Az Egyesült Államok kormánya által 2022 és 2024 között nyújtott közvetlen költségvetési támogatás teljes összege körülbelül 30 milliárd dollárt tett ki, ebből az ukrán nyugdíjalap 12,7 milliárd dollárral részesült – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Ukrajna Számvevőszékének sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az Egyesült Államok támogatását több jelentős megállapodáson keresztül hajtották végre:
Közkiadások támogatása a fenntartható állami kormányzás biztosítására Ukrajnában projekt (PEACE Ukraine) – 27,05 milliárd dollár, amelyből 12,7 milliárd dollárt a Nyugdíjalap kapott.
A fejlesztési feladatok végrehajtásáról szóló megállapodás 8. számú kiegészítő megállapodása (2022. 07. 09. TF0B9122. sz.) – 1,7 milliárd dollár.
Támogatás a Multilaterális Adományozói Együttműködési Vagyonkezelői Alaptól (2022. április 21., TF0B8350) – 1,1 milliárd USD.
A Számvevőszék négyszer ellenőrizte az USA közvetlen költségvetési támogatása egy részének felhasználását Ukrajnában. Az ellenőrzés eredményei azt mutatták, hogy az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást „hatékonyan és a meghatározott céloknak megfelelően használták fel”.
„Ez döntő tényező volt az ország ellenálló képességében, különösen a nagyarányú invázió kezdetén. A partneralapok lehetővé tették a szociális ellátások válságának elkerülését, a nyugdíjak és bérek időben történő kifizetését, az egészségügyi ellátórendszer támogatását, a lakosság alapvető humanitárius szükségleteinek ellátását” – áll a jelentésben.
Az Ukrán Nyugdíjalap (PFU) 2024 első negyedévére jóváhagyta az átlagbérmutatót, amelyet a nyugdíjszámításnál figyelembe vesznek – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál a PFU honlapján közzétett adatokra hivatkozva.
A jelentés szerint a PFU által közzétett adatok szerint az átlagfizetés idén a következőképpen alakult: január – 14 974,56 hrivnya, február – 15 267,60 hrivnya, március – 15 433,98 hrivnya. Így 2023 márciusához képest 15,0 %-kal, azaz 2 010,70 hrivnyával nőtt az átlagkereset. A hivatalos éves infláció 3,2 % volt.
A nyugdíjszámításra vonatkozó PFU-adatok eltérnek az Állami Statisztikai Szolgálat teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetére vonatkozó információitól. A PFU szerint az átlagfizetés 14 308,46 hrivnya volt. Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint a fizetés 2023 negyedik negyedévében elérte a 19 231 hrivnyát.
Az Állami Statisztikai Szolgálat még nem publikált 2023-ra és 2024 első negyedévére vonatkozó összessítéseket.
A kormány előrejelzése szerint 2024-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 21 809 hrivnya, az inflációtól megtisztított bér 8,5 %-kal nő.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Azoknak a nyugdíjasoknak, akik munkát vállalnak, vagy vállalkozóként jegyeztetik be magukat, és ez nem jelentik a Nyugdíjalapnak 10 napon belül, vissza kell fizetniük az államnak járandóságuk 20%-át – közölte vasárnap az rbc.ua hírportál a Nyugdíjalap sajtószolgálatára hivatkozva.
A közlemény szerint a jelzett helyzet akkor fordulhat elő, ha túlfizetés van a nyugdíjfolyósításban. Ennek egyik oka, hogy a nyugdíjas nem értesíti időben értesíti a Nyugdíjalap szerveit a munkavállalásáról vagy vállalkozási tevékenység indításáról. A lényeg az, hogy foglalkoztatás vagy vállalkozóként történő regisztráció esetén a nyugdíjasnak a munkába állás vagy a vállalkozói bejegyeztetést követő 10 napon belül értesítenie kell a Nyugdíjalapot. Ha a nyugdíjbiztosítottak nyilvántartásában nem szerepelnek a foglalkoztatási adatok, akkor az érintett személynek be kell nyújtania a Nyugdíjalaphoz a vonatkozó adatokat igazoló dokumentumokat (az állásba lépési szerződés vagy a munkakönyv másolatát).
A Nyugdíjalap hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha a nyugdíjas nem jelenti be munkaviszonyát, ezt a körülményt a Nyugdíjalap szakemberei felfedezik, amikor a kötelező állami társadalombiztosítás, a jogi személyek és az egyéni vállalkozók állami nyilvántartásában ellenőrzik az adatokat. Abban az esetben, ha a nyugdíjas megtagadja a túlfizetés folytán felvett pénz önként történő visszafizetését, a Nyugdíjalap dönt a nyugdíj túlfizetésének levonásáról 20% arányban.
A nyugdíjas köteles bejelenteni a Nyugdíjalap megfelelő szervének a foglalkoztatás tényét, a felmondást, a vállalkozási bejegyzés megkezdését/megszűnését kérvény benyújtásával.
A nyugdíjak túlfizetésének egyik oka, hogy az illető személy nem értesítette időben a nyugdíjpénztárat munkavállalás vagy a vállalkozási tevékenység megkezdésének tényéről.
Miután a nyugdíjas megszerzi a nyugdíjra való jogosultságot, az ukrán nyugdíjalap havonta kifizeti a neki járó ellátás teljes összegét. Vannak azonban olyan helyzetek, amelyek a nyugdíj összegének túlfizetéséhez vezethetnek, számolt be az ukrán nyugdíjalap Donyeck régióbeli főigazgatósága Telegram-csatornáján.
A Kötelező állami nyugdíjbiztosításról szóló ukrán törvény értelmében munkavállalás (illetve vállalkozási tevékenység bejegyzése) esetén a nyugdíjas köteles erről 10 napon belül tájékoztatni Ukrajna nyugdíjpénztárát az erre vonatkozó kérvény benyújtásával. A nyugdíjigénylés során minden nyugdíjast tájékoztatni kell a hatályos jogszabályok ezen követelményéről. Az erre vonatkozó és meghatározott tartalmú kérelmet az illetékes személyesen írja alá.
Ha egy személy foglalkoztatásának tényére vonatkozó adatok nem szerepelnek a biztosítási nyilvántartásban, a nyugdíjasnak az alábbi dokumentumokat kell benyújtania a nyugdíjalaphoz: a munkavállalásról szóló kérvény vagy a munkakönyv vagy a szerződés másolata.
Ha a nyugdíjas nem értesíti a hatóságokat a munkavállalásról, kénytelen visszafizetni a túlfizetés összegét. Ha ezt megtagadja, a nyugdíjalap rendelete alapján a nyugdíj összegének maximum 20%-át havonta levonja (a törvény 50. cikkelye).
A nyugdíjas a munkavállalás tényét, a vállalkozói tevékenység megkezdését vagy befejezését a nyugdíjalap elektronikus szolgáltatási portálján keresztül is benyújthatja, a minősített elektronikus aláírás alkalmazásával.
Megemelték azoknak a személyeknek a nyugdíját, akik részt vettek a csernobili atomerőmű-katasztrófa következményeinek a felszámolásában, az összeg a rokkantsági besorolás kategóriájától függ – közölte hétfőn Ukrajna Nyugdíjalapjának a sajtószolgálata, számolt be az rbc.ua hírportál.
A közlemény szerint 2023. március 1-től a megfelelő újraszámítást azon ukrajnai átlagkereset (jövedelem) alapján végezték el, amely után nyugdíjbiztosítási járulékot fizettek, és amelyet figyelembe vettek a nyugdíj kiszámításakor.
Így 2023. március 1-től nem lehet alacsonyabb a Csernobili Atomerőműben bekövetkezett baleset következményeit felszámoló fogyatékkal élők nyugdíjának minimális összege a jelzettnél: az 1. csoportba tartozó fogyatékkal élők számára – 13 376,21 hrivnya (2023. március 1-ig 12 993,56 hrivnya volt); a 2. csoportba tartozó fogyatékkal élők számára – 10 700,97 hrivnya (2023. március 1-ig 10 394,85 hrivnya volt); a 3. csoportba tartozó fogyatékkal élők számára – 8 025,73 hrivnya (2023. március 1-ig 7 796,14 hrivnya volt). A minimális nyugdíj ezen összegét a nyugdíj megállapításának jogosultságától függetlenül állapítják meg.
2023. március 7-től az Ukrán Nyugdíjalap lett az a felhatalmazott szerv, amely ellenőrzi a „beteglapok” kiállításának és meghosszabbításának érvényességét.
Erről az Ukrán Társadalombiztosítási Alap (FSZSZU) számolt be a Telegramon. Az ezzel kapcsolatos rendeletet a Miniszteri Kabinet hozta meg március 3-án.
A betegszabadság ellenőrzését a Nyugdíjalap területi szervének felhatalmazott tisztviselői és/vagy felhatalmazott orvosok végzik, kiknek névsorát a Nyugdíjalap vezetősége hagyja jóvá.
A koronavírus betegség (COVID-19) kialakulásának és terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések időszakában az adófizetők támogatása érdekében hozott törvénymódosítások 2020. március 18-tól hatályosak. Többek között a 2020. március 17-i, 533-IX. számú törvényről van szó, amelynek rendelkezései között szerepel a Szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (Закон про ЄСВ) módosítása.
Ennek eredményeként a 2020. március 1-jétől 31-ig valamint 2020. április 1-től és 30-ig terjedő időszakokra az alábbi személyek mentesülnek a szociális hozzájárulási illetéket befizetése alól:
magánszemélyek, vállalkozók, ideértve az egyszerűsített adót fizetőket is;
azon személyek, önálló tevékenységet folytatnak;
a farmgazdaságok tagjai, ha nem tartoznak azok közé, akik egyéb okokból biztosítás tárgyát képezik. Fontos tény, miszerint ebben az időszakban, a felsorolt kategóriákba tartozó vállalkozók esetében nem alkalmazzák a minimális biztosítási díj befizetésének követelményét abban az esetben, ha az adófizetőnek a negyedévi vagy az adott havi időszakában nincs jövedelme (nyeresége). Vagyis a Szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (Закон про ЄСВ) 7.cikkelye 1.része 2.pontjának 2 bekezdését a meghatározott időszakra felfüggesztették.
Az 533. számú törvény nem írja elő az önálló vállalkozók beszámolójukban való bejegyzését valamint kérelem benyújtását a szociális hozzájárulási illeték (ЄСВ) befizetése alóli ideiglenes mentesség gyakorlása céljából.
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
Ukrajna Szociálpolitikai Minisztériuma pályázat alapján jelöli ki a Nyugdíjalap ellenőrzését végző céget. A felülvizsgálat április 1-jén kezdődik – erről Julia Szokolova, szociálpolitikai miniszter számolt be.
„A
felülvizsgálat szakmai, független és nemzetközi lesz. Pontosan ilyennek kell
lennie egy majdnem 448 milliárdos költségvetésű intézmény ellenőrzése, amiből
5,3 milliárd adminisztratív költségek” – mondta a miniszter.
A felülvizsgálat
elvégzésére 4 társaság jelentkezett: Ernst & Young, PwC Ukrajina, CIVITTA
UAB (Litvánia) та HLB Ukraine.
Az ellenőrzés
eredményeként a minisztérium a Nyugdíjalap pénzügyi helyzetéről, az információs
rendszerének, valamint az adminisztratív kiadások hatékony kezeléséről szeretne
objektív értékelést kapni. A felülvizsgálat 2020. októberéig tart.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
A Miniszterelnökség a nyugdíjalap nemzetközi ellenőrzését tervezi. A felülvizsgálat célja a költségek kezelésének ellenőrzése. Ezt Olekszij Honcsaruk miniszterelnök jelentette be a Reformok Fórumán – írja az Ekonomicsna Pravda.
„A nyugdíjalap nemzetközi felülvizsgálatát tervezzük egy nemzetközi társaság bevonásával a kiadások ellenőrzésének céljából. Ebben az évben elemezzük, miként kezelik a költségeket és választ kapunk arra a kérdésre, hol lehet megtakarításokat kezdeményezni, csökkenteni az adminisztratív költségeket” – mondta a miniszterelnök.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a nyugdíjrendszer teljes reformját csak néhány év alatt lehet elvégezni. „A nyugdíjreform szorosan összefügg az adórendszer fejlődésével. Már létrehoztunk egy munkacsoportot, amely javaslatokat tesz majd Ukrajna adórendszerének átalakításához” – folytatta Honcsaruk.
Hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajnában komoly változtatásokat kell véghez vinni a pénzügyek kezelése terén, ezt a folyamatot az adó- és vámszolgálat új vezetőségének is segítenie kell. „Ott tisztességes emberek, szakértők dolgoznak, akik folyamatosan fejlesztik a rendszert” – jegyezte meg a miniszterelnök.
Mint ismeretes, a nyugdíjalap 2020-as
költségvetése 448,61 milliárd UAH, ebből 146,83 milliárd UAH a deficit, amit az
állami költségvetés fog pótolni.
Ukrajnában ma első szintű, szolidáris nyugdíjellátás van, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjasok juttatását a dolgozó állampolgárok által befizetett adókból fizetik. Az alacsony nyugdíjak oka a nyugdíjalap tartós hiánya. Ennek a problémának a megoldása a második szintű, akkumulatív (gyűjtő) rendszer bevezetése.
„Az, hogy ma Ukrajnában a nyugdíjasok
82,7% 4 ezer UAH-nál alacsonyabb nyugdíjat kapnak, ami lényegében kevesebb,
mint a létminimum – kulcsfontosságú probléma, amelyet meg kell oldani” – mondta
Natalia Nenyucsenko, szociálpolitikai miniszterhelyettes.
Elmondása szerint a szolidáris
nyugdíjrendszer korlátozott pénzügyi forrásai, az árnyékfoglalkoztatás, árnyék
bérkifizetések valamint figyelembe véve azt, hogy a magánnyugdíj pénztárakat
csak a dolgozók 5% veszi igénybe, (a többségük rendszertelenül és nem elegendő összegű
járulékot fizet be), a jövőben a nyugdíjak csökkenését fogják eredményezni.
Hangsúlyozta, az inkluzív környezet és a
rendelkezésre álló szolgáltatások nem megfelelő szabályozása az állam részéről
nem teszi lehetővé az idősebb korosztály beilleszkedését a társadalomba, és
teljes értékű élet esélyét.
Az ukrán Nyugdíjalap Kárpátaljai
Főigazgatóságának információja alapján, a gépjárművek nyilvántartásba vételekor
a kötelező nyugdíjbiztosítási illeték befizetését az 1997. június 26-án
elfogadott 400/97-ВР számú Törvény „A kötelező nyugdíjbiztosítási illeték”-ről
valamint a Miniszterelnökség 1998.11.03-án elfogadott 1740-es számú „ A
kötelező nyugdíjbiztosítási illeték befizetésének eljárása a a gépjárművek
nyilvántartásba vételekor” határozata szabályozza.
A kötelező állami nyugdíjbiztosítási
illeték befizetői vállalkozások, intézmények és szervezetek, függetlenül
tulajdonjogi formájuktól valamint azok az egyének, akik Ukrajna
Belügyminisztériuma (az Állami Közlekedésrendészeti felügyelet) szolgáltató
központjaiban gépkocsi-tulajdonjogi valamint az autó állami nyilvántartásba vételét
első alkalommal igénylik. Kivételt képeznek:
a fogyatékossággal élő személyeknek a törvény által biztosított gépkocsi
kiutalása esetén valamint abban az esetben, amikor a gépkocsi örökség tárgyát
képezi.
Adókötelesnek minősül az adás-vételi
szerződés, az tulajdonjog átruházásáról szóló megállapodás, az autó értékét
felbecsülő szakértői vélemény valamint ezt az értéket igazoló egyébb
dokumentum.
