Az Ukrajna elleni orosz háború esetleges befejezése és a szankciók feloldása ellenére a német nagyvállalatok nem tervezik, hogy visszatérnek az orosz piacra, számolt be a Deutsche Welle.
A világ egyik legnagyobb szerszámgépgyártója, a Trump képviselője kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem fontolgatják a visszatérést. A Volkswagen autókonszern sem tervezi tevékenységének újraindítását Oroszországban. A Bosch megjegyezte, hogy jelenleg nincsenek ilyen terveik, és úgy vélik, hogy még korai erről tárgyalni.
Az Oroszországban 170 éve működő, 2700 alkalmazottat foglalkoztató Siemens ipari konszern képviselője megjegyezte, hogy jelenleg nem tervezik az orosz piacon való részvételt. Az Adidas sportruházatot gyártó cég bezárta az összes oroszországi üzletét, leállította az online értékesítést és felfüggesztette a szponzori tevékenységet az orosz hadsereg ukrajnai invázióját követően. A cég képviselője szerint semmi sem változott, és az Adidas az orosz piacra nem is gondol.
A Yale Egyetem adatai szerint a háború kitörése után több mint 1000 transznacionális vállalat szűnt meg Oroszországban. Egyes cégek fontolgatják a visszatérést, de tömeges folyamatról szó sincs.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara oroszországi vezetője, Robert Agee feltételezi, hogy ha a háború befejezéséről szóló tárgyalások sikerrel járnak, ez év végéig 4-5 külföldi cég folytathatja tevékenységét az orosz piacon.
Nem számíthatnak meleg fogadtatásra, ha a háború után vissza akarnak térni a nyugati cégek, amelyek Oroszország ukrajnai háborúja miatt hagyták el az országot – jelentette ki Anton Alikhanov orosz iparügyi és kereskedelmi miniszter, aki szerint Oroszország súlyos jóvátételt fizettet majd velük a korábbi döntéseikért. A háború kitörése óta közel 475 külföldi cég hagyta el az országot, köztük olyan nevek, mint a McDonald’s, a Starbucks és az Ikea, amelyek nem is igazán vágynak vissza.
Alikhanov kijelentette, hogy Oroszország a hazai márkákra és az Eurázsiai Gazdasági Unió tagországainak vállalkozásaira helyezi a hangsúlyt, nem pedig a nyugati cégek visszatérésére vár – írja a Business Insider.
Denis Manturov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese is megerősítette, hogy komoly árat fizettetnének a nyugatiakkal.
Szerinte Oroszország csak azokat a cégeket fogja befogadni, amelyek az ország érdekeit szolgálják.
Viszont a nyugati cégek valószínűleg nem sietnek vissza Oroszországba, még akkor sem, ha a szankciókat feloldanák. Edward Verona, aki korábban Moszkvában dolgozott üzletemberként, azt mondta az amerikai lapnak, hogy amennyiben visszamennének ezek a vállalkozások, akkor aggódhatnak a nem orosz alkalmazottak biztonságáért és a jogállamiság hiányáért.
Andrew Staples, a GeoPol Asia vezetője szerint az amerikai cégek kevésbé vonakodnának visszatérni, mint az európaiak, különösen azok, amelyek közelebb vannak a konfliktushoz, mint például Lengyelország vagy a balti államok.
A visszatérés gazdasági vonzereje is kérdéses. Bár az orosz gazdaság hivatalosan ellenállt a nyugati szankcióknak, a gazdasági kilátások nem túl rózsásak. Magas az infláció, és a monetáris politika is szigorú. A rubel értéke ingadozik, és bár a legutóbbi hónapokban erősödött, a gazdaság egyes szektorai, mint például a mezőgazdaság és az autóipar, nehézségekkel küzdenek.
Az elemzők szerint az orosz gazdaság annyira rossz állapotban van, hogy sokáig már a háborút sem tudná finanszírozni.
Látszódnak már ennek előjelei olyan tényezőkben is, minthogy a Yandex, Oroszország egyik legnagyobb internetes cége, rekordbevételt jelentett, de a nettó bevétel csökkent a magas kamatok és az üzemeltetési költségek miatt. A cég 2025-ben véglegesítette a holland tulajdonosi kör kivásárlását, és most már teljesen orosz kézben van.
Más iparágak, például az energiaszektor, amely korábban Európa fő energiaszolgáltatója volt, most új piacokat keres, mivel Európa más források felé fordult.
A politikai kockázatok továbbra is jelentősek Oroszországban, ahol Vlagyimir Putyin elnök szilárdan ellenőrzi az országot. Verona szerint Oroszország már nem az a nyitott, nyugatbarát ország, mint Borisz Jelcin idején, vagy még a korai 2000-es években volt. A Kreml uralja az ország minden területét, beleértve az üzleti életet is, ami további kihívást jelent a nyugati cégek számára.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Eddig nem volt tömeges távozás, főként az amerikaiak mentek el, de az európaiak és a japánok többsége maradt – írja egy friss svájci tanulmány.
A háború előtt 1404 külföldi cég működött Oroszországban a G7 országokból és az Európai Unióból. Ennek csak a 8,5 százaléka távozott végképp. A Sankt Gallen-i és a Lausanne-i Egyetemek közös tanulmánya szerint az 1404 külföldi cég 2405 leányvállalatot működtetett Oroszországban Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt.
Az amerikaiak voltak a leghangosabb bírálói az agressziónak, de mindössze a leányvállalataik 18 százalékát számolták fel végleg Oroszországban. A japánok esetében 15 százalék, az Európai Unió cégei közül mindössze 8,3 százalék döntött a végleges távozás mellett. Miért nem távozott a külföldi cégek döntő többsége, noha a kormányok egyre-másra hozták a szankciókat Oroszország ellen?
Mindössze 120 külföldi vállalat csukta be a kaput maga után Oroszországban, a többiek különféle okokra hivatkozva maradtak. Mire hivatkoznak? Egyrészt arra, hogy rájuk nem vonatkoznak a szankciók. Másrészt arra, hogy jelenlétük humanitárius szempontból fontos: ide tartoznak például a gyógyszergyárak. A harmadik ok az, hogy nem találtak vevőt, aki elég pénzt ajánlott volna. Az orosz kormány a maga részéről mindent megtesz, hogy megakadályozza a külföldi cégek távozását.
Kik maradtak?
Az első helyen a németek állnak. Az Oroszországban működő külföldi vállalkozások 19,5 százaléka német kézben van. A második helyen az amerikaiak állnak: a külföldi cégek 12,4 százaléka az USA lobogója alatt hajózik még mindig Oroszországban. A harmadik hely a japánoké: 7 százalékkal.
A svájci tanulmány nem említi, de a nyugati cégek jelentős része azért marad, mert tart attól, hogy a kínai vállalatok elfoglalják a helyüket. Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumhoz intézett üzenetében ismét felhívta a figyelmet arra, hogy nem lenne szerencsés a nyugati világ szempontjából, ha Oroszország és Kína között szoros szövetség alakulna ki a Nyugattal szemben.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs