A Gazprom a tavalyelőtti 185,1 milliárd köbméterhez képest 2022-ben 100,9 milliárd köbméter földgázt exportált az úgynevezett távoli országokba, a volt szovjet tagköztársaságokat leszámítva.
A Gazprom orosz gázipari óriásvállalat földgázexportja 45,5 százalékkal csökkent tavaly a volt szovjet tagköztársaságokat leszámítva a cég hétfői bejelentése szerint, miután tavaly jelentősen visszaestek az Európába irányuló szállítások az Ukrajna orosz megtámadását követően elfogadott nyugati büntetőintézkedések nyomán.
A vállalatcsoport 100,9 milliárd köbméter földgázt exportált 2022-ben az úgynevezett távoli országokba, amely körbe nem tartoznak bele a korábbi szovjet tagköztársaságok – áll a Gazprom igazgatótanácsi elnökének, Alekszej Miller közleményében.
Tavalyelőtt a Gazprom 185,1 milliárd köbméter földgázt exportált ugyanezen államokba. Az ukrajnai orosz hadműveletek 2022. február 24-i megindítását követően hozott, Oroszországot sújtó nyugati gazdasági szankciók hatályba lépését követően Moszkva jelentősen csökkentette az orosz szénhidrogének Európai Unióba (EU) irányuló kivitelét.
Az EU, a G7 csoportot alkotó fejlett országok és Ausztrália 2022. december elején megállapodtak az orosz kőolaj 60 dolláros hordónkénti árplafonjában annak reményében, hogy Moszkva így jelentős árbevételektől eshet el. December 5-én pedig életbe lépett a tengeri szállítású orosz kőolajra vonatkozó uniós embargó. Válaszul Oroszország bejelentette, hogy 2023. február 1-jével megtiltja az orosz kőolaj exportját mindazokba az országokba, amelyek rögzítették az importár felső határát.
A veszteségek csökkentése érdekében Moszkva igyekszik növelni a Kínába irányuló földgázszállításait.
December végén Vlagyimir Putyin orosz elnök megindította a kitermelést egy hatalmas szibériai gázmezőn, amely lehetővé teszi a Kínába irányuló földgázexport növelését. Ezenkívül Oroszország megkezdi a Szibéria Ereje-2 vezeték megépítését, ez Mongólián keresztül látja majd el földgázzal Kínát.
A Szibéria Ereje-1 gázvezeték mellett a Gazprom szeretné növelni távol-keleti szállításait is a Szibéria Ereje-2 tervezett gázvezetéken keresztül. Miller szerint ez a három exportútvonal „körülbelül 100 milliárd köbméter (orosz földgáz) szállítását” teszi majd lehetővé Kínába.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
Az elmúlt év legalacsonyabb bevételét produkálta az augusztusi olaj és földgáz eladásából Oroszország, miután szignifikánsan lecsökkentették az Európába érkező mennyiséget, Ázsiában pedig kedvezményes áron kell értékesíteniük az olajat. Az ország elleni szankciók elkezdték éreztetni a hatásukat.
Az orosz pénzügyminisztérium hétfőn publikált adatai szerint Oroszország olaj- és gázbevételei 671,9 milliárd rubelre (11,1 milliárd dollárra) csökkentek a múlt hónapban, ami 2021 júniusa óta a legalacsonyabb érték.
Ez júliushoz képest 13 százalékos csökkenést jelent, az előző évhez képest pedig 3,4 százalékos a csökkenés mértéke, annak ellenére is, hogy a nyersolaj ára közben emelkedett – írja a Bloomberg.
A Bloomberg amerikai hírügynökség a napokban részleteket hozott nyilvánosságra egy, kizárólag az orosz kormány számára készített bizalmas gazdasági jelentésből.
Ismertté vált, hogy a dokumentum „tisztviselők és szakértők több hónapos munkájának eredménye, akik megpróbálják felmérni az ország Vlagyimir Putyin ukrajnai agressziója miatti gazdasági elszigeteltségének valós hatását” – közölte az ügynökség. A dokumentum értelmében az orosz gazdaság nem korábban, mint az évtized végén tér vissza a háború előtti szintre.
A jelentés merőben eltér a kormány nyilvános kijelentéseitől, miszerint az ország gazdasága „gyakorlatilag nem szenvedte meg a háborút és a szankciókat”.
„A kormány számára előkészítette jelentés értelmében az országban mély és hosszútávú recesszió alakulhat ki, mivel az amerikai és európai szankciók hatása egyre nő, károkat okozva azokban a szektorokban, amelyekre az ország gazdasága évekig támaszkodott” – idézte szó szerint a Bloomberg.
Az amerikai ügynökség már megkapta és tanulmányozta a szakértői jelentés másolatát, amelyet a legmagasabb rangú tisztségviselők augusztus 30-i zárt ülésére készítettek elő. „A jelentés megvitatását ismerő emberek megerősítették annak hitelességét” – hangsúlyozza a Bloomberg.
A jelentés a gazdaság fejlődésének két lehetséges forgatókönyvét ismerteti, mindkettő azt jelzi, jövőre felgyorsul a recesszió, és a gazdaság csak az évtized végén vagy még később tér vissza a háború előtti szintre. Az úgynevezett „szokatlan” forgatókönyv szerint jövőre a gazdasági visszaesés 2021-hez viszonyítva 8,3 százalék lesz, a „kritikus” forgatókönyv szerint az orosz gazdaság „mélypontját” 2024-ben éri el, amikor a visszaesés 11,9%-os lesz a háború előtti szinthez képest.
Mindkét forgatókönyv azon alapul, hogy a szankciók okozta nyomás csak növekedni fog, és egyre több ország csatlakozik a korlátozó intézkedésekhez. Európa hirtelen lemondása az orosz kőolajról ás földgázról jelentős hatással lehet az orosz piac ellátására.
A szakértők ugyanakkor határozottan figyelmeztetnek arra, hogy néhány éven belül az exportorientált szektorokban csökkenni fog a termelés volumenje, a kőolajtól és a gáztól a fémtermékekig, a vegyszerek és a fából készült termékekig.
A jelentés szerint a gázszállítás teljes leállítása Európába, ami az orosz exportpiac alapja, akár 400 milliárd rubelbe (6,6 milliárd dollárba) is kerülhet évente az országnak.
A kieső bevételt pedig új exportpiacokkal sem lehet majd teljesen kompenzálni. Ennek eredményeként a kitermelést csökkenteni kell, ami veszélyezteti Moszkva célját a belföldi gázszállítás kiterjesztését illetően. A cseppfolyósított földgázt termelő gyárak számára szükséges technológiák hiánya pedig „kritikus” színtű, és akadályozhatja az újak építését.
Ezenkívül az EU által az orosz kőolajtermékek importjának leállítása (tavaly az export körülbelül 55%-a volt) termelési hirtelen csökkenéséhez vezethet, aminek következtében a hazai piacon is üzemanyaghiány alakulhat ki. Ha az ukrajnai háború miatt a világgazdaság is recesszióba eshet, akkor Oroszország még nagyobb exportcsökkenéssel nézhet szembe – jegyzi meg az amerikai kiadvány. Ez pedig a rubel további zuhanását és az infláció mértékének hirtelen növekedését okozhatja.
Ami az importot illeti, „az egy újabb kockázata termelés felfüggesztése, az import alapanyagok és alkatrészek hiánya miatt”. „A legfontosabb importcégek számára nincs alternatív beszállító” – áll a titkos jelentésben. Tehát hosszú távon az import berendezések hiánya korlátozhatja a növekedést.
A hatályban lévő szankciók az ország importjának és exportjának mintegy 25%-át érintik. Ennek ellenére a jelentés részletesen leírja, hogy az orosz gazdaság egy „blokáddal” néz szembe, amely „gyakorlatilag a fuvarozás minden típusát érinti”. „A technológiai és pénzügyi korlátok erősítik a nyomást. Szakértői becslések szerint 2025-ig akár 200 000 IT-szakember hagyhatja el az országot, ami az első hivatalos előrejelzés az „ész kivándorlásának” növekedését vonatkozóan” – közölte a Bloomberg.
Ezenkívül, a nyugati technológiákhoz való hozzáférés korlátozása oda vezethet, hogy az Oroszországi föderáció egy egész vagy akár kettő generációra kikerül a szabványokból, mivel kénytelen lesz Kínából és Délkelet-Ázsia országaiból származó olcsóbb alternatívákra támaszkodni.
A bizalmas jelentés számos szükséges intézkedést tartalmaz a gazdaság támogatása és a korlátozások hatásának további csökkentése érdekében. A Bloomberg szakértői véleménye szerint azonban ezek a „lépések” sok olyan intézkedést foglalnak magukban a befektetések ösztönzésére, amelyeket az orosz kormány reklámozott az elmúlt évtizedben.
Tehát, mint látjuk, az orosz gazdaság fejlődési kilátásai nagyon távol állnak azoktól az „optimista” forgatókönyveitől, amelyeket a Kreml propagandistái és támogatói hangoztatnak.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Oroszország hosszabb és mélyebb gazdasági recesszióval nézhet szembe az amerikai és európai szankciók miatt, és veszélybe kerülhetnek azok az iparágak, amelyekre az ország gazdasága évek óta támaszkodik – közölte a Bloomberg hírügynökség az orosz kormány belső jelentésére hivatkozva, amelyet a Kommerszant orosz gazdasági lap idézett.
A dokumentum, amely tisztviselők és szakértők hónapokig tartó munkájának eredménye, és megpróbálja felmérni Oroszország gazdasági elszigetelődésének valódi hatását Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai inváziója miatt, borzasztóbb képet fest, mint a kormányzati tisztviselők általában derűlátó nyilvános nyilatkozataikban megfogalmaznak.
A Bloomberg betekintést nyert a jelentés egy példányába, amit a legfelsőbb vezetők zárt ajtók mögötti ülésére készítettek augusztus 30-án. A tanácskozást ismerő emberek megerősítették a jelentés hitelességét.
A kormányzati jelentésben bemutatott három forgatókönyv közül kettő szerint jövőre felgyorsul az orosz gazdaság visszaesése, és a gazdaság teljesítménye csak az évtized végén vagy később áll vissza az Ukrajna elleni agresszió kezdete előtti szintre.
Az „inerciálisnak” elnevezett forgatókönyv azt feltételezi, hogy a gazdaság jövőre 8,3 százalékkal gyengül 2021-hez képest és ezzel eléri a mélypontot a visszaesés. A „borúlátó” forgatókönyv szerint a mélypont 2024-ben lesz, akkor a GDP 11,9 százalékkal marad el a tavalyi szinttől.
Minden forgatókönyv szerint nő a szankciók nyomása, és bővül az ahhoz csatlakozók száma. A kormányjelentés szerint Európa hirtelen elfordulása az orosz olajtól és gáztól, érintheti Oroszország saját piacának ellátási képességét is.
A jelentés kitért arra is, hogy a szakemberhiány milyen hatást gyakorol a gazdaságra. A dokumentum készítői szerint 2025-ig akár 200 ezer informatikus is elhagyhatja az országot, ami az első hivatalos előrejelzés az „agyelszívás” növekedéséről.
A jelentés szerint az Európába, Oroszország fő exportpiacára irányuló gáz teljes leállítása évi 400 milliárd rubel (6,6 milliárd dollár) kieső adóbevételt jelenthet.
A kieső árbevételt új exportpiacokkal még középtávon sem lehet teljes mértékben kompenzálni. A jelentés figyelmeztet, ha a világgazdaság recesszióba süllyed, Oroszország exportja tovább csökkenhet, ez pedig a rubel zuhanását és az infláció megugrását idézheti elő.
A jelentés összeállítói szerint egyszerűen nincsenek alternatív beszállítók egyes kritikus importtermékekhez. Még a mezőgazdasági szektorban is, ahol a Kreml a külföldi készletek pótlására tett erőfeszítéseit hangoztatja, a kulcsfontosságú inputoktól való függés arra kényszerítheti az oroszokat, hogy csökkentsék élelmiszer-fogyasztásukat, mivel a készletek apadnak.
A nyugati technológiához való hozzáférés korlátozása miatt pedig Oroszország egy-két generációval lemaradhat a jelenlegi szabványoktól, mivel kénytelen kevésbé fejlett kínai és délkelet-ázsiai alternatívákra hagyatkozni.
A gazdaságfejlesztési minisztérium legfrissebb becslése szerint Oroszország hazai összterméke (GDP) 2,9 százalékkal csökken az idén. A minisztérium korábbi előrejelzése 7,8 százalékos visszaesésről szólt, amit később 4,2 százalékra, majd a jelenleg is érvényes 2,9 százalékra módosítottak. Makszim Resetnyikov kedden azt mondta, hogy 2024-től az orosz gazdaság „fenntartható pluszba” kerül.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
A Yale Egyetem (USA) egyik professzorának részletes tanulmánya azt mutatja, hogy az ukrajnai invázió következtében az orosz gazdaságban keletkezett kár sokkal nagyobb, mint azt az emberek gondolják. Szakértők véleménye szerint pedig az országnak nincs kiútja a gazdasági csapdából addig, amíg a nyugati szankciók érvényben vannak.
Valójában gyakorlatilag az Ukrajna elleni támadás pillanatától kezdve Moszkva és a hozzá lojális média azt próbálja bebizonyítani, hogy az ország, a szankciók ellenére megőrizte gazdasági stabilitását. Ez azonban egyáltalán nem felel meg a valóságnak – állítják a Yale Egyetem szakértői a közelmúltban megjelent újabb tanulmányukban.
Amerikai kutatók végezték el az első átfogó gazdasági elemzést, amelyben Oroszország üzleti tevékenységet tanulmányozták az Ukrajnai elleni háború öt hónapja alatt, orosz forrásokat használtak, beleértve a magánfogyasztási adatokat, a több csatornából származó információkra utaló konkrét hivatkozásokat, Oroszország külkereskedelmi partnerei által közzétett adatokat és a tengeri fuvarozásra vonatkozó információkat. „Elemzésünkből egyértelműen kiderül: a külföldi vállalkozások kivonulása Oroszországból és a szankciók katasztrofálisan hatnak az orosz gazdaságra”, – jegyzik meg a tudósok.
A Kreml-párti források hisztérikusan állítják, hogy annak ellenére, hogy csökkent a kőolaj-, gáz- és exportja, a nyersanyagok árának emelkedésének köszönhetően elegendő forrás folyik be az orosz kincstárba. Ráadásul az orosz kormány azt állítja, hogy a gazdaság virágzik, és a szankciók nagyobb kárt okoznak a nyugati országoknak, mint Oroszországnak.
„Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi szankciók elkerülhetetlenül súlyosabb következményekkel járnak az Európai Unió országaira és lakosságára nézve” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök májusban. – Oroszország határozottnak érzi magát a külső kihívásokkal szemben”.
Nemcsak Oroszország állítja, hogy mégsem olyan rossz a helyzete. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a héten közzétett előrejelzésében 2,5 százalékponttal növelték az orosz gazdaság fellendülésének ütemét 2022-ben: Az IMF 6%, nem pedig 8,5%-os esésre számít, ahogyan azt áprilisban jósolta. Ugyanakkor a világ vezető országai, USA és Kína gazdasági fellendülése lassul.
„Az orosz gazdaság negatív teljesítménye a második negyedévben várhatóan jelentősebb lesz az eredeti becslésekhez képest, mivel az kőolaj és a nem nyersanyag termékek exportja a vártnál magasabbnak bizonyult” – közölte az IMF.
A kutatók azonban úgy vélik, hogy Oroszország, mint exportőr stratégiai pozíciója nagymértékben visszaesett az értékesítési piacok elvesztése miatt. Putyin elnök kijelentései ellenére sokkal fontosabb oroszországi áruexport, mint más országoknak. Az energiaforrások exportjából származó bevételek az orosz költségvetés teljes bevételének 60%-át teszik ki.
A tanulmány szerint az európai földgázszállítás csökkenése sokkal nagyobb károkat okozott az országnak, mint az európai importőröknek, mivel az orosz gázexport 83%-a irányul Európába, ugyanakkor Európa gázszükségleteinek csupán 46%-a származik Oroszországból és jelenleg az EU egyre többet importál az USA-ból.
„Annak ellenére, hogy Putyin illúziókat ápol azzal kapcsolatban, hogy az ország képes kielégíteni saját szükségleteit, fejleszteni az importhelyettesítést, az orosz hazai ipar a stagnál anélkül, hogy kompenzálni tudja az üzleti élet veszteségeit, az innováció és a termelési bázis elvesztése áremelkedéshez és a fogyasztók felháborodásához vezetett”, – jelentették ki a szakértők.
Az infláció hivatalos szintje az országban az orosz inváziót követő hónapokban elérte a 20%-ot, és egyes, a szomszédos országokból származó árucikkek árai 40%, sőt 60%-kal is megugrottak, jegyezték meg a szakértők. Ráadásul az ukrajnai háború odáig vezetett, hogy az ország elveszítette a GDP 40%-át gyártó cégeket, 3 évtized külföldi befektetéseit „elmosta a víz”, és soha nem látott mértékű tőke és ember hagyja el az országot.
A kutatók megjegyezték, Putyin rezsimje fiskális és monetáris beavatkozásokkal próbálja eltitkolni ezeket a gyengeségeket, ami miatt kormány évek óta nem látott költségvetési hiánnyal küzdött, az energiaárak emelkedése okán pedig kimeríti az ország devizatartalékát. „A Kreml kincstárában sokkal rosszabb a helyzet, mint azt sokan gondolják”.
Az ország belső tőkepiaca, amely a jelenlegi helyzet és a jövőbeli előrejelzés indikátora is egyben, egyelőre a világ legrosszabb mutatóit demonstrálja a szigorú korlátozások ellenére. Oroszországot elzárták a nemzetközi piacoktól, ami korlátozza tőkevonzó képességét, és ami elengedhetetlen a gazdaság élénkítéséhez.
„Oroszországnak nincs esélye kikerülni a gazdasági csapdából, amíg más országok szankciókkal tudják befolyásolni” – összegezték a szakértők.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => A Yale Egyetem (USA) egyik professzorának részletes tanulmánya azt mutatja, hogy az ukrajnai invázió következtében az orosz gazdaságban keletkezett kár sokkal nagyobb, mint azt az emberek gondolják.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1659459840
[modified] => 1659442356
)
[title] => Mi történik valójában az orosz gazdasággal az Ukrajna elleni háború idején?
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=27544&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 27544
[uk] => 27441
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 27442
[image] => Array
(
[id] => 27442
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-99.jpg
[original_lng] => 121499
[original_w] => 960
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-99-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-99-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-99-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-99.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-99.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-99.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-99.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1659431556:12
[_thumbnail_id] => 27442
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2395
[_oembed_90f7efebe9646727fc227c16592cbce9] =>
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Oroszország már elismerte, hogy a nyugati szankciók miatt tíz évbe telhet, mire a gazdaságuk visszaáll a 2021-es szintre.
Tíz évbe telhet, amíg visszaállítják Oroszország GDP-jét a 2021-es szinte. A nyugati szankciók jelentősen sújtották az orosz gazdaságot. A hírt Herman Href, a Szberbank elnöke közölte a szentpétervári gazdasági fórumon.
Megjegyezte, hogy az Oroszországgal szemben szankciókat bevezetett országok adták az orosz export 56 százalékát, ami a GDP 15 százalékát veszélyezteti. A Szberbank előrejelzései szerint Oroszország GDP-je 2022-ben 7 százalékkal, 2023-ban pedig 10,3 százalékkal esik vissza 2021-hez viszonyítva.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Oroszországban csökkent az ipari termelés, a kiskereskedelmi forgalom és a munkanélküliség áprilisban. Az ipari termelés majdnem 9%-kal esett vissza márciushoz képest.
Az orosz statisztikai hivatal szerdai közlése szerint az ipari termelés éves szinten 1,6 százalékkal csökkent áprilisban. Szakértők kevésbé nagy visszaesést, 1 százalékos csökkenést vártak a márciusi 3 százalékos növekedést követően.
Havi szinten az ipari termelés 8,5 százalékkal maradt el márciushoz képest.
Mivel az előző áprilist még meghatározták a koronavírus miatti lezárások, így a háború hatásait sokkal pontosabban mutatják a havi bázisú adatok. A havi 8,5%-os visszaesés pedig kifejezetten jelentősnek tekinthető, ugyanakkor a szankciók és a piaci önszankciók mértékét látva egyáltalán nem meglepő.
Az idei első négy hónapban az orosz ipari termelés 3,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de a fent említett bázishatás miatt ez az adat kevésbé fontos. Elemzők az idei évre az ipari termelés 6,9 százalékos csökkenésére számítanak, miután egy hónapja nagyobb, 8,2 százalékos esését jósoltak.
Áprilisban a kiskereskedelmi forgalom 9,7 százalékkal maradt el a tavaly áprilisitól, azaz még a Covid-lezárásokkal terhelt tavalyi áprilishoz képest is csaknem 10%-os a zuhanás. Az elemzői várakozások átlagába szerényebb, 6,8 százalékos éves szintű kiskereskedelmi fogalomcsökkenés szerepelt a márciusi 2,2 százalékos bővülés után. Szakértők 9,6 százalékos kiskereskedelmi forgalomesést becsülnek az idei évre.
Nagy meglepetést jelent a munkanélküliségi adat. A statisztikai hivatal ugyanis azt közölte, hogy a munkanélküliségi ráta 1991 óta a legalacsonyabb szintre, 4 százalékra csökkent áprilisban a márciusi 4,1 százalékról. Szakértők a ráta emelkedésére, 4,3 százalékra számítottak. A statisztikai hivatal adatai szerint áprilisban a munkanélküliek száma 3 millió 5 ezer volt, 73 ezerrel kevesebb a tavaly áprilisinál.
A nyugati országoknak tilalmat kell bevezetniük az orosz nyersanyagok tengeri szállítására, és embargót kell bevezetniük az orosz energiahordozókkal szemben – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter szerdán a davosi Ukrán Házban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint az ukrán diplomácia vezetője azt mondta, hogy orosz energiaforrásokra vonatkozó embargó és a tengeri orosz olaj- és gázszállítás elleni szankciók bevezetésének eredményeként Oroszországa elkezd kifulladni. „Ez az egyetlen módja annak, hogy Putyin valóban gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön. Jelenleg ugyanis meglehetősen biztonságban érzi magát, mert tele van pénzzel, az olajárak pedig tovább emelkednek” – emlékeztetett.
A külügyminiszter egyúttal köszönetet mondott Ukrajna szövetségeseinek a korábban bevezetett szankciókért. „Nagyra értékeljük a már bevezetett szankciókat. Egyes korlátozások különösen hasznosak, mert stratégiailag aláássák az orosz stabilitást, vagy a szankciók miatt már ellehetetlenítették modernebb fegyverek gyártását Oroszországban” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Met with Commissioner @PaoloGentiloni. Following @ZelenskyyUa’s initiative, I invited the EU to take a lead in rebuilding one of Ukraine’s war-torn regions. The EU will also support Ukraine’s economic recovery, further integration of goods & services into the EU’s Single Market. pic.twitter.com/8KK6GPz04Q
Szerdán enyhe erősödésnek indult az orosz rubel, de az Ukrajnával kapcsolatos hírek továbbra is jelentősen befolyásolják a piacot – írja a Reuters.
A korábbi tizenöt havi mélypont után az elmúlt egy hét legjobb árfolyamát hozta a rubel a dollárral szemben.
Már a napokban is érzékelhetőek voltak a pozitív előjelek. Látványos árfolyam-emelkedésnek indultak a részvények a moszkvai tőzsdén azt követően, hogy az orosz jelezték, nem zárkóznak el a további párbeszédtől.
A geopolitikai tárgyalások hatására stabilizálódik a piac, de a kockázat továbbra is fennáll – áll a BCS Global Markets kommentárjában.
A piaci hangulat normalizálódásának jeleként az orosz pénzügyminisztérium ezen a héten újraindítja, a korábban törölt OFZ államkötvény-aukciókat, amely elemzők szerint tovább erősítheti a rubelt a dollárral szemben.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
