E hónap végén tartja meg első ülését az Oroszország által Ukrajnának okozott károk nyilvántartási tanácsa, közölte Denisz Smihal miniszterelnök Telegramon a külföldi orosz vagyon elkobzásáról szóló tanácskozást követően.
„Meghallgattuk az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatását az Európa Tanács keretében májusban létrehozott Nemzetközi Kárnyilvántartás elindításával kapcsolatban. A veszteségek Nyilvántartási Tanácsának első ülésére decemberben kerül sor Hágában” – írta Smihal. Hozzátette: az ukrán kormány a nemzetközi partnereivel is aktívan dolgozik a kompenzációs alapon, amely a Nemzetközi Kompenzációs Mechanizmus részét képezi.
„El kell kobozni az orosz oligarchák és Oroszország szuverén vagyonát egyaránt. Az agresszornak teljes felelősséget kell viselnie tettéért. A vagyon elkobzása pedig az első lépés” – hangsúlyozta a kormányfő. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság már ebben a hónapban tervezi, hogy bemutatja Oroszország befagyasztott eszközeinek Ukrajna támogatására való felhasználásának tervét. Ezenkívül az USA kétpárti törvénytervezetet nyújtott be a szankciók alá került orosz oligarchák vagyonának elkobzásáról Ukrajna helyreállítása érdekében.
Az orosz agresszió következtében Ukrajnában többmint 90 milliárd dolláros kárt szenvedett a közlekedési infrastruktúra.
A hírt Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter közölte egy nemzetközi konferencián,melynek kiemelt témája a közép-kelet-európai logisztika fejlesztése volt Oroszország Ukrajna elleni agressziója kapcsán.
„Az orosz csapatok szándékosan tönkreteszik Ukrajna civil infrastruktúráját. Csak a nyilvántartásba vett veszteségek összege már elérte a 90 milliárd dollárt, és ez a szám napról napra nő” – jelentette ki.
Az információk szerint 6300 kilométernyi vasúti pálya, 23 573 kilométernyi útszakasz, 289 közúti és vasúti híd ment tönkre.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A svéd Ericsson távközlési berendezésgyártó hétfőn közölte, hogy határozatlan időre felfüggeszti oroszországi tevékenységét.
„A közelmúlt eseményei és az Európai Unió szankciói fényében a vállalat most határozatlan időre felfüggeszti az érintett oroszországi ügyfelekkel folytatott üzleti tevékenységét” – áll a közleményben.
Az oroszországi alkalmazottakat fizetett szabadságra helyezik, közölték.
Az Ericsson közölte, hogy az első negyedévben 900 millió korona (95 millió dollár) céltartalékot képez az eszközök értékvesztésére és a lépéssel kapcsolatos egyéb rendkívüli költségekre.
Februárban az Ericsson szüneteltette az oroszországi ügyfeleknek történő szállítást.
Az Ericsson árfolyama ma 0,4 százalékkal került lejjebb, míg idén 6,1 százalékos mínuszban van.
A nagy brit élelmiszerláncok nem vásárolnak a jövőben 100 százalékban Oroszországból származó alkoholos termékeket.
Több Egyesült Királyságban működő nagy élelmiszerlánc is bejelentette, nem árul a jövőben Oroszországból érkező alkoholos italokat, így vodkát sem.
Legutóbb a Tesco közölte, hogy nem fognak olyan termékeket vásárolni, amelyek teljes egészében orosz tulajdonban vannak.
A Morrisons azt írta, a raktáron lévő vodkákat még értékesíti, ám továbbiakat nem vásárol orosz partnerétől, míg a Sainsbury’s szintén úgy határozott, hogy minden olyan terméket kivon az értékesítésből, amely 100 százalékban Oroszországból származik. Sőt, a vállalat mostantól a kijevi csirkét is az ukrán nyelvnek megfelelő írásmódon árulja. Az ország harmadik legnagyobb áruházlánca, az Asda is megerősítette, hogy kitiltja üzleteiből az Oroszországból származó vodkákat.
Felfüggesztette járművek kiszállítását az orosz kereskedőknek a Volkswagen német autógyártó oroszországi képviselete (Volkswagen Group Rus LLC).
A cég sajtószolgálata az Interfax hírügynökséggel közölte, hogy csak azokról az autókról van szó, amelyek már Oroszországban vannak, a külföldről érkező szállítások korlátozásáról egyelőre nem rendelkeznek információval. A Volkswagen Group Rus LLC a konszern hét márkájának képviseli az orosz piacon: Volkswagen Cars, Volkswagen Haszonjárművek, Skoda, Audi, Lamborghini, Bentley és a Ducati. Az Oroszországban tevékenykedő Európai Vállalkozások Szövetsége (AEB) adatai szerint tavaly 197 972 VW járművet értékesítettek Oroszországban, ami 8,2 százalékos csökkenés 2020-hoz képest, a márka piaci részesedése 1,6 százalékponttal, 11,9 százalékra mérséklődött. A VW orosz leányvállalatának honlapja szerint a konszern kalugai üzemében tavaly 118 ezer, Nyizsnyij Novgorodban 52 ezer 300 autót gyártottak. Az oroszországi VW autókból 11 ezer 500-at exportáltak a FÁK-országokba. Szintén tavaly a VW egyik oroszországi gyárában 96 ezer 100 motort gyártottak, ebből 7800 darabot exportáltak a világ különböző pontjain lévő gyártóhelyekre, beleértve Lengyelországot, Spanyolországot és Indiát.
A nyugati sajtó az utóbbi hetekben folyamatosan az orosz invázió rémképét tárja elénk, mely impulzust nemcsak a nyugati diplomaták és családjaik kimenekítésén keresztül tapasztalhatjuk meg, hanem az ukrajnai gazdasági szektorban bekövetkezett változásokban is – írta Bacsó Róbert, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanszékvezetője, a közgazdaságtudományok nagydoktora, professzor a Mandineren.
Az utóbbi két hétben az esetleges orosz agresszióról szóló hírek komoly hatást gyakoroltak az ország több szegmensére, kiemelkedően hatott a valutaárfolyam alakulására. Az egyik legnagyobb tényező, mely az árfolyamra hatást gyakorol – a pszichológiai tényezők, melyek a gazdasági szereplők várakozásában domborul ki a leginkább. A katonai-politikai válság azonban nemcsak az államot vagy a vállalkozásokat érinti.
Kiüresíti a polgárok pénztárcáját, leértékeli hrivnya-megtakarításaikat, és csökkenti az infláció gyors visszarendeződésének a reményét.
Az ukrán hrivnya egy hét alatt több mint 8 százalékot vesztett értékében, melyhez hozzájárult a külföldiek kezén lévő ukrán államkötvények nagymértékű eladása és a portfólió beruházások kiáramlása az országból. Az államkötvény-tulajdonosok és befektetők döntése érthetőnek tűnik, egyszerű logika vezérelte őket: jobb ma megszerezni legalább a kötvényérték egy részét, mint később semmit. E logika mentén haladva döntöttek úgy a kötvénytulajdonosok, hogy a névérték alatti áron (76,5 százalékos diszkonttal) adtak el ukrán értékpapírokat, amire 2015 óta még nem volt példa.
Január második felében az ukrán pénzügyminisztériumnak gondjai voltak az új államkötvények piacra dobásával, mivel 11-13 százalékos kamatozás mellett rekordalacsony mennyiséget tudtak eladni, mivel nem volt érdeklődő a piacon.
2022-ben Ukrajna 420 milliárd hrivnya kölcsön felvételét tervezte, amelyből 151 milliárd hrivnyát a külföldi piacokról kívánt beszerezni. (Jelenleg egy ukrán hrivnya 11 forintot ér.) Ezek a kölcsönök elengedhetetlenek a költségvetési kiadások finanszírozásához. Ha nem javul az adósságpiaci helyzet, a kormánynak és a parlamentnek költségvetési átcsoportosítást kell megvalósítania, még egyes kiadások finanszírozását is be kell majd fagyasztania.
Az új hitelek oroszlánrészét a régi adósságok törlesztésére fordítják. A devizaadósságokat ismét hitelfelvétellel törleszti a kormány. Összességében, 2022-ben, Ukrajnának több mint 550 milliárd UAH-t kell fizetnie a hitelezőknek, ebből 126 milliárd hrivnya külföldi adósságtörlesztés. A kifizetések csúcsa februárra esik, ami 66,3 milliárd UAH.
A külső adósság új hitelfelvétellel történő refinanszírozásának képessége nélkül az adósság visszafizetése komoly kihívást jelenthet az árfolyam-stabilitás és így a kormányzat számára.
Jelenleg Ukrajna külső hitelfelvételének egyetlen forrása a hivatalos partnerektől származik: az IMF-től, az EU-tól és a Világbanktól felvett kölcsönök. Viszont e hitelforrásoknak vannak előfeltételei, melyeknek az ukrán hatóságok nem mindig sietnek eleget tenni. Így a parlament Pénzügyi Bizottságának elnöke szerint Ukrajna egy évet is kibír IMF-pénz nélkül, ami valljuk meg, elég vakmerő állításnak bizonyul.
Az esetleges orosz invázió hallatára a befektetők leállították az ukrajnai üzlettel kapcsolatos projekteket, a vállalkozásoknak sokkal nehezebb pénzforrásokhoz jutni a külső piacokon.
Az értéktőzsdén is komoly visszaesést észlelnek az ukrán nagyvállalatok értékpapírjai iránt.
Egyes cégek leállítják a nagy beruházási projekteket, és stabilabb időkre várnak. A külföldi tőkével működő nagyvállalatok a különösen nagy projekteket egyelőre elhalasztják, óvakodnak a tőkebefektetésektől az országba.
A negatív hangulat a lakosság hosszú távú befektetéseit is befolyásolja.
A hrivnya gyengülése leértékeli az állampolgárok nemzeti valutában kifejezett jövedelmét és megtakarításait, és hatással van az inflációra is.
A 2021-es adatok szerint Ukrajnában 10 százalékkal nőttek az árak, de a valóságban a fogyasztói árak növekedése többszörös volt.
A hrivnya gyengülése minden bizonnyal az ukránok pénztárcáját fogja érinteni. Az Ukrán Nemzeti Bank az inflációt 2022-re 5 százalékra tervezte még a költségvetés szerkesztésekor, de január elején már 7,7 százalékosra rontotta az előrejelzést.
Az emelkedő árak leküzdésére az Ukrán Nemzeti Bank meredeken megemelte az alapkamatot – január 20-án egy ütemben 1 százalékkal – 10 százalékra emelte azt.
Ezt követi majd a lakossági betétek és hitelek kamatainak a növekedése is. A lakásvásárlásra vagy javításra felvett hitelek kamata nő, ami tovább fogja hűteni az ingatlanpiacot és a fogyasztói kiadásokat, és ezzel együtt a gazdasági növekedés ütemét is csökkenti. Pedig 2021-ben az ingatlanpiac még jelentős növekedést mutatott. A 2022-re vonatkozóan az Ukrán Nemzeti Bank 3,4 százalékos GDP-növekedést vár el (2021-ben még 3,8 százalékos növekedéssel számoltak). A gazdasági növekedésre a katonai fenyegetés mellett a magas energiaárak és a világban tapasztalható nyersanyaghiány is hatással lesz.
Gazdasági értelemben Ukrajna veszíteni fog, még akkor is, ha Oroszország nem növeli a katonai terjeszkedést.
Az oroszok jól ismerik Ukrajna gyengeségeit, és ott fognak próbálni keresztbe tenni, ahol közvetlen függőség van. Rengeteg példa van rá: a szén- és olajtermék-ellátás leállításától az ukrajnai gázvezetéken keresztül történő gáztranzit jelentős csökkentéséig. Ahogy az egyik kormánytisztviselő találóan fogalmazott nemrég, az oroszok még mindig „több ezer apró vágást” ejtenek Ukrajna testén.
Mindegyik jelentéktelen, de ha úgy döntenek, hogy minden irányba lecsapnak, a következmények katasztrofálisak is lehetnek.
Az ukrán Nemzeti Bank felmérte az esetleges orosz katonai agresszió hatását az ország gazdaságára, közölte Szerhij Nyikolajcsuk, az Nemzeti Bank elnökhelyettese tájékoztatóján, számolt be az Interfax-Ukrajina.
A tisztviselő elmondása szerint Oroszország esetleges inváziója csökkenti az ukrán eszközök értékét és növeli az infláció kockázatait.
„A mai döntés (alapkamat – szerk.) számos inflációt elősegítő kockázatot vett figyelembe, első helyen kiemeltük az esetleges orosz katonai agresszióval járó növekvő geopolitikai kockázatokat. Sajnos ennek a tényezőnek köszönhető, hogy az ukrán eszközök alacsonyabb árait, a devizapiacra nehezedő további nyomást is tapasztaltunk, ami természetesen nem segítette az infláció csökkentését” – jelentette ki Nyikolajcsuk.
A szabályozó már észleli a stabilizálódás jeleit a devizapiacon, és arra számít, hogy a folyamat visszatér a konfliktus eszkalációja előtti mutatókhoz.
A Nemzeti Bank elnökhelyettese hozzátette, hogy az ukrán üzletemberek már megszokták, hogy ilyen körülmények között éljenek, így nem valószínű, hogy befektetési döntéseiket jelentős mértékben elhalasztanák.
A napokban vált ismertté, hogy az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma bejelentette, 125 millió dollárt utal ki Ukrajnának „az orosz agresszió elleni jobb védekezés céljából”, közölte az amerikai sajtó a Pentagonra hivatkozva.
Arról is beszámoltak, hogy ezen felül további 150 millió dollár kiutalása közvetlenül attól függ, hogy Kijev milyen sikereket ér el a már meghirdetett reformok megvalósításában, valamint a korrupció elleni küzdelemben, ami az ukrán civil társadalom felépítésének egyik fő problémája és akadálya.
Már elmondható, hogy az új amerikai elnöki adminisztráció és az ország elnöke, Joe Biden fokozatosan növeli a nyomását mind az ukrán vezetésre, mind a belső és külső erőkre, amelyek akadályozzák országunk előrehaladását az európai és euro-atlanti integráció felé. Az amerikai Pentagon ezen lépése közvetlen megerősítése annak.
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma 125 millió dollárt különít el az „Ukrajna biztonságának megsegítésére” irányuló kezdeményezés keretében. A finanszírozás az ukrán fegyveres erők „képzésére, felszerelésére és tanácsadási szolgáltatásokra” irányul, ezzel támogatva az ország területi egységének megőrzését, a határok biztonságát és a NATO-val való együttműködést, emelte ki az amerikai sajtó.
„Ez a pénzösszeget, amelyet Ukrajnának „az orosz agresszió elleni jobb védekezés céljából” utaltunk ki, két fegyveres Mark VI. típusú járőrhajó, légvédelmi radarok, valamint taktikai, katonai orvosi segítségnyújtáshoz és a harci evakuáláshoz szükséges berendezések beszerzésére fordítják”, áll a Pentagon közleményében.
Az USA Kongresszusa által, a 2021-es pénzügyi évben elkülönített további 150 millió dollár kiutalása attól függ, milyen haladást ér el Ukrajna a védelmi ágazatban végrehajtandó reformokat illetően.
Nyilatkozatában a Pentagon kifejezetten kiemelte, hogy ily módon „ösztönzi Ukrajnát arra, hogy folytassa a reformok végrehajtását, amelyek a fegyverek erők feletti polgári felügyelet megerősítését szolgálják, hozzájárulnak az átláthatóság és az elszámoltathatóság növeléséhez a védelmi és a katonai ágazat beszerzését illetően, a NATO alapelveinek és normáinak megfelelően korszerűsítik a védelmi szektort és a hozzá fűződő más kulcsfontosságú területeket.”
Ismertetőül, 2014 óta, amikor Oroszország elfoglalta és annektálta az ukrán Krímet, az USA az „Ukrajna biztonságának megsegítésére” irányuló kezdeményezés keretében több mint 2 milliárd dollár támogatást nyújtott Kijev számára.
NEWSMAKER
[type] => post [excerpt] => A napokban vált ismertté, hogy az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma bejelentette, 125 millió dollárt utal ki Ukrajnának „az orosz agresszió elleni jobb védekezés céljából”, közölte az amerikai sajtó a Pentagonra hivatkozva. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1614800640 [modified] => 1614798952 ) [title] => Az Egyesült Államok 125 millió dollárt különített el Ukrajnának „az orosz agresszió elleni jobb védekezés céljából” és kész további 150 millió dollárt kiutalni [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=10802&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 10802 [uk] => 10789 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 10790 [image] => Array ( [id] => 10790 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-5.jpg [original_lng] => 116049 [original_w] => 1140 [original_h] => 712 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-5-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-5-300x187.jpg [width] => 300 [height] => 187 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-5-768x480.jpg [width] => 768 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-5-1024x640.jpg [width] => 1024 [height] => 640 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-5.jpg [width] => 1140 [height] => 712 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-5.jpg [width] => 1140 [height] => 712 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-5.jpg [width] => 1140 [height] => 712 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1614791752:10 [_thumbnail_id] => 10790 [_edit_last] => 10 [views_count] => 3690 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_5393ee0684a790dfa31ee988c40a075c] =>
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
