Az energiaügyi minisztérium bejelentette, a növekvő árak mellett nem indítja el a beszerzési eljárást, miközben elkötelezett marad a stratégiai kőolaj tartalék (Strategic Petroleum Reserve) feltöltése mellett.
A minisztérium szóvivője úgy fogalmazott, hogy az „adófizetők érdekét szem előtt tartva nem történik meg az augusztus–szeptemberi időszakra tervezett beszerzés”, és akkor folytatódik, amikor a piaci feltételek lehetővé teszik. Azt is hozzátette, hogy korábban már történtek lépések a készlet visszapótlása érdekében, amelyek „jó üzletnek bizonyultak az amerikai adófizetők számára”.
A Biden-adminisztráció március közepén közölte, hogy 3 millió hordót betárolására készül a Louisiana állambeli Bayou Choctaw létesítményben, amely egyike a négy meghatározó tárolónak.
Az amerikai stratégiai készletekben tárolt kőolaj mennyisége történelmi mélyponton van, jelenleg 363,6 millió hordót tartalmaz, több mint 40 százalékkal kevesebbet a kormány hivatalba lépésének időpontjához, 2021. januárjához képest. Joe Biden felhatalmazásával 2021-ben és 2022-ben a magas üzemanyagárak leszorítása érdekében hozzáférhetővé tették a stratégiai készletek csaknem felét.
A visszatöltésről szóló márciusi bejelentéskor az Egyesült Államokban irányadó hordónkénti piaci ár 79 dollár körül volt, miközben szerdán meghaladta a 85 dollárt.
Ezzel párhuzamosan az üzemanyagok ára is emelkedett. Országos átlagban egy gallon benzin ára szerdán csaknem 3,55 dollár volt, amely 7-8 százalékkal haladja meg az egy hónappal korábbi szintet.
A normál üzemanyag ára 2022. júniusában történelmi rekordot ért el, amikor gallononként átlagosan több mint öt dollárba került, miközben a koronavírus-járványt megelőző időszakban 2,6-2,8 dollár között mozgott.
Tovább esik az olajár, a WTI jegyzése már 6 százalék körüli mínuszban áll, miután az elmúlt hónapok szűkös kínálattal kapcsolatos félelmei helyett egyre inkább a gyenge kereslet kezdi aggasztani a piaci szereplőket.
Jelentős csökkenés látható ma a WTI árfolyamában, már több, mint 5,9 százalékkal került lejjebb az előző napi záróárfolyamához képest. Ezzel a WTI ára hordónként már 71,8 dollár, míg a Brent 77,8 dolláros szinten áll. Év eleje óta előbbi 5,66 százalékos mínuszban áll, míg utóbbi 6,55 százalékot esett.
Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.
Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.
Ehhez kapcsolódóan az európai olajtársaságok árfolyamaiban az alábbi elmozdulások láthatóak:
Részvények mai árfolyamváltozása
Részvény
Ár
Változás
Forgalom
Mol
2 862 HUF
-14,0 HUF (-0,5%)
1,21 milliárd HUF
OMV
40,8 EUR
-1,7 EUR (-4,0%)
17,7 millió EUR
Total
61 EUR
-0,9 EUR (-1,4%)
759 357,29 EUR
Royal Dutch Shell
0 EUR
EUR (0,0%)
EUR
Ahogyan azt ma délutáni cikkünkben fejtegettük, az olaj árának esése mögött egyszerre több tényező is lehet:
Egyrészt, kedden a Nemzetközi Energiaügynökség (EIA) közölte, hogy a termelés növekedése miatt koránt sem lesz olyan szűk a kínálat, mint amire korábban számítottak.
Másrészt, a szerdai jelentés szerint az amerikai olajkészletek augusztus óta a legmagasabb szintre emelkedtek.
Harmadrészt, a ma délután közzétett amerikai munkaerőpiaci adatok alapján 2 éve nem látott, 1,87 millió fős szintre emelkedett a tartósan munkanélküliségi segélyt kérők száma, ami alapján úgy tűnik, hogy a Federal Reserve-nek valóban sikerül hűtenie a gazdaságot a magas kamatokkal. A csökkenő gazdasági aktivitás a keresletre is negatív hatással van, így tehát nem csak Kína, de immáron az USA olajétvágyával kapcsolatban is aggódhatnak a piaci szereplők.
Az árak szinten tartásához tehát az sem volt elegendő, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia év végéig meghosszabbították önkéntes termeléscsökkentésüket, emellett a legfrissebb információk szerint Amerika napi 1 millió hordós szankciót tervez kivetni az iráni kőolajra, igaz, ezt valamelyest ellensúlyozhatják a Venezuelából érkező olajszállítmányok, a Vitol Group már egy szupertankert is felbérelt a latin-amerikai országból származó olaj berakodására.
A nyersolajárak 3 havi mélyponton vannak, a Brent ára napközben 80 dollár alatt is volt. A piac aggódik a világ kőolaj keresletének alakulása miatt. Szaúd-Arábia nem változtatott a prémiumon, amiért értékesíti nyersolaját a világban, ami egyes piaci szereplők…
A nyersolajárak 3 havi mélyponton vannak, a Brent ára napközben 80 dollár alatt is volt. A piac aggódik a világ kőolaj keresletének alakulása miatt. Szaúd-Arábia nem változtatott a prémiumon, amiért értékesíti nyersolaját a világban, ami egyes piaci szereplők szerint szintén az alacsony érdeklődés jele, mivel az arab ország közben fenntartja alacsony termelését. A geopolitikai feszültség fokozatosan kerül ki az árból, mivel a palesztin-izraeli háború láthatóan nem terjed tovább.
Drágul a tengeri szállítású orosz ural típusú nyersolaj az olcsó beszerzési forrásokra ráharapó kínai finomítók által gerjesztett extra kereslet hatására. A hordónkénti hatvandolláros árplafonról szóló nyugati szankciók bevezetése óta most kerül a legtöbbe az ural határidős szállítása. A június végére, július elejére a kínai kikötőkbe érkező szállítmányok esetén az ural és a referenciaként szolgáló északi-tengeri brent alaptípus között az árkülönbség a Reuters becslései szerint hordónként 7,5-8 dollárra szűkül.
Áprilisban a szakértők csak 10 dollár körüli különbséget becsültek ugyanerre az időszakra. Az ural ellenértéke az invázió kezdetén padlót fogott, onnan feltápászkodott a szankciókra fittyet hányó Kína és India megnövekedett importjának köszönhetően, de még mindig a 2021-es szinten alatt kötnek rá szerződéseket.
Az ural a savanyú, azaz magas kéntartalmú olajfajták közé tartozik, és ezek iránt a kereslet az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt elrendelt szankciók után is stabil maradt, ám a kínálat az oroszok exportlehetőségeinek beszűkülése miatt jelentősen csökkent. Olyannyira, hogy globális hiány alakult ki a savanyú olajból, és az ezt felhasználó európai finomítóknak is alternatív beszerzési forrásokat kellett keresniük az orosz olajimportra – néhány kivétellel – bevezetett teljes embargó miatt. Mint ismert, a világ leggazdagabb országait tömörítő, és jelenleg épp Hirosimában tanácskozó G7-ek csoportja december 5. óta árkorlátot alkalmaz az orosz nyersolajszállításokra, az uniós államok pedig embargót rendeltek el az orosz kőolaj tengeri behozatalára is. A savanyú olaj másik fő európai beszerzési forrása az iraki Kurdisztán régió volt, de onnan sem jön az olaj egy elmérgesedett jogi vita következtében.
A kínai zéró-Covid-politika decemberi feladása után újraindított gazdaság olajigénye egyre nőtt, a finomítók árrése viszont zsugorodni kezdett, ezért az olcsón beszerezhető orosz olaj révén próbálták mérsékelni a költségeiket. Amíg február közepén egy tonna nyersolaj feldolgozásával átlagosan 982 jüan (140 dollár) hasznot tudtak zsebre tenni az állami tulajdonban lévő kínai finomítók, addig május közepén ez 430 jüanra (61 dollár) zsugorodott.
A Votexa hajózási adatszolgáltató társaság számai szerint amíg februárban az ural részaránya 8 százalékos volt Kína teljes orosz olajimportján belül, addig ez az arány márciusra 27,5, áprilisra pedig 37,4 százalékra jött föl.
A kínai finomítók másik kedvelt orosz olajtípusával a könnyebb, de drágább ESPO-keverékkel az Egyesült Államok Külföldi Eszközök Ellenőrzési Hivatala (OFAC) adatai szerint immár a 60 dolláros határvonalon, vagy a fölött is kereskednek már, bár emiatt retorziókról még nem érkezett hivatalos jelentés. Júliusi szállításra a kínai kikötőkbe „rendelt” ESPO a brenthez képest hordónként csupán hat dollárral olcsóbb a Reutersnek név nélkül nyilatkozó kereskedők szerint.
