imf.jpg
[original_lng] => 44270
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/imf-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/imf-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/imf.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/imf.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/imf.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/imf.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/imf.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1682965092:3
[_thumbnail_id] => 37786
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1167
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3922
[1] => 33650
[2] => 120
[3] => 163692
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdasági növekedés
[1] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[2] => Ukrajna
[3] => Vahram Sztepanjan
)
)
[3] => Array
(
[id] => 36841
[content] =>
Visszautasította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) reformjavaslatait csütörtöki beszédében a tunéziai elnök.
Kaisz Szaíd „elfogadhatatlan, további elszegényedéshez vezető külföldi diktátumnak” nevezte a pénzügyi szervezet javaslatait, és a sajtónak nyilatkozva azt mondta: „más megoldásokat kell találni, mert az ország szociális biztonságát és annak fenntartását komolyan kell venni”.
Tunézia tavaly októberben kapott elvi ígéretet a Nemzetközi Valutaalaptól arra, hogy 1,9 milliárd dollár folyósításával enyhítenék az észak-afrikai országot sújtó gazdasági válságot, mert a GDP-arányos államadósság már eléri a 80 százalékot. A nem sokkal később elindított tárgyalások azonban zsákutcába jutottak, mert az IMF szerint Tunézia nem mutatott komoly hajlandóságot a több mint 100 eladósodott állami vállalatát érintő reformcsomag bevezetésére, és az alapvető közszükségleti cikkek állami támogatását sem akarja megszüntetni.
Kaisz Szaíd a tunéziai függetlenség atyjaként számon tartott korábbi államfő, Habib Burgiba halálának 23. évfordulóján tartott megemlékezésen beszélt. A szociális biztonságot emlegetve arra utalt, hogy Burgiba elnöksége idején, 1983-ban egy ízben megszüntették a gabonatermékek állami támogatását. Ennek hatására olyan mértékben nőtt a kenyér, a búzadara és a tésztafélék ára, hogy ez óriási elégedetlenséget váltott ki, ami zavargásokba torkollott, és a gyorsan bevezetett szükségállapot ellenére is több tucat ember meghalt.
A tunéziai költségvetés megalkotása komoly problémákba ütközhet 2023-ban, mert noha az államadósság döntő hányada belföldi, az év végéig több külföldi hiteltörlesztés válik esedékessé, így a hitelminősítő intézetek szerint komoly veszélybe kerülhet az ország fizetőképessége.
[type] => post
[excerpt] => Visszautasította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) reformjavaslatait csütörtöki beszédében a tunéziai elnök.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1680876840
[modified] => 1680833862
)
[title] => Az ország szociális biztonsága ez első, ezért visszautasította az IMF reformjavaslatait a tunéziai elnök
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36841&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36841
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36842
[image] => Array
(
[id] => 36842
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kaisz-szaid.jpg
[original_lng] => 101851
[original_w] => 1587
[original_h] => 896
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kaisz-szaid-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kaisz-szaid-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kaisz-szaid-768x434.jpg
[width] => 768
[height] => 434
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kaisz-szaid-1024x578.jpg
[width] => 1024
[height] => 578
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kaisz-szaid-1536x867.jpg
[width] => 1536
[height] => 867
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kaisz-szaid.jpg
[width] => 1587
[height] => 896
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kaisz-szaid.jpg
[width] => 1587
[height] => 896
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1680823063:12
[_thumbnail_id] => 36842
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 441
[translation_required_done] => 1
[_oembed_09203d7839850d59be03331ccfd255a4] => The IMF Executive Board approved financing of US$15.6 billion to support economic policies. https://t.co/f53LlVQSD5 pic.twitter.com/zSpyza83nb
— IMF (@IMFNews) March 31, 2023
[_oembed_time_09203d7839850d59be03331ccfd255a4] => 1680960023
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 157807
[1] => 1695
[2] => 33650
[3] => 7159
[4] => 51170
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kaisz Szaíd
[1] => kölcsön
[2] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[3] => reformok
[4] => Tunézia
)
)
[4] => Array
(
[id] => 36743
[content] =>
Ukrajnában jelenleg 65 bank működik. A pénzügyi szakemberek becslése szerint az év végéig 10-12 bank kivonulhat a piacról. Nem csak a bankok fizetésképtelenné nyilvánításáról van szó, hanem a bank értékesítéséről, a licenc önkéntes leadásáról stb. Például Rinat Ahmetov PUMB bankja az Idea Bank megvásárlását tervezi, amely a lengyel Idea Bank leányvállalata.
Áprilisban a Nemzeti Bank stresszteszttel tervezi felmérni a banki eszközök minőségét. Az IMF ragaszkodik ehhez, de az ellenőrzések formátuma még nem ismert. A bankok diagnosztikai felmérésének eredményei szerint a jegybank azt tervezi, hogy az ukrán bankrendszer valós állapotát méri fel. A tesztelés során a szabályozó megköveteli a banktulajdonosoktól, hogy dolgozzanak ki terveket pénzintézeteik tőkéjének frissítésére.
Hány veszteséges bank van Ukrajnában?
A hitelportfóliók lehetséges veszteségeit a jegybank 30%-ra becsüli. A hivatalos adatok szerint a nem működő eszközök állománya elérte a hitelállomány 38%-át, ami 8 százalékponttal több, mint egy évvel ezelőtt. Andrij Pisnyi, a Nemzeti Bank elnöke kifejtette, a szabályozó fogja felmérni a bankok tőkéjének megfelelőségét. Ha nem áll rendelkezésre elegendő forrás, a Nemzeti Bank tőke-helyreállítási tervet kér a banktól. Jelenleg túl nagy a bankok likviditása, ezért az élő alapokkal történő feltőkésítés követelményeit a jegybank irracionálisnak tartja.
Mihajlo Demkiv, az ICU csoport pénzügyi elemzője elmondása szerint számos bank nélkülözni tudja a feltőkésítés, mert magas bevételekkel fedezi a katonai veszteségeket. Itt az ügyfelek egyenlegéből származó bevételről van szó, mivel a bankok továbbra is letéti igazolásokban helyezik el a pénzeszközöket, ami kamatot termel. A bankok a hivatalos és a kereskedelmi árfolyam különbözetéből, az ukránok külföldön elköltött kiadásaiból is profitot termelnek, magyarázta Demkiv az RBK-Ukrajina-nak adott kommentárjában.
Az Ekonomicsna Pravda az OpendataBot adataira hivatkozva közölte, a háború kezdete óta a bankok a maximális profitra – csaknem 15 milliárd UAH-ra – tettek szert. A pénzintézetek mindössze 10%-a szenvedett veszteséget.
A 2022-es eredmények szerint az Ukreximbank lett az egyik legveszteségesebb. A veszteség összege 6,89 milliárd UAH volt.
A Pénzügyminisztérium 2023 folyamán nem tervezi az állami bankok feltőkésítését. Ezért az Ukreximbank azt tervezi, hogy több mint 100 milliárd UAH értékben értékesít eszközöket.
A háború kezdete óta 5 bank hagyta el az ukrán piacot. Az invázió kezdetét követően a kormány azonnal megkezdte a felszámolást, a jegybank pedig visszavonta az Oroszországi Föderációhoz tartozó Prominvesztbank és az egykori Szberbank engedélyét. Júniusban likviditásvesztés és számos szabálysértés miatt a Megabank csődbe ment. Augusztusban fizetésképtelenné nyilvánították a Szics Bankot. 2023 februárjában a Forward bank, amelynek tulajdonosa az Orosz Föderáció állampolgára volt, kivonult a piacról.
Mi a helyzet a betétekkel?
Az Ukrán Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint február 1-jén 65,5 millió betét volt az ukrán bankokban, ebből 9 millió deviza, összesen több mint 1413 billió hrivnya értékben. A betétek tekintetében a Privatbank áll az élen: 329,3 milliárd UAH-val.
Mi a helyzet a jelzáloghitelekkel?
A jegybank adatai szerint 2022 januárjához képest a jelzáloghitelezés a szerződések számát tekintve felére, pénzbelileg pedig negyedével csökkent. Az ukrán bankok csak a „Megfizethető jelzálog” és az „Eoszelja” állami programok keretein belül adnak hitelt, kizárólag a másodlagos ingatlanpiacon. Mindössze 4 bank jelentette be újabb jelzáloghitel kibocsátását idén januárban. A jelzáloghitelek kamata 8,3%-ról 7,5%-ra csökkent 2023 januárjában, számolt be az RBk-Ukrajina.
Összehasonlításképpen 2022-ben a bankok több mint kétezer jelzáloghitelt jegyeztek be összesen csaknem 2 milliárd UAH értékben. A háború előtti 2021-es évhez képest a jelzáloghitelezés Ukrajnában a szerződések számát tekintve több mint ötszörösére, pénzben kifejezve pedig 4,3-szorosára csökkent – írta az RBK-Ukrajina a jegybankra hivatkozva.
Mi a helyzet a hitelekkel?
2023 februárjában az új hrivnya alapú banki hitelek átlagos kamata a lakosság számára évi 36%-ot tett ki. A devizahitelek csökkentek, és 5,1%-ba kerültek a lakosságnak.
A vállalkozások a hitelekért évi 20,5%-ot fizetnek hrivnyában vagy 5,5%-ot devizában.
Az ukrán bankok ugyanakkor továbbra is szigorítják a hitelfelvétel követelményeit a lakosság részére. Ezzel párhuzamosan a pénzintézetek fogyasztási hiteleinek költsége is jelentősen emelkedett.
Okszana CSOPAK
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnában jelenleg 65 bank működik. A pénzügyi szakemberek becslése szerint az év végéig 10-12 bank kivonulhat a piacról.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1680557580
[modified] => 1680545581
)
[title] => Mi vár az ukrán bankokra 2023-ban?
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36743&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36743
[uk] => 36659
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36660
[image] => Array
(
[id] => 36660
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vnr7uc-c16x9x50px50p-c16x9x50px50p-786f9db2911e9b2ad81de38ec5e946fc.jpg
[original_lng] => 418212
[original_w] => 1600
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vnr7uc-c16x9x50px50p-c16x9x50px50p-786f9db2911e9b2ad81de38ec5e946fc-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vnr7uc-c16x9x50px50p-c16x9x50px50p-786f9db2911e9b2ad81de38ec5e946fc-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vnr7uc-c16x9x50px50p-c16x9x50px50p-786f9db2911e9b2ad81de38ec5e946fc-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vnr7uc-c16x9x50px50p-c16x9x50px50p-786f9db2911e9b2ad81de38ec5e946fc-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vnr7uc-c16x9x50px50p-c16x9x50px50p-786f9db2911e9b2ad81de38ec5e946fc-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vnr7uc-c16x9x50px50p-c16x9x50px50p-786f9db2911e9b2ad81de38ec5e946fc.jpg
[width] => 1600
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vnr7uc-c16x9x50px50p-c16x9x50px50p-786f9db2911e9b2ad81de38ec5e946fc.jpg
[width] => 1600
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1680534781:5
[_thumbnail_id] => 36660
[_edit_last] => 5
[views_count] => 651
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_09203d7839850d59be03331ccfd255a4] => The IMF Executive Board approved financing of US$15.6 billion to support economic policies. https://t.co/f53LlVQSD5 pic.twitter.com/zSpyza83nb
— IMF (@IMFNews) March 31, 2023
[_oembed_time_09203d7839850d59be03331ccfd255a4] => 1680546785
[_oembed_dee0896c20a5d31b1b874c6b950c3073] => The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine
We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
— Sprinter (@Sprinter99880) May 30, 2023
[_oembed_time_dee0896c20a5d31b1b874c6b950c3073] => 1685960164
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1559
[1] => 28404
[2] => 33650
[3] => 5693
[4] => 120
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bankok
[1] => kölcsönök
[2] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[3] => pénzintézetek
[4] => Ukrajna
)
)
[5] => Array
(
[id] => 36705
[content] =>
Ukrajna vezetése a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsához intézett szándéknyilatkozatban vállalta, hogy 2023-ban nem alkalmazza a hrivnya fedezetlen kibocsátását az állami költségvetési hiány finanszírozására – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az IMF-fel aláírt memorandum szövegére hivatkozva.
A dokumentum szerint az ukrán vezetés leszögezte: „elkötelezettek vagyunk a készpénznyomtatásról való lemondás mellett. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy ezt 2023-ban megszüntetjük.”
Amint a memorandum megjegyzi, a hiány monetáris finanszírozása jelentős árstabilitási kockázatokat rejt magában. 2022-ben a volumene 400 milliárd hrivnya volt. Ha váratlan kritikus finanszírozási igények merülnek fel, vagy felmerül a külső kifizetések késedelmének kérdése, az ukrán hatóságok további intézkedéseket szándékoznak fontolóra venni, mint például a többlet állami betétek kivonását, valamint további források felvételét az államadóssági piacról. „Csak végső esetben és szigorúan korlátozott mennyiségben fogunk pénznyomtatást kérni az Ukrán Nemzeti Banktól (NBU)” – fogadkoznak az ukrán vezetők a memorandumban.
Az IMF-fel kötött memorandumot Volodimir Zelenszkij elnök, Denisz Smihal miniszterelnök, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter és Andrij Pisnyi, az Ukrán Nemzeti Bang elnöke írta alá. A dokumentum tartalmazza az ország vezetésének önkéntes kötelezettségvállalásait bizonyos lépések megtételére.
A hírportál emlékeztetett rá, hogy az IMF tegnap 15,6 milliárd dollár értékben jóváhagyta Ukrajna négy évre szóló kibővített finanszírozási programját (EFF).
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna vezetése a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsához intézett szándéknyilatkozatban vállalta, hogy 2023-ban nem alkalmazza a hrivnya fedezetlen kibocsátását az állami költségvetési hiány finanszírozására.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1680368940
[modified] => 1680364385
)
[title] => Ukrajna az IMF követelésére leállítja a költségvetési hiány fedezetlen pénzkibocsátással történő finanszírozását
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36705&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36705
[uk] => 36708
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36706
[image] => Array
(
[id] => 36706
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hrinyva.jpg
[original_lng] => 100451
[original_w] => 1200
[original_h] => 801
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hrinyva-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hrinyva-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hrinyva-768x513.jpg
[width] => 768
[height] => 513
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hrinyva-1024x684.jpg
[width] => 1024
[height] => 684
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hrinyva.jpg
[width] => 1200
[height] => 801
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hrinyva.jpg
[width] => 1200
[height] => 801
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hrinyva.jpg
[width] => 1200
[height] => 801
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1680353933:8
[_thumbnail_id] => 36706
[_edit_last] => 12
[views_count] => 902
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_09203d7839850d59be03331ccfd255a4] => The IMF Executive Board approved financing of US$15.6 billion to support economic policies. https://t.co/f53LlVQSD5 pic.twitter.com/zSpyza83nb
— IMF (@IMFNews) March 31, 2023
[_oembed_time_09203d7839850d59be03331ccfd255a4] => 1681301289
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 33854
[3] => 17
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Sürgős
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 156493
[1] => 156492
[2] => 33650
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fedezetlen pénzkibocsátás
[1] => követelmény
[2] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
)
)
[6] => Array
(
[id] => 36702
[content] =>
Ukrajna vezetése a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsához intézett szándéknyilatkozatban vállalta a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszer reformját, cserébe a hitelekért – adta hírül szombaton az rbc.ua hírportál az IMF-fel aláírt memorandum szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentumban az ukrán fél azt ígéri: „Az átfogó szociálpolitikai reformok után jelentős változtatásokat fogunk végrehajtani a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerben.” A reformok magukban foglalják a szociális segélyek célzottabb folyósítását és szükségességének a vizsgálatát a szociálpolitika koncepciójával összhangban.
„A védelmi kiadások csökkenésével a forrásokat a helyreállítási és újjáépítési költségekre, valamint a társadalom és a sérülékeny lakossági rétegek háború utáni szükségleteinek kielégítésére szolgáló szociális védőhálóra igyekszünk fordítani” – hangsúlyozza a szándéknyilatkozat.
Az IMF-fel kötött memorandumot Volodimir Zelenszkij elnök, Denisz Smihal miniszterelnök, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter és Andrij Pisnyi, az Ukrán Nemzeti Bang elnöke írta alá. A dokumentum tartalmazza az ország vezetésének önkéntes kötelezettségvállalásait bizonyos lépések megtételére.
Mint ahogy arról már mi is beszámoltunk, hogy az IMF tegnap 15,6 milliárd dollár értékben jóváhagyta Ukrajna négy évre szóló kibővített finanszírozási programját (EFF).
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna vezetése a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsához intézett szándéknyilatkozatban vállalta a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszer reformját, cserébe a hitelekért.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1680366180
[modified] => 1680362583
)
[title] => Az IMF követelésére Ukrajna megreformálja a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerét
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36702&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36702
[uk] => 36720
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36703
[image] => Array
(
[id] => 36703
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hitel-hrivnya-penz-kolcson.jpg
[original_lng] => 21764
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hitel-hrivnya-penz-kolcson-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hitel-hrivnya-penz-kolcson-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hitel-hrivnya-penz-kolcson.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hitel-hrivnya-penz-kolcson.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hitel-hrivnya-penz-kolcson.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hitel-hrivnya-penz-kolcson.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/hitel-hrivnya-penz-kolcson.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1680355858:8
[_thumbnail_id] => 36703
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1273
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_09203d7839850d59be03331ccfd255a4] => The IMF Executive Board approved financing of US$15.6 billion to support economic policies. https://t.co/f53LlVQSD5 pic.twitter.com/zSpyza83nb
— IMF (@IMFNews) March 31, 2023
[_oembed_time_09203d7839850d59be03331ccfd255a4] => 1680862836
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 33854
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 33650
[1] => 6988
[2] => 7159
[3] => 156490
[4] => 156489
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[1] => nyugdíjbiztosító
[2] => reformok
[3] => szándéknyilatkozat
[4] => társadalombiztosítási rendszer
)
)
[7] => Array
(
[id] => 36693
[content] =>
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közölte, hogy igazgatótanácsa jóváhagyta az Ukrajnának nyújtandó négyéves, 15,6 milliárd dolláros hitelprogramot.
A hitel egy 115 milliárd dolláros globális csomag része, amely az ország gazdaságát hivatott támogatni.
Az IMF által támogatott program többek között segít fenntartani a gazdasági és pénzügyi stabilitást, és támogatja Ukrajna újjáépítését a háború utáni időszakban – közölte a testület.
The IMF Executive Board approved financing of US$15.6 billion to support economic policies. https://t.co/f53LlVQSD5 pic.twitter.com/zSpyza83nb
— IMF (@IMFNews) March 31, 2023
[_oembed_time_09203d7839850d59be03331ccfd255a4] => 1680342003
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 699
[1] => 33650
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hitel
[1] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
)
)
[8] => Array
(
[id] => 36488
[content] =>
Kristalina Georgieva szerint a fejlett gazdaságok politikai döntéshozói a bankösszeomlásokat követően határozottan reagáltak a pénzügyi stabilitási kockázatokra, de még így is éberségre van szükség.
Növekedtek a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok – mondta a Nemzetközi Valutaalap vezetője, Kristalina Georgieva vasárnap és további éberségre szólított fel, bár mint jelezte, a fejlett gazdaságok intézkedései csillapították a piaci feszültséget. Az IMF vezérigazgatója megismételte azon véleményét, hogy 2023 újabb kihívást jelentő év lesz, amikor a világgazdasági növekedés a világjárvány, az ukrajnai háború és a monetáris szigorítás okozta sebek miatt 3 százalék alá lassul.
Még a 2024-re vonatkozó jobb kilátások ellenére is jóval a 3,8 százalékos történelmi átlag alatt marad a globális növekedés, és az általános kilátások továbbra is gyengék – mondta a szakértő egy fejlesztési fórumon.
Az IMF, amely az idei évre 2,9 százalékos globális növekedést jósolt, a tervek szerint a jövő hónapban új előrejelzést tesz közzé – emlékeztetett az eseményről beszámoló Reuters hírügynökség.
Georgieva szerint a fejlett gazdaságok politikai döntéshozói a bankösszeomlásokat követően határozottan reagáltak a pénzügyi stabilitási kockázatokra, de még így is éberségre van szükség.
„Ezért továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük a fejleményeket, és felmérjük a globális gazdasági kilátásokra és a globális pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges következményeket” – mondta, hozzátéve, hogy az IMF nagy figyelmet fordít a legsebezhetőbb országokra, különösen a magas adóssággal rendelkező alacsony jövedelmű államokra.
Arra is figyelmeztetett, hogy a geoökonómiai széttagoltság rivális gazdasági tömbökre szakíthatja a világot, ami veszélyes megosztottságot eredményezne, ami mindenki biztonsági szintjét rontaná és szegényebbé tenne.
Georgieva szerint Kína erőteljes gazdasági fellendülése – az előrejelzések szerint 2023-ban 5,2 százalékos GDP-növekedéssel – némi reményt ad a világgazdaság számára, mivel Kína várhatóan 2023-ban a globális növekedés mintegy harmadát fogja biztosítani.
Az IMF becslése szerint a kínai GDP-növekedés minden egyes 1 százalékpontos növekedése 0,3 százalékpontos növekedést eredményez a többi ázsiai gazdaságban – mondta.
Sürgette a kínai politikai döntéshozókat, hogy dolgozzanak a termelékenység növelésén és a gazdaság egyensúlyának helyreállításán a beruházásokat tartósabb, fogyasztásvezérelt növekedés irányába tolják, többek között a magánszektor és az állami tulajdonú vállalatok közötti versenyfeltételek kiegyenlítését célzó piacorientált reformok révén.
Az ilyen reformok 2027-ig akár 2,5 százalékkal, 2037-ig pedig mintegy 18 százalékkal növelhetik a reál-GDP-t – mondta Georgieva.
Szerinte a kínai gazdaság egyensúlyának helyreállítása segítene Pekingnek abban is, hogy elérje éghajlatvédelmi céljait, mivel a fogyasztásvezérelt növekedésre való áttérés lehűtené az energiakeresletet, csökkentené a kibocsátást és enyhítené az energiabiztonságra nehezedő nyomást.
Ezáltal a következő 30 évben 15 százalékkal csökkenhetne a szén-dioxid-kibocsátás, ami ugyanezen időszak alatt 4,5 százalékos globális kibocsátáscsökkenést eredményezne.
[type] => post
[excerpt] => Kristalina Georgieva szerint a fejlett gazdaságok politikai döntéshozói a bankösszeomlásokat követően határozottan reagáltak a pénzügyi stabilitási kockázatokra, de még így is éberségre van szükség.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1679858460
[modified] => 1679863615
)
[title] => Az IMF már csak Kína gazdaságában bízik
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36488&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36488
[uk] => 36485
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36489
[image] => Array
(
[id] => 36489
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kristalina-georgieva.jpg
[original_lng] => 119606
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kristalina-georgieva-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kristalina-georgieva-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kristalina-georgieva-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kristalina-georgieva.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kristalina-georgieva.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kristalina-georgieva.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kristalina-georgieva.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1679852815:5
[views_count] => 679
[_thumbnail_id] => 36489
[_edit_last] => 5
[translation_required_done] => 1
[_oembed_09203d7839850d59be03331ccfd255a4] => The IMF Executive Board approved financing of US$15.6 billion to support economic policies. https://t.co/f53LlVQSD5 pic.twitter.com/zSpyza83nb
— IMF (@IMFNews) March 31, 2023
[_oembed_time_09203d7839850d59be03331ccfd255a4] => 1680807019
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1309
[1] => 6526
[2] => 33650
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdasági válság
[1] => kínai gazdaság
[2] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
)
)
[9] => Array
(
[id] => 36344
[content] =>
Megszületett az egyezség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja és az ukrán hatóságok között egy négyéves, 15,6 milliárd dolláros hitelcsomagról. A tárgyalások hónapok óta tartottak, sejthető volt, hogy közel vannak az álláspontok.
A Valutaalap közleménye szerint a 15,6 milliárd dolláros hitelkeret segíthet Ukrajnának, hogy fenntartsa a fiskális és külső stabilitást, valamint az árstabilitást. Kiemelik, hogy a megegyezés segítheti Ukrajna háború utáni helyreállítását és az uniós csatlakozásához szükséges reformok végrehajtását. A megállapodást még jóvá kell hagynia az IMF igazgatóságának, ez a következő hetekben megtörténhet.
A Valutaalap delegációvezetője kiemelte, hogy az orosz invázió komoly gazdasági kihívások elé állította Ukrajnát, viszont a következő években a gazdaság talpra állása fokozatos lehet. Vagyis egyelőre a stabilitás fenntartása lehet a rövidtávú cél, emellett kiemelt feladat az adósságpálya fenntarthatóságának helyreállítása.
[type] => post
[excerpt] => Megszületett az egyezség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja és az ukrán hatóságok között egy négyéves, 15,6 milliárd dolláros hitelcsomagról. A tárgyalások hónapok óta tartottak, sejthető volt, hogy közel vannak az álláspontok.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1679481180
[modified] => 1679464076
)
[title] => Megszületett a megállapodás: több mint 15 milliárddolláros IMF-hitelt kap Ukrajna
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36344&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36344
[uk] => 36360
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36345
[image] => Array
(
[id] => 36345
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/pf-imf-gyogyszerelvel-20200331-360438.jpg
[original_lng] => 213037
[original_w] => 1125
[original_h] => 632
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/pf-imf-gyogyszerelvel-20200331-360438-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/pf-imf-gyogyszerelvel-20200331-360438-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/pf-imf-gyogyszerelvel-20200331-360438-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/pf-imf-gyogyszerelvel-20200331-360438-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/pf-imf-gyogyszerelvel-20200331-360438.jpg
[width] => 1125
[height] => 632
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/pf-imf-gyogyszerelvel-20200331-360438.jpg
[width] => 1125
[height] => 632
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/pf-imf-gyogyszerelvel-20200331-360438.jpg
[width] => 1125
[height] => 632
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1679490878:2
[_thumbnail_id] => 36345
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 577
[translation_required_done] => 1
[_oembed_09203d7839850d59be03331ccfd255a4] => The IMF Executive Board approved financing of US$15.6 billion to support economic policies. https://t.co/f53LlVQSD5 pic.twitter.com/zSpyza83nb
— IMF (@IMFNews) March 31, 2023
[_oembed_time_09203d7839850d59be03331ccfd255a4] => 1681241244
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 33854
[3] => 17
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Sürgős
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 699
[1] => 148
[2] => 33650
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hitel
[1] => megállapodás
[2] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 33650
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 33650
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
Nemzetközi Valutaalap (IMF) (1 Oldal)
