Újraindul az olajkitermelés Líbiában, erről biztosította szombaton az Egyesült Államok nagykövetségét Halífa Haftar tábornok, az ország keleti vidékeit uraló Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) parancsnoka.
Az üzenet a diplomáciai képviselet honlapján jelent meg. Ebben az áll: Haftar személyesen vállalt kötelezettséget arra, hogy az energiaszektor legkésőbb szeptember 12-től ismét termelni fog.
Richard Norland amerikai nagykövet a Haftarnak címzett levelében kijelentette, az Egyesült Államok támogatja azt a pénzügyi modellt, amely megbízhatóan szavatolja, hogy az olaj- és gázkitermelésből származó bevételeket nyíltan fogják szétosztani, és az így keletkezett összegek a líbiai népet szolgálják.
Az országban mintegy fél éve állt le a kitermelés az olajlelőhelyeken. Bezártak az állam keleti részén található olajkikötők is. A nemzeti olajvállalat, a NOC adatai szerint augusztus 21-ig nagyjából 6,5 milliárd dollárra tehető veszteség keletkezett.
A nemzetközileg elismert líbiai egységkormány (GNA) a múlt hónapban tűzszünetet hirdetett, a harci cselekmények beszüntetésére szólított fel az állam egész területén. A felhívásban kiemelték, hogy a megbékélés megvalósítására fegyvermentes övezeteket kell létrehozni a stratégiailag jelentős városokban, Szirtben és Dzsufrában.
A Tobruk városában ülésező parlament képviselői támogatták a kezdeményezést, egyben távozásra szólították fel az országban állomásozó külföldi katonai erőket, továbbá sürgették az olajkitermelés felújítását.
Líbia 2011-ben, Moammer Kadhafi diktátor megbuktatása és meggyilkolása után süllyedt káoszba, mély politikai és gazdasági válságba sodródott.
Az állam keleti és déli felének legnagyobb részét a tobruki központú parlamentre támaszkodó, Halífa Haftar tábornokhoz köthető vezetés tartja hatalmában, Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek pártfogását élvezve. Az Ankara által támogatott tripoli egységkormány ellenőrzése gyakorlatilag csak a fővárosra és a környező területekre terjed ki.
Közel 1 millió hordót tett ki augusztusban az OPEC napi olajkitermelése, miután a szervezet országai lazítottak a kibocsátás-csökkentési korlátozásokon.
Augusztusban napi 950 ezer hordóval, összesen napi 24,27 millió hordóra emelkedett az OPEC országainak olajkitermelése júliushoz képest – derült ki a Reuters kutatásából.A növekedés annak ellenére jött, hogy Irak megígérte, további napi 400 ezer hordóval fogja vissza az augusztusi kibocsátását, hogy kompenzálja az eddigi teljesítményét– Irak korábban ugyanis nem tudott megfelelni a kitermelés-csökkentési elvárásoknak.
A külsős szövetségesek közül Nigéria szintén további csökkentést jelentett be, hogy kompenzálja a májusi túltermelését – írja az Oilprice.com.
Az OPEC és külsős partnerei (OPEC+) korábban úgy döntöttek, július végéig meghosszabbítják a napi 9,7 millió hordós kitermelés-csökkentési projektjét. A felek arról is megállapodtak, hogy minden tagnak hoznia kell a ráeső kvóta 100 százalékát. Akik pedig ezt időben nem tudták megvalósítani, azok júliusban, augusztusban és szeptemberben kompenzálhatják a korábbi elmaradásaikat.
Augusztustól pedigaz OPEC+ napi 7,7 millióra fogta vissza a kitermelés-csökkentési projektjét, amiből az OPEC 13 belső tagja 4,868 millió hordót vállalt – ebben nincs benne Irak és Nigéria kompenzációja.
Noha az olaj iránti kereslet javul, ami támogathatja a szervezetet abban, hogy ne változtasson a jelenlegi kvótán, általában véve még maga az OPEC sem különösebben optimista. A szervezet a legutóbbi havi előrejelzésében úgy számolt, hogy az idei keresletcsökkenés napi 9,1 millió hordó lehet, ami 100 000 hordóval kedvezőbb, mint a júliusi prognózis. Ezzel együtt viszont a szervezet azt jósolja, hogy a világgazdaság 4 százalékkal fog zsugorodni az idei év egészében, ami viszont rosszabb, mint a júliusban várt 3,7 százalékos GDP-csökkenés.
Június óta azonban az OPEC olajkitermelése napi 2 millió hordóval bővült, ésa szervezet legnagyobb kibocsátójának számító Szaúd-Arábia augusztusban egyedül napi 9 millió hordót termelt, ami napi 600 ezer hordóval haladta meg a júliusi szintet.Az idei június egyébként 1991 óta a legalacsonyabb kitermelési szintet jelentő hónap volt.
Az elmúlt hónapokban, jelentős részben a járvány miatt, a napi olajkereslet nagyjából a harmadával esett vissza az idén a korábban tapasztalt szintekhez képest. Ráadásul az elektromos autók terjedése és a megújuló energiaforrások térnyerése egyaránt arra utal, hogy fokozatosan szorul vissza az olaj dominanciája.
A helyzet mára olyannyira égetővé vált, hogy az OPEC elemzői föl is tették a kérdést, az idei év vajon tartós fordulópontot jelenthet-e az olajpiacon. A kitermelők számára ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogyan alkalmazkodjanak egy olyan helyzethez, amikor a kereslet tartós lassulásnak indul.
Mindössze 12 évvel ezelőtt az OPEC olajállamai még szinte úsztak a pénzben, ahogy a nyersanyag hordónkénti ára 145 dollár fölött tetőzött. Mára azonban a helyzet radikálisan megváltozott, és egyre több ország kényszerül súlyos átalakításokra. Szaúd-Arábia például már egy ideje dolgozik azon, hogy csökkentse gazdaságának olajexport-függőségét, ami jól mutatja, hogy még a legnagyobb szereplők is komolyan számításba veszik az olajpiac tartós átalakulását.
Ha az olajkereslet egyáltalán visszatér a mostani válság előtti szintekre, akkor az hosszú időt vesz majd igénybe. A legfőbb aggodalom viszont az, hogy a kereslet a következő években eléri a csúcspontját, és beindul a tartós lejtmenet. Köszönhetően elsősorban az olyan, gyorsan fejlődő technológiai megoldásoknak, mint az elektromos autók akkumulátorai.
Tavaly egyébként a világ teljes olajkereslete napi 99,7 millió hordó volt, és az OPEC korábban úgy számolt, idén ez 101 millió lehet. A járvány miatti gazdasági leállások azonban alapjaiban forgatták föl ezt a prognózist. Ennek hatására az OPEC ma már csak arra számít, hogy 2020-ban napi 91 millió hordó lesz a kereslet, és a fogyasztás még jövőre sem éri el a 2019-es szintet.
Az olajkereslet csúcspontjának megjósolása már régóta foglalkoztatja az elemzőket. Eddig azonban a kereslet minden évben folyamatosan bővült, leszámítva egy-egy köztes időszakot a komolyabb gazdasági lassulások idején.
A nemzetközi benchmarknak számító Brent típusú kőolaj hordónkénti árfolyamának alakulása (Forrás: Investing.com)
Mindazonáltal az OPEC már jó ideje vágja vissza a keresleti előrejelzését. 2007-ben a szervezet még úgy számolt, hogy 2030-ban napi 118 millió hordós lesz a globális kereslet. Tavaly viszont már 2030-ra mindössze 108 millió hordós keresletet várnak. Az elemzők most úgy számolnak, hogy a novemberi jelentés ismét visszavágja majd a prognózist.
Miközben pedig az elektromos autók piaca gyors ütemben bővül, a légiközlekedés pedig olyannyira bezuhant, hogy a legfrissebb elemzések szerint a volumene 2023-ra térhet csak vissza a tavalyi szintre, a megújuló energiák térnyerése is egyre nagyobb fenyegetést jelent az olajra nézve.
Az olaj részesedése a globális energiamixben folyamatosan zsugorodik az elmúlt évtizedekben. 1994-ben a részaránya még nagyjából 40 százalék volt, míg 2019-re ez visszacsúszott 33 százalékra. Még úgy is, hogy közben a felhasznált olajmennyiség nőni tudott. Az olaj ezzel még mindig vezeti a listát, de az is látszik, hogy a megújulók az elmúlt években lendületes előretörést mutattak – és bár még mindig csak 10 százalék alatt vannak, már megelőzték az atomenergiát.
Megállapodtak az
olajkitermelés napi közel tízmillió hordós csökkentésének július végéig történő
meghosszabbításáról az OPEC+ közösségben részt vevő olajtermelő országok
szombaton tartott értekezletükön – közölték hírügynökségek.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szervezeten
kívüli nagy olajtermelő országok OPEC+ néven ismert közössége ezzel
gyakorlatilag meghosszabbította az április közepén hozott döntését, amelynek
hatására az elmúlt két hónapban kétszeresére nőtt az olaj világpiaci ára a termelés
közel tízszázalékos visszafogása révén.
A Brent típusú nyersolaj ára pénteken hordónként 42 dollár
felé emelkedett, míg áprilisban 20 dollár alatt volt. Az olaj mostani
világpiaci ára azonban még így is harmadával alacsonyabb, mint a múlt év végén,
a koronavírus-járvány kirobbanása előtt volt.
Április 20-án az amerikai típusú WTI-olaj ára mínusz 40,32 dollár mélységbe is süllyedt. A helyi tárolók gyors telítődésétől félve egyszerűen nem tudnak a vevők mit kezdeni a fekete arannyal, miután senki sem akarja fizikailag átvenni az olajat.
Fotó: MTI/AP
Az északi-tengeri Brent típusú után a második legjelentősebb olajfajta negatív ára azt jelentette, az eladó fizetett azért, hogy a vásárló átvegye tőle az olajat. Erre korábban még soha nem volt példa a történelemben. Pár nappal később ismét pozitívba fordult a termék ára, április végén 13-15 dollárt is adtak érte.Azonban ez még mindig jóval elmarad a tavalyi 50-60 dolláros árhoz képest.
Az árzuhanás egyik oka a kereslet drámai visszaesése
Az Európában irányadó, Brent típusú kőolaj hordónkénti ára nem fordult negatív tartományba, ám az is történelmi mélységbe zuhant: április végén 19 dolláron jegyezték.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az M1 Summa című műsorában elmondta, az árzuhanás egyik oka a kereslet drámai visszaesése volt.Ez elsősorban a koronavírusnak köszönhető, hiszen számos ágazatban, például teljes leállás volt, ilyen akár a repülőgép-forgalom, akik hagyományosan elég sok üzemanyagot fogyasztanak, de akár az ipari területen, a szállítás területén is nagy csökkenés volt. Összességében a kereslet az egyes becslések szerint akár 20-25 millió hordóval naponta csökkenhetett. Ez körülbelül a piacnak is a 20-25 százalékát teszi ki – fejtette ki az elemző.
„A keresleti mellett a kínálati probléma is közrejátszik az olajár zuhanásában” – teszi hozzá a Portfolio elemzője. Bosnyák Zsolt szerint ez abból fakad, hogy a március 6-i, bécsi OPEC-ülésen Szaúd-Arábia napi 1,5 millió hordós termeléscsökkentést javasolt az exportálóknak. Azonban Oroszország kihátrált az egyezségből.
Szaúd-Arábia és Oroszország miután nem tudott megegyezni a március 6-i OPEC ülésen, azután elárasztották kőolajjal a világ piacát. Tehát nem elég, hogy a keresleti oldal drámaian összeesett, a kínálati oldal is nagymértékben megnőtt, és ennek következtében alakult ki ez a hatalmas túlkínálat az olajpiacon, ami a végére negatív olajárakat eredményezett.
Fizikailag beteltek az oklahomai tárolókapacitások
Felvetődhet ugyanakkor a kérdés, hogy miért nem tárolják addig a nyersanyagot, ameddig ismét pozitív tartományba kerül a WTI típusú olaj ára? Bosnyák Zsolt szerint azért nem, mert fizikailag beteltek az oklahomai tárolókapacitások.
„Alapvetően úgy működik ott a piac, hogyha a kereskedők nem szállnak ki időben a kontraktusból, akkor fizikai leszállítás van. Mivel elfogyott az összes tárolói kapacitás, ezért konkrétan, akinek volt vételi kontraktusa, kénytelen volt megszabadulni még negatív áron is, hiszen nem tudta volna hogyan átvenni azt az olajat fizikailag. Ezért egyfajta pánik alakult ki a piacon a fizikai szállítás miatt” – részletezte az elemző.
Hozzátette, ha tartósan alacsony marad az olaj ára, az mindegyik termelőországnak súlyos károkat okoz.
A legnagyobbat talán az Egyesült Államoknak az olajszektora bukja, tehát a palaolajszektor. Nekik nagyságrendileg 40 és 50 dollár között van a termelési költségük. Bár Szaúd-Arábia nagyon olcsón termel, nagyságrendileg három dollárért tud egy hordó olajat előállítani.
Tehát a jelenlegi 15 dolláros olajáron még így is nyereséget tud realizálni, azonban költségvetésének az egyensúlya 80 dollár körül van, így hatalmas költségvetési hiány lesz Szaúd-Arábiában is, amennyiben ilyen alacsony szinten maradnak az olajárak.
A folyamatoknak egyedül az autósok örülnek. Magyarországon, április végén a benzin ára 289, míg a gázolajé 319 forint volt.
Benzint legutóbb 2016. február végén vásárolhattunk 300 forintnál kevesebbért, és ez egy ideig most így is maradhat. Németh Dávid szerint ugyanis nem várható gyors visszapattanás az olajpiacon.
A kínálat változni fog, hiszen közben megállapodtak az olajkitermelő-országok egy csökkentésben, amit május 1-től elkezdenek végrehajtani. Ezáltal a túlkínálat egy kicsit elkezd csökkenni. Ugyanakkor vannak olyan kitermelőországok, amelyek masszívan, negatív hozammal tudják felszínre hozni az olajat.
Kérdés, hogy a kereslet hogyan tud magára találni, ami attól is függ, hogy a gazdaságok hogyan nyitnak újra. Egyelőre úgy tűnik, hogy a következő hónapokban még túlkínálatos lesz az olajpiac.
A világpiaci olajárak szerda délelőtt 5% körüli mértékben csökkentek! Az okok között szerepelnek azok a napvilágra került jelentések, hogy a túlkínálat makacsul fennmarad, miközben a kereslet összeomlik a koronavírus-járvány következményeként.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség közül az északi-tengeri Brent eddigi napi minimumán 5,48 százalékos mínuszban, 27,98 dolláron, a WTI pedig 4,48 százalékos veszteségben, 19,21 dolláron – 18 éves mélyponton – állt a legközelebbi határidős jegyzésekben.
Közép-európai idő szerint dél körül a júniusi szállítású Brent hordónként 4,02 százalékos mínuszban, 28,41 dolláron, a WTI pedig 2,24 százalékos mínuszban, 19,66 dolláron forgott.
A második félévben fokozatos fellendülés várható
A Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) szerdán közzétett, szokásos havi jelentésében közölte, hogy számításai szerint az egy évvel ezelőttihez képest áprilisban napi 29 millió hordóval, a második negyedévben pedig 23,1 millió hordóval lesz alacsonyabb a globális kereslet. A második félévben fokozatos fellendülés várható, ám decemberben még így is napi 2,7 millió hordóval maradhat el a kereslet az egy évvel korábbihoz képest.
A globális kínálat májusban ugyancsak rekordmértékben, napi 12 millió hordóval mérséklődhet, miután a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) 14 tagállama és a velük szövetséges tíz ország, élükön Oroszországgal – az OPEC+ néven ismert csoport – a hét végén kitermelésük napi 9,7 millió hordós csökkentésében állapodott meg májusra és júniusra. Az OPEC+ az informális együttműködésen kívüli nagy olajtermelőket, közöttük az Egyesült Államokat, Kanadát, Brazíliát és Norvégiát további napi 5 millió hordós kitermeléscsökkentésre szeretné rávenni. Kanada és Norvégia kész részt venni a csökkentésben, az Egyesült Államok pedig jelezte, hogy az olajár jelentős mértékű esése miatt termelése az idén egyébként is csökkenni fog.
A globális olajkereslet napi 9,3 millió hordóval lehet kevesebb 2020-ban
Az IEA elemzői arra számítanak, hogy a 2020-as év egészében a globális olajkereslet napi 9,3 millió hordóval lehet kevesebb az előző évinél, a globális olajkitermelés viszont csak napi 2,3 millió hordóval maradhat el a tavalyi szinttől.
A Goldman Sachs és UBS bankházak olajpiaci szakértői már a hét végén figyelmeztettek arra, hogy a globális kitermelés napi 15 millió hordós – az elmúlt évek átlagos olajkeresletének nagyjából 15 százalékával egyenértékű – csökkentése nem biztos, hogy elegendő lesz az áresés megállításához, mert a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások és termelésleállások egyes becslések szerint harminc százalékkal is visszavethették a világ olajfelhasználási igényét.
Oroszország és
Szaúd-Arábia megállapodott, hogy egyformán 23 százalékkal, napi 8,5 millió
hordóra csökkenti a kőolaj-kitermelést, a Kőolaj-exportáló Országok
Szervezetének (OPEC+) megállapodását végül váratlanul Mexikó hiúsította meg – közölte
pénteken a TASZSZ orosz hírügynökség.
A bázisszintet mindkét ország esetében 11 millió hordóban
állapították meg. Ezt megelőzően Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump
amerikai elnök és Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi király telefonon tárgyalt.
Az OPEC+-országok virtuális tanácskozása 10 órán át, péntek
hajnalig tartott. A körvonalazódó
megállapodás értelmében az OPEC+ országok 2022 április végéig korlátozták volna
a kitermelést. Május–júniusban napi 10 millió hordóval, júliustól decemberig a
csökkentést 8 millióra csökkentették volna, 2021 januárjától 2022 végéig pedig
6 millió hordóra.
Oroszország és Szaúd-Arábia kivételével a csökkentésnél a
2018 októberi szintből indultak ki, a kvóta mérete mindenki esetében -23
százalék a bázisszinthez képest. A csökkentésnek ebbe a mértékébe a TASZSZ
szerint három ország, köztük Mexikó nem egyezett bele, amely éjjel visszavonult
az egyeztetésről.
A felek pénteken közép-európai idő szerint 14 órakor
folytatják a tárgyalást.
