Az orosz hazai össztermék (GDP) növekedése 2 százalékra lassult az idei első negyedévében éves szinten, miután a tavalyi első negyedévben még 5,4 százalékos bővülést mértek – áll az orosz központi bank hétfőn ismertetett jelentésében.
A jegybank részben a szigorú monetáris politikájával indokolta az éves szintű gazdasági növekedés lassulását, ami a folyó második negyedévben is folytatódik.
Az orosz központi bank azzal számol, hogy a tavalyi 4,3 százalékról idén 1-2 százalékra mérséklődik a GDP-növekedés, jövőre pedig még kisebb, 0,5-1,5 százalék lehet a gazdaság bővülése.
A beruházások GDP-hez viszonyított aránya továbbra is a 2023–2024-ben elért magas szinten marad. A fogyasztói kereslet hozzájárulása a GDP-hez nő 2026–2027-ben, ahogy csökkennek majd a kamatlábak. A jegybank alapforgatókönyve szerint az orosz gazdaság várhatóan 1,5-2,5 százalékkal bővül 2027-ben.
Némileg gyorsult az orosz ipari termelés növekedési üteme márciusban, a bővülés üteme azonban jócskán elmaradt a szakértők által várttól.
Az orosz statisztikai hivatal jelentése szerint márciusban 0,8 százalékkal nőtt az ipari termelés éves összevetésben a februári 0,2 százalékos (január: +2,2 százalék) emelkedést követően – írja az MTI.
Szakértők várakozásának átlagában 2,4 százalékos növekedés szerepelt márciusra.
A feldolgozóipari termelés növekedése 4 százalékra gyorsult éves összevetésben márciusban a februári 3,2 százalékról, a negyedévben 4,7 százalék volt a növekedés. A bányaiparban a csökkenés 4,1 százalékra lassult a februári 4,9 százalékról, az ágazat termelésének a visszaesése 3,7 százalék volt az idei első negyedévben. Oroszországban az idei első negyedévben az ipari termelés 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Tavaly az ipari termelés növekedése 4,6 százalékra gyorsult a 2023. évi 4,3 százalékról.
Az idei évre elemzők az ipari termelés 2,6 százalékos növekedésével számolnak, míg a gazdaságfejlesztési minisztérium a napokban 2 százalékról 2,6 százalékra javította az erre vonatkozó várakozását.
Kétélű kard
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Le Point francia hírportálnak adott interjúban beszélt arról, hogy a nyugati szankciók nemhogy gyengítették, hanem épp ellenkezőleg, megerősítették Oroszországot.
„A szankciók mindig kétélű kardot jelentenek.”
„Nekünk ártanak, de azoknak is ártanak, akik bevezették őket”– mondta a Kreml szóvivője az interjúban.
A legnagyobb bevételre Aliser Uszmanov, a kohászat, a bányászat, a távközlés és a technológia területén lévő eszközöket irányító USM holding tulajdonosa tett szert: vagyona 3,19 milliárd dollárral 16,4 milliárd dollárra nőtt.
Miután Donald Trump visszatért a Fehér Házba, és javult Moszkva és Washington kapcsolata, az orosz milliárdosok vagyona 16,5 milliárd dollárral nőtt. Ezt bizonyítják a Bloomberg Billionaires Index adatai.
A 20 leggazdagabb orosz összvagyona elérte a 295,3 milliárd dollárt.
A legnagyobb bevételre Aliser Uszmanov, a kohászat, a bányászat, a távközlés és a technológia területén lévő eszközöket irányító USM holding tulajdonosa tett szert: vagyona 3,19 milliárd dollárral 16,4 milliárd dollárra nőtt.
A második helyen a leggazdagabb orosz és a Norilsk Nickel részvényese, Volodimir Potanyin áll, aki 2,22 milliárd dollárral (30,1 milliárd dollár összvagyon) lett gazdagabb.
A vezető hármast Szulejmán Kerimov zárja, akinek tőkéje 1,68 milliárd dollárral (8,72 milliárd dollárra) nőtt.
További adatok:
Viktor Vekselberg (Renova) +1,79 milliárd dollár (9,08 milliárd dollár összvagyon),
Viktor Rasnyikov (MMK) +1,5 milliárd dollár (11 milliárd dollár),
Andrij Gurjev (Phosagro) +1,26 milliárd dollár (10,1 milliárd dollár).
Azonban nem minden orosz milliárdos tudta növelni a vagyonát. A legnagyobb veszteséget az NLMK tulajdonosa, Volodimir Liszin szenvedte el – tőkéje 1,97 milliárd dollárral, 23,9 milliárd dollárra csökkent. Az Alfa Group társalapítója, Mihajlo Fridman szintén jelentős veszteséget szenvedett el –1,85 milliárd dollárt.
A veszteségeket elszenvedők között vannak:
Hennagyij Timcsenko (NOVATEK, Szibur) –1,26 milliárd dollár (9,73 milliárd dollár),
Leonyid Mihelszon (NOVATEK) –785 millió dollár (21,6 milliárd dollár),
Olekszij Mordasov (Szeversztal, Power Machines) –370 millió dollár (22,9 milliárd dollár).
A Bloomberg adatai szerint 2024-ben a 25 leggazdagabb orosz összvagyona 18,5 milliárd dollárral nőtt. A legtöbb jövedelemre Liszin (+5,05 milliárd dollár), Mordasov (+3,3 milliárd dollár) és Mihail Prohorov volt orosz elnökjelölt (+2,68 milliárd dollár) tett szert.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma ismét elkészítette az orosz–ukrán háborúval foglalkozó szokásos jelentését, melyben ezúttal az orosz inflációs adatokkal, valamint az egyre magasabb kamatlábak civil szférára gyakorolt hatásaival foglalkoztak.
A hírszerzés három pontban foglalta össze meglátásait:
Az inflációs nyomás miatt nagyon valószínű, hogy Oroszország 2025-ben az előzetesen tervezettnél több pénzt fog fektetni a védelmi iparba.
Szinte teljesen biztos, hogy az infláció magasabb lesz 2025-ben az Orosz Központi Bank által előre jelzett 4%-nál, függetlenül attól, hogy Moszkva igyekezett a kamatlábak 7,5%-ról 21%-ra növelésével 2024 decemberében alacsonyan tartani azt. Az inflációs ráta a tavalyi évben ráadásul valószínűleg magasabb volt, mint amit a Központi Bank hivatalosan közölt.
A vállalkozásokra nehezedő nyomás a magas kamatlábak miatt az idei évben tovább fog nőni. A vállalatok fizetésképtelensége valószínűleg főleg a civil szférát fogja érinteni, így az orosz gazdaság egyre nagyobb arányban lesz kénytelen a hadiiparra támaszkodni.
Az orosz–ukrán háború három éve számos negatív gazdasági hatással járt, amelyek elsősorban a megtámadott felet, vagyis Ukrajnát érintették. Az ukrán gazdaság 2022-ben 29 százalékkal zuhant, és azóta sem tudott lendületet venni. Idén a legpesszimistább előrejelzések szerint mindössze 2 százalékkal nőhet az ukrán gazdaság, míg a legoptimistább szcenárió 4 százalék feletti bővülést vetít előre. Az infláció 10 százalék körül alakulhat 2025-ben, de ennél is nagyobb problémát jelent, hogy az orosz támadások miatt folyamatos a villamosenergia-hiány, nagyjából 10 millióan elhagyták az országot, és jelentős mértékben a nyugati segélyektől függ az ország működőképessége.
Ukrajna mellett Oroszország is megérezte a háború okozta gazdasági visszaesést. 2022-ben 1,2 százalékos recesszióban volt az orosz gazdaság, ám ezt követően, a szankciók ellenére, tavaly már 4 százalék körül bővült a GDP. Idén lassulás, 1,6 százalékos növekedés várható. Még nagyobb gondot jelent azonban a meglóduló, 9,5 százalék fölötti infláció, ami nagyon magas, idén akár 25 százalékra is ugró jegybanki alapkamatot és mérséklődő reálbér-növekedést eredményezhet. Amennyiben az orosz–ukrán háború békekötéssel lezárulna, akkor az a magyar gazdaságnak is szárnyakat adhatna.
Az Európai Unió is veszített, a hadiipari cégek viszont lubickolnak
Az Európai Unió tagállamai a háború miatt megugró energiaáraktól és a magas inflációtól szenvedtek leginkább ebben a hároméves időszakban. A gazdasági növekedés mértéke is nagyon alacsony volt a térség egészében. Sőt, Németország két egymást követő évben is recesszióba került, miután a 2023-as 0,3 százalékos GDP-csökkenést 2024-ben 0,2 százalékos mínusz követte.
Eközben az Európai Unió jelentős összegekkel, több mint 134 milliárd euróval támogatta Ukrajnát. A segélyeket gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius célokra is folyósították. Emellett 2024 és 2027 között további 50 milliárd eurót hívhat le a háborúban álló ország, az Ukrajna-eszközökön keresztül.
Az Európai Unió a háború kirobbanása óta folyamatosan válik le az olcsó orosz energiáról. Ennek a folyamatnak az eredményei a kőolaj esetében nyilvánvalóak, a földgáznál viszont már bonyolultabb a helyzet. Tavaly ugyanis Oroszország volt a második fő beszállítója az EU-nak cseppfolyósított földgázból. A helyzet nyertese az Egyesült Államok mellett Norvégia lett, amely jelentősen növelte az unióba irányuló energiaexportját.
A háború nyertesei között meg kell még említenünk a védelmi ipari cégeket is. A német Rheinmetall részvényárfolyama például a háború három éve alatt 100 euróról 900 euró fölé ugrott. A további európai hadiipari társaságok közül a szintén német Thyssenkrupp, a brit BAE Systems, az olasz Leonardo és a francia Thales Group emelhető ki.
Marad a három százalék feletti gazdasági növekedés a harmadik negyedévben is, de az előző negyedévekhez képest visszaesést mutatott ki az orosz statisztikai hivatal az ország GDP bővülésében.
Elmaradt az orosz gazdaság növekedése a harmadik negyedévben éves szinten a második és az első negyedévhez képest az orosz statisztikai hivatal adatai szerint.
A hazai össztermék (GDP) 3,1 százalékkal bővült a harmadik negyedévben éves összevetésben. A GDP a második negyedévben 4,1 százalékkal, az első negyedévben 5,4 százalékkal nőtt. A statisztikai hivatal számításai szerint az idei első háromnegyed évben a GDP 4,2 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. A harmadik negyedévben egyebek között a feldolgozóipar 5,9 százalékkal, a kis- és nagykereskedelem 4,8 százalékkal bővült, miközben a termelés a bányaiparban 1,1 százalékkal, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és halászatban pedig együttesen 5,2 százalékkal esett.
Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium az idei évre 3,9 százalékos, jövőre 2,5 százalékos GDP-növekedést vár. Az orosz jegybank ugyanakkor az idei évre 3,5-4 százalékos, jövőre pedig 0,5–1,5 százalékos gazdasági bővüléssel számol.
Az orosz gazdaság inflációs nyomás alatt áll, ami újabb kamatemelést vetít előre. Vezető közgazdászok szerint az infláció meghaladhatja a központi bank idei évre vonatkozó becslését, ami növeli egy újabb agresszív irányadó kamatemelés valószínűségét a jövő hónapban.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint a fogyasztói árak a legutóbbi héten 0,37%-kal emelkedtek, ami az év eleje óta mért főszámot 7,4%-ra emelte. Ez az érték már közelít a központi bank egész évre vonatkozó 8,0-8,5%-os inflációs becsléséhez.
Denis Popov, a PSB Bank munkatársa szerint „reális a veszélye annak, hogy az infláció meghaladja a központi bank októberi előrejelzését, ami arra készteti a szabályozó hatóságot, hogy decemberben ismét agresszívan emelje az irányadó kamatlábat, ezúttal 23%-ra”.
A központi bank októberben 21%-ra emelte az irányadó kamatlábat, azzal indokolva a lépést, hogy az infláció leküzdéséhez szigorú monetáris politikára van szükség. Ez a döntés azonban kritikák egész sorát váltotta ki az üzleti vezetők részéről, akik szerint ez megfojtja a beruházásokat és a hitelezést.
Az egész évre vonatkozó inflációs becslés októberi felfelé történő felülvizsgálata már a harmadik volt, amelyet a központi bank idén nyilvánosan ismertetett. Egyes kritikusok szerint a monetáris intézkedések alig vagy egyáltalán nem hatottak az inflációra, miközben visszafogták a növekedést és a Stagflációhoz vezettek.
Dmitrij Polevoj, az Astra Asset Manager munkatársa úgy véli, ha a jegybank kamatdöntő ülésére holnap kerülne sor, biztos lenne a 23%-ra történő emelés.
A jelenlegi makrogazdasági inputokat figyelembe véve minden rendkívül kedvezőtlennek tűnik a központi bank számára – mondta Polevoj, aki az egész éves infláció 9% feletti értéket jósol.
Az inflációt elsősorban az alapvető élelmiszerek áremelkedése táplálja. A burgonya, amely sok orosz számára alapvető élelmiszer, tavaly december óta 74%-kal drágult. Emellett a vaj, a napraforgóolaj, a tejtermékek és az importált gyümölcsök ára is jelentősen emelkedett.
A központi bank jelentéseiben a termést károsító rossz időjárást, a rossz logisztikát, a rubel gyengülését és a megnövekedett költségeket, például a nyersanyagok és a munkaerő költségeit okolta a magas inflációért.
A kormány igyekszik növelni néhány kulcsfontosságú élelmiszeripari termék importját, csökkenteni az exportkorlátokat, korlátozni vagy betiltani egyes exporttermékeket, és javítani a logisztikát az áremelkedés visszafogása érdekében. Ezen összehangolt erőfeszítések ellenére az infláció folyamatosan emelkedik.
A Renaissance Capital elemzői szerint „a jelenlegi növekedési pálya az orosz jegybank előrejelzése felett alakul”. Hozzátették, hogy ha az infláció december közepére 9% fölé emelkedik, a szabályozó hatóság várhatóan a kamatláb 23%-ra történő emelésével fog reagálni.
Az uniós szankcióknak köszönhetően az olajból származó orosz adóbevételek 2023-ban 30 százalékkal csökkentek, az EU sikeresen megtalálta az egyensúlyt saját szükségletei és az orosz hadigépezet megbénításának szükségessége között – jelentette ki Didier Reynders igazságügyi biztos szerdán Strasbourgban.
Az orosz árnyékflották elleni uniós intézkedések és az Oroszországgal szembeni szankciók teljes körű végrehajtásának biztosításáról szóló uniós parlamenti vitában Reynders elmondta: az Európai Unió számára abszolút prioritás, hogy gyengítse Oroszország képességét az Ukrajna elleni illegális háború folytatására.
„Szankcióinkkal Oroszország bevételi forrásait akarjuk csökkenteni, különösen az energiaágazatban. Az Oroszországgal szembeni olajimporttilalom hatása jelentős, mivel az Oroszországból származó uniós olajimport 90 százalékát érintette. Ennek a jövedelmező piacnak az elvesztése komoly hatással volt Oroszországra, amelynek költségvetése jelentős mértékben az olajbevételekre támaszkodik” – mutatott rá. Véleménye szerint, ha az EU nem hozott volna határozott intézkedéseket az orosz olajtól való függetlenedés érdekében, Moszkva lényegesen jobb pénzügyi helyzetben tudná feltölteni háborús gépezetét.
Hozzátette: aggodalomra adnak okot az árnyékflotta módjára működő orosz tankerhajók, amelyek az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett nemzetközi szankciókat kikerülve szállítanak nyersolajat és cseppfolyósított földgázt.
„Illegális olajkibocsátásokról vagy akár balesetekről van szó, ezek a hajók kikapcsolják navigációs nyomkövető rendszereiket (…) Erős kétségeink vannak az árnyékflottát jelenleg biztosító biztosítók pénzügyi szilárdságával kapcsolatban.
Fennáll annak a kockázata, hogy egy esetleges olajszennyezés és más környezeti incidensek költségei nem lennének fedezve, és ez méltánytalan terhet jelentene az államok számára” – jelentette ki.
Mint mondta, az Európai Unió érdemi lépéseket tett az orosz árnyékflotta jelentette veszélyek kezelésére, miközben biztosítja, hogy az olajárplafon továbbra is hatással legyen az orosz bevételekre. Az Európai Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal az összehangolt fellépés érdekében, támogatja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közgyűlése által 2023 decemberében elfogadott határozatot, amely az árnyékflotta-hajók illegális gyakorlatát célozza, továbbá segíti a Nemzetközi Olajszennyezési Kártalanítási Alap jelenlegi munkáját is – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy a lobogó szerinti államok elsődleges felelőssége annak biztosítása, hogy hajóik hajózásra alkalmasak legyenek, és megfeleljenek a biztonsági és szennyezésmegelőzési követelményeknek, és ezeket a kötelezettségeket a lobogó szerinti államok a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben vállalták.
Arra is rámutatott, hogy a használt tartályhajók kereskedelmének átláthatóbbá tétele érdekében az EU egyik szankciócsomagjában bejelentési szabályt vezetett be a tartályhajók bármely harmadik országba történő eladására vonatkozóan, ami lehetővé teszi az árnyékflottába kerülő tartályhajók nyomon követését, továbbá az EU jogi eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy kijelölje azokat a konkrét hajókat, amelyek tevékenysége támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
A GDP és a szolgáltatóipar is lassult Oroszországban. A romlás a mezőgazdaság visszaesésére vezethető vissza. A szeptemberi BMI-adat is a zsugorodást jelzi.
Lassult az orosz gazdaság teljesítményének növekedése augusztusban éves szinten, részben a mezőgazdaság gyengébb teljesítménye miatt – közölte az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium csütörtökön. A minisztérium számításai szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,4 százalékkal nőtt augusztusban éves összevetésben a júliusi 3,5 százalékos növekedést követően.
Lassult az orosz gazdaság
A GDP júniusban 3,2 százalékkal, májusban 4,7 százalékkal, áprilisban 4,6 százalékkal, márciusban 4,2 százalékkal, februárban 7,6 százalékkal, januárban pedig 4,8 százalékkal nőtt éves szinten. A gazdaságfejlesztési minisztérium szerint az orosz GDP 4,2 százalékkal nőtt az idei első nyolc hónapban a tavalyi azonos időszakkal összevetve.
Az orosz statisztikai hivatal kimutatásában az szerepelt, hogy augusztusban a mezőgazdaság teljesítménye 14,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az idei első nyolc hónapban a mezőgazdasági termelés 3,2 százalékkal csökkent éves szinten. A szaktárca szeptemberben az idei orosz GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését 2,8 százalékról 3,9 százalékra, a jövő évit pedig 2,3 százalékról 2,5 százalékra emelte. Az orosz központi bank pedig idénre 3,5-4 százalékos, jövőre 0,5-1,5 százalékos gazdasági növekedést vár.
A szolgáltatóipar sem szárnyal
Szeptemberben lassult az orosz szolgáltatóipar teljesítménynövekedése augusztushoz képest elsősorban a gyengébb keresletnövekedés miatt – derül ki az S&P Global gazdaságkutató intézet csütörtökön ismertetett felméréséből. Az oroszországi szolgáltatószektor üzleti aktivitásának alakulását jelző mutató 50,5 pontra esett szeptemberben, miután augusztusban még héthavi csúcson, 52,3 ponton állt.
A BMI 50 pont fölötti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a zsugorodását jelzi.
Az orosz szolgáltatóipari és a kedden ismertetett feldolgozói beszerzésimenedzser-indexből képzett kompozit BMI 49,4 pontra süllyedt szeptemberben az augusztusi 52,1 pontról.
A második negyedévben lassult a GDP növekedése Oroszországban. A négyszázalékos adat még a jegybanki prognózist is alulmúlta.
Négyszázalékosra lassult Oroszországban a GDP növekedése a második negyedévben az első negyedévi 5,4 százalékról – közölte az orosz statisztikai hivatal nem végleges adatként. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium is 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, míg a jegybank előrejelzésében 4,4 százalék szerepelt.
Éves összevetésben egyebek között a nagykereskedelmi forgalom 8,3 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 7,3 százalékkal, a feldolgozóipari termelés 7,3 százalékkal, az építőipari termelés pedig 4,1 százalékkal nőtt. A statisztikai hivatal nem közölt féléves GDP-adatot.
A gazdaságfejlesztési minisztérium becslése szerint a GDP 4,7 százalékkal nőtt az idei első hat hónapban éves összevetésben.
Az orosz jegybank július végén 3,5–4 százalékra emelte az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését az áprilisban várt 2,5–3,5 százalékról. A jegybank ugyanakkor a jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzését 0,5–1,5 százalékra csökkentette 1–2 százalékról, a 2026. évit pedig 1–2 százalékra 1,5–2,5 százalékról. A jegybank 2027-ben 1,5–2,5 százalék közötti orosz GDP-növekedést vár.
