A JP Morgan szerint 150 dollárt is érhet hamarosan egy hordó Brent olaj, de mehetnek még e fölé is az árak, ha a globális kereslet úgy alakul. Az ukrajnai háború miatt a világ második exportőre, Oroszország kiszorulóban a piacról.
„Az orosz olaj 70%-a nem talál vevőre” – állítja Natasha Kaneva. A JP Morgan szakértője szerint az USA és szövetségesei még nem alkalmaznak szankciókat az orosz energiaszektor ellen, de ennek ellenére világossá vált, hogy az orosz olajat elkerülik a vásárlók.
Pedig 76%-kal emelkedett az olaj ára egy év alatt. Ki emlékszik már arra, hogy két éve még negatív volt az olaj ára egy rövid ideig a piacon.
„Ha minden így megy tovább, akkor 185 dollárra is felmehet egy hordó Brent olaj ára az idén” – hangsúlyozza Natasha Kaneva. Mindez természetesen megnövelte az olajcégek részvényeinek az értékét. Miközben a tőzsde a világ legtöbb országában mélyrepülésbe kezdett az Ukrajna elleni orosz támadás hírére, az olajrészvények eddig 32%-kal emelkedtek.
Az OPEC+ szolidáris Oroszországgal
A kőolajexportáló országok nem növelik kitermelésüket a korábban megállapított mértéknél jobban, vagyis nem enyhítenek az olajhiányon – ez derült ki a virtuális konferencián. Joe Biden amerikai elnök hiába kérte Mohamed bin Szalman szaúdi trónörököst a váltásra. Szaúd-Arábia egyedül is képes lenne napi 2 millió hordóval enyhíteni az olajhiányt, de nem teszi meg ezt az USA kedvéért. Nemcsak azért nem, mert Mohamed bin Szalman kiváló kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hanem attól is tartanak Rijádban, hogy az olajbőség lejtmenetbe indíthatná az olajárakat. Márpedig a szaúdi trónörökös gigászi fejlesztési terveit csakis magas olajárakon lehetne megvalósítani.
Miben bízhatnak a fogyasztók? A Barron’s portál szerint abban, hogy a túl magasra szökő árak visszafogják a keresletet. Jelenleg ennek nem sok jele látszik, a magas olajár viszont felgyorsíthatja a globális inflációt, amely megölheti a konjunktúrát. Emiatt pedig csökkenhet az olaj iránti kereslet a világpiacon.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellen kívüli nagy olajtermelők informális szövetsége, az OPEC+ kedden úgy döntött, hogy februárban napi 400 ezer hordóval növeli az olajtermelést – áll az OPEC sajtóközleményében.
A 23 országból álló szövetség tagjai úgy vélik, hogy tovább nő a kőolaj iránti kereslet a világon a koronavírus új változata, az omikron terjedése ellenére.
A miniszterek nem sokat tanakodtak, valamivel több mint fél óra után már meg is hozták a döntést. A miniszterek következő ülésére február 2-án kerül sor.
A keddi döntés hatására emelkedett a kőolaj ára.
Az omikronról szóló első híradások novemberi megjelenésekor a kőolaj ára drasztikusan csökkent, de később emelkedni kezdett, mert nem befolyásolta komolyabban az olajkeresletet – emlékeztettek szakértők.
Az OPEC tagállamai és az Oroszország által vezetett olajexportáló országok (együttesen OPEC+) csütörtökön abban állapodtak meg, hogy fenntartják a havi olajkibocsátás növelésének korábban elfogadott ütemét, azaz januárban is havi 400 000 hordó/nappal emelik összesített kitermelésüket – írja a Reuters cikkére hivatkozva a Világgazdaság.
A videókonferencián résztvevő miniszterek annak ellenére ragaszkodtak a közös ütemtervhez, és nem fagyasztották be az eddigi volument, hogy az Egyesült Államok stratégiai olajkészletének részleges felszabadítása, illetve az új koronavírus-variáns megjelenése újabb olajáreséshez vezethet.
A szervezet ugyanakkor ellenállt az USA kérésének is, hogy a világgazdaság megsegítése érdekében gyorsabban növelje az olajkitermelést, mivel attól tartanak, hogy a túlkínálat árthat a törékeny energiaipari fellendülésnek.
A Brent hordónként 68 dollárra alá esett a megállapodásról szóló hír megjelenését követően.
Az OPEC és a szervezeten kívüli nagy olajtermelők informális szövetsége, az OPEC+ a havi termelési kvóta eredetileg is tervezett napi 400 ezer hordós megemelése mellett döntött hétfői miniszteriális találkozóján. A piac nagyobb emelésben reménykedett.
Az OPEC+, a nagy fogyasztók – például az Egyesült Államok és India – nyomása alatt van, hogy növelje a készleteket, miután az olajárak idén 50 százalékkal emelkedtek.
Az OPEC+ miniszterei „megerősítették a termelés kiigazítására vonatkozó tervet”, amelyről korábban megállapodtak, és amely szerint novemberben napi 400 000 hordó mennyiségben növelik a kitermelést – közölte a csoport az online miniszteri megbeszélések után kiadott nyilatkozatában.
A Brent nyersolaj hordónként 82 dollár fölé szökött a hírre, hogy a csoport nem módosítja tervét, ami hároméves csúcsnak felel meg, és egyben fokozza az inflációs nyomást a világgazdaságon.
Félünk a negyedik koronavírus-hullámtól, senki sem akar nagy lépéseket tenni – mondta egy OPEC+ forrás a Reutersnek a hétfői megbeszélések előtt.
A csoport júliusban megállapodott abban, hogy legalább 2022 áprilisáig havonta napi 400 000 hordóval növeli a kitermelést, hogy fokozatosan megszüntesse a meglévő napi 5,8 millió hordós termeléscsökkentést, amely már jóval alacsonyabb a járvány legrosszabb időszakában érvényben lévő korlátozásoknál.
Joe Biden amerikai elnök egyik magas rangú tanácsadója a múlt héten Szaúd-Arábiában találkozott Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel egy sor kérdésről, és azt mondta, hogy az olaj „aggodalomra ad okot”. India, egy másik nagy olajfogyasztó, több szállítást sürgetett.
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Az eredeti tervekhez képest a kitermelés fokozását fontolgatja a megemelkedett kereslet miatt az olajkartell és erről is születhet döntés a jövő héten – írja belső forrásokra hivatkozva a Reuters.
Az OPEC+ (az olajtermelő országokat tömörítő OPEC Oroszországgal kibővített szövetsége) júliusban döntött róla, hogy napi 400 ezer hordóval növeli kitermelését. A Reutersnek szivárogtató források szerint viszont jövő héten arról születhet döntés, hogy ezt a szintet megemelik.
Az olaj iránt a világgazdaság kilábalásával rendkívül megnőtt a kereslet, ami súrlódásokat okozott, hiszen az olajkartell 2020 áprilisában visszafogta a termelést, és a kereslet robbanására lassan reagáltak. Az olaj ára így elszállt, gondot okozva az importőr országoknak.
India például arról panaszkodott, hogy amennyiben nem növelik a termelést a helyzet megoldása érdekében, az gyorsítani fogja az átmenetet a zöld energiafelhasználás irányába. India a világ harmadik legnagyobb olajimportőre.
A Reuters forrása szerint akár 800 ezer hordóval is növelhetik a napi termelést, de azt sem lehet kizárni, hogy a kartell végül az eredeti menetrendhez ragaszkodik. Amennyiben úgy dönt az OPEC+, hogy fokozza a kibocsátást, annak leghamarabb novemberben lehet hatása, az októberi kitermelésről ugyanis már döntöttek.
A világgazdaság fellendülésével kitermelésük jelentős növelésében állapodtak meg az OPEC+ csoport országainak szakminiszterei vasárnap tartott online tanácskozásukon. A döntés értelmében a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamait és szövetségeseiket, köztük Oroszországot magában foglaló, OPEC+ néven emlegetett csoport augusztustól kezdve minden hónapban napi 400 ezer hordóval növeli a kitermelést, amíg ki nem vezetik a napi 5,8 millió hordós termelési kiigazítást.
Az olajpiaci fejleményeket és az együttműködésben részt vevő országok teljesítményét decemberben tekintik át újra és értékelik a szakminiszterek. Jelenleg azt tervezik, hogy 2022 szeptemberének végéig megszüntetik a termelés kiigazítását, de mindez függ a piaci feltételek alakulásától. Ezzel együtt is a miniszterek úgy döntöttek, hogy hat hónappal, 2022. decemberig meghosszabbítják a 2016 decemberében aláírt és azóta időről-időre újra jóváhagyott együttműködési megállapodásukat. Így nagyobb mozgásterük marad arra az esetre, hogy az új koronavírus mutációi miatt megtorpan a világgazdaság fellendülése.
Az OPEC+ csoport tavaly májustól 9,7 millió hordóval fogta vissza az olajkitermelést, hogy megállítsa az árak zuhanását a kereslet meredek visszaesésének közepette.
A helyzet javulásával párhuzamosan, tavaly augusztus óta azonban fokozatosan emelték kitermelésüket, így az utóbbi hónapok közül májusban 350 ezer, júniusban további 350 ezer, júliusban pedig 400 ezer hordóval.
Az eredeti elképzelés szerint augusztus és december között havi lépésekben további napi kétmillió hordóval növelték volna a kitermelést, a korlátozásból még fennmaradó részt pedig április helyett 2022 végére vezették volna ki. Ezt a megállapodást azonban a kvótaemelést szorgalmazó Egyesült Arab Emírségek blokkolta, mivel Szaúd-Arábiával ellentétben nem támogatta a paktum április végén lejáró hatályának meghosszabbítását a jövő év végéig.
A két ország végül a hét közepén kompromisszumos megállapodásra jutott: december végéig meghosszabbítják az együttműködést, és májustól megemelik öt ország, köztük az Egyesült Arab Emírségek kitermelési kvótáját májustól.
Az OPEC honlapján található tájékoztatás szerint Irak napi 150 nap ezer hordóval 4 millió 803 ezerre, Kuvait ugyancsak 150 ezer hordóval, 2 millió 959 ezerre, az Egyesült Arab Emírségek 332 ezer hordóval, 3,5 millióra, míg Szaúd-Arábia és Oroszország egyaránt 500 ezerrel, napi 11,5 millió hordóra növelheti a kitermelést májustól.
Hosszas vajúdás után sem született meg a várt döntés az olajkitermelés korlátozásának enyhítéséről pénteken, az OPEC+ közös miniszteri monitoring bizottságának éjszakába nyúló online ülésén – közölte a fórum szóvivője Bécsben pénteken.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) Szaúd-Arábia vezetésével tárgyaló 13 tagja és az Oroszország körül tömörülő 10 szervezeten kívüli ország képviselői azonban továbbra is bíznak benne, hogy dűlőre tudnak jutni, ezért a csütörtöki és a pénteki ülés után hétfőn is megkísérlik a megállapodást.
A tét nem kicsi, hiszen a világgazdaság pandémia utáni újraindulásának sikerét alapvetően határozza meg a nyersolaj árának alakulása. A Bank of America nemrégen közzétett becslése szerint például az északi-tengeri Brent típusú kőolaj jegyzése jövőre akár 100 dollár fölé is mehet, mivel a kereslet tartósan meghaladja a kínálatot. Ezért kulcsfontosságú lenne a kínálat növelése.
Az elemzők szerint az egekbe szökő olajárak megroppanthatják például a törékeny indiai növekedést, ám az inflációs nyomás fokozódásán keresztül az amerikai és európai alapkamat-emelésekre is hatással lehetnek.
Az OPEC+ ülésén résztvevő 23 ország a kiszivárgó hírek szerint közel volt a megegyezéshez, csupán az Egyesült Arab Emírségek (EAE) egyetértése hiányzott a döntéshez szükséges teljes konszenzushoz. A többi delegáció által elvben elfogadott alku tervezete szerint augusztustól év végéig havonta napi 400 ezer hordóval növelnék a kitermelést, azaz decemberben már napi 2 millió hordó lenne a növekmény. Ezzel egyidejűleg viszont a tavaly – a koronavírusra tekintettel – elhatározott eredetileg napi 10 millió hordós termeléscsökkentésből december végéig a többszöri enyhítést követően megmaradó napi 3,8 millió hordós mínusz kivezetésének határidejét jövő áprilisról 2022 végére tolnák ki.
Abu-Dzabi a termelés növelésével egyetért, azonban a fennmaradó termeléscsökkentés meghosszabbításától elzárkózott. Álláspontja szerint tavaly indokolatlanul alacsonyan határozták meg termelési kapacitását, azaz azt a szintet, amelyhez képest a ráeső termeléscsökkentést ki kell számolni. Ugyan anno ezt elfogadta, de csakis a korlátozás jövő áprilisi kivezetésre tekintettel.
Így aztán előállt az a helyzet, hogy bár minden olajexportáló ország egyetért a termelés növelésével, annak megvalósításáról mégsem tudnak megállapodni. A tudósítások szerint amúgy az oroszok támogatták a leginkább a kínálat bővítését, a szaúdiak viszont a járvány negyedik hullámától tartva jóval óvatosabbak voltak.
Az orosz álláspont mögött főként az a megfontolás rejlik, hogy nem akarják tovább rángatni az oroszlán bajszát, vagyis attól tartanak, hogy a 2019-es napi 13 millió hordós csúcstermeléséhez képest egyelőre napi 2 millió hordóval kevesebb nyersolajat előállító Egyesült Államokban újra fellendül a palaolaj-bányászat, és akkor lőttek a termelői szempontból kedvező áraknak. A folyamat egyébként, ha a vártnál lassabban is, de már megkezdődött, mivel az idén eddig 124 fúrókutat állítottak vissza a termelésbe, így Texasban már 222, az Egyesült Államok többi részén pedig 253 kút működik.
A jelenlegi helyzet kialakulásában a washingtoni politikai változásoknak is szerepük van – mondta a napokban a Royal Bank of Canada (RBC) vezető árupiaci stratégája, Helima Croft a CNBC stúdiójában. A zölddfordulat miatt elbizonytalanodó olajbányász-cégek befektetőik megtartása érdekében inkább osztalékot fizettek, illetve adósságuk csökkentésére törekedtek, a fejlesztéseket pedig mellőzték. Ezért reagálnak lassan a piaci helyzet változására, annak ellenére, hogy elemzők szerint 50 dolláros olajárnál már nyereségesen működhetnének.
A 2008-as nemzetközi pénzügyi válság óta az első alkalommal csökkent tavaly az előző évihez képest és a 2011-es szintre esett vissza az orosz olajtermelés az OPEC+ keretében vállalt termeléskorlátozás és a koronavírus-válság okán bekövetkezett keresletcsökkenés miatt – írja a Világgazdaság.
A moszkvai energiaügyi minisztérium Interfax hírügynökség által idézett adatai alapján Oroszország tavaly napi 10,27 millió hordó kőolajat és hordó-egyenérték gázkondezátumot termelt ki a 2019-es napi 11,25 millió hordó után.
Tonnában kifejezve a termelés 512,68 millió tonnára csökkent 560,2 millió tonnáról, ami a Szovjetunió felbomlása utáni rekordnak számított.
A 2020-ban kitermelt 512,68 millió tonna nyersolaj és gázkondenzátum a legkisebb tétel a 2011-es 511,42 millió tonna óta és az első éves termeléscsökkenés a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság által okozott kereslet- és árcsökkenés hatása óta.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC és a szervezeten kívüli nagy olajtermelő országok informális közössége, az OPEC+ tavaly áprilisban a termelés napi 9,7 millió hordós, a globális kereslet mintegy 10 százalékát kitevő csökkentésében állapodott meg. Oroszországra ebből napi mintegy 2 millió hordós csökkentés jutott. A korlátozási keretet augusztustól decemberig fokozatosan napi 7,7 millió hordóra csökkentették.
Az OPEC+ januárban a piaci várakozások szerint napi 500 ezer hordóval csökkenti a korlátozási keretet, azaz növeli a kitermelést.
Oroszországra ebből napi 125 ezer hordós termelésnövelés jut. Az OPEC+ februártól további napi 500 ezer hordóval növeli a kitermelést.
(vg.hu)
[type] => post
[excerpt] => A 2008-as nemzetközi pénzügyi válság óta az első alkalommal csökkent tavaly az előző évihez képest és a 2011-es szintre esett vissza az orosz olajtermelés az OPEC+ keretében vállalt termeléskorlátozás és a koronavírus-válság okán bekövetkezett ker...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1609676040
[modified] => 1609618750
)
[title] => Egy évtizeddel korábbi szintre vetette vissza az orosz olajtermelést a járvány
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=9291&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 9291
[uk] => 9315
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 9292
[image] => Array
(
[id] => 9292
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo.jpg
[original_lng] => 78950
[original_w] => 810
[original_h] => 548
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo-300x203.jpg
[width] => 300
[height] => 203
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo-768x520.jpg
[width] => 768
[height] => 520
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo.jpg
[width] => 810
[height] => 548
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo.jpg
[width] => 810
[height] => 548
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo.jpg
[width] => 810
[height] => 548
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo.jpg
[width] => 810
[height] => 548
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1609747309:2
[_thumbnail_id] => 9292
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 2942
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b7b87f99ee59e036e5b79bf3e0f76053] =>
[_oembed_time_b7b87f99ee59e036e5b79bf3e0f76053] => 1612576196
[_oembed_d9af959e02ed8bcf471ece99437b7836] =>
[_oembed_time_d9af959e02ed8bcf471ece99437b7836] => 1646998268
[_oembed_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] =>
[_oembed_time_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] => 1653057775
[_oembed_88327963e8d1cba034572232dc82744c] =>
[_oembed_time_88327963e8d1cba034572232dc82744c] => 1678384285
[_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] =>
These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
